Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1969-05-20 / 20. szám

#• ff»# EGY RÚGÁS ameSy félmillió embernek fájt (Mi van a szívben a Magyarország- Csehszlovákia selejtező­mérkőzés előtt ? ) SZIKORA-PORTRÉK. Gálán Géza felvételei Mi van a szívben? Válaszom csak akkor lehet pontos, ha írásom naplószerü lesz és higgadt. Tekintsék ezt a cikket az utóbbi napok nap­ló-feljegyzéseinek. Öröm és ke­serűség váltják egymást ben­ne, elképzelések születnek és válnak füstté. Hát akkor kezdjük. Fél esztendeje már, hogy a sportrovat csaknem minden héten foglalkozik a világbaj­noki selejtező-mérkőzések leg­érdekesebbjével, a Csehszlová­kia és Magyarország között sorrakerülö találkozókkal. Néz­zük ez évi számainkat, sor­ban. Nyilatkozott erről a két mérkőzésről, e selejtező-cso­port várható győzteséről Sze­pesi György, Stefan Jaciansky, Szikora György, Novák Dezső, Andrej Kvasnyák, Szűcs La­jos, Móder László, Vencel Sán dór. és még jónéhányan, há­rom felvételünk képszövegéből is az derült ki, hogy a máju­si és szeptemberi csaták idő­pontja egyre közeledik, és egyre gyűlik a szurkolókban az izgalom, a feszültség, a nagy mérkőzések törvényszerűen je­lentkező előtünetei. Közben Fenyvesi Mátéról wmmm_ közlünk cikksorozatot, az ed­dig napvilágot látott öt rész a teljes sorozat fele. Május hu­szonötödiké előtt megszakítjuk egyetlen számban Fenyvesi­sorozatunkat, hogy egy teljes oldalt szenteljünk a küszöbön lévő nagy mérkőzésnek — ha­tároztam el az Inter — Vasas találkozó napjának reggelén. Tervem az volt, hogy végig- siklunk Szikora Györggyel, a csehszlovák válogatott tagjá­val együttese ebben az eszten­dőben játszott mérkőzésein, és kíséreljük eldönteni, milyen lelkiállapotban várja Csehszlo­vákia nemzeti tizenegye a bu­dapesti találkozót. Egy jegyzetfüzetbe felvázol­tam a kérdéseket, hogy a KK- elődöntő során bizonyára ki­fáradó játékost ne fárasszam sokáig, peregjen gyorsan, rit- musosan a beszélgetés. Meg szerettem volna kérdezni, mit éreztek a válogatottak a hol­land vereség után, milyen volt a hangulat a vesztett első fél időt követő szünetben Dublin- ban, mik voltak Kvasnyák ú- jabb szerepeltetésének kulisz- szatitkai, milyen volt vele fe­dezetet játszani, miképp visel­kedett Hurley, akitől Szikora annyira tartott a prágai láb­törés óta, hol fordult meg a mérkőzés sorsa, hogyan sike­rült 0:1-ről a 2:1, valóban job­ban mozgott-e Adamec, stb. Az Inter — Vasas mérkőzés reggelén szemerkélt az eső, dél körül zuhogni kezdett és fél­háromig el sem állt. A meccs kezdetekor viszont még a nap is kisütött. Ez a nemzetközi mérkőzés megmutathatja, hogy milyen lesz a válogatott talál­kozó légköre. Meglátjuk, mi­képp tükröződnek vissza a két ország állampolgáraiban az u- tóbbi hónapok eseményeinek hullámverései, hogyan visel­kedjek majd a gyepen a fiúk? A mérkőzés példás sport- szerűséggel zajlott. Volt ugyan Dafio és Molnár között egy kis lökdösődés, de az erélyes ju­goszláv bíró és a fegyelmezett játékostársak idejében közbe­léptek, s továbbra is sport­szerűen zajlott a találkozó. Öröm volt nézni, milyen kíno­san ügyelnek a játékosok