Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1969-05-27 / 21. szám
4 új ifjúság POLITIKA HINDENHINEHÍ Az új mechanizmus rorszáp A többletfizetések kézhezvételének napjaiban Budapesten és vidéken heves viták voltak. Senkinek sem volt kifogása a tavalyinál nagyobb részesedés ellen, viszont szivá tették a szembetűnő különbségeket Attól függően, hogy a dolgozó az első, a második vagy a harmadik kategóriába tartozik, 80, 50, illetve 15 százalékban részesedett a nyereségből. Ennek következtében egyes gazdasági vezetőknek áprilisban egyszerre 60 000 forint részesedés is Jutott, míg a harmadik kategóriába tartozó dolgozók egynémelyike alig ezer forintot kapott. Magyarországon talán sohasem beszéltek annyit a fejlődést, a termelékenységet ösztönző Dénzról, mint napjainkban. Korábban tudatosan figyelmen kívül hagyták a pénz ösztönző szerepét, most azonban a magyar társadalom dinamikusabb szakaszába érkezett, amikor az anyagi ösztönzés mind fontosabb szerepet kap. A jelenleg kétségkívül annak a törekvésnek a következménye, hogy a szocializmust másképpen tűntessék fel, mint az egyenlő szükségletek társadalmát, s hogy az embereket aszerint értékeljék, mennyivel járult hozzá a termelés növeléséhez. Magyarországon egyre többen készülnek gépkocsit venni, vikendházat építeni. Ennek következtében hatalmasan felszökött a Balaton menti telkek ára, és mintegy ötvenezerre tehető azoknak a száma, akik összegyűjtötték a kocsira valót, és türelmesen várnak egy, két vagy három évet is, mfg megkapják. Az orvosok, akiknek megengedték a magánpraxist, a magasabb beosztású gazdasági vezetők, a színészek, a tudósok, az írók már régebben az átlagos életszínvonal fölé emelkedtek, s most más foglalkozási ágak képviselői is csatlakoznak hozzájuk. Ezek: a magániparosok, a slágerszerzők, az énekesek, ők már nem mosógép, nűtőszek- rény vagy televíziókészülék után vágyakoznak, hanem egy jobb minőségű gépkocsiról vagy balatoni víkendházról. Egyre nagyobb teret hódít a tiszteletdíjas munka. Érdekes, hogy nem tartják törvénybe ütközőnek, ha a villanyszerelők, a szobafestők, a vízvezetékszerelök és egyéb szakmunkások külön engedély nélkül kisebb javításokat végeznek munkaidejükön kívül. Egyre többen vannak olyanok, akik sokat keresnek, s mind nagyobbak a különbségek a fizetések között. A magyar háztartásoknak több mint 60 százalékban van már mosógépe* minden harmadik családnak van tv-készü- léke, és nagyon megnövekedett a hűtőszekrények, porszívók, bojlerek száma. A bankokban 31 milliárd forint takarékbetét van. A meglehetősen súlyos lakáshelyzet sokakat arra késztet, hogy családi ház építését tervezzék. De csak azok szánják rá magukat az igen költséges vállalkozásra, akiknek nincs lakásuk, mert a köztulajdonban levő lakások bére rendkívül alacsony: a házbér az átlagos havi jövedelemnek alig 3—5 százaléka. Nem minden olyan olcsó azonban, mint a házbér. A textil, a készruha, a bútor, a kozmetikai cikkek jóval többe kerülnek valódi értéküknél, ugyanekkor a hús, a tej,- a tüzelőanyag, a közlekedés, a posta viszonylag olcsó, mert az állam hozzájárul az árakhoz. De nemcsak az árakról, á üzetéskülönbségekről vitáznak mostanában Magyarországon, hanem az árucikkek minőségéről is, ami nem egyszer kívánnivalót hagy maga után. Ezzel kapcsolatban egy mozgalom van kialakulóban, hogy az úgynevezett „szocialista“ minőséget egyenlítsék ki a „kapitalista“ minőséggel. Ha ezt sikerül elérni, bizonyára fordulat következik be: több jobb minőségű árút, például szebb inget, jól szabott ruhát, modern hűtőszekrényt, szuperautomata mosógépet és más korszerű áro- cikkeket adnak majd el, s ennek folytán ezek a termékek sem lesznek többé deficitesek. A magyarok lázasan törekednek anyagi helyzetük javítására. Az a baj, hogy nem minden foglalkozási ágnak vannak egyformán kedvező lehetőségei a pénzszerzésre. Inxen a nagy különbség a jövedelmek között. At most kezdődő időszakban ezek a témák valószínűleg még sokáig napirenden maradnak. M. Corovic Foto: KURUCZ SÁNDOR A „biracs”, a Graham - kenyér és 3 t^jft}öí|y|]íitásá]i3k titliffirift E cikkben egy kissé szakmailag szeretnék hozzászólni az Új Ifjúság ez év május 13-i Számában megjelent íráshoz, amely Zácsek Erzsébet tollának köszönhető (Gyógyszerek orvosi recept nélkül). nagyon sok hozzájárulna egészségünk £ g / mii i \{\ ffí ji W' A népnek • igazsága van a gyógyítás terén is Éppen úgy. mint a különféle füvek gyógyha- tásának a tudományos kutatását, a különféle ételek egészséges és erőt adó hatását és ezeknek tudományos módszerekkel való alátámasztását, már sokkal régebben, évszázadokkal o- kulva, alkalmazta is az egyszerű nép. Igaza van Ella néninek amikor azt mondja. hogy egészségesebbek lennénk, ha több tejet és tejterméket fogyasztanánk a szeszes italok és a húsfélék helyett, mivel a friss tejben a legoptimálisabb arányban vannak jelen azok a nyersanyagok, amelyekre szervezetünknek szüksége van. A tej fehérjét tartalmaz, amely nagyon könnyen emészthető és jelen van benne a nagyon magas tápértékű tejcukor is. E táplálékban benne van a szervezet részére szükséges zsiradék is, amely a bélrendszeren keresztül szívódik fel szervezetünkbe. E fontos táplálék azonkívül mindazon ásványi anyagokat tartalmazza, amelyre a szervezetnek szüksége van, így a kalciumot, foszfort, ként, vasat és nátriumot, valamint a szervezetnek oly fontos vitaminokat, mint a G A, B vitaminokat Ezek nélkül az élet el sem képzelhető. Ugyanez vonatkozik a tejtermékekre is, a- melyek közül főképpen a kefir és a joghurt nagyon tápláló, no meg az aludttej, mivel a savanyított formában fogyasztott tejtermékek még könnyebben emészthetők, mint az édestej. Ezért a fent említett tejtermékeket főképpen betegeknek és gyermekeknek ajánlhatjuk. örvendetes lenne, ha nálunk is emelkedne a tejtermékek fogyasztása, mint például a skandináv országokban. Ez is bizonyára megerősítéséhez. Ella néni szerint a biracs csíráztatott búzából készül. Nem ettem még ezt a készítményt, de így is elhiszem, hogy nagyon tápláló és jóízű ételről van szó. A búza csiráztatásánál ugyanis az úgynevezett a- myláze fermentum segítségével a búzamag keményítője nagyrészben glukózéra — szőlőcukorra változik át, amely sokkal könnyebben emészthető, mint a keményítő, amely a csírázatlan búza fő-alkotóeleme. Itt kell megemlíteni, hogy a csírázásnál a magok B vitamintartalma is emelkedik és az is igaz, hogy a magasabb B vitamintartalom jól hat a bőr üdeségére és fiatalos rugalmasságát biztosítja. Ugyanúgy, mint a „biracs“ a Graham-kenyér is magas tápértékű. Ilyen kenyeret egy amerikai orvos készített először, akit Szilveszter Grahamnak neveztek és 1794-től 1891-ig élt. E kenyeret só nélkül sütik, megsrótolt búzából és rozsból. Tehát a lényeg az, hogy a lisztben itt benne marad a legnagyobb tápértékű korpa, amely ezen kívül sok B vitamint is tartalmaz. Ebben rejlik a Gra- hom-kenyér magas tápértéke. B vitamintartalma miatt nagyon jó hatása van a bőrbetegségek megelőzésénél. éppen úgy, mint az idegzavaroknál is. Nem tudom ugyan alátámasztani Ella néni állítását a „biracs“ és a Graham- kenyér reumát gyógyító hatásáról, de annyi bizonyos,- hogy a fent említett táplálékok valóban egészségesek és nagyobb, terjedtebb fogyasztásuk hozzájárulhat az emberi szervezet ellenállóképességének növeléséhez. MUDr. Juhász István Tiszacsernő A klubhelyi ségek és a lakbér Sok ifjúsági csoport panaszkodik, hogy nem tudnak maguknak klubhelyiséget szerezni, és ha mégis sikerül végre, akkor megint nagyon magas