Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-02-27 / 9. szám
• VISSZHANGOK ZÄCSEK ERZSÉBET: ENNIVALÓ PROBLÉMÁK CÍMŰ RIPORTJÁHOZ • FARKAS ISTVÁN: A Ml RÉGI „KULTÜRHÄZUNK“ - EGY ÖREG TANÍTÓ FELJEGYZÉSEIBŐL • MÖRA FERENC: KOLIBRIK • NEVESSEN VELÜNK A CSÜZL1 CÍMŰ ROVATUNKBAN • A SÉTÁLÓ HALOTT — CÍLEK JÜLIA KRIMI-REGÉNYÉNEK FOLYTATÁSA • DANUBIUS FÁBIÁN FERENC VÉGIGVEZET A DUNA LEGÉRDEKESEBB PONTJAIN • CSAK HÁZASULANDÓKNAK • KILLY, A LEGNÉPSZERŰBB FRANCIA SPORTOLÓ • IV-MÜSOR • KERESZTREJTVÉNY • A MINOTAURUS/ PUSZTULÁSA — KÉPREGÉNYÜNK FOLYTATÁSA • TÁRSADALMI KRÓNIKA • ÉRETTSÉGIZŐK FIGYELMÉBE • DIVAT. A JÓÍZLÉS VIZSGÁJA KÉRDÉS-FELELET FORMÁJÁBAN • i ■ ■ -mű $ m rj es szel. ’ LA ROCHEFOUCAULD Megjelenik minden kedden i Kiadja a Smena a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóvállalata V Szerkesztőség és adminisztráció: Bratislava, Prazská 9. Tel.: 185-41-45. Postafiók 30. • Főszerkesztő: SZŐKE JÓZSEF, tő- szerkesztöhelyettes: STRASSEH GYÖRGY, kultúra: TÓTH ELEMÉR, kül- és belpolitika: SÁRKÁNY ÁRPÁD, riporterek: MICHAL MARTA, ZÁCSFK ERZSÉBET, BAGOTA ISTVÁN. keletszlovákial szerkesztő: BATTA GYÖRGY, műszaki szerkesztő: KOPÓCS TIBOR. Nyomta: Západoslovenské tlaélarne 01 • Előfizetési díj egész évre 52.— Kis. fél évre 26.— Kis, negyed évre 13.— Kis • Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizetni minden postán lehet Ö Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem adunk visz- sza • A lapot küllőid számára a PNS Ostredná expedida, Bratislava, Gottwaldovo námestle i. 48 — útján lehet megrendelni. K—18*81105 FOTO: TIBOR BORSKY Februárról és önmagunkról Ez a beszélgetés már régen esedékes. Sajnos, nem volt rá idő, megfelelő légkör és alkalom. Mindig akadt más munka, fontosabb intézendők: politikaiak, társadalmiak, amelyek be- folyásolták, illetve megváltoztatták felfogásunkat, elképzelés seinket. Viszont a legutóbbi párthatározatok a KB ülésein, aktuálissá tették ezt az eszmecserét. Aggasztó a hallgatásunk. Az egész ország együtt él, az újstílusú pártpolitika, pártmunka kialakításának izgalmas eseményeivel. Csehszlovákiai magyar sajtóban, kevés kivételtől eltekintve, alig esik szó' a közelmúltban történtekről. Nem szólunk a megoldásra váró dolgainkról, s mint nemzetiség, ha egyáltalán csak alig folyunk bele az események aktív formálásába. Február a saját ünnepünk. Sokan vannak olyanok, akik a húsz évvel ezelőtt lejátszódott eseményeknek szinte mindent köszönhetnek. A fiatalok erről, sajnos, nem sokat tudnak. Éppen ezért szükségesnek tartottuk, hogy szerkesztőségünkbe kerekasztal beszélgetést hívjunk össze, amelynek témáját már a cím is jelzi: februárról és önmagunkról. Meghívtuk szerkesztőségünkbe dr. Szabó Rezsőt a Csemadok KB- nak vezető titkárát, és Dobos Lászlót az Irodalmi Szemle főszerkesztőjét. A szerkesztőség részéről Szőke József, a lap főszerkesztője és Dr. Strasser György helyettes főszerkesztő vett részt a beszélgetésen. Szőke J.: Azzal a megállapítással kezdeném, hogy a csehszlovákiai magyarság sokat köszönhet a húsz évvel ezelőtt, februárban lejátszódott eseményeknek. Nemzetiségi jogokat, szociálpolitikai