Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1969-05-20 / 20. szám

2 áj ifjúság ageménylBrtár Május 21. 1471-ben született 'Albrecht Dürer, magyar szár­mazású híres '»német grafikus és festő. 1506-ban halt meg Kolumbusz Május 22. 1813-ban született Richard Wagner, német ro­mantikus zeneszerző, 1873-ban halt meg Alessandro Manzoni, romantikus olasz költő’ 1885- ben halt meg Victor Hugo, a nagy francia költő és lró. Május 23. 1906-ban halt meg Henrik Ibsen, a hires norvég drámaíró. Május 24. 1543-ban halt meg Kopernikusz, az egyik leghíre­sebb asztrológus. Május 25. 1681-ben halt meg Pedro Calderon de la Barca, a spanyolok leghíresebb drá­maírója. 1892-ben született Zágreb közelében Joszip Broz Tito. 1917-ben született John Fitzgerald Kennedy, az Egye­sült Államok orvul meggyil­kolt elnöke. Május 26. 1900-ban szüle­tett VItézslav Nezval, cseh köl­tő. Május 27. 1525-ben végezték ki Thomas Münzer német for­radalmi parasztvezért. 1840-ben halt meg Niccolo Paganini, a világ egyik legnagyobb hege­dűművésze. ! 1969. május 15-én ülésezett a Csemadok KB elnöksége. 1969. május 16-án ünnepi ü- lésre jött össze a Csemadok KB-a és az ülésen átadták a szervezet húszéves fennállása alkalmából adományozott ki­tüntetéseket. 1969. május 17-én munkaü­lést tartott a Csemadok Köz­ponti Bizottsága. 1969. május 19-én Lehár-Un- nepélyt tartottak Komáromban. Az ünnepi beszédet Böszörmé­nyi János, a Kormány Nemzeti­ségi Titkárságának előadója mondta. 1969. május 22-én, csütör­tökön, délután 15 órakor talál­kozik Dobos László nemzetisé­gi miniszter. Tolvaj Bertalan, a Kormány Nemzetiségi Titkár­ságának vezetője és Böszörmé­nyi János, a Kormány Nemze­tiségi Titkárságának előadója, a nyitrai magyar főiskolásokkal. 1969. május 24-én kezdőd­nek a hagyományos Jókai Na­pok. Zácsek Erzsébet riportja Néemth István cikke a táboro­zásokról A Fenyvesi-sorozat következő, folytatása 500 szó külpolitika Politika mindenkinek Sztáralbum Csúzlj Könyvespolc A szerelem buktatói A monogramos púderdoboz Divat Kézimunka Veronika válaszol Szlovákia Gyermek és Ifjúsági Szervezetei Társulásának lapja 49 Megjelenik minden ked­den. • Kiadja a Smena ki­adóvállalata • Szerkesztőség és adminisztráció: Bratislava, Prafské 9. Tel.: 485-41-45 Pos­tafiók 30. • Főszerkesztő: Or. STRASSER GYÖRGY, főszer­kesztőhelyettes és kultúra: TÖTH ELEMÉR, kiil- és bel­politika: SÁRKÁNY ArpAd, riporterek: MICHAL MÁRIA, ZÁCSEK ERZSÉBET, HOR­VÁTH REZSŐ, kelet-szlová­kiai szerkesztő és sportrovat­vezető: BAT TA GYÖRGY, grafi­kai szerkesztő: GYURAK ÉVA Nyomja: Západoslovenské tla- öiarne 01 • Előfizetési díj egész évre 52.— Kés. fél évre 26.— Kés. negyedévre 26.— Kés • Terjeszti a Posta Hírlap- szolgálata előfizet nt minden postán lehet • Kéziratokat nem órzünk meg és nem adunk vissza # A lapot ktilföld szá­mára a PNS Ostredná expedlcla, Bratislava, Gottwaldovo námes- tte é. 48 — útján lehet meg­rendelni. A Keleti járás fiataljai A sok kusza és rossz hír után az utolsó időben egyre gyak­rabban érkeztek jó hírek a tő- keterebesi járásból. Akár vi­déken járt újságírókkal, akár a járásból itt járt emberek­kel beszéltünk, csak jó szót, dicséretet hallottunk a