lakbért kénytelenek fizetni érte. Ezért azzal a kérdéssel fordultunk Mária Miksíkovához, az Ifjúsági és Testnevelési Minisztérium előadójához, hogy hogyan tud és akar ezen a minisztérium segíteni. Nekünk, természetesen nincsenek klubhelyiségeink, tehát következésképpen nem is adhatjuk azokat senkinek. Távlati javaslatainkban ugyan számolunk azzal, hogy később támogatni fogjuk a klubok építését, alkalom adtán részt is vállalunk az építkezésükben, de ez egyelőre még csak nagyon távlati elképzelés. Nincs más lehetőségünk, mint meggyőzni a nemzeti bizottságok vezetőit, hogy kötelesek a gyermek és ifjúsági szervezetek kérelmeit méltányolni. 'Tudunk olyan esetekről, nemzeti bizottságokról, ahol valóban szívügyüknek tekintik ezt a kérdést. Tudunk azonban olyan nem* "zfeíi bizottságokról is, ahol nem értik meg kellőképpen a szervezetek szükségleteit. Ilyen esetekben, ha tudomást szerzünk róluk, esetenként igyekszünk segíteni. A másik kérdés. Az utolsó időben sok ifjúsági szervezet panaszkodik arra, hogy a nemzeti bizottságok emelik a lakbért a klubhelyiségekért, és hogy a bérek már olyan magasra hágnak, amit már az egyes szervezetek nem képesek megfizetni. Hogyan járnak el ebben az ügyben? Tudunk ezekről a panaszokról. Meglátogattuk ezért a belügyminisztérium lakáskérdésével foglalkozó osztályát, és megtárgyaltuk a kérdést Ing. Juránekke! és dr. Novákovával. Megtudtuk, hogy azok a nemzeti bizottságok, amelyek emelik a gyermek- és ifjúsági szervezetek lakbérét, azért járnak el Így, mert több mint valószínű nem ismerik a belügyminisztérium 1967. október 10-kei a nem lakás céljaira használt helyiségekről szóló rendeletét (A törvénykönyv 98/1967 számú paragrafusa), illetve mert rosszul értelmezik a rendelet cikkelyeit. Megmagyarázná kérem közelebbről a rendeletet?! Természetesen. Már az első paragrafus harmadik bekezdése azt mondja, hogy ez az előírás nem érvényes, ha a felek megegyeznek. Amint látják, már a fogalmazás is lehetővé teszi, hogy a nemzeti bizottságok segítsék az egyes klubokat a lakbér kiszabásánál. A rendelet harmadik paragrafusa az egyes lakásfajták, berendezések — éttermek, filmszínházak, hivatalok, garázsok, — lakbér-magasságát határozza meg. A klubok nincsenek itt feltüntetve. A belügyminisztérium dolgozóinak a véleménye szerint a klubhelyiségek bérének a magassága nem szabadna, hogy túlhaladja a 110—120 koronát négyzetméterenként egy évre. Az ötödik paragrafus az olyan lakásfajták bérének az emeléséről beszél, amelyeket nem lakás célokra használnak. Ebből az elvből kivételt képeznek a kulturális célokat szolgáló helyiségek, óvodák, bölcsődék valamint más egészségügyi, szociális és testnevelési intézmények. Dr. Nováková és Ing. Juránek véleménye szerint ide tartoznak a klubok is. A hetedik paragrafus ugyan megengedi a nemzeti bizottságoknak egyes esetekben a lakbér emelését, de ebben a paragrafusban sincsenek feltűntetve a klubok. Ellenkezőleg, a ható* dik paragrafus lehetőséget ad a nemzeti bizottságoknak arra, hogy indokolt esetekben csökkentsék a lakbért. Világos tehát, hogy a klubok lakbérét a nemzeti bizottságoknak nem keil és nem is szabadna emelnie... Meg vagyok róla győződve. Sőt. A csehszlovák kormánynak az ifjúság- és a fiatal nemzedék életével foglalkozó 1968. szept. 1-ről származó 274. számú határozata feladatul tűzi Ki a nemzeti bizottságoknak, hogy megfelelő körülményeket biztosítanak a gyermek- és ifjúsági szervezetek számára továbbá hogy kellő klubhelyiséget biztosítsanak, valamint hogy gon* doskodjanak azok berendezéséről. Ennek a határozatnak az alapján is kellene, hogy a nemzeti bizottságok a lehető legalacsonyabb lakbérért bocsássák a klubokat, klubhelyiségeket az ifjúság rendelkezésére, és ezzel is segítsék a fiatalokat...
