Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1969-03-18 / 11. szám
E HETI SZÁMUNKBAN: Politika mindenkinek: A nemzeti kisebbségek Csehszlovákia etnikai felépítésében • Klubhíradó • Ipolyság 1969 • Vádlottak padján az érettségi • A népművelés buktatói • Néhány szó a népi táncról • A Beatles-történet • J. Hasek: A koporsó kereskedő • Kulcsár Tibor új versei • Csúzli • A Magyar Tanácsköztársaság 50 éve # J. Danek: A tnono- gramos púderdoboz • Egykor jégkirály — ma szívátültető sebész • A japán miniszterelnök és a gésák — A miniszter- elnök felesége intim részleteket mesél a házasságáról • Mit mondanak a márciusi csillagok? • Sport • A villamos- energia-átvitel kialakulása • TV-műsor • Keresztrejtvény • Milyen lesz a tavaszi divat? • Veronika válaszol A NEMZETEK ÉS NEMZETISÉGEK EGYENLŐK SZŐKE JÓZSEF Tanácskozik a Csemadok legfelsőbb szerve. Nemzetiségi létünk égetően sürgető kérdéseiről kell a küldötteknek dönteni. Kijelölik a szervezet új feladatait, azt, hogy miként segítheti elő a nemzetiségi politika kedvezőbb alakulását. Ennek azonban elkerülhetetlen feltétele, hogy feltárjuk mindazokat a tényezőket, amelyek befolyásolják magatartásunkat, az ország nemzeteinek és nemzetiségeinek hozzánk való viszonyát, azt a helyet és szerepet, amelyet az ország életében betoltunk. Közel kétszáz éve okoz komoly gondot a nemzeti kérdés és jóformán azóta létezik, mióta a nemzetek formálódni kezdtek. Először a francia forradalom tett hitet a népek önrendelkezési joga mellett. Hitvallása azonban mindvégig teljesületlen maradt. Néhány évtizeddel később egész Európát elárasztották a nemzeti mozgalmak, a népek mindenütt hadat üzentek a feudális abszolutizmusnak. Kétszáz év óta azonban sok minden megváltozott. Egyes népek, elsősorban az úgynevezett történelmi nemzetek elnyerték nemzeti szuverenitásukat, nemzeti államokat teremtettek. Ezek a történelmi nemzetek hosszú ideig akadályozták, gátolták a gyengébb és fejletlenebb nemzetek önállósulását. Az úgynevezett nemzeti államok kialakulásának van azonban egy árnyoldala, negatív vonatkozása. Bizonyos okoknál fogva egyik sem a nemzeti-etnikai határokon vonja meg államhatárait, hanem az adott nemzetközi erőviszonyoknak — imperialista erőviszonyoknak — megfelelően az etnikai határainál vagy szúkebb, vagy tágabb határokat szab magának. Ennek következménye, hogy az úgynevezett nemzeti államok megalakulásukkor a szó igazi értelmében csak kivételes esetben nemzetiek, mert területükhöz idegen népek területei is kapcsolódnak, társadalmukba más etnikai csoportok is ékelődnek, és ezek a maguk létproblémáival, jelentős politikai tényezőkként jelentkeznek, a nemzeti kérdés mellé megteremtik az úgynevezett nemzetiségi kérdést. A fejlődés e fő vonatkozásai mellett természetesen minden egyes esetben jelentős szerepet játszanak a konkrét társadalmi, politikai körülmények, nemzetközi erőviszonyok, tényezők, történelmi hagyományok, stb. Ezek a tényezők azok, amelyek megszabják az új nemzeti állam magatartását, lehetőségeit, törekvési irányát az ország területén élő nemzetiségekkel szemben. Hol agresszív, hol lojális, hol bekapcsolja, hol kizárja őket az állam társadalmi-politikai életéből. A nemzeti kisebbségek védekező magatartása, e védekezés módszereinek és eszközeinek megválasztása aktívan befolyásolhatja az államhatalmi tényezők törekvését, csökkentheti a súrlódási felületeket, csökkentheti a konfliktusokat, de a jó vagy rossz viszony kialakításának fő tényezője minden esetben az állam magatartása, nemzetiségi politikája marad. Csehszlovákia ötven éves történelmére túlnyomórészt az úgynevezett nemzeti kérdés megoldatlansága nyomta rá a bélyegét. Ez azt jelenti, hogy az ország népei kénytelenek voltak politikai energiájuk nagy részét a nemzeti viszonylatok rendezésére fordítani. A fő mozgató itt a szlovák önrendelkezési törekvés volt, de nem kis szerep jutott a nemzetiségek jogegyenlöségi követeléseinek sem. Mivel az első köztársaság képtelennek bizonyult a nemzeti és nemzetiségi kérdés megnyugtató rendezésére, a nemzeti feszültségek összefonódtak a szociális, gazdasági feszültséggel és így egymást erősítve győzelemre juttatták a szocializmus ügyét. A szocializmus centralizált, direktív irányítottságú rendszere csak a központi szerepet betöltő vezető nemzetnek oldotta meg nemzeti problémáit. A szlovák nép és a nemzetiségek helyzete bizonyos vonatkozásaiban változatlan maradt. Az elmúlt évben hosszú ideig vitatott kérdés volt, s a Matica jóvoltából most ismét felmerült: alkotói-e a nemzetiségek is az államnak, ha igen, milyen mértékben, milyen formában érvényesítsék államalkotó szerepüket? Egyes fejtegetésekből kiderül, nem tagadják, hogy létezünk, de létünket kellemetlen tényezőnek tartják és ezért korlátok, veszélyes, bennünket elemésztő korlátok közé szeretnének szorítani.. Mindazok, akik ma is tagadják a csehszlovákiai magyarok államalkotó szerepét, abból indulnak ki, hogy a nemzetiségek és így a csehszlovákiai magyarok is más nép leszakadt része, és anyaországuk Csehszlovákia határain kívül van. Csehszlovákiát viszont csakis a cseh és a szlovák nép államának ismerik el Nem nehéz felismerni e nézet burkolt nacionalizmusát, bármennyire is igyekszik a jogtudomány elvont kategóriái mögé bújni. Ugyanis, mindazok, akik tagadják a nemzetiségek államalkotó mivoltát, tulajdonképpen leszűkítik és csökkenteni akarják társadalmunkban betöltött szerepüket. Nem ismerik el. hogy ugyanolyan arányban és részben vehetnek részt a közélet formálásában, a közigazgatásban és az állam politikájában. Ezeket a jogokat csak bizonyos területekre korlátozzák, és így lehetetlenné teszik a nemzetiségek egyenrangú részvételét a közügyek intézéséből. Különösen kirívó ez, ha megtagadja a nemzetiségek nyelvének egyenrangúságát, ha államnyelvről, hivatalos nyelvről kezdenek beszélni. A nyelvi nehézségek ugyanis ilyen esetben eleve távol tartják a nemzetiségeket a közügyektől, a társadalmi- politikai tevékenységtől, illetve ennek nem anyanyelven való gyakorlása szükségszerűen denacionalizálódásra vezet. A nemzet ugyanis nemcsak a nyelvében él, hanem az anyanyelven folytatott társadalmi, gazdasági, politikai és szellemi tevékenységében is. Ha tehát a nemzetiségi kérdést az egyenrangúság elvei alapján akarjuk megoldani, akkor nem tehetünk különbséget nemzetek és nemzetiségek között, akkor el kell ismernünk, hogy a nemzetiség egyenrangú etnikai kategória a nemzet fogalmával. A megoldás önként kínálkozik. Biztosítani kell a nemzetiségeknek, hogy állami és társadalmi alkotó szerepüket Csehszlovákia keretein belül valósíthassák meg, itt realizálhassák nemzeti létüket Az újonnan elfogadott alkotmánytörvény mindezt lehetővé teszi. Sok múlik azon. hogy a nemzetiségek és a nemzetiségeket képviselő szervezetek élnek-e az adott lehetőségekkel. A most folyó Csemadok közgyűlés bizonyára erről is megalkotja a maga véleményét. Megjelenik minden kedden • Kiadja a Smena a CSISZ Szlovákjai Központi Bizottságinak kiadóvállalata • Szerkesztőség és admi- nlsztráciö: Bratislava, Pratská |. Tel.: 4SS-41-4S. Postafiók 30. • Főszerkesztő: SZŐKE JÓZSEF, tö- szerkesztöhelyettes: STRASSER GYÖRGY, kaltűra: TÓTH EI.EMER, kUl- és belpolitika: SÁRKÁNY AR- PAD. riporterek: MICHAL MARTA, ZACSEK ERZSÉBET, keletsziovákial szerkesztő és sportrovatvezető: BATTA GYÖRGY, grafikai szerkesztő: GYUHAK ÉVA. Nyomra Západoslovenské tlaélarne II • Előfizetési díj egész évre 52.— Kis, fél évre 28.— Kés, negyedévre 13.— Kés • Terjeszti a Posta Hfriapszelgálata. előfizetni minden oostán lebet • Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem adunk vissza • A lapot ktllföld számára a PNS Ostredné expedlcia. Bratislava, Gottwaldovo némestle é. 48 — diján tehet megrendelni. MMHHRPMhmmí1 ' -tekintetre, a történeler zűrzavar és véletlenség; másc logikusnak és szükségszerűnek szik; harmadszorra szükségszerűség szabadság keverékének; ha pedig negyedszer is szemügyre vesszük, nem tudjuk többé, hogy mit is gondoljunk róla, mert ha a jognak az erő a forrá- az erőé pedig a véletlen, akkor ismét csak az első magyarázatra lyukadunk ki, de sokkal keserűbben. Amiéi h