fiata­lokról. Ha már ez így van — gondoltuk — jó lesz jobban utána nézni a dolgoknak, hogy mi is beszámolhassunk róluk. Mindjárt az elején elmond­hatjuk, hogy ott jártunkkor valóban beigazolódtak a jó hí­rek és a mi beszámolónk is csak jót közölhet. Néhány szót az előzmények­ről: amikor tavaly áprilisban a magyar ifjúság is mozgolódni kezdett, akkor a terebesi já­rásban is megalakult a Ma­gyar Ifjúsági Klubok Járási Tanácsa és mindjárt kezdet­ben nagyszerűen dolgozott. Az akkori és rrfai beszámolók alap­ján is kitűnik, hogy nagyon hamar és szinte gombamódra születtek a klubok. Később a- zonban megváltozott a hely­zet. A bizalmatlanság és ta­lán a tehetetlenség, no meg a következetlenség okozta, hogy a helyzeti előnyt nem tudták kellőképpen kamatoztatni. Ami az akkori, de lényegében a mai járási ifjúsági vezetőket illeti, egy sző panagzt sem mondha­tunk rájuk, mert valóban tá­mogatták a magyar fiatalokat. Inkább a bizalmatlanság — ez végül is talán kölcsönös volt — okozta, hogy a munka és a végső eredmény nem lett olyan, mint amilyet elvárhattunk vol­na. Kétszeri elnökváltás, után most rendbejöttek a dolgok. Sőt, nemcsak rendbejöttek, ha­nem nagyszerű eredményt mu­tat fel a járás. De kezdjük megint kicsit távolabbról! Mert hiszen az áldásos utolsó elnök­csere még valamikor február­ban volt, és a lendület azóta tart. Nem tudjuk felsorolni, hogy hány fiatallal beszéltünk, hánynál* kértük ki a vélemé­nyét, de azt elmondhatjuk, hogy szinte mindnyájan di­csérték az utolsó időszak mun­káját. A tanács tagjai között ott vannak azok, akik tavaly meg­kezdték a munkát és újak is csatlakoztak hozzájuk. Ha ennek a kis lelkes cso­portnak a munkájából ki aka­runk valamit emelni, akkor két eseményt kell leginkább meg­említenünk. Az egyik, az egy- felvonásos színdarabok járási fesztiválja, a másik pedig a tavaszi ifjúsági találkozó. Az első érdekessége, hogy azt a szlovák ifjúsági klubok részére is meghirdették, de mert nem érdeklődtek iránta, Böltös József nem került rá sor. A magyart viszont megtartották, annak ellenére, hogy rövid időn be­lül kellett felkészülni és még rövidebb időn belül kellett el­végezni a szervezési munká­kat. Ha azt mondjuk, hogy megtartották, keveset mon­dunk, mert hiszen az első he­lyezettjük bejutott a Jókai Na­pokra és ez nem kis eredmény. (A kiskövesdi II. Rákóczi Fe­renc Ifjúsági Klub színjátszó csoportja). Rajtuk kívül még a nagy- kaposi és a királyhelmeci if­júsági klub vett részt, illet­ve került a második e» har­madik helyre. &s akkor még nem beszél­tünk a tavaszi ifjúsági talál­kozóról, amely még nagyobb szabású volt és amely még több munkát igényelt. Ezt má­jus 9-10-11-én rendezték Kis- tárkány közelében, a Tisza partján. Annak ellenére, hogy az időjárás nem volt túl ked­vező, mégis vagy 120 tábo­rozó gyűlt össze és a hármas ünnep folyamán még vagy 200- 300 ember látogatta meg a tá­bort. A szép és híres Tisza-part az almáskertjeivel, csodálatos zöld legelőivel és óriási lom­bos fáival, igazi otthona volt néhány napig a fiataloknak. Még a kicsit zordabb idő sem tudta elűzni őket. Ilyenkor el­gondolkozik az ember, mi is az, ami vonzza, ami összehoz­za a fiatalokat? Nem tudni, talán a barátság, a természet szépségei, a játék, talán a sze­relmi vágy vagy az emberi kapcsolatok. De az is megle­het, hogy egyszerűen a fiatal­ság lényében van az, hogy sze­ret közösségekbe tömörülni, e- gyütt lenni. Nem tudjuk. De egy biztos, jól érezték ma­gukat és minden ilyen alkal­mat újra és "újra megragadnak. Erre vall az is, hogy nemcsak a járás fiataljai találták fon­tosnak eljönni és szórakozni, hanem mások is. A ta.