Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1969-04-08 / 14. szám
Ói ifjúság 3 BESZÉLGEPOZSONYBAN TÉS HAMAR IS MEGALAKÁLMÁNNAL KULT A MAA CSEMADOK GYAR ÉRTEL VÁROSI BÍZOTT MISÉGI KLUB SÁCÁNAK TAGJÁVAL ® Az elmúlt hetekben kellemes hír kelt szárnyra a pozsonyi magyarsáp, de elsősorban az értelmiség körében. Hogy magyar értelmiségi klub létrehozásán fáradoznak az illetékesek. Mit tud ön erről, mint az előkészítő megbeszélések résztvevője és mint a Csemadok pozsonyi városi bizottságának tagja, honnan, illetve kitől származik ez a — annak ellenére, hogy kései — de annál fontosabb ötlet? — A klub-mozgalomnak a szlovákiai magyar értelmiség körében hagyományai vannak, de elsősorban az ifjúság, a tanuló ifjúság körében alakultak meg a klubok. A felnőtt értelmiségi klubok megalakításának konkrét gondolatát az 1968 őszén Ötátrafüreden rendezett országos értelmiségi találkozón vetették fel. De már ezelőtt is működtek klubok különböző vidéki városokban, például a vágsellyei Vörösmarty-klub, amely szép eredményeket ért el. Pozsonyban a Csemadok Városi Bizottsága kezdeményezésére és a kívülálló szakértelmiségiek összefogására történtek meg az első lépések. Az értelmiségi klub megteremtése érdekében • A csehszlovákiai magyar értelmiség eléggé számottevő része Pozsonyban összpontosul, ami bizonyos előnyökkel jár számára, de ezekkel az előnyökkel párhuzamosan megnövekedik az értelmiség felelőssége is az egész pozsonyi magyarsággal szemben. Miben látja ön a közeljövőben megalakuló klub jelentőségét? — Először is abban látom, hogy a pozsonyi magyar értelmiséget közel hozza a magyar kulturális élethez, a magyarság problémáihoz és lehetővé teszi, hogy színvonalas, önkéntes szellemi tevékenység bontakozzék ki a pozsonyi magyar lakosság körében, amely az előző évek negatív politikai körülményei folytán stagnált, annak ellenére, hogy a szlovákiai magyar értelmiség jelentős része itt összpontosul a városban, de mint kulturális közösség nem rendelkezett megfelelő súllyal a város szellemi életében. Szétszóródva él, különböző munkahelyeken. *s Milyen szerepet tölthet be egy ilyen klub az értelmiség és a többi pozsonyi magyar dolgozók között, illetve milyen szerepet szánna ön a klubnak, az imént említettekkel kapcsolatban? — Amint a klub tevékenységének szervezési és tárgyi feltételei kialakulnak, véleményem szerint meg kell szervezni az értelmiségi szak-klubokat anélkül a további fejlődés elképzelhetetlen a klubok tevékenységében. A klub vagy klubok tagjai foglalkozzanak a város magyar lakosságénak kultúráiis, iskolai, politikai és gazdasági kérdéseivel és a tagság az adott munkahelyen segítsen a magyar dolgozóknak a konkrét feladatok megoldásában. A klubtevékenység a teljes önkéntesség alapján álljon, a klubnak nem lehet tömegszervezeti jellege, a klubtagok nyilvántartása is csak adminisztratív jellegű lehet A klub hivatalos megalakulása után a választott vezetőség: az elnök és a titkár, irányítaná a klub életét és biztosítaná az értelmiségi klub programjának megvalósítását ® Az emberek többsége inkább optimista. Azért kezdem így a kérdést, mert alakulófélben lévő klubról van szó egyelőre — és reméljük, hogy csak egyelőre — és optimistaként máris így kezdem: Blzik-e egy élénk klubélet kialakulásának hatásában