a kemény összecsapások elkerü­lésére. Ahhoz képest pedig, a- mit a két csapat hazája leg­felsőbb labdarúgó-bajnoksága során előzőleg produkált, még aránylag színvonalas és élvez­hető találkozónak minősíthet­tük a KK-elődöntőt. — Külö­nösen tetszett Szikora és Mé­szöly teljesítménye. Az egyik ritkán látott gólt lőtt és áta­dásai, cselei külön is élvezhe­tők voltak, a másik a tőle megszokott sokszínűséggel sze­relte a csatárokat és irányítot­ta a védelmet. A bírói sípszó a mérkőzés végét jelezte, ßs akkor tör­tént az amit senki sem várt, a pályát elözönlő lelkes szur­kolók között akadt egy, aki elrontotta a szerda-délutánt, és valószínűleg sok keserűséget okoz még tette. Az egymás mellett haladó Mészöly és Szikora nem vette észre, hogy hátulról egy ma­gáról megfeledkezett, s ráa­dásul szeszgőzös fiatalember közeleg, hogy megbosszúlja Szikora nyönyörű gólját. „Te hazaáruló!“ mondta,, és Belerúgott Szikorába. Most, alaposan meghányva- vetve a dolgot, összegyűjtve a szomorú jelenet adalékait, a következőt jegyezhetjük le: A nagymácsédi Zárecky em­berhez nem méltó szabályta­lanságok szériáját vonultatta fel. 1. Rendkívüli elmaradottsá­gáról adott tanúbizonyságot akkor, amikor azt hitte, hogy valami köze van a pályán meg­történt eseményekhez, mert nem értett egyet a Szikora ál­tal lőtt góllal. Képzeljük el, ha a színházi előadás közepette felállna egy néző, és belerúg­na a főhőst alakító színész­be, mert az megcsókolta part­nernőjét, holott a néző ezt nem így képzelte el, sőt! Belerúg­na a rendezőbe és a darab írójába is! Még nem szóltunk egyetlen szót sem arról, hogy mindez duplán jellemtelenség, alatto­mosság és elítélnivaló, mert a védtelen, mit sem sejtő játé­kossal orvvadászként bánt el. Váratlanul, hátulról támadott! Tehát nem volt mersze egye­nesen, férfiasán cselekedni. 2. Ez az esemény híven tük­rözi a csehszlovákiai magyar­ság összetételét és lelkivilágát. Becslésem szerint körülbelül hat-nyolcezer csehszlovákiai magyar jött el a Inter-stadion- ba. Ezek közül — szerencsére — csupán egyetlen akadt, aki ennyire elfogult és jellemte- len. Csakhogy: jól mondta az Inter egyik vezetője: ez a tett rossz fényt vet a többiekre is, hiszen az emberek többsége máris általánosít. A mérkőzés után sokáig be­szélgettünk Szikora Györggyel és Móder Lászlóval. Szikora aztán elmondta azt is, amit mi nem láttunk és hallottunk. „A mérkőzés sportszerűen zajlott. Én Mészöllyel beszél­gettem, akit a legbecsületesebb labdarúgók egyikének tartok. Az írországi mérkőzés felől érdeklődött, a gólom után meg­jegyezte, hogy ritkán látni i- lyen jól eltalált labdát és gra­tulált, Farkas pedig megtap­solta gólomat. Én is nagyon vi­gyáztam, nehogy fölöslegesen durva legyen a meccs, és ö- rültem, hogy zökkenőmentesen zajlott le. Az Inter nincs na­gyon formában, nem remélhet­tük, hogy a Vasast kiverhet­jük. Pozsonyban döntetlen kö­rüli eredményt vártam, és 2:0 nál még felcsillant a lehető­ség is. Boldogan készültem er­re a meccsre, mert tudtam, hogy a Vasas nem fog durvás- kodnl, hogy nem lesznek lab­danélküli rúgások, és ha jó az ellenfél, akkor mindig kifocl- zom magam. Beszélgettem ép­pen Mészöllyel, amikor a do­log történt. Záreekv barátai felkerestek az eset után, és bocsánatot kértek társuk tet­téért. Én is megsajnáltam őt végül.