álkozón részt vettek a komáromi, a losonci, a kassai fiatalok kép­viselői is, eleget téve a tere- beri fiatalok szíves meghí zá­sának Annak ellenére, hogy a meqhívón csak annyi állt: is­merkedni. barátkozni, szóra­kozni hívunk. Jelentős ez a tá­borozás, mert a központi ta­lálkozók útján ez az első iiyen járási jellegű rendezvény. A táborverést követő első nap is­merkedéssel, beszélgetéssel telt el. Este pedig egy kis mű­sorra! köszöntötték a falu la­kosságát. A második napon csoportokba verődve sétáltak a Tisza partján. Később pedig azok, akiket jobban érdekel az ifjúsági mozgalom kérdése, gondja, Duka Zólyomi Árpád­dal, a Magyar Ifjúsági Klubok Központi Tanácsának elnökével, zető titkárával, valamint a ZDMOS járási bizottságának elnökével, Dezider Kónával be­szélgettek. A járási elnököt u- toljára említem, pedig talán az elején kellett volna emlí­tenem. Nem kis része van ne­ki is abban, hogy a terebesi járás magyar fiataljai ilyen jó munkát fejtenek ki. A rövid beszélgetés folyamán is ész­revehető volt a türelmessége, őszinte akarata. Az anyagi tá­mogatáson kívül dicsérettel, bátorítással és tanácsokkal is erőt, akaratot ömleszt a fiata­lokba. Az 6 szájából rendkí­vül jó érzés volt hallani a di­cséreteket és az önmagukért beszélő összehasonlításokat. Mindebből nemcsak a fenti kedvező kép rajzolódott ki, ha­nem az is, hogy jelenleg a te­rebesi járásban leginkább a magyar fiatalok dolgoznak, és hogy ennek a szlovák embe­rek is örülni tudnak. Később megkérdeztem Boj­tos József mérnököt, hogy terveznek-e más, újabb érde­kes rendezvényeket a fiatalok számára: Szinte természetes volt a válasz: táncdalfeszti­vált, beat-zenekarok fesztivál­ját. kirándulásokat és ha si­kerül, egy újabb találkozót ősszel, hogy a megkezdett munkának jó folytatása Je­gyen. A közeljövő terveiből leginkább a Jókai Napokra va­ló felkészülést említette, va­lamint azt, hogy sok fiatalt fognak beszervezni a nyári if­júsági találkozóra. No, és hogy ne feledjük a munka irányí­tóit, továbbra is rendszeresen ülésezik majd a járási tanács és ugyancsak rendszeresen ki­adják a Kelet Ifjúsága című sokszorosított klub-lapot, a- mely nemcsak’ önmagáért van, • hanem tájékoztatóul szolgál a járás fiataljainak. Azt hiszem, ezek a tervek sem megveten- dők. Németh István Á KOMÁROMI JÁRÁSBAN SEM HENYÉLNEK a fiatalok, ezért megkérdeztük Kiss Mihályt, a Magyar Ifjúsági Klubok komáromi Járási Tanácsának elnökét, hogy milyen érdekes eseményekről, klubok­ról tudna beszámolni. Az alábbi válaszaiból kitű­nik, hogy jó lesz odafigyelni ennek a járásnak a munkájára, mert van mit tanulni tőlük, és mert már önmagukért is megérdemlik, hogy megemlékez­zünk róluk. — Hány klub van a járásban és összesen hány tagot