többi városunk — hogy csak néhányat említsek — Érsekújvár, Léva, Losonc, Kassa — értelmiségére is? — A szlovákiai magyar értelmiség az utolsó másfél év folyamán a kultúra, a politikai élet területén aktivizálódott; és mindinkább az értelmiség jelentősebb csoportjai — különösen azok, akik a Csemadok vezetésében és az ötvenes évek politikai deformációi következtében távol maradtak a nyilvános szerepléstől, Így a kulturális mozgalomtól is — mindinkább bekapcsolódtak a magyarság szellemi életébe. Minden dél-szlovákiai magyar jellegű városban a magyar értelmiség csoportjai élnek, melyek nem tagjai a tömegszervezeteknek, a klubok létrehozásával ezeket az embereket is bekapcsolhatjuk a kulturális, de a társadalmi élet vérkeringésébe is. Véleményem szerint az értelmiségi mozgalom, a klub-mozgalom kibontakozása nélkül, nem jutunk tovább a szlovákiai magyar társadalmi élet területén. A klub-mozgalom ügye nem lehet csak a Csemadok szervezetek ügye és nem is helyettesítheti a Csemadokot, mint politikai jellegű kulturális szervezetet, illetve annak munkáját. De bizonyos szinten meg lehet a Csemadok szervezetek és a klubok együttműködését valósítani, elsősorban a vidéki kisvárosokra gondolok. Értelmiségi klubot lehet és kell ott is szervezni, ahol nem működik Csemadok szervezet. Legfontosabb a cél, amelyet a magyar értelmiség kövessen; hogy a kulturális feltételeihez megfelelően egy magasabb színvonalú szak-, kultúráiis és szellemi mozgalmat hozzon létre a szlovákiai magyarság körében és ezt a mozgalmat elsősorban csakis a szak-értelmiség megszervezése valósíthatja meg. # Sajnos, a csehszlovákiai magyarság a Csemadokon kívül nem rendelkezik más társadalmi szervezettel, Ezért úgy véiém az ilyen klubok — bízom abban, hogy így lesz — nagyban hozzájárulhatnak az itt élő magyarság társadalmi aktivizálódásához, ami tágabb teret biztosíthatna számára az élet minden területén. Mi a véleménye ezzel kapcsolatban? A Csemadok sajátos helyzetéből adódott, hogy a szű- kebb értelemben vett népművelésen kívül foglalkozott és foglalkozik a magyar tudományos élet megteremtésével A szlovákiai magyarság társadalmi életének további fejlődése érdekében szükséges, a magyarság szellemi élete, felső szintjének megteremtése, a tudományos élet kialakítása Ez elképzelhetetlen az alkotó értelmiség összefogása, a klub-mozgalom kialakulása és tevékenységének intézményes megszervezése nélkül Beszélgetett; Sárkány Árpád ISIWIIQ FÜVEKKEL A RÁKOS DAGANAT ELLEN? Itt él, velünk együtt, ezen a bolygón a füvek királya is. Feje fölött Közép-Európa ege domborul, nem az őserdők zöld kupolája. A füvek titkát olyannyira ismeri, hogy uralkodik fölöttük. És talán az emberi test girhe-görbe ér-ösvényein is olyan ismerősen mozog, mint az erdők meg rétek növényzete, bokrai között. Éjjel egy órakor felkel, és hajnali ötig rendezi a füveket, hogy gyógyteát készíthessen belőle a betegeknek. A füvek királya fél évszázada jött el az erdélyi hegyek alól, nincs orvosi vagy gyógyszerész diplomája, de veleszületett intelligenciája minden bizonnyal van. Déltájt kopogtattunk ajtaján. Az udvaron pulykák, kacsák és libák rikoltoztak, trágya-kupacok gőzölögtek. Az apró konyha ósdi tűzhelyén éppen akkor kísérelt meg tüzet rakni egy anyóka, aki mindenese a