“ Másnap reggel rövid cikket írtam szlovák nyelven a SME- NÄ-ba. és ígéretet kaptam a főszerkesztő-helyettestől, hogy az „Elítéljük“ e. Írást közzé­teszi lapjában. Fontosnak tar­tottam, hogy felvilágosítsuk a szlovák nemzetiségű olvasókat arról, hogy mi is elítéljük az esetet, és a mérkőzésen meg­jelent magyar szurkolók ki­lencvenkilenc százaléka nem ért egyet az esettel, elítéli Zá­recky tettét. Mi van a szívben a közelgő magyar-csehszlovák találkozó előtt? Mi történt a szerdai eset 6- ta? Még határozottabb válla­lása és népszerűsítése annak a gondolatnak, amely a józan gondolkodású és művelt em­bert jellemzi. A futball első­sorban játék. Ne csináljunk belőle nemzeti ügyet, és ha valaki mégis azt akarná, vilá­gosítsuk fel. A csehszlovákiai magyarok dolgoznak, termel­nek, produkálnak, s azon fá­radoznak, hogy az ország é- püljön, még akkor is, ha ke­vés érte a jutalom és köszö­net. Miért hazaáruló Szikora, ha gólt lő a Vasasnak? Nem tudom, Záreckynek mi a fog­lalkozása, de ezen az alapon ő is hazaárulónak számít, e- zerszeresen, hiszen ö sem vonja ki magát az építésből vagy termelésből. Tanuljunk meg európai szin­ten gondolkodni és élni. Ves­sük ki magunk közül az elfo­gultakat. Az ilyen ember nem jó magyar, hanem jellemtelen magyar, aki tettével félmillió embert hozott kellemetlen helyzetbe. Egy rúgás, amely félmilliónak fáj! Tanuljunk meg tárgyilagosan Ítélni. A sóhajtozások és ke- sergések kora lejárt. Munkál­kodhatunk saját sorsunkon. Most, amikor jelentősen javul­tak körülményeink, mi szítjuk a tüzet? Az ifjúsági csapat tagjaként, együtt játszottam egy galán- tai Záreckyvel a ligában Sze­rény, képzett fiú volt. Milyen kár, hogy névrokona más! Mi van a szívben a magyar­csehszlovák találkozó előtt? Elegendő erő ahhoz, hogy higgadtak és tárgyilagosak le­hessünk. Győzzön a jobbik csa­pat, s ha netalán a harmadik mérkőzés sem hozna döntést, döntse el a sors, ki utazik Mexikóba. Rugalmasabb rend­szerű világbajnoki torna eleve kizárná annak a lehetőségét, hogy e két csapat egyike itt­hon maradjon. Mindkettőnek ott lenne a helye. Szikora csehszlovákiai ma­gyar. Hozzánk 6 áll a legkö­zelebb. Remél iük, hogy jól megy neki a játék a Népsta­dionban! BATTA GYÖHGf AZ Dj Ifjúság sportrovatának KEDVES KÖZÉPISKOLÁS autogram múzeuma LÁNYOK CSORDÁS LAJOS Néhány leveletek arról tanúskodik, hogy ti is szerettek focizni, de nincs alkalmatok csapatban szerepelni • Szó lehet arról, hogy koraősszel, az új tanév kezdetén női labdarúgótornát rendez szerkesztőségünk • Megvalósulása tőletek függ • írjátok meg, lenne-e öttagú csapatotok (kispályás meccsekre gondolunk) őszre? Az érdeklődők hazai címüket adják meg, hogy az esetleges szerve­zés a nyári szünet alatt is folyhasson • A csapatok iskolákat képvi­selnének • Várjuk leveleiteket #, Címünk: Redakcia Új Ifjúság, Brati­slava, Prazská 9. A borítékra írjátok rá: „Évek a gyepen"

Next

/
Thumbnails
Contents