Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1969-04-01 / 13. szám

új ifjúság 7 A szép hát is ’ehet jövedelmező... A 24 éves Mindszenthy Marika — I miután sürgősen osztrák útlevélre j volt szüksége, hozzáment a 67 éves nécsi ex-színészhez Johann Starz- I Röschnerhez. Féri azóta sem látta •sinos fiatal feleségét, aki Michéle i vfercier színésznő szerepének mez- I felen jeleneteiben helyettesítette a sztárt — átütő sikerrel, „Marikának jyönyörO háta van“ — jelentette ki | Michéle Mercier, az Angelika filmso- •ozat hősnője — és különböző mé­netek beható vizsgálata után, a Lady íamilton című filmben a nagyközön­ség is paradicsomi meztelenségében áthatta a karriert hajszoló szépsé- iet. Jó öreg férjével szemben Ma- ika azonban sokkal zárkózottabb. Az esküvő után mindegyikük külön vo- lult saját otthonába. „Nekem csak itlevélre volt szükségem és Johann ;ülönben sem szereti a nőket...“ — nondja Marika némi megvetéssel. A sztárról, akit Marika Éva-mivoltában aelyettesit eléggé lekicsinylőén nyi- atkozik: „Kissé hasas és kebleiről mkább nem nyilatkozom. . Mialatt Marika nagy filmkarrierről álmodik — a látszat-férj Bécsben dühöng: Minden ruhaszámlája az én nevem­re érkezik. Pedig megígérte, hogy | lárom hónapon belül elválunk .. Igaza lenne Marikának Starz-Rösch- nert és a nőket illetően?... HOGYAN ÉRKEZIK A TAVASZ Emberemlékezet óta a tél után tavasz jön. Csakhogy a tavasz és tél fogalma annyira tág. hogy tulajdonkeppen az előző mondat nem is mond semmi bizonyosat. Hogy néz ki egy ilyen tavasz? A folyókon megrepedezik a jég. a ko­mor felhőkből hó helyett éső szitál, a férfid! levetik vastag gyapjúszvet tereiket, a lányok meg kihámozzák magukat bolyhos sáljaikból és elte­szik a meleg csizmákat is. Olyan ez. mint ami­kor a virágbimbók nyílásnak indulnak, a fény után kapaszkodva. És a meTeg után. A mozdu latlan hómezők elkezdenek foltosodni. és itt-otf felütik fejüket az első virágok. Eleinte persze eléggé bátortalanul, de erős hittel várva a kö­vetőkre. akiknek rövidesen jönniük kell. A hő­mérőben a higanyszál is kinyújtóztatja a hosszú várakozástól elgémberedett testét, és magasan a nulla fok fölé emelkedik. És ekkor minden ember örül. Azért, mert a meleg, a virágok, és a napsütés, mind-mind gyönyörű dolgok. — Nekünk szintén úgy tűnt nem is olyan régen, hogy már jön a tavasz. A hó elolvadt, valahol az erdőben felütötték fejüket az első hívirágok a télikabátok arra a gondolatra. hogy most hosszú-hosszú időre a szekrénybe zárják őket. elkomorodtak. De mi mindnyájan örültünk. Csak­hogy egy éjszakán (mikor lesz nekünk újra egy nyugodt éjszakánk?) jeges északi szél támadt és fagyott, felhőket és havat hozott. Szomorúan hajtottuk le a fejünket. De mint a bolondok akkor azt hittük, hogy mi már többé nem érjül- meg a tavaszt... Elvesztettük volna az emléke­zetünket? Elfelejtettük talán a múltat, amikor szintén ránk ragyogott a tavaszi nap, aztán meg eltakarták a jeges felhők, de a nap mégis csak kisütött és az ólomsztírke felhők mind-mind ártatlan öntöző esővé olvadtak. Hát nem így valahogy történt ez tavaly is? Gondoljanak csak vissza, hogy mennyire hasonlított az a tavasz ehhez a mostanihoz. De végül mégiscsak meg­éltük tavaly is. És még valamit — tudják, hogy tesz az okos gazda? Amikor a nap elkezd bir­kózni a hótakaróval, segít a napnak. Mondjuk azzal, hogy árkot ás a piszkos hólének, hogy le tudjon folyni valahová a csatornába. De lehet a napnak másképpen is segíteni. És hinni kell. hogy a tavasz végül mégiscsak megjön. És an­nál hamarább megjön, mennél jobban segítünk ’napnak. (t) TÓTH ELEMÉR Az idei nőnapon, jóegynéhány férfiasán részeg nőt láttam. —0— Egy gyűlésen hallottam: Elvtársak, én azt mondom, hogy most ne mondjunk sem­mit. —0— Z szerencsés ember — semmiről sincs vé­leménye. —0— Egy rigó mondta: Fütyülök az egészre! —0— Az Igazgatót amióta megharapta egy ku­tya, senkit sem enged a maga közelébe. —0— Kínai újságcím: A HONG KONG-i nát­hánk bacilusai meghódították Európát! —0— A gondolkodó gép ma már nem újság. A gondolkodó ember viszont annál inkább. —Cl­Volt időszak amikor az emberek élelmi­szert halmoztak — ma funkciókat... KAREL GOTT Karel Gott a csehszlovák pop- music olyan személyisége, akit sen­kinek sem keli közelebbről bemu­tatni, mert ma már mindenki hall­gat rádiót, televíziót néz és újságot olvas. Az ez évi Arany Csalogány (Zlaty slávik) díj ismét az övé lett. Persze nem az Üj Ifjúság nagydíjáról van szó, amit véletlenül szintén Arany Csalogánynak nevezett el a táncdal- énekesek fesztiváljának szervezőbi­zottsága. Ezt a díjat a múlt év ki­vételével — amikor a férfiak közül Waldemar Matulka került ki győz­tesen — a verseny meghirdetése óta — tehát immár ötödször, minden évben Karel Gott nyerte. 1939. július 7-én született, cseh nemzetiségű. Villanyszerelőnek ké­szült. Zenére és énekre Karenyina konzervatóriumi professzor tanítot­ta. Nőtlen, prágai villájában él a szüleivel. Rajongói azonban pár hé­tig még nélkülözni fogják jelenlétét, mert nyugat-berlini szereplése köz­ben sárgaságot kapott és kénytelen volt lemondani további koncertjeit. Különben prágai show-músorának belépőjegye 35 koronába kerül, ami nem kis összeg és mégis mindig telt ház előtt énekel. Van a világon még néhány ország, ahol eddig még nem vendégszerepeit, de azt hangoztatja, ha másként nem, oda majd turista­ként látogat el... Szép sikerrel szerepelt Cannes- ban, ahol a csehszlovák énekesek közül immár harmadszor kapta meg a Midem-díjat, Ez a díj annak az énekesnek jár, akinek egy év lefor­gása alatt legtöbb lemezét adják el. Sikerrel végződött számára a múlt évi Rio de Janeiro-i fesztivál, ahol a ma már agyoncsépelt Lady Kar­nevált énekelte. Ezt a sikerét jelen- fősen megalapozta az 1967-es Las Vegas-i szereplése. Kisebb-nagyobb sikerrel vett részt a Vico Toriani rendezésében lebo­nyolított Der Goldene Schuss (Arany Lövés) show-programban Nyugat- Berlinben. Pályafutásában egy egészen pici továbbjutást jelentett a múlt évi londoni Eurovíziós Fesztivál. De er­ről persze Udo Jürgens tehet. Miért Irt olyan gyenge énekszámot? SZÉP ERNŐ: A MEZTELEN Elvitt engem két paripa A Casino de Paris-ba, Ott éldegél fesztelen Egy nő, aki meztelen. Kedvelem én a szépen nőtt Leplezetlen meztelen nőt. Oh és most itt láthatom Mint Tavaszt a színpadon. Perverz vággyal ültem ottan S hogy lejött, megszólítottam: „Ogy vágyom ruhástul önt Látni egyszer idefönt.“ Elpirult szegény felette, Kis ujját szájába tette: „Felöltözve, jó uram, Nagyon szégyelném magam.“ 1918

Next

/
Thumbnails
Contents