fűkirálynak. Egy kis túlzással — ha már mesemotívumokkal élünk — első számú udvarhölgynek nevezhetnénk. Fogai rég kihulltak, a megmaradt három, csorba kerítést idéz, az évek rozsdája alaposan munkál rajtuk. A tűzhely kékes füstöt áraszt, amiből vígan kitalálhatja a betoppantó ismeretlen, hogy szilvafa-gallyak szolgáltak gyújtásként. A konyha asztalát és padkáját még három vén, fogatlan szipirtyó üli körül, akaratlanul is kipillantok az ablakon, nincs-e az udvarban seprőnyél-jármüvük leparkolva. A falon dísztálak és dísztányérok függenek, az egyikre Éljen a haza! van mázolva, a másikra: Jóreggelt Bözsi! A konyhában található még: néhány edény, üres és félig telt, titokzatosnak tűnő doboz és néhány napilap. A fűkirály nem tartózkodik otthon, az anyókák mondják el a róla keringő legendát: Bizony, szivecském, akinek ő teát ír elő, az meggyógyul, pedig az orvosok már lemondtak róla. Van a fúkirálynak egy könyve, abba néz bele, nem is kell látni a beteget, elég ha a fényképét vagy ruhadarabját elhozzák. Jár ide egy francia ember is, meg mások, mindig visszatérnek, mert használ az orvosság. Voltak aztán fiatal lányok is, akik teherbe estek, de azokon már a tea sem segít, és a fűkirály szörnyű haragra gerjedt, amikor megtudta, miről van szó. ő csak az agydaganatokat gyógyítja, meg a legfontosabb szervek megbetegedéseit. A fűkirály-legenda városi változata így szól: egy hatvan év körüli ember számos rákos beteget mentett már meg. Előzőleg az orvosok értesítették a beteg hozzátartozóit, hogy a daganat rákos, és készüljenek fel a legrosszabbra. A rövidesen beálló halálra. A beteg hozzátartozói elvitték a szerencsétlen fényképét a fükirályhoz, mire az újságpapírba csomagolt füveket adott. Reggel és este kellett fogyasztani a teát, s az eredmény? A halálos beteg Ismét munkaképessé vált. A hazaérkező ember maga a legendahős. Valóban tájékozott és éleslátó, mondataiból értelem és logika sugárzik. Szó sincs primitívségről! „Én először a vér állapotára és tulajdonságaira következtetek az arcvonásokból és arcszínböl. Minden a véren múlik. Akinek jó a vére, annál nem lehet nagy baj. A teát is a vér javítására, frissítésére adom. Ezért áll be általában javulás.“ (Meg kell jegyeznem, hogy a Mexikóból nemrég érkezett hír szerint az öregség titka, s egyhen a fiatalságé is. a vér állapotában rejlik.) „A füveket körülményes dolog beszerezni. Néha a török határra utazom értük. Pénzt nem fogadok el. Jó szóval is megelégszem. Szeretek segíteni az embereken. Naponta harminc-negyven ember keres fel, s amellett még gazdálkodom is, pulykát, disznót, kacsát tartok, mert férjhez keli adnom a lányomat, és szegény lányt nem akar senki ebben a világban.“ Köztársaságunk egyik legnépszerűbb politikusa feleségének, illetve sógornőjének is használt a gyógytea. Arca egyre jobban zsibbadt, nem segítettek a gyógyszerek, a fürdők. Szlovákiában járva, a fürdőváros egyik vendégétől hallotta a fűkirály hírét. Kapcsolatot teremtett vele, és az eredmény? A hölgy a gyógyulás útjára lépett, a fűkirálynak pedig szabad belépése van (és ezt pecsétes okirattal igazolja) a várba! Bőséges utóirat: Az írásban szándékosan használtam mese-motívumokat, mert egyrészt nem akartam a fűkirályra szabadítani a félországot, másrészt a riport úgy készült, hogy a