Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-02-20 / 8. szám
3 új ifjúság Garry Cooper A nagyok között Is a legnagyobb # Amikor Hollywoodot még Istenek lakták Majdnem hat év múlt el halála óta. A hollywoodi színészek, de talán a világ minden színésze közül Garry Cooper volt az egyik legnagyobb. Senkinek sem sikerült olyan hosz- szú ideig csorbítatlanul megőriznie egyéniségét és népszerűségét, mint neki. A filmvilág nagyjai közül talán senki sem érdemelte ki annyira az ember jelszót, mint éppen ő. A filmvilág nagyzoló életstílusa, minden hazugsága, eredetieskedése nem változtatta meg, megmaradt elsősorban embernek. És hihetetlen népszerűsége ellenére is egészen egyszerű, csendes ember maradt. ★ A vadnyugati filmek hőse Hatvanéves volt, amikor meghalt. Lassú volt ez a halál, haldoklása, úgy mondják, hatvan évig tartott. Montana államban született 1901 május hetedikén, gyenge, beteges gyerek volt. Az elemi iskolát átlagos eredménnyel végezte. Sokat álmodozott, képzeletében cowboy volt, a végtelen prériken vágtatott. Egy újságíróval folytatott beszélgetésben Garry Cooper visszaemlékezett életének erre a szakaszára, amit kizárólag a nagy álmok töltöttek ki. Amikor egy napon falujukban meglátott egy igazi cowboyt, nem tudott meg- szabadulni a gondolattól, hogy egyszer majd ö is fogja járni a városokat, két revolverrel az oldalán. És később sem mondott le soha arról, hogy a legendás hírű hősökre hasonlítson. Talán nem is a cowboyok személye, egyénisége miatt, hanem mert számára ez jelentette az igazság, a becsület szimbólumát. Az iskolai nyári szünidőket a család farmján töltötte, ami egy indián rezervátum közelében volt. Minden szabad idejében sétált a karámok között, vad lovakon száguldó cowboynak képzelte magát. Álmainak, ábrándjainak élt, és szinte örült annak, hogy a filmnek köszönhetően újra és újra megálmodhatja hőseit, gyermekkorának eszményképeit. Az orvos tanácsára anyjával egy évet töltött Angliában, 1916-ban tértek vissza Amerikába. Ismét a farmra, gyermekkori álmainak világába került. Ebben az időben lett szerelmes. őszintén szerelmes lett, mint ahogyan az életben mindent őszintén csinált. 1922-ben el is jegyezte volt osztálytársnőjét, és elhatározták, hogy amint Garry munkát kap, egybekelnek. Los Angelesben annak idején mindenki a filmről álmodozott, s egy napon Garry Cooper is megjelent a Fox kompánia stúdiójában. Itt találkozott egy ismerősével, akit a szomszéd farmról ismert, egy ügyvéd fiával. Valamikor sokat voltak együtt, és mesélték egymásnak terveiket, Ez a fiatalember, Jin Gallen, abból élt, hogy rodeo-jeleneteket forgatott a vadnyugati filmek számára. Ekkor éppen statisztákat kerestek egy, az angol-búr háborúról szóló filmhez. Garryra került a sor, hogy bemutassa lovagló ügyességét. Ezt követően már állandó statisztája lett a vadnyugati filmeknek. És ez tetszett is neki. Még pénzt is kapott azért, amit annyira szeretett: lovagolt, és klasszikus cowboy öltözéket viselt, Gyermekkori álmai lassan teljesülőben voltak. ■■BanaMtanoBaMMMBawMaaaai ★ Két Oscar-díJ Egy szomorú hír érkezett Montanából. Doris, akitől távol élt, férjhez ment. Először azt hitte, hogy ezt a veszteséget nem lesz képes kiheverni. De sokkal gyorsabban tért ismét magához, mint ahogyan gondolta. A munka lekötötte és felvidította. Bebizonyosodott, hogy a legendák világa sokkal jobban magához köti. mint a szeretett leány. Mindenről megfeledkezett, amikor megkapta első igazi szerepét. A Barbara Worth című film először rövidfilmEredeti nevén Veronica Ralph (innen a csali“ dias Richie megszólítás) tekintélyes New York-i családból származott. 1952-ben kötöttek házasságot, és mindvégig boldoq családi életet éltek. Lányuk, Mary 1937-ben született. A gyereket még feleségénél is jobban szerette. Garry ideális apa volt, a lány is apja tulajdonságait örökölte, és sohasem élt vissza apja jóságával. Garrynak egyetlen kalandja volt csak, Patricia Neel, aki A lázadó cimű filmben volt a partnere. Garry ekkor már 48 éves volt. Azt hitte, hogy a fiatal nő visszahozza KÉPEINK „A VONAT HÁRMAT FÜTYÜL C. FILMBŐL ■■■■■■■■■MBaanilinHBMWBBBBHMBBa nek készült, de végül is teljes estét betöltő film lett belőle. Partnere Bánky Vilma volt. Ez 1926-ban történt. Az első igazán emlékezetes filmje a Szárnyak volt, Clara Brownnal. És ezután, 35 éven keresztül filmkarrierje egyetlen pillanatra sem szakadt meg. Hat év telt el Garry Cooper halála óta. Ma már csak filmjei maradtak meg, amelyek pályafutásának legragyogóbb állomásaira emlékeztetnek: Az extravagáns Mr. Dyz (1936), a York felügyelő (1941), Akiért a harang szól (1943), A vonat hármat fütyül (minden idők egyik legnagyobb vadnyugati filmje (1952), Az isten törvénye (1955). Minden filmjében humanista törekvéseket juttatott kifejezésre. Több száz filmet forgatott egyetlen hiba, tévedés nélkül. Feltehetjük a kérdést: kinek sikerült eddig ilyen hosszú ideig állandóan megmaradni a legmagasabb művészi szinten? És ha nem westernekben szerepelt, akkor is megmaradt ugyanannak az egyéniségnek, nem volt szüksége pszichoanalízisre, hogy megkülönböztesse a jót a rossztól, hogy így találja meg az igazság útját. ★ Egyetlen igazi szerelem Amikor megismerte Sandra Shaw-t, megérezte, hogy ez az élmény más, mint a többi. az ő fiatalságát is. Patrícia komolyan szerelmes volt, és Garry nehezen tudott ellenállni. Ez a kaland egy új világot hozott számára, megváltoztatta életét, kezdte változtatni lakhelyét, állandóan utazgatott, mintha az ifjúságát kutatná, türelmetlenséggel telítve járta a világot. Ez a nagyszerű ember, a világ legnagyobb művészeinek egyike úgy halt meg, ahogyan élt, büszkén, bátran. Három évig küzdött a rák ellen. 1958-ban megoperálták, súlyos műtéten esett át, de úgy dolgozott, mintha semmi sem történt volna. 1960-ban az Éles kanyar című film forgatása közben, amelyben Dorothy Klar volt a partnere, hagyta el az ereje. A magyarázatot az annyira ismert mosolyával adta meg. Bármikor is szóba került a betegsége, zavartan köhécselt és mosolygott. Említettük a két Oscar-díjat. Tulajdonképpen három Oscart kapott, az utolsót közvetlenül halála előtt, 1961-ben. Ezt Garry nevében James Steward vette át, Könnyezvt mondta: „Nagyon, de nagyon büszke vágyói rád, Coop.,.“ Képes Ifjúsá) HKWMKm — Jő reggelt szép kislány — és csuklott egyet. Lilit meg. szállta az ördög: — Pálinkás 16 reggelt adjon Isten — köszöntötte. A feleletet nem hallotta, mert úgy bevágta az ajtót. Hogy csak úgy dongott. — Ennek sincs jobb dolga, csak leinni magát t sáros földig már hajnalban — mérgelődött Liliké. El volt keseredve nagyon, legszívesebben azonnal kimúlt volna a földtekéről, roppant feleslegesnek érezte magát. De kimúlni nem olyan egyszerű, hölgyeknek általában még komplikáltabb, mint holmi elkeseredett pasasnak. Mert a hölgyek szeretnek szépek lenni. Még haláluk után is. Harakirire csak a japán nők képesek. Fájdalommal és sok vérrel jár. Európai nő vagy mérget vesz be. vagy gázzal múlik ki az árnyékvliágból. Def ki hallott akasztott nőről? Nagy ritkaság! Mert kérem az akasztott ember Illa. meg ugyebár á nyelve Is kilóg derekasan, és melyik hölgy akarná, hogy barátnői halála után kiröhögjék. Vonat alá feküdt nőről se hallani sokat, mert az kificamodott és széjjelszaggatott végtagokkal jár, ami szintén nem gusztusos dolog. Az e- meletről való leugrás viszont elcsúfítja az arcot, marad tehát a fess kifestés, a gáz és a méreg. Lilikének voltak Ilyen elkeseredett pillanatai, az elmúlás gondolatával akkor foglalkozott először, amikor az iskolából az első intőt hozta, és úgy érezte vele történt a világ legnagyobb igazságtalansága. Aztán még voltak az é- letében imitt-amott percek, a- mlkor feleslegesnek érezte magát. és úgy ihltte jobb volna nem élni. Most is azt hitte. E- zért elkeseredésében bemászott az ágyba egy detektlvregény- nyel. — Nem megyek dolgozni csak este. fütyülök mindenre. — szögezte le. és elkezdte olvasni a könyvet, de hiába olvasta, csak nem ment a koponyájába mit is olvas tulajdonképpen. Folyton a tegnapi napon járt az esze. Jancsival moziba akartak menni, de mint annyiszor az utóbbi időben a fiúnak sok dolga volt, ezért elosztották a jegyeket, és Jancsi optimlsztlkusan kijelentette: — Csak ülj be, pont az előadás kezdetén ott leszek! — Lili beült, és Jancsi pont az előadás kezdetére nem érkezett meg, sőt előadás után sem! Liliké a hülye darab u- tán egyedül baktatott haza. Már a félúton volt. mikor szerencsétlenségére eszébe jutott, hogy embereket akar látni. Hát látott is, mert miután megérkezett a szerkesztőségbe a fő- szerkesztő azonnal elővette, hogy hol járt az esze cikkirás közben, mert az utolsó cikke olyan, hogy nem feltételezi, hogy az Írás közben az esze is közreműködött volna, mert nem lehetne akkor olyan pocsék, mint amilyennek sikerült. Ilyen és hasonló kellemetlenségeket mondott, mire Lilikének elment a kedve az emberlátástól és haza ment. Jancsi még nem volt otthon, sőt reggel sem érkezett még haza, miután a kulcs még mindig a helyén függött. Lili már arra gondolt. hátha valami baja történt. Csodálkozva vette észre, hogy ez nem is nagyon bántja, máskor már agyontelefonálta volna magát, most pedig itt fekszik nyugodtan. és igaz, nem olvas, de azért a könyvet tartja és gondolkodik. — Nem ártana annak a hűtlