Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1969-05-27 / 21. szám

FELEKI LÄSZLÖ X rossz ember, de szerencsére nem nagy ember.-0­Az ember még olyat Is meg híd való­sítani, amit nem tud elképzelni.-0­Tragikus. ha valakit csak a halála után ismernek el, de még tragikusabb, ha csak az életében. —0­Emberismeretterjesztő társaságot kelle­ne alapítani.-0­Könnyebb az embert legyőzni, mint meg- ivőzni.-0­A vigasztalás megfosztja az embert a bánattól.-0­X annyira szerény, hogy az már önis­meret.-0­Sok ember élvezi a panaszkodást, de csak a sajátját. '“Ö" Művésznegyed - ahogy a filmesek látják A lányok meztelenek — a festők tébolyultak Az úgynevezett „partyk“ szex-orgiákká fajulnak, így néz ki a híres müncheni művésznegyed Schwabing — természetesen a filmrendezők fan­táziájában. És miután már egy-két ilyen film­nek átütő sikere volt a szex-éhes közönség kö­rében — egy újabbal ajándékozták meg a vilá­got. Címe: „A festő, akinek az ecsetje arany­ból van“. A filmvásznon tucatjával futkároznak a meztelen szépségek. Az erotikus mese arről szól, hogy egy nagyon „tehetséges“ festőművész barátnői szép domború formáit vászonra nyom­ja — és az üresen maradt helyeket a vásznon különböző színű vattacsomókkal ékesíti. A re­mekművek azonnal elkelnek. De nem csoda — hiszen a „mester* saját kiállításán ádámkosz- tiimhen fogadja a látogatókat. A rendező azonban különösen Cdwige Fe- nech-re akarja Irányítani a nézők figyelmét, akit drága 25 ezer dollárért nyert meg erre a hálás szerepre. A leány franciaországi és a rendező szavai szerint: „a keble őrjítő és azonnal le­vetkőzik.“ Utóbbit a forgatás közben Is olyan szorgalommal végezte, hogy térfipartnerei már Jóformán rá sem hederítettek. Rainer Basedow, egy fiatal színész, kollégái nevében is beszélt, amikor azt mondta: „Még a legszebb kebel Is unalmassá válik, ha folyton az orrunk előtt van...! Részvét Van egy hűséges barátom. Nagyon jól meg­férünk egymással. Sosem hagy cserben, mindig számíthatok rá. Igaz, én is elkövetek mindent, hogy ne legyen oka panaszra az én drága cim­borámnak, naponta bütykölgetem. (Tévedések elkerülése végett: Wartburg kocsimat becázge- tem így.) Higgyék el kérem, sokkal többet ér egy autó, mint teszem azt, egy feleség. Képzel­jék csak el: megítatom az én Hanslmat benzin­nel. megfürösztöm, és máris repülünk — Hansi meg én — vidám mulatságok felé. Oda megyünk, ahová én akarom, ahová nekem tetszik. Minden esetben az én akaratom teljesül. (Hát most mondják meg őszintén, de kezet a szívre, ha nőmmel utaznék, feltéve, hogv volnék olyan os­toba és igába hajtanám a fejem, keresztül tud­nám vinni csak egyetlen egyszer is az én aka­ratomat? Na ugye hogy nem!) Bár. hogy egé­szen őszinte legyek, egyszer, egyetlen egyszer Hansikám Is megtagadta az engedelmességet. Hiába kérleltem és fenyegettem, hogy csak menj. csak menj, a konok barát megállt a nyílt or­szágúton és nem használt a legszebb rimánko- dás sem. Lakott terület sehol a láthatáron, eovetlen autós testvér sem lőtt arra, hogy se­gített volna a bajban. No de visszaadtam a köl­csönt! Másnap teherautóval vontattam be a ja­vítóba. világ csúfjára. Mennyire szégyellte ma­gát! De használt a lecke, azóta olyan, mint a kezes bárány. A múltkor Is együtt futkostunk a városban. Hansi remekül viselkedett, oda ment. ahová én akartam. Ez volt