főszereplőnek fogalma sem volt arról, hogy újságíró járt a házában. Emlékszem, amikor a Csontkovácsról szóló cikk megjelent, hány orvos háborodott fel. Micsoda tekintélyrombolás! Micsoda arcátlanság olyasmit leközölni, aminek semmi tudományos alapja nincs, ami logikátlan és alaptalan! A tapasztalatokat figyelembe véve leszögezhetjük: sem én, sem mások nem hatoltak be a fűkirály gyógyfüveinek birodalmába. Egyikünk sem rendelkezik laboratóriumi felmérésekkel, így hát csupán a legenda szárnyain szárnyalunk és a meggyógyított betegek egyikével-másikával váltunk szót. Mindenesetre: ez a prágai egyetemi tanár, aki a legszigorúbb természet- tudományi előadásokat tartotta a Károly Egyetemen, s aki fél mondatot sem engedélyezett tudománytalanságokra, azonnal repülőbe ült, mihelyt a füklrály látszott egyetlen mentségének, s mióta kigyógyult, nekilátott a gyógyfüvek tanulmányozásának. Nem foglalok — nem is foglalhatok — állást ebben a kérdésben, de az tény. hogy az apró konyha kék füstöt árasztó tűzhelye körül, a kis padkán harminc-negyven ember ül naponta, s a fűkirály mindenkin segít. Van ki meggyógyul, s annak híre száll, van, aki nem, arról persze kevesebbet hallunk. S mindez itt történik, Közép-Európa ege alatt. BATIA György JÁRÁSI TÁNCDALFESZTIVÁL ROZSNYÓN A már úgy látszik hagyományossá váló csehszlováktat magyar táncdalfesztiválra, a rozsnyót tárásban ts mintegy ötven versenyző jelentette be részvételét. A tárást Csemadok titkársága a nagyarányú érdeklődés miatt négy helyen rendezte meg a selejtezőket: Berzétén. Gö- mör-Horkán, Almáson és PelsöcOn. Az innen kikerülő két első helyezett jutott tovább a járási versenyre. Kivételesen azonban mégis tizenhárom versenyző állt rajthoz, mivel a Pelső- cön megtartott selejtezőn a zsűri úgy döntött, hogy Tóth Marika ts bekerüljön a járási döntőbe. Az előadókat a járás legjobb zenekarai kísérték, mint például a rozsnyót Templom zenekar, a hosszúszól beat és a Son-Boos. Az utóbbiak kísérték az elmúlt év győztes számát ts. Azonban a szerencse kissé cserben hagyta őket, mert előadójuk az egyes számot húzta. De az állandóan szereplő együttesnél ez nem keltett túlságos izgalmat. Sőt még az sem, hogy Vajda Valériának a technikusok jóvoltából ismételnie kellett, mivel a hátul ülő zsűri nem hallotta teljes e- qészében az előadott számot. Mindennek ellenére mindkétszer hatalmas tapsvihar tört fel. Nagy sikerrel mutatkozott be Demkó Péter is, akit a közönség alig akart leengedni a pódiumról. Ha netán ismétlésre lett volna lehetőség, a pár száz fiatal őt hallgatta volna legszívesebben, hisz a „Nem tilthatom meg neked“ című szám minden fiatal szívében ott él. Már a verseny első részének utolsó részvevőjét konferálták be: névszerlnt Pitcher Fedort A huszonöt éves fiatal ember túlszárnyalta a rozsnyót Demko Pétert, hisz előadóképessége olyannyira kifinomult volt, hogy szinte azt hittem, egy magyar Tom fones áll előttem. Kár, hogy nem ismételhette meg számát, de reméljük, gyakran halljuk még kedves és meleg hangját a rádión keresztül. Az este második felében a versenyzők igyekeztek tudásuk legjavát nyújtani, de Vajda Valériát és Pticher Fedort túlszárnyalni nem tudták. Gratulálunk a két győztesnek és a továbbiakban is sok sikeres szereplést kívánunkI Gaál István Rozsnyó