számlálnak? — Huszonhárom. Ebből öt Komáromban, a többi pedig vidéken működik. A huszonhárom klubnak körülbelül 2000 tagja van. — A huszonhárom klub közül melyek működnek a legjobban? — A búcsi, az aranyosi, i naszvadi és a keszeg- falvi klubok a legjobbak. — El tudnád nekem mondani, hogy ezek a klu­bok mikor tartanak összejövetelt és mit csinálnak leginkább? — A keszegfalvl klubban szombaton tartják az összejöveteleiket és minden összejövetelükre mű­sort. valamint társasjátékot készítenek elő. Van irodalmi színpaduk, szoros kapcsolatuk van egy magyarországi klubbal, és főleg a klub-toto vált be náluk. Ez abból áll, hogy minden összejövetelre készítenek egy 13 + 1 kérdést tartalmazó toto-ver­senyt. a kérdések után három választ közölnek és a résztvevőknek ezekből kell a helyeset eltalálniok. Aki válaszaival a legtöbb pontot éri el. azt díjaz­zák. Ez a forma náluk nagyon bevált, és a fiata­lok igen szeretnek a klubba járni. — Ahogy tudom, a keszegfalvi Ifjúsági Klub á tavalyi táborozás alatt jött létre. Ennek köszön­heti a későbbi jó munkát? __ Nem egészen. Mert az egykori klub — a Vág­dunai Ifjúsági Klub — szétesett és csak később alakult meg a mostani, a Kölcsey Ferenc Ifjúsági Klub, amely most már igazán szép eredményt tud felmutatni — természetesen új vezetőkkel az élen. — Az aranyosi Radnóti Miklós Ifjúsági Klub u- gyancsak szombaton tartja az összejöveteleit. Iro­dalmi színpaduk, tánccsoportjuk, esztrádcsoportjuk és beat-zenekaruk van. — Az iskolákban hogyan működnek a klubok? — A gimnáziumon, ahol leginkább csak bejá­ró diákok vannak, nem túl jő. Lényegében csak az Irodalmi színpaduk, a tánccsoportjuk és a színját­szó csoportjuk mutat fel szép eredményeket. Tea­délutánokat rendeznek. Annál jobban működnek a szakiskolák diákjai. Fordítok a szón és a járási tanácsról érdeklő­döm. — Minden hónapban ülésezik. Megvitatjuk a köz­ponti határozatokat, azután pedig a klubok szá­molnak be saját munkájukról, hogy egymás tapasz­talataiból metodikai útmutatásokat meríthessenek. — Milyen társadalmi szervezetek mellett működ­nek a klubok? — Elsősorban a szövetkezetek mellett és a Cse­madok helyi szervezetei mellett. De működik klub a Helyi Nemzeti Bizottság mellett és az üzemi szakszervezet mellett is. — Milyen a klubok kapcsolata a többi társadal­mi szervezettel? — Jő. Ünnepélyeken és nagyobb községi rendez­vényeken közösen lépnek fel. Elmondhatjuk, hogy a pártszervezettől kezdve minden társadalmi szer­vezet és állami szerv támogatja a fiatalok tevé­kenységét. — A ZDMOS hogyan viszonyul a klubokhoz? — Lényegében sehogy. Nem gátolják, de nem is támogatják a klubok munkáját, bár igaz, hogy az utolsó időben már, tárgyaltunk arról Is a járási vezetőkkel, hogy ezt az áldatlan helyzetet rendezni kellene. Ügy vélem, a közeljövőben ez sikerülni fog. — Utolsó kérdés: Ügy hírlik, hogy a Petőfi If­júsági Klub, bár a járás legrégibb klubja, most valahogy nem működik. Ml az oka ennek? — Nincs vezetője. Glatz Péter, aki nagyon jől vezette a klubot, az év elején egyszercsak itt hagy­ta és azóta nem találtunk helyette megfelelőt.