fejlődésünk útjának megnyitását. De forgassuk vissza az eseményeket, próbáljuk áttekinteni, hogy a csehszlovákiai magyarság milyen mértékben vette ki részét februárt követő nagy változásokból. Szabó Rezső: Egy szubjektív gondolattal kezdeném az egészet. Az elmúlt hetekben a nemzeti front központi bizottsága a Csemadoknak nak is és a többi társadalmi szerveknek lehetőséget adott arra, hogy a tagsága köréből néhány embert februári emlékemre javasoljon, azokat az embereket, akik kivették a februári forradalomból a részüket, s meg kell mondanom, hogy elég komoly zavarban voltunk. Ugyanis ahogy méregettük és nézegettük a dolgokat, rá kellett jönnünk, hogy februárban a magyarok nemcsak mint tömeg, hanem egyedeiben is alig kapcsolódhatott be az eseményekbe. DOBOS L.: Ha mi, a csehszlovákiai magyarság egyes alakjai, vagy képviselői feltettük a kérdést, miért fontos a mi számunkra 1948 februárja, akkor véleményem szerint rá kell mutatnunk egy kettö- ségre, mely kettőség a társadalmi tudatunkban egész 1945 óta mindenütt jelen van. Ez a kettőség mit jelent? Elsősorban a féligazságokat. a félmegoldásokat, ami érvényes társadalmi történeti vonatkozásoknál is. Fábry Zoltán mondotta annak idején 1948 februárjáról, hogy jégtörő február. Igaz, hogy jégtörő február is volt. Azonban ezzel — úgy érzem — hogy egy mítoszt is teremtettünk február körül anélkül, hogy ennek az eseménynek alaposabban megvizsgáltuk volna az itteni magyarság életére tett hatását. Tehát 1948 februárja számunkra egy kissé mítosz, igazság és korforduló is. SZŐKE J.: Igen, mítosz és féligazság, de mindennek a gyökerei messzire nyúlnak. Egészen a köztársaság megalakulásának tényéhez, amely alapvetően új helyzetet teremtett számunkra és a velünk élő nemzetek számára is. SZABÓ R.: Valóban, február 25-e nézetem szerint is egy folya- matnak a része. Egy folyamatnak, amely 1919-el kezdődik, majd a párt megalakulásával folytatódik, azután a legális párt tapasztalatszerzésévei. a szlovák nemzeti felkeléssel. 1945 májusával, a Szovjetunió felszabadító harcaival. 1945 májusa nélkül elképzelhetetlen 1948 februárja. De 48 februárja után sem oldódnak meg a problémák egy csapásra, még hosszú évekig számolni kell a legkülönösebb hátramozdltő erőkkel. Tehát 48 februárja egy folyamatnak egy pontja. Általános országos szempontból. Még inkább így van, ha a magyarság, a csehszlovákiai magyar nemzetiség szempontjából nézzük. SZŐKE J.: Ez mindenekelőtt 1945 értékelésének szükségét állítja elénk. SZABÓ R.: Igen. mindenekelőtt 45 kérdése merül fel. Micsoda 1945 májusa? 1945 májusa Csehszlovákia számára a nemzeti polgári demokratikus forradalomnak a dátuma. Mi a jellemzője ennek? Ennek a jellemzője elsősorban is a nemzeti felszabadulás, másodsorban pedig a kassai kormányprogram értelmében a nagybirtokoknak, egyáltalában a tőkének felszámolása. Ha ezt most a magyarság szempontjából nézem, akkor nekik 45 meghozza ugyan a fasiszta államgépezettől és a német megszállástői való megszabadulást, a felszabadulást, de nem hozza meg a nemzeti jogokat. Sőt, éppen ekkor szinte a nullpontra esnek. Még iskoláik sincsenek, állampolgárságától is megfosztották a csehszlovákiai magyart. Ami a másikat, a föld, illetve a tőkétől való megszabadulást jelenti: igaz az, hogy megszűnnek a földbirtokok, de a földosztásból a csehszlovákiai magyar paraszt kimarad. Az államosítással megszűnt a banktőke uralma, viszont az államosítás hatásait a csehszlovákiai magyar közvetlenül nem érezheti, hisz mint említettük, „állampolgári jogai nincsenek“. Tehát ha mi azt mondjuk, hogy február a nemzeti és demokratikus forradalom természetes következménye és a szocialista forradalom megvalósulásának a pontja, akkor a magyarság kérdésénél más a helyzet. Más. mert nem következett be ez a nemzeti demokratikus forradalom. DOBOS L.: És ha ezt ki akarnám szélesíteni, azt hiszem, hogy elmondhatnánk a szocializmus történetének elmúlt húsz évéről azt is, hogy a szocializmus építése Csehszlovákia magyarsága száméra győzelem, emberi és társadalmi győzelmek sorozata is. ugyanakkor emberi vereségek és társadalmi féligazságok torz megvalósulásának a folyamata is. Most arról van sző — ha erre képesek leszünk — hogy a féligazságokat, a történelmi félmegoldásokat, a történelmi, események olykor mitikus félremagyarázást és deformált kommentálását valahogy helyreállítsuk. Véleményem szerint, ha választ keresünk. nagyobb ívekben kell gondolkodnunk, ahogy ezt. Szabó elvtárs is mondotta 1945 jelentősége, a felszabadulás felemás megvalósulása, * számunkra 1948 februárja, végső fokon a nemzeti atrocitások megszűnését jelenti. Maga értelmében is későbbi kihatásában végső fokon felemás igazságokkal és felemás megoldásokkal, amely féligazságok és félmegoldások egészen napjainkig rányomták bélyegüket az itteni magyarság társadalmi fejlődésére és társadalmi struktúrájának az alakulására. SZABÓ R.: Dobos elvtárs felvetette a féligazságok kérdését, én azt hiszem a sorrend Így helyes a féligazságot követő félmegoldás. Arra szeretnék rákapcsolni, hogy mi, ellentétben a csehekkel és szlovákokkal, ahol nem kérdésfeltevések történtek már, hanem teljes igazságok megválaszolásai, mi a kérdésfeltevés stádiumához sem igen jutottunk el. Míg a cseheknél és a szlovákoknál húsz év alatt kinőtt a tudományos munkát végző generáció alapos felkészültséggel, irattárak és dokumentumok kutatása alapján próbálja megfogalmazni az egész igazságot, nincs szervünk, nincs emberünk, nincsenek tudományos kutatóink, sem intézményeink, amelyek ezzel a kérdéssel foglalkozhatnának. Mi pillanatnyilag még a jól megfogalmazott kérdések felvetéséig sem juthatunk el. A kérdéseink dupláni kérdőjelezettek, SZŐKE J.: Igen, ez egy érdekes szempont, amit Szabó elvtárs mond. de szeretnék visszatérni a problémákhoz, amiket említettünk, félmondatban. Mégpedig ahhoz, hogy a csehszlovákiai magyarság helyzetének alakulását 1945 után jelentősen befolyásolták a nemzetközi politikai változások, politikai események Is. Hosszú évekig úgy emlegettük ezeket az éveket, hogy azért nem oldhattuk meg a csehszlovákiai magyarság kérdését, nem szüntethettük meg jog- fosztottságát, mivel rendezetlenek voltak a két ország között —: Folytatás a 7. oldalon