Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1969-06-03 / 22. szám

„Kérjük a tisztelt szülő­ket, ne fáradjanak gyerme­keikkel a felvételi vizsgára, mert az iskola nem rendel­kezik olyan teremmel, ahol tisztességes körülmények között leülhetnének és el­fogyaszthatnák tízóraikat.“ Cz állott a felvételi meg- “ hívóban. A szülők mégis eljöttek. Leültek az iskola előtti pá­zsitra és ha véletlenül tó is lett volna az udvar közepén, a kerítésen bekandikálókban balatoni táborozok jellegét keltették volna a gyepen üldögélő asszonyok, férfiak. így nézett ki az érsekúj- vári Egészségügyi Középis­kola udvara, de hasonló kép fogadta bármely középisko­la látogatóját május 27-én. Ugyanis aznap Szlovákia minden középiskoláján lebo­nyolították az 1969—70-es tanévre a felvételi vizsgá­kat. Minden magyar középis­kolán két tantárgyból, szám­tanból és magyar nyelvből • vizsgáztak a kilencedikesek. Érsekújvárott az első B osz­tályt a komáromi járás diákjai „bitorolták“. Ebben az osztályban éltem át ve­lük együtt az izgalmas pil­lanatokat, mert az a hír járta, ők félnek a legjob­ban... Abban az osztályban 25 lány lesett a katedra mögött álló tanár elvtárs minden szavát. Nagy Évi Bagóiéról, Goda Mária Ögyalléról, Nagy Gizi Perbetérői, F ’•••»v Mari Gutáról, Garai K kelről, Berecz Éva Ar? ól, de mind a huszonöt -galább egyszer biztosan h fák ma­gukat már a fehér köpeny­ben, injekció tűvel a kezük­ben... Jaj, de ez még na­gyon messze van! Először a magyar nyelv tételei „láttak napvilágot“: a borítékból tollbamondás és tíz nyelvtani tétel ke­rült elő. Most már bátran elárulhatom. Igaz, hogy a felvételik előtt csak kevés ember tudta, ml van a bo­rítékban és én nem voltam köztük. A szünetben azt mondták a lányok, könnyű volt. Bevallom őszintén, hogy néhány kérdésben még súgni sem tudtam volna. Annál nagyobb volt a két­ségbeesés a matematikai kérdések közlése után. Né­hány kislánynak még a könnye is kicsordult ebéd közben, de ezzel a példák bizony még nem lettek könnyebbek. Délután három óra körül végre megtörtént az ered­ményhirdetés, néhányan még ott maradtak szóbeli vizs­gákra, a többiek különböző hangulatban elindultak ha­zafelé. A magyar kilencedikesek ** szülei közben aláíráso­kat gyűjtöttek kérésük tá­mogatására: arra kérték az iskola igazgatóságát, enge­délyezze még egy magyar osztály megnyitását. A kér­vény alatt több mint száz aláírás gyűlt össze. Az iskola igazgatójától Raffay Mihálytól már elő­zőleg megtudtam, hogy rossz helyen kogoptatnak. Az iskola igazgatósága szí­vesen nyitna még egy ma­gyar osztályt, ha ezzel pár­huzamosan az illetékesek bővítenék az iskola helyi­ség-kapacitását és tanárai­nak létszámát. A 120 magyar kilencedi­kesből, akik az érsekújvári Egészségügyi Középiskolába jelentkeztek, 28 tanulót vesznek fel az első osztály­ba. Minden negyediket... Ez „felsőbb“ rendelet: papíron láttam a Kerületi Nemzeti Bizottság egészségügyi osz­tályának határozatát, ame­lyet MUDr. Pribis hagyott jóvá. A szlovák kilencedikesek közül, akik 110-en jelent­keztek, talán könnyebb lesz a választás. Ha 110 lányból 60 továbbjut, akkor ott na­gyobb az igazságos váloga­tás valószínűsége, mint a 120:28 esetében. A rendelet ellen persze csak annyit tehetünk, hogy megállapítjuk, itt valami nincs rendben... Zácsek Erzsébet Utólag a brünni közszükségleti cikkek vásáráról E lőre bocsátom, hogy nekem legjobban tet­szett a bútor, üveg és porcelán, vala­mint Csehszlovákia kisiparos szövetkeze­teinek pavilonjai. Az elsőben finn, német, svéd, lengyel, holland, svájci és több idegen ország cégei mutogatták áruikat a mieink mellett. Igen, sajnos csak mutogatták, mert az eladás­ra szánt áru-mennyiség már a vásár első órái­ban kimerült. Pedig mondtam is: a kiállított bútordarabok bármelyikét kaptam volna aján­dékba. nekem lett volna a legszebb bútorom. De valóban ajándéknak kellett volna lennie, mert 20-30 ezer koronát a magamfajta emberke nem gyújt össze egy év alatt. Ez alatt a summa alatt ugyanis nagyon kevés bútor ára moz­gott. Talán a konyha- és hálószoba bútoroké. Sokan azt mondják, nem baj, ha drága, csak jó minőségő legyen és modern. Hát Brtinnben minden kiállított bútor ilyen volt. Drága is, de jó minőségű. Bő választék volt a 110 la­kószoba, 42 hálószoba és 31 konyhabútorfajta között. Persze, csak tlppelgethettünk, melyik lenne iö, amit senki sem vett komolyan, mert a kiállító cégek képviselői megmagyarázták, hogy a kiállított tárgyakat csak 2-7 év múlva fogják gyártani, esetleg, hogy a kiállított da­rab prototípus, A magyarázathoz egy mosoly is járt. Ingyen. Mert kérem, a vásáron minden pénzbe került. Az emberek egy pár cipőn, egy méter gyolcson is hajba kaptak. Persze, erre kihatással volt az időjárás is, mert bizony 3-4 óra hosszáig sorban állni a tűző napon egy ki­lő narancsért, nem a legkellemesebb időtöltés... A csehszlovák közszükségleti cikkeket gyár­tó üzemek 8,506 559 000 korona értékű szerző­dést kötöttek egymás között. Ebből a hatalmas számból azonban a mindennapi embernek nincs semmi haszna. Őt az érdekli, mi új van a vásá­ron az ő számára, pontosabban nemcsak a sze­mei számára. Például már tavaly volt a vásá­ron egy csodálatos víkendház, 42 000 koronáért, ezzel a felirattal: Csak exportra. Az idén ismét ott állt sőt ugyanazon a helyen, 55 000 koro­náért, továbbra is: csak exportra. Minek, vagy kinek mutogatják? Nem tudom, milyen hatással volt a vásár a hétköznapi látogatóra, a háziasszonyokra, akik naponta járják az üzleteket és naponta kény­telenek tapasztalni, hogy az, amit vásárolni ké­szültek, nem kapható. Én fájó szívvel hagytam magam mögött a dúsgazdag pavilonokat. A ke­rítésen túl egy egészen más világ várt rám: a bútorüzlet, ahol a vásáron kiállított bútoroknak még csak előhírnöke sincs és az elárusítónő, aki előre jegyzett az 1970-es év második felé­re. Bútorra. Azt mondta, még boldog lehetek, hogy ilyen nagylelkű... — ze — Figyelem! Figyelem! 1969. június 17-1 számunkban indítjuk nagy nyári versenyünket. A versenyben minden olvasónk résztvehet! Értékes díjakat nyerhet! A következő számunkban közöljük a verseny feltételeit. Kedves Olvasónk! A nyári hónapokra is biztosítsa magának az Oj Ifjúságot! Kővetkező számunkban olvassa el a verseny feltételeit!--------------------------------- új ifjúság 3 JÓKAI NAPOK Beszámoló a vers és próza-mondók - irodalmi színpadok seregszemléjéről Országos szavalóversenyeink tizennégy esztendős történelmének döntő szakaszán az volt a gyakor­lat, hogy jöttek a szavalók Komáromba szavaltak és elmentek — de a következő seregszemléig jó­formán alig kerültek kapcsolatba számottevőbb, ér­demlegesebb közönséggel. Hat évvel ezelőtt ezt kifogásoltuk. Aztán úgy tűnt — a Jókai Napok pontot tesznek a kilenc év gyakorlatára. Tettek Is. Sajnos nem egyet, hanem hármat. Ez az* je­lenti. hogy Dél-Szlovákiában gyors egymásuián- ban egy tucat irodalmi színpad alakult, amelyek felléptek a Jókai Napokon, és elmentek, s egy. e- setleg két csoport kivételével ők sem kerültek he csak a Jókai Napok közönségének köztudatába. Ez akkor sem kevés, ha a Jókai napok közönségét mindmáig a színpadon éppen nem szereplők, de fellépésre készülő együttesek tagjai, az újságírók, a zsűri, a szervezéssel közvetlen kapcsolatban ál­ló egyének, valamint Komárom lakosainak elenyé­sző része alkotja. Kamarafesztivál — mondhatnánk ezek szerint. Amíg ott vagyunk, ez talán minket is kielégít, de utána hiányérzetünk marad. Az persze lehetetlen, hogy az ember minden csehszlovákiai magyart ott lásson a Jókai Napokon. így hát meg­adja önmagának a kielégítő választ: nemcsak Jó­kai Napok vannak, hiszen Dél-Szlovákia egyre több városában, egyre globálisabb rendszerbe foglalód­nak a hasonló emlékünnepségek, amelyek szava­iknak. irodalmi színpadoknak, színjátszó együt­teseknek s az idén már énekkarainknak is teret biztosítanak. Ezek szerint többes számban is ki­mondhatjuk: kamarafesztiválok? Nem. És külön- külön sem foghatjuk rá egyetlen rendezvényre sem ezt a nem is vádló, de nem is a tökéletes külde­tést kifejező fogalmakat. Helyzetünk lehetősé­geink ennyit biztosítanak, módszerünk csak ez le­het, ez válhat be. De bevált-e már? Nem. Miért? Egyértelmű válasz nincs. Beszélhetnénk sokat a közönségről, vitathatnánk, eleget tesznek-e a pro­dukciók a közönség igényének, elegei tettek-e, jól tették-e. A valóság az, hogy országos, járási se­regszemléinken tényleg jó érzés tölti el az embert, értéket lát, élménye van. de sajnos rendszerint akkor, ha a színpadra néz és nem a közönségre. • • • Az idei Jókai Napok a szavalók ás prózamondók országos fesztiváljával kezdődtek. Örömünkre — mint mindig, az idén is feltűntek kiváló tehetsé­gek, a vers és prózamondók országos fesztiváljá­nak nagydiját a zsűri mégsem ítélte oda senkinek. Nem azért, hogy jövőre lesz miért, marad miért, többért versenyezni mint az idén, Bem azért mert nem voltak jó előadók. A miértre magam sem vá­laszolhatok, még csak nem is sejtem. Tény vi­szont, hogy kategóriákon belül a díjazottak kö­zött nem voltak kirívó értékbeli különbségek és valószínű, hogy ez a zsűrinek is fejtörést okozott. A harmadik kategóriában a csatai Molnár Éva lett az első, aki a csatai irodalmi színpad produk­ciójában is remekelt, nemcsak funkcióbeli, de ér­tékbeli „főszerepet“ adott és kapott, nem vélet­lenül, mert a húsztagú együttesnek a legerősebb­je volt. TÓTH ELEMÉR versét szavalta. A má­sodik Pathó Erzsébet pozsonyi, a harmadik Csaba Blanka, fülek! szavaló lett. A negyedik kategória el­ső helyezettje Marikovszky Hona, aki a Matesz tehetségkutató versenyén is bevált, akivel az e- gyetlen csehszlovákiai magyar színház is számol. Tóth Erzsébet, esicseri szavaló lett a második eb­ben a kategóriában, de tény, hogy a közönség kö­rében legmaradandóbb sikere volt, utána mindenki róla beszélt. Sokan meglepődtek, amikor második­ként hirdették ki nevét, az ugyancsak nagyon te­hetséges Mács Anna előtt. Gondolom a zsűrinek ép­pen ebben a kategóriában volt a legnehezebb dolga. Az ötödik kategóriában a Jókai Napokon a már rég ismert Szépe Katalin lett az első. Garai Gábor Tűztáne című versét szavalta. A második Majkrics Erzsébet, a Jókai Napokon többször di­jat nyert Majkrics Marika húga. Juhász Ferenc Történelem című verséből szavalt részletet — a véletlen folytán közvetlenül Fodor Rudolf után. aki ugyancsak Juhász versét, a híres Apámat szaval­ta. A Történelem című című Juhász versnek pon­tosan azt a részletét szavalta Majkrics Erzsébet, a- melyben a költő még fájdalmasabban. hosszabb gyász után, még nagyobb férfigyásszal siratja és követeli vissza édesapját. Fodor Rudolf Majkrics Erzsébet után végzett, a helyezés, a sorrend jo­gos volt. A prózamondók harmadik kategóriájának első díjasa Szabó Gizella, második Tany Mária, har­madik Varga Mária. A negyedik kategóriában első lett Szobi Gabriella, második Laboda Anna. har­madik Losonczy Izabella. Köztük már elütöbbek voltak a különbségek, mindannak ellenére, hogy csak két kategóriában, és kevesebben versenyez­tek egymás között. A zsűri diját Vrastyák Mária kapta, az írószövetség magyar szekciójának öt dí­ját a következőképpen osztották ki. A versmon­dók közül Király Erika és Ráda Éva, a prózamon­dók közül Truhly Gabriella. Juhász Matild és Ko­vács Éva kaptak díjakat. Az ember akaratlanul is felteszi a kérdést. Elég területet nyújt-e szavalóinknak és prózamondóink­nak a hazai irodalmi színpadokon biztosított lehe­tőség? Még akkor is, ha valamennyiben még több jó előadó kellene? Az irodalmi színpadok seregszemléje nem éppen irodalmi színpadra való produkcióval kezdődött. Di­cséret a kiskövesdieknek, jó volt őr -tőedázuk Igaz. nogy az irodalmi szín­pad anyaga nem csak vers lehet, mégis furcsa, hogv előadásukat ide sorolták. Egy produkció rö­vidsége nem lehet döntő kritérium, koncepcióbon- fó határozatlanság, vagy praktikus kényszer. Víg­játék volt, egyfelvonásos. Márpedig az irodalmi színpad, sajnos igényesebb műfaj, kevés nagyon kevés a közönsége, s ez a kevés sem hiszi el, s a sok sem hinné, hogy ez irodalmi színpad-produk­ció volt. Nem állítom viszont, hogy valakinek is ni lett yolna a szándéka. A Jókai Napok többéves rendszerének folyamán komoly helyet vívtak ki maguknak a rimaszomba­tiak. a rimaszobmatf Fáklya Irodalmi Színpad. Heni- mingway müvét vitték irodalmi színpadra, de nem olyan kvalitással, mint amilyent a korábbi évek fo­lyamán láttunk s az idén is elvártunk tőlük. Az Ipolyságiak esetében fordított volt a helyzet, rangos hagyományaiknál is többet nyújtottak az idén. Vass Ottó a fáradhatatlan tanár, rendezet, elmszetepet vállalt, díszletet tervezett — kitűnően. S azt, hogy AiszkhUloszt milyen gyakorolt kézzel rövidítette, dramatizálta — külön ki kell emelni. Hullámzó elő­adássorozat volt az irodalmi színpadok seregszem­léje. A csataiak. akik az eltelt évek folyamán nem­csak a Toldival maradtak felejthetetlenek a közön­ség tudatában, az idén kevesebbet adtak, de ok­vetlen pozitívumként kell elkönyvelni, hogy újsze­rűbbet. hazai magyar szerző irodalmi színpadra Irt müvét adták elő. Lovicsek Béla Napleány című forgatókönyve figyelmet érdemel. Az előadás u- gvanúgy. Mindkettőt jelentős pozitívumként kell elkönyvelnünk A komáromi Petőfi Ifjúsági Klub Zengő Dunatáj című irodalmi színpad összeállítá­sának legfőbb erőssége az aktualitása volt. Győrv Dezső verseiből válogattak, de nemcsak a kitűnő koncepciójú válogatást érdemes dicsérni, hanem az előadást, a színpadképet, a rendezést egyaránt s egy fokkal alacsonyabban a beszédtechnikát. S ha o pozsonyi Duna utcai iskola Forrás Irodalmi Szín­padának produkcióját értékeljük — a színpadképen, a válogatáson, az aktualitáson, a beszédtechnikán, a rendezésen kívül, hagyományukat, történelmüket s annak brüliáns praktikus és pszichikai értékeit is dicsérni kell. A legtermészetesebben mondtam s ők természetesnek vették, amikor az előadás után a milyen volt kérdésre azt válaszoltam, hogy bol­dog vagyok. Őszintén mondtam, nem emlegettem szakteóriákat, mert ők ehhez jobban értenek 8 bi­zonyítják is. Semmilyen kapcsolat szálain sem szurkolt nekik különösebben a közönség, nem le­hetett elfogultabb velük szemben — mégis sokan így fejezték ki magukat: boldog vagyok. Miért? O- lyan tökéletes s olyan szép előadást láthatott a közönség, amely az egykori Korunk és költésze­tünk című irodalmi színpad bemutatója után is a Jókai Napok legragyogóbbja volt,' annyival volt jobb az összes produkciónál, hogy az irodalmi szín­padokkal szembeni hiányérzetet, előítéleteket telje­sen képes volt semmissé tenni. Ezzel a műsorral kellene végigjárni Dél-Szlovákiát. Csak egyetlen okot említek — miért éppen ezzel? Ennél jobb fajsú­lyú és halmazállapotú produkciónak sincs olyan propagativ akcióképessége, jobban eloszlatni e mű­fajjal szembeni közönyt és fenntartásokat, mint éppen ennek. Eredményeik oka nem vitás. Az első hazai magyar irodalmi színpad a Forrás, az egyet­len állandóan dolgozó, a legtöbb produkció címét magáénak valló együttes. Legtöbb erősségük foly- tononsságuk, hagyományuk, nemcsak az évenként megrendezésre kerülő seregszemléken való részvé­telük. Műsorukban Ady Endrére emlékeztek, Ady versekkel, kitűnően. Miklósi Péter rendezésének értékeit nem lehet elválasztani a fenti elismerés­től. Kulcsár Tibor, aki a Jókai Napok legtevéke­nyebb embere volt. az idei Forrás műsorban kitű­nő szavaiéként is bemutatkozott. Csodálatos, fárad­hatatlan szorgalmú ember, a Forrásnak nem csak el­vi irányítója, de legsokrétűbbje is. A tavaly meglepetést szerző lévai pedagógiai is­kola Juhász Gyula Irodalmi Színpada az idén is meg­lepetés volt. Elismerésre érdemes válogatás T. S. Eliot és Juhász Ferenc verseiből, remek színpad­kép tizennégy fekete fürdőruháé leendő óvónő a színpadon, általában szép, irodalmi beszédtechnika, előadásmód, okos színpad! megoldások, de sajnos, a nagyon sikertelen világítástechnika, reproduktor- biba, mellékzörejek. Értékét és hiányát ennyi je­lentette. Gergely József rendező elképzelései a tech­nikai hibák miatt nem voltak tökéletesek. Az irodalmi színpadok nagydíját a lévai Juhász Gyula, az Ipolysági és a pozsonyi Forrás Irodal­mi Színpadok között osztottá meg a zsűri. A Csemadok búcsi Lant Irodalmi Színpada ugyan­csak jé érzéseket ébresztett a közönségben. ígére­tes együttes. Illyés Gyula Az Éden elvesztése elmú oratóriumot adták elő. Rendezte Szobi Kálmán és Szobi Eszter. Befejezésképpen egyetlen mondatban: Az idei Jókai Napok első része eloszlatta a ta­valy emlegetett színvonalcsökkenéstől való félel­met. A színjátszó együttesek fesztiváljáról következő számunkban közlünk beszámolót. KESZELI FERENC 1 9 6 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents