Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-02-27 / 9. szám

6 új ifjúság — Hallod jól? — Igen. Allamellenesen hall-gatnak. • IDEGENVEZETŐ — És itt, ahol most ven­déglő van, itt volt a bélpok- losok kórháza...-0­• HAJNALBAN * — Lányom, szégyeld ma­gad! Most, hajnalban jössz haza? — Nem tehetek róla, anyám. Józsi eldugta a ru­hámat...-0­• TEMETÉS — Eljössz Károly temeté­sére? — Mit, Károly meghalt? — Dehogy. Élve fogják el­temetni...-O­9 ELŐÍTÉLET — Tizenhármán ültetek az ünnepi asztalnál. Nem érez­ted kellemetlenül magadat? — Nem. Ugyanis kettő helyett ettem...-0­• SZERENCSE — Nekem a nőknél nincs szerencsém. — Micsoda szerencsés vagy... Diplomáciai futár úton -0­0 SKÓTOK ISZNAK Két Skót whiskyt iszik. Az egyik dicséri az italt. — Kitűnő a whiskyd. Bi­zonyára jő öreg lehet. — Az bizony. Pont hu­szonöt éve tartozom az árá­val a kereskedőnek. 0 VÁLASZTÁS Feleség kérdi a férjét: — Egész hordó bort talál­tam az ágyadnál. Mit akar ez jelenteni? — Magad mondtad, hogy válasszak: vagy téged, vagy az alkoholt. Hát választot­tam. 0 RÁDIÓ — Hogy vagy megeléged­ve az új rádióddal? — Olyan mint a mozdony. Hat, államtitok helyett zseb- endőt hord a zsebében — Hogy-hogy? — Az is, ez is fütyül min­den állomáson. 0 AZ ÁR A fiatal festő két egyfor­ma nagyságú, egyforma technikával festett képet ál­lított ki: napkeltét és nap­nyugatét. Az elsőért három­ezret, a másodikért kétez­ret kért. Megkérdezték, hogy miért. — Azért, mert mikor a napkeltét mentem festeni, félötkor kellett felkelnem. 0 SZERELMESEK — Mondd, Mancika, mit tegyek, hogy az enyém le­gyél? — Mindenekelőtt zárd be az ajtót. FÖNÜK — Megint későn jött mun­kába. — Ne haragudjon, de otthon kiestem az ablakon. — Hazudik. Akkor hamarább ideért volna! PARANCSNOK — Fiúk, ellenség van előt­tünk. mögöttünk, jobbra és balra is. Most aztán nem me­nekül. IDŐJÁRÁS — Mit szólsz hozzá, hogy júniusban hó esett? — Azon nem csodálkozom, hogy júniusban hó esett, in­kább az a csodálatos, hogy június van, amikor hó esik. KRITIKA — Hogy tetszett a tegnapi detektlvtörténet a színházban? — Nagyon eredeti. Még a témája is lopott. Kémkedés a Venus jegyében OLVASMÁNY HELYES IRÁNY — Kropacsek, mit csinálsz a pad alatt? Hozd ki, amivel ját­szottál! — Kivihetem, tanító elvtárs­nő, de igazán nem magának való olvasmány. A hajó kapitánya így szólt első tisztjéhez az óceánon: — Brown, vegye le a sapká­ját, mert ha a számításai he­lyesek, akkor most haladunk át a párizsi Notre Dartre székes- egyházon. — Higgyék el, uraim, a mi had­seregünk erősebb, mert az el­lenség katonái mind kisterme- tűek • MIÉRT? — A megtalált pénztárcát miért nem vitte a rendőrségre? — Mert már késő este volt. — És másnap? — Mert már üres volt... FELFEDEZÉS — Hallottad, hogy felfedez­ték a nátha bacilusát? — Az ördögbe! Nem volt elég bacilus eddig is? GYÁSZ '— Jancsikám, nagy gyász érte a családunkat. Nagyapát elütötte az autó. — Komolyan? És milyen gyártmányú? Sfr MÁR AZ ELSŐ HÉTEN RENGE­TEG VICCET KAPTUNK KEDVES OLVASÓINKTÓL. REMÉLJÜK, HOGY EZ A NAGY ÉRDEKLŐDÉS TOVÁBBRA IS MEGMARAD. TEHÁT NE FELEDJE: MINDEN LEKÖZÖLT VICCÉRT 10 KORONÁT FIZETÜNK! Kedvenc vicceim Két máié festő a plafont mesze­li. Az egyiknek sürgős szüksége van a létrára, ezért odaszól a lét­rán állónak: — Szakikám, légy szíves, fo­gódzkodj addig az ecsetbe, míg én elemelem a létrát! * * * Gyereksereg vitatkozik, kinek van a legidősebb nagymamája. — Nekem 100 éves a nagyma­mám — mondja az egyik. Ä. az is valami? Az enyém 250. — Micsoda szóbeszéd! — szólal meg a sarokból Móricka — az én nagyanyám már olyan öreg volt, hogy agyon kellett lőni. * * * Tanfelügyelőt várnak az iskolába. Az egyik osztályban igyekszik a tanító rendet teremteni, de mind­hiába. a nebulók túlkiabálják. Hir­telen belép a tanfelügyelő, elkapja a legjobban ordxtozót, s üstökénél fogva kidobja. Az egyik kisdiák ártatlanul megkérdi: — De tanfelügyelő bácsi, ugye most már mehetünk haza, ha a tanító bácsit kidobta? * * * Gyerekek beszélgetnek, kinek fél legjobban a papája. — Az enyém annyira fél, hogyha csengetnek, rögtön elájul — mond­ja az egyik. — Az enyém meg ijedtében a fürdőkádba ugrik, s magára engedi a vizet. — Ajjaj! Az én apukám olyan félős, hogyha a mamám éjjeles, mindig a szomszédnéninél alszik — jelenti ki ártatlanul Móricka. * * * Két barát találkozik az utcán. — Mi történt veled? — kérdi az egyik bekötött lábú sorstársát. — Ä. semmi az egész! Csupán lovaglás közben, mikor a legjob­ban „repültünk", megállt a lő és én „továbbrepültem". Szakállszárító — Campaneila a börtönben irta meg utópiáját az Államról, amely­ben nem kell börtön. — Nem akarsz megöregedni? Tarts a fiatalokkal! — A rádió korában nehezebb elnémítani az igazságot. — Táncsics Mihály öreg korára megvakult. Talán mert látnoki szeme előre megsejtette a mi jö­vőnket. — Ahol a gyilkosok szabadon járhatnak, ott a becsület bátran ielkötheti magát. — Azelőtt azért lett öngyilkos a diák. mert megbuktatták. Ma pedig azért hal meg. mert nem veszik fel az iskolába. — A tekintélyt az iskolában csak tudással és jósággal lehet fenntar­tani. Amelyik tanár káplár akar lenni, az levizsgázik. — A jeltelen sírokban jelesek is pihennek. — Vannak, akik szülővárosukban is száműzetésben élnek. JUHÁSZ GYULA NEM VÁRHATNA MÍG MEG- -CK. tudjuk, ki a gyilkos...? 7 \ A RÁK — Miért sírsz, kisfiam? — Rák miatt. — Szegény gyerek. Milyen fiatal és máris rákja van. — Nincs rákom, de tollba­mondásnál két ,,k“-va! írtam, és a tanító néni ötöst adott.. . PÉNZ Feleség a férjéhez: — Ne feledd, hogy amikor összeházasodtunk, semmid sem volt. Én viszont húszezer ko­ronát hoztam a házasságba. — Hogy felejthetném el, drága Mancikám. Hiszen y volt élelemben a legnehezebben megkeresett pénz. SKÓT A skót 150 km-t gyalogolt, hogy megnézze kedvenc fut­ballcsapatának mérkőzését. Amikor hazaért, megkérdezte a szomszédja, hogy mit látott. — Semmit sem láttam — fe­lelte a holtfáradt skót — Már nem volt erőm átmászni a ke­rítésen. A KOLDUS Egy öregasszony 10 fillért ad a koldusnak, és ráförmed: — Fúj, hogy bűzlik a rum­tól! — Ne haragudjék! Holnaptó! francia kölnit fogok inni — mondja a koldus. M. STANO rajza SZEGÉNY SKÓT — Az a szerencsétlen McMix, hogy képes abból az alacsony fizetésből hét gyermeket eltar­tani? — Egyszerűen. Este így szól a gyerekeihez: gyerekek, akinek nem keli vacsora, kap tőlem tíz pennyt. Reggel viszont: Gyerekek, aki reggelizni akar. fizessen tíz pennyt! HIDEGVÉRÜSÉG A tengeren süllyed a hajó. Az egyik kabinból kijön az an- gal, szájában pipa, és megkérdi a kapitányt: — Melyik mentőcsónak lesz a dohányosoké? AZ UTCÁN — Kérem szépen, nem látott erre futni egy bolondot? — Hogy nézett ki? — Olyan méter harminc ma­gas, sovány és két mázsa har­mincat nyom . . . — Alacsony, sovány, és két- mázsa harmincat nyom? — Hisz mondom, hogy bo­lond! FELVILÁGOSÍTÁS Egy fiatal, szép hivatalnoknöt megkérdezett a kollégája: — Mindig elegánsan öltözik és nagyiábon él... Hogy en­gedheti meg magának mindezt abból az alacsony fizetésből? — Minek világosítsam fel. Az én tanácsommal maga úgyse sokra menne! . .. TELEFON Éjjel kettőkor megszólal a telefon. — Ne haragudjon, hogy za­varom — szólal meg benne egy férfi hang —, de a maguk házában öt Kovács lakik. Sze­retném tudni, hogy maga-e az, akinek lánya van. — Nem. Én az a Kovács va­gyok, akinek ezelőtt öt perccel sikerült végre elaludnia. UGYANAZ Djugarden sokszoros svéd bajnokcsapat eldugott kis fa­lucskában játszott bemutatót. A helyi lap riporterének kérdé­sére a bajnokcsapat edzője így válaszolt: — A mi csapatunk ereje ab­ban rejlik, hogy nincs gyenge pontja. — Érdekes — szóit közbe az ellenfél mestere — nálunk ha­sonló a helyzet. A mi csapa­tunk gyengéje, hogy nincs erős pontja. alwegre ADJAK....z NE ADJA^...? M. STANO rajza LÖDlTÁS — Valamikor olyan gazdag voltam, hogy egy lépést se tet­tem gyalog az utcán. Saját ko­csimon jártam ... — Igen ... és az anyád tolta maga előtt. PELÉ II. Igen, útban a trónörökös, Edson Arantes do Nascimen- tőéknál várják Pelé II. megszü­letését. — Nem nevelem futballistá­nak a fiam — mondta a fekete gyöngyszem. — Ha van tehet­sége hozzá, hát legyen. így szólok majd hozzá: „Ha van erőd elviselni a fájdalmat es a csalódást, menj. De akkor jól kell futballoznod. Jobban, mint apádnak valaha is sike­rült". Ez bizony nem egészen egy­szerű dolog.

Next

/
Thumbnails
Contents