a vesztem . Olyan helyen pi­hentettem Hansit, ahol nem lett volna szabad. Nem Is vittem el szárazon. A közlekedési rend őre kaján mosollyal. le­galábbis az első pillanatban nekem úgy tetszett, lépett hozzám: — ötven korona bírságot fizet! Hansi, Hansi, miért is engedelmeskedtél! Még- hogy ütvén koronát, mikor a pénztárcámban csak egy árva huszonötös lapul. Mit tegyek? ValIJam be, milyen szegény legény vagyok? — Nincs pénzem — nyögöm kínos zavarom­ban, és lesütöm a szemem. A forgalmat vezényelő karmester, mintha ha­zugságon csípne rajta, türelmetlenül legyint. — Ugyan, ne jöjjön Ilyen mesével! Magának ne volna pénze? Hiszen maga orvos. Ismerem én magát jól! Jóságos ég, kivel téveszt ez engem össze? — Kérem, ez tévedés én pedagógus vagyok. Dorgálóm arcáról eltűnik a mosoly, valami szomorkás részvét ül ki az ábrázatára. Pedagógus? Na menjen, fiam. gyorsan, de máskor ne parkoljon tilos helyen! Kopasz Csilla TESTHEZÁLLÓ SZEREP Karéi Reisz — egyike a legeredetibb rendezőknek — filmtéma keresése közben rábukkant „Isadora“ emlék­irataira. Tudnunk kell, hogy Isadora Duncanról van sző, a századforduló hires, viha­ros életű, de mégis nagy művésznőjéről. Az amerikai táncosnő minden országban nagy közkedveltségnek ör­vendett. Tarka és izgalmas élete szinte kívánkozik a filmvászonra. Erre a remek színészi feladatra Karel Reisz Vanessa Redgrave-t. a híres „Blow up“ című film meztelenkedő szereplőjét választotta. Vanessa a legalkalmasabb erre a szerepre, mert meg­van hozzá a színészi adott­sága is, no meg az életmód­ja semmivel sem marad hi­res elődje Isadora merész életstílusa mögött. Életfel­fogása pontosan megfelel ennek a szerepnek. Vanessa maga mondja: „Isadora Dun­can már gyerekkorom óta számomra a nagy példa­kép.“ — 6 is már hatéves kora óta táncol. Vanessa is — akárcsak Isadora — elí­tél minden polgári konven­ciót, a szabad szerelemnek hódol, és nem tartja1 sokra a házasság bilincseit. Akár­csak Isadora — büszkén vallja magát egy törvény­telen gyermek anyjának. Ideáljához hűen ő is gyak­ran megbotránkoztatja a nagyközönséget borsos mon­dásaival. Például: „Semmi rosszat sem látok abban, ha egyszerre két férfit szere­tek!“ Ete akárcsak Isadora, ő is gyakran tiltakozik a vi­lág igazságtalanságai ellen, a faji megkülönböztetések ellen. Reisz rendező erre a szerepre soha megfelelőbb alanyt nem találhatott vol­na. Ezen a véleményen van maga a művésznő is. „Már évek óta minden könyvet elolvasok a nagy Duncanról — mondja. Hippie volt 6 a javából, tiszta szívből és egy hosszú, szerelemmel teli életet élt. A filmben az ő mása leszek — de az élet­ben is utánozni akarom...!“ Sylvia első főszerepe A Filmvilág (magyarországi, kéthetenként meg­jelenő filmszakfolyóirat) ezévl. hetedik számá­nak cím és hátlapján Sunyovszky Sylvia és lean-PauI Belmondo található. Tisztelem és becsülöm a francia filmsztárt, de ■•»úttal Sunyovszky Sylviáröl ejtenék Inkább né­hány szót. Olvasóink kevésbé ismerik őt, pedig cehszlnváklai magyarról van szó Sylvia Rozs­nyón érettségizett és Pozsonyba került a ,.Mú- •sák Tudománya Főiskolájára“, ahonnan — ■ hagyományos csehszlovák-magyar kultúregyez- mény alapján Budapestre jutott színmüvészetet hallgatni az utolsó két évfolyamba. Jelenleg a harmadik évfolyamot végzi, jövőre fejezi be tanulmányait, és utána — reméljük — visszatér hozzánk, hogy tehetségét és tudását kamatoztathassa. A Filmvilág képszövege szerint „Sunyevszky (az „o“ hibásan „e“-vel ■ cserélődött fel) Sylvia az Alvilág professzora című új magyar bűnügyi film egyik női főszereplője.“ örülünk sikerének, s hogy örömünk valós ala­kot ölthessen. azonnal el Is beszélgetünk vele. Mikor szerepeltél először kamera előtt? — ..Pozsonyban, egy tévéjátékban. Postáskls- asszonyt alakítottam. Később az „Egy év falun“ c filmben szerepeltem, tulajdonképpen itt ke­rültem először Igazán kapcsolatba a kamerával. Itt döbbentem rá. hogyan is készül egy film. Ekkor szinkronizáltam először.“ Mondhatnál valami közelebbit első fllmfőszere- pedről? — „Itt Pesten kaptam először nagyobb fela­datot Szemes Mihály rendezőtől, akiről — a vele eltöltött munkanapok alapján — a legjob­bakat mondhatom csak. Alvilág professzora bűn­ügyi film, s a sors Iróniája, hogy első tévéjá­tékomban és ebben Is én vezetek nyomra. A filmben a nyomozók nagy társaságának egyik tagja vagyok. A foglalkozásom tehát nyomozó, a nevem Pataky Erzsébet hadnagy, vagyis még rangom Is van! Közvetlen partnerem Latinovtts, Sinkovlts. Sztankay és Szersén, játszanak még: Dómján Edit, Kállai Ferenc, Koncz Gábor, Sza- káts Miklós, Esztergályos Cecília, stb. A film forgatását befejeztük. A forgatás feb­ruárban és márciusban folyt. A bemutató idő­pontját még magam sem ismerem.“ Milyenek a budapesti színházak? — „Sokat lehet tanulni a színészektől, sok' szépet és Jót láthat az ember Ruttkay Évától és Törőcsik Maritól. Persze több jó színész és színésznő i* van, de e kettőben minden megta­lálható. amit érdemes ellesni. A Madách szín­házban a III. Richárd egyik kis szerepét ját­szom. Tolnay Klára lánya vagyok, az annyit emle­getett. de Shakespeare által meg nem Jelenített Erzsébet hercegnő. — A rendező — egyben ta­nárom Is — Vámos — engem bízott meg ezzel a szereppel. Jó is meg rossz is olyan nagy szí­nészekkel. mint Tolnay Klári, Kiss Manyi és Gábor Miklós egy színpadon állni. Most a Ka­tona József színházban próbálom Calderon: A' huncut kísértét c. darabjának egyik szerepét. Ez már komoly feladat, én alakítom Beatrlzt. Partnereim- Moőr Mariann. Pápai Erzsi, Szoko- lay Ottó. FUlöp Zsigmond. Slnkó László és Sztan- kav István. Érdekes dolog új rendezővel dolgozni, eleinte bizony nehéz volt. de minden kezdet nehéz.“ Ha összehasonlítanád a pozsonyi és budapesti főiskolát, milyen következtetésre jutnál? — A két főiskola tanítási módszerei nagyjából azonosak. Budapesten talán nagyobb súlyt fek­tetnek — és ez nagyon jó — az ének és tánc tanulására, s ami e kettőből ered, a musical megismerésére és elsajátítására. — Nem vélet­len, hogy a zenészmesterséget külön választják a színész-mesterségtől A budapesti főiskola ki­váló felszerelésű, minden évfolyamnak megvan a színpada, külön- balett-terme és tornaterme. Mindez Pozsonyban egyetlen épületben van el­helyezve. Nagy segítség kiváló színészeket látni és jó színházi előadásokon résztvennl. Véleményem szerint azonban a pozsonyi Hviez- doslav Színház is egyike a legjobb társulatok­nak. — Sylvia, ha megszerzed a diplomát, hogyan alakítod további sorsodat? — „Ha megalakul addigra a kassai magyar társulat, oda szerződöm. Mindenképpen hazame- » gyek!* Lehet ehhez még valamit hozzátenni?; BATTA György

Next

/
Thumbnails
Contents