-nth­BEMUTATJUK: DUKA ^OLYOMI ÁRPÁD Becenevén a híres: Du20- ár. Aki közelebbről ismeri, az nemcsak egyenes és fér­fias jellemét szereti, de a figyelmes barátot, főleg pe­dig a higgadt, megfontolt embert becsüli benne, Mert a Magyar Ifjúsági Klubok Központi Tanácsának az el­nöke, amellett, hogy az if­júsági mozgalom gondjait viseli a vállán, emberség­ben és tudományban sem marad el. Tanársegéd a fő­iskolán. Kérdem, győzi-e mindezt idővel. Azt mond­ja: Igen! Fegyelmezett na­pi programmal, ésszerű és szerény életmóddal. Az tő napja reggel 7-től éjjel 12- ig tart. Az ifjúsági mozga­lom gondjaival, tanácselnö­ki feladataival kezdi, majd 9-10 órától a főiskolán foly­tatja, hogy csak a délutáni, de néha csak az esti órák­ban hagyja abba. Este az­tán megint váltakozva, a szakmának és a mozgalom­nak szenteli magát, — ez általában 12-ig tart, mert főleg a tudomány szigorú riiMöfhkérékként őrli, veti ki azokat, akik nem tart­ják a szakma fejlődésével a lépést, ©s még ha csak a- molyan szokványos tudo­mányról lenne sZő! Nem, hiszen Duka Zólyomi Árpád mérnök, azután, hogy hosz- szű évek hiábavaló küzdel­me után végre felvették az egyetemre, nem köhnyü és sablonos szakmát választott, hanem az atomtudományok izgató, de nehéz labirintu­sát. Szinte kettéoszlik ez az ember. Mert egyik felét a tudománynak, a másikat pe­dig a mozgalomnak szen­teli. Nem panaszkodáskép­pen mondja, de néha in­kább egy-egy könyvet ol­vasna. ’ Faggatom, mégis melyik résznek szenteli ideje na­gyobb részét. Nem határoz­za meg pontosan, de úgy tűnik, hogy a tudománynak. Nézem és gondolkozom. Ha egész emberként a tudo­mánynak élne, bizonyára gyorsan megszerezné a szak­ma elismerését — így nem biztos. Annak ellenére, hogy tudom, milyen sziklaszilár- dan akar a szakmában ma- radni, arra terelem a szót, hogy mi lenne, ha a másik fél kezdene hirtelen köve­telőzni — megpróbálná az egész embert a politika szolgálatába állítani, őszin­ték vagyunk, és bevalljuk, hogy ha igazán nem lenne más kiút, akkor vállalnia kellene, mert az igaz, hogy a jő mérnökre és tudósok­ra nagy szükség van, de annál nagyobb szükség van a mi kis magyarságunknak a jő és gerinces politiku­sokra. Azt hiszem, ezen el kellene, gondolkozni. . Az új lehetőség apnál is inkább meglepő, mert hi­szen nem kisebb elriasztó példa intené, szalasztaná . ei a politikától, mint az apjáé. Aztán erre tereljük a szót. Azt kérdem, nem tanácsol­ta-e el az apja ettől a pá­lyától. Azt mondja, nem. Beszélgetni beszélgetnek a dolgokról, de eltanácsolni sohasem próbálta őt. Prágában végzett az AED tagja és vezetője volt. In­nen a határozott és haladó politikai felfogása, de most nem erről akarok beszélni. Ugyanis, amint a fentiekből kitűnik, az utolsó éveit fő­leg városban élte le, és mégis nagy kedvvel jár vi­dékre. Azt mondja, hogy a sok nehéz nap után és az apró kis eredmények mel­lett, ez ád neki energiát, é- letkedvet, hiszen azokért a lelkes fiatalokért, akik vi­déken dolgoznak, érdemes küzdeni. Kettős életének van értelme.-nth­a cseh lapoktól Kapitány, remélem nem akarja azt állítani, hogy a katonai akadémián nem magyarázták meg azt a helyzetet, amikor valaki erkölcsileg elveszíti a játszmát... A Mlady svét-ből i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents