Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-02-27 / 9. szám

Nincs olyan földrajzkönyv, amelyik a Dunáról szólva ne fmá meg, hogy a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig 2850 kilo »méter hosszan kanyargó folyam évezredek óta Európa legfontosabb víziútjai közé tartozik. Nyolc országot köt össze. Fekete-tengeri torkolatán át a hajók a Dunáról közvetlenül is kijuthatnak a nagy tengerekre, így a nemzetközi kereskedelemnek is fontos ütőere.

• HADIŰT AZ OSZLOPOKON •

A részletesebb könyvek külön fejezetet szentelnek az Al- Dunának. Költői szavakkal ecsetelik a folyamnak a Kárpátok és a Balkán-hegység közé, a Kazán-szorosba ékelődő szakaszának, különösen legszűkebb pontjának, a Vaskapunak vadregényes szépségét. Írnak a szédítő zuhatagokról, a vízből meredező szirtekről. De írnak azokról a nyílt és alattomos veszélyekről is, amelyek — bár páratlan szépségek között — a hajósokra leselkednek itt. A Dunának ez az Ő-Moldovától Túrna Severi- nig húzódó 117 kilométeres vonulata már az ókorban is rengeteg gondot okozott a rómaiaknak. Nemcsak hajóik akadtak fenn alacsony vízállásnál a homokpadokon, vagy zúzódtak szét viharos időben, sőt, sokszor teljes szélcsendben is a szirtek között rohanó zuhatagokon, de a rendkívül összeszűkülő, meredek sziklafal még annyi helyet sem adott, hogy szárazföldi utat vezessenek el a folyó mellett. Traia- nus császár hadmérnökei hallatlan munkával a Vaskapu szakaszon külön csatornát építettek gályáik számára, a sziklafalba vájt üregekbe rögzített oszlopokra pedig olyan hadi- utat emeltek, amelyet maradványaiban még ma is csodál a világ. Nemhiába kapta az „isteni Traianus“ sok dicsérő jelzőjéhez ezt is: „a hegyek és a Danubius menti sziklák legyőzője“. A Vaskapu jobb partján a sziklafalban máig fennmaradt a Traianus-út építőinek dicsőségét hirdető tábla.

Traianus halála után sok, nagyon sok víz folyt le az Al- Dunán, amíg napirendre került e folyamszakasz hajózhatóvá tétele. A terv és megvalósítása gróf Széchenyi István, valamint a reformkor nagy vízimérnöke. Vásárhelyi Pál nevéhez fűződik. Óriási munkával csatornákat létesítettek, kőpá- takat emeltek, víz alatti szírieket vertek szét, a sziklafalba szárazföldi utat véstek. E munkálatok a századforduló táján készültek el, a Duna voltaképpen csak ez idő óta hajózható végig.

• SZÉCHÉNYI ISTVÁN KŐVETŐI •

A Széchenyi-Vásárhelyi-íéle szabályozás azonban nem hozott — az akkori technika

felkészültséggel nem hozhatott — végleges megoldást. A zu- hatagokat nem szüntethette meg. Míg például Budapestnél a Duna vizének esése kilométerenként 10 centiméter, sebessége pedig óránként kevesebb. mint négy kilométer, addig a Vaskapunál az esés meghaladja a 2 métert, a sebesség pedig eléri a 20 kilo-« métert. A víz alatti sziklák miatt alacsony vízállásnál a hajózás szünetel, éjszaka még normális vízállásnál is tilos, egyes szakaszokon pedig csak speciális révkalauzok irányításával és csak egy irányban lehet haladni. A víz rendkívül erős sodra miatt árral szem-' ben a hajókat a parti síneken haladó mozdonyok vagy különleges vontatóhajók vontatják fel. Mindennek következtében a 117 kilométeres Al-Duna szakaszon az áthaladás átlag 120 órát vesz igénybe.

Az Al-Duna végleges szabályozására a zseniális Bánki Donát, majd a két román mérnök. Dórin Pavel és Gregor Vasilescu dolgozott ki tervet, de az első, illetve a második világháború miatt ezek megvalósítása komoly formában fel sem merült. 1956-ban aztán a közvetlenül érintett Románia és Jugoszlávia megállapodott, 1963-ban pedig a kész terv alapján egyezményt írt alá egy gigászi duzzasztómű és erőmű közös felépítésére a Vaskapunál. Az építés 1964-ben mind a jugoszláv jobb, mind pedig a romániai bal parton megindult és olyan ütemben halad, hogy a jelek szerint 1971-re feltétlenül be is fejeződik.

A duzzasztómű a jugoszláv Kladova és a román Turnu Severin között szeli majd át az itt mintegy 1000 méter széles Dunát. Mindkét oldalról egy- egy földgáttal kezdődik (130— majd egy-egy vízierőművel (214—214 méter), 6—6 agre- gáttal folytatódik, középen áteresztő gát lesz (310 méter hosszú), A gigászi mű így 1618 méter hosszú, 54 méter magas és 36 méter széles lesz. Tetején műút és vasút fut majd.

• JÖKAI SZIGETE IS VÍZ ALÁ KERÜL •

A két erőmű kapacitása kétezer megawatt lesz, évente tíz és fél milliárd kilowattóra energiát termel, Jugoszlávia és Románia 1970-es teljes villa- imosenergia-szükségletének 15

százalékát. Egyike lesz a világ hat legnagyobb erőművének, Európában pedig a volgai erőmű után a második. A duzzasztómű annyira megemeli a vízszintet, hogy annak hatása fel, egészen Újvidékig érezhető lesz, a kritikus al-dunai szakaszon pedig lehetővé teszi, hogy a hajók teljes biztonsággal haladjanak át az így immár mélyen fekvő szirtek és zuha- tagok fölött. A hajók két irányban közlekedhetnek, az áthajózás időtartama a jelenleginek egynyolcadára csökken. Az Al-Duna áruáteresztö képessége a mostani évi 10 millió tonnáról 45 millióra nő, egy tonna szállítási költsége egy- harmadára csökken.

Egy ilyen óriási építkezésről szólva gyakran írják — olykor kissé túlozva is —, hogy megváltoztatja az egész környék arculatát. A Vaskapu esetében azonban szóról szóra így igaz. A gát fölött alaposan megemelkedő és kiszélesedő folyam több falut és városkát fog elnyelni. Jugoszláv oldalon Golubinje, Szip, Tekija, román oldalon Svinita, Ogradina, és talán Orsóvá kerül víz alá. Eltűnik az egykori Traianus-út egy darabja, az addig fennmaradt emlékeket, köztük a Trai- anus-táblát elviszik és másutt állítják fel), a Széchenyi-út egy szakasza elnyeli a Duna a Jókai-regényből ismert Ada Kaleh szigetet is. Ada Kaleh

török származású csónakosai egyelőre még szorgalmasan szállítják a kirándulókat a kies Duna-szigetre, felkalauzolják őket a karcsú minaretbe, a „halálraítélt“ települések még megszokott életüket élik, de már nem sokáig. A házakat feketével mázolt nagy számokkal jelölték aszerint, hogy milyen sorrendben kerül sor lakóinak átköltöztetésére a hegyoldalban épülő új, modern kisvárosokba. Összesen 25 ezer embert telepítenek át. 25 ezer élőt. Rajtuk kívül — a holtakat is. Amennyiben a hozzátartozóik kívánják, új koporsóban az új városkák temetőibe szállítják át azokat, akik a víz alá kerülő temetőkben pihennek. A kiürült épületek közül csak azokat bontják le, amelyeknek anyaga megéri az elszállítást. A többit úgy hagyják. Majd „lebontja“ azokat egy-kettőre a fölöttük szinte tóvá terebélyesedő Duna roppant víztömege.

• EGY SZENZÁCIÓS RÉGÉSZETI LELET •

Az építkezés — mondhatni: mellesleg — egy régészeti szenzációval is járt. A földmunkák során a jugoszláv Szrejovics professzor egy kő- korszakbeli város maradványaira bukkant, amely időszámításunk előtt a hatodik évezredben létezett. A leletek igen nagy mennyiségben és kitűnő állapotban maradtak fenn. Bár teljes feldolgozásuk, egyeztetésük. összehasonlításuk, vizsgálatuk még sok időt vesz igénybe, az eddigi megállapítások lázba hozták a világ régészeit: a vaskapui ősváros feltárása ugyanis megdöntötte az európai civilizáció kezdetéről tartott eddigi feltevéseket. Egyáltalán nem kizárt, hogy az Al-Duna végső rendezése során napvilágra került ősváros az európai régészet legfontosabb lelete.

Tizenkét milliárd forintnak megfelelő összeget irányoztak elő az építkezés teljes költségére. Még számtanfeladatnak sem csekélység kiszámítani, hány vasúti kocsi és milyen hosszú szerelvény kellene, hogy egyszerre elszállítsa azt a Ü millió köbméter földet és sziklát, amelyet a munkálatok során . megmozgatnak, és azt a két és fél millió köbméter betont, amelyet a gátakba, gépházakba, zsilipekbe beépítenek.

A foglalkoztatott munkások létszámáról már könnyebb fogalmat alkotni: összesen tízezren dolgoznak itt. Az óriási munkaterületen azonban any- nyira eloszlanak, hogy úgy tűnik: nagyon kevés itt az ember.

— u| if|u$ag 9

Viszont nagy teljesítményű gépcsille, teherautó, szállító-* szalag, exkavátor, betonkeverő, lift, földgép, daru, de ki győzné valamennyit felsorolni — annál több. Ilyesmiről persze, Traianus. Széchenyi István és Bánki Donát nem álmodhatott. De még a két világháború közti időszak tervezőmérnökei sem. Amikor az óriásdaru-erdő ' és a félelmetesnek tűnő gép-1 monstrumok mellett a látoga-» tó „felfedezi“ az ezeket hasz-» nos munkára szelídítő embert, meglepődve állapítja meg, milyen sok köztük a fiatal.

• AZ ADRIÁTÓL A FEKETETENGERIG •

Az itt dolgozó 10 ezer ember

közül nyolcezer 35 éven aluli, több mint 4000 pedig még a harmincat sem töltötte be. EH jöttek ide a környező falvakból éppúgy, mint az Adria meg a Fekete-tenger partjáról, a Kárpátok erdőségeiből és Montenegro hegyei közül. Sokan jöttek csak kíváncsiságból, szerencsét próbálni, másokat: a magas kereset vonzott, megint másokat a szokatlanul nagy vállalkozás romantikája. Soknak a kemény munka kedvét szegte, a kezdeti nehézségektől, a Kazán-szorosban állandóan süvítő szél, téli, dermesztő leheletétől visszarettentek és odébbálltak.

De az ilyesmi jobbára csak kezdetben, 1964—65-ben volt napirenden. Ma már a fiataloknak is kialakult egy olyan törzsgárdája, amely a vaskapui építkezés derékhadát alkotja. Ide jöttek egészen fiatalon, mondhatni „életrajz nélkül“, s itt nyomban kalandokkal, veszélyekkel, sikerekkel regényesen kezdődött munkás életük. Kiállták az első hetek nehézségeit, a nyári árvizek és a téli, kemény fagyok megpróbáltatásait, megértek olyan szélviharokat, amikor a darura fel sem lehetett menni, a töltés tetején meg kapaszkodni kellett, hogy az embert le ne sodorja. Kialakult jellemük, át kellett esniük az emberség vizsgáján. Akik átmentek ezen a vizsgán, akik kiállták ezt a próbát, azok megszerették Vaskaput, sajátjuknak érzik az épülő óriást, büszkék rá.

Megérdemlik, hogy az utókor úgy tekintsen rájuk, mint Traianus császár és Széchenyi István. Vásárhelyi Pál és Bánki Donát, Dórán Pavel és Gregor Vasilescu nagyszerű követőire.

FÁBIÁN FERENC írása

CSAK HÁZASULANDÓKNAK

Mudr. L. ELGER:

A báj varázsa

Á nemi varázs — a sex appeal

— nem függ csupán a szép külsőtől. Tagadhatatlan ugyan, hogy nagy szerepet játszik főleg az ismerkedésnél. Leköti, magára vonja a figyelmet. Amíg azonban csak afféle külső burkot jelent, amely mögött nem rejtőznek további értékek. hamarosan köznapivá válik. elveszti vonzóerejét.

Vannak leányok — ugyanez vonatkozik persze a férfiakra is — akikre öröm ránézni. Hamarosan azonban ellenszenvessé válik felületességük. érdektelenségük, elhanyagolt külsejük, örökös sértődöttségük és érzelmi szegénységük. Nincs velük miről beszélgetni. Mások viszont ellenkezőleg — jóllehet kevésbé tetszetős külsejűek

— egyszerűen elbűvölök mesterkéletlen viselkedésükkel, természetes mozdulataikkal, mások érdeklődését felkeltő tehetségükkel, kacajt kiváltó őszinteségükkel. A kevésbé csinosnak, inkább csúnyának mondható írónőt, George San- de-t például kedvessége és szellemessége miatt a rajongók egész gárdája vette állandóan körül. A francia kulturális és tudományos társadalom világhírű nagyságai közül többen is megkérték a kezét.

— A testi bájak különben is köny- nyen sebezhetők, kíméletlenül kikezdi őket az idő vasfoga.

Fontos szerepet játszik a nemiségben a hallóérzék is. Bizonyítéka ennek maga a természet. Tavasszal, párzás idején, mindenütt ujjongva felcsendül a szerelmesen csalogató madárdal, a'rovarok dön- gicselése. a békák kuruttyolása. Az ember dalolásának is hasonló a rendeltetése, ahogyan azt az énekek tárgyköre is bizonyítja. Már

sokan szerettek bele mások hangjába. mielőtt arcukat megpillantották volna. Számos rádióénekesnek van mit kérkednie olyan személyek írásbeli szerelmi vallomásával, akik sosem látták. A hang színével, magasságával, kifejezésével, ritmusával, különféle árnyalatával kellemesnek vagy ellenszenvesnek tűnhet. Sőt az idegen nyelvű, számunkra érthetetlen beszéd az egyiknek fülbemászónak tűnik, míg a másik visszataszítóan riká- csolónak vagy jajgatónak, nyafo- górtgk vagy keménynek találja.

Éppúgy a nevetés is lehet csengő, magával ragadó, ujjongó éppúgy, mint annyira kellemetlen, hogy szinte ünneprontót látunk abban, akinek szájáról elhangzott. Egyes hangok vagy zörejek valóságos émelygést váltanak ki bennünk. — Tudomásom van olyan e- setről, amikor a férj csámcsogá- sa étkezés közben a házasélet hely rehozhatatlan felborulásához, sőt a házasfelek teljes elhidegüléséhez vezetett. Különös, hogy a családi körben, amelyben a személyi kényelemnek kellene elsősorban érvényesülnie, gyakran megfeledkezünk azokról az illemszabályokról, amelyeket idegenek társaságában egészen természetesnek találunk. Sokan nem tartják fontosnak, hogy otthon még ennél is undorítóbb megnyilvánulásoktól tartózkodjanak.

Az emberi beszédben azonban

annak tartalmán nyugszik a hangsúly. Főleg a nőkről állítják, hogy mindenekelőtt a fülükkel, halló- szervükkel szeretnek. A beszéd éppúgy hathat simogatóan, mint a- hogyan lúdbőrözhetünk tőle. A szerelmesek egyetlen szóval különös varázst képesek kölcsönözni kapcsolatuknak. A milliószor ismételt, soha meg nem únt gyengéd szó mindannyiszor az újdonság varázsával hat. Támadását egyenesen a szívhez intézi és elbűvöl. Minden egyébnél közelebb hozza egymáshoz a szerelmeseket. Természetes azonban, hogy egymagában képtelen szerelmet kiváltani. De o- lyan fénysugár, amely ujjongást, világosságot támaszt a mindennapi élet hajszájában. A kölcsönös kapcsolatok romantikája soka veszít gyönyöréből, ha a házastársak kitörlik szótárukból az enyelgést. mint fölösleges gagyogást. Ha ez elmarad, könnyen felébredhet bennünk a kísértés lehetőségeinek kihasználása, mert reményt kelt bennünk szerelmeskedésünk idejének felújítására, A gyakori hűtlenkedés semmi egyéb, mint azoknak a gyengéd megnyilatkozásoknak a vissza- sírása, amelyeket maga a házasság már nem nyújt nekünk. De az elképzelhetően legnagyobb jutalmat mégis a szeretett személy szájából elhangzó elismerésben és csodálatban látjuk. És éppen ezekkel az elismerő szavakkal, gyakran felette takaréskoskodunk a házasságban.

A házastársak és szerelmesek közti kapcsolatok annál szebbek és annál több esélyük van az állandósulásra, minél több alkalom nyílik a kölcsönös eszmecserére, a- mellyel módunkban áll újra átélni az örömöt és enyhíteni a fájdalmat. Főleg annak lehetősége fűzi szorosabbra a kötelékeket, hogy valakire rábízhatjuk magunkat. A legsivárabbak a kilátások abban az esetben, amikor két embernek nem az a fontos, mit mondanak egymásnak, jóllehet éppen nekik kellene egymáshoz legközelebb állniuk. Az embernek szüksége van valakire, aki előtt feltárhatja belső világát, rábízhatja örö- mét-búját, vágyait és terveit. Mindenekelőtt ezért örvendtek valamikor népszerűségnek a gyóntatószé_ kék. Az idők múlásával azonban egyéb kárpótlás után kellett néznünk. Az orvos például, aki lehetővé teszi a beteg csordulásig telt szívének „kiöntését“, nemcsak a közkedveltség, hanem a siker feltételeit is megteremti.

Minden vonzóerő azonban tüstént szertefoszlik, amikor a házasok vagy szerelmesek között elhangzó beszélgetések kizárólag a kellemetlenségekre és nehézségekre szorítkoznak. Ezek a beszélgetések u- gyan átmenetileg megszüntetik a kölcsönös szemrehányásokat, bírál- gatásokat és az örökké ellentétes álláspontra helyezkedő vélemény- nyilvánításokat, amelyekből rendszerint civakodások, .veszekedések,

sőt sértégétések származnak, de egyúttal az elidegenedés fő okát is képezik. A válóperek békéltetési tárgyalásain elhangzó válöokok —nevezetesen a hűtlenség, a család elhagyása és az alkoholizmus — elemzésük után rendszerint csak ennek következményeiben nyilvánulnak meg.

A szerelmi kapcsolatok érvényesülésénél valamennyi érzékszerv közrejátszik. Semmilyen véletlen nem jellemzi ékesebben a szerelmi vágyódást, mint az érzékszervek játéka. A csók utáni vágyakt -ás. az érintés gyönyöre, a ba- busgatás a szerelem velejárója. Nem kevésbé jelentős a szaglóér- zék az embernél. — jóllehet a többi élőlénnyel történő összehasonlítás során lényegesen veszített e- redeti jelentőségéből. Az ember főleg a tisztaság illatát szereti. Illatszerek mérsékelt alkalmazásának is megvan a létjogosultsága. Túlzott mértékben azonban kijózanítóan, sőt visszatetszőén hatnak, a- kár csak az átható szagok. Felette visszataszító az ún. szájszag. Kellemetlen, sőt nemdohányosok számára szinte undorító a dohányszag, főleg a nikotín-szagú nőknél. Legkellemetlenebb azonban a hiányos tisztaság „illata". A higié. nia hiányának rovására kell írnunk számtalan kiábrándulást. Előfordul, hogy az első fizikai közeledési kísérlet — egyúttal az utolsó is. fokán ezt nem képesek tudatosítani, értetlenül állnak azzal a tény- nyel szemben, hogy szerelmük tárgya elhidegült, elidegenedett tőlük. Szaglóérzékünk ugyanis nagyon hamar megszokja a szagokat s ezért az ember a saját kellemetlen szagát nem is érzékeli.

A bájt és a vonzóerőt még a tényezők egész sora határozza meg: a mozdulatok kecsessége, a testtartás. szóval mindaz, amit ka- cérságnak nevezünk. A mozdulatok sokfélesége csaknem annyit érzékeltet, mint maga a beszéd. Annyi elragadó kellem, hódolat és szerelem árad belőlük, amelyet semmilyen más módon nem lehet kifejezni. És mégis, ezt a rengeteg szépséget, amely összehozta a szerelmeseket, amely felejthetetlenné tette számukra ismeretségük hajnalát — nagyon gyakran elhanyagolják, elfelejtik, amint kapcsolataikat a házasság frigye törvényesíti. Otthon az ember még azt is elhanyagolja, amit mások kapcsolataiban természetesnek minősít. Ügy véli, a hozzá legközelebb álló személyre fölösleges tekintettel lennie, annak úgyis mindent el kell viselnie. De annak a másiknak gyakran alkalma nyílik, hogy összehasonlításokat tegyen társaságban vagy a munkahelyén s :My könnyen előfordulhat, hogy az összehasonlításokból leszűrt következtetések kevésbé előnyős fényt vetnek a házastársra. Azon is könnyen átsiklunk, hogy hiszen házastársunk a tökéletesség mintaképeként szerepel környezetünkben és elfelejtjük, hogy ott csupán álarc mögé rejtőzik.

Az otthon valóban az a hely, a- hol az embernek jogában áll a kényelmét megteremteni és levetni minden nyűgöt.. Emellett azonban sosem szabadna megfeledkeznie a másik jelenlétéről.

Feldolgozta: K. V.

MOTTÓ: SZERETET NÉLKÜL SEMMILYEN HALANDÓ SEM KÉPES VALAMI NAGYOT, VALAMI JÓT TENNI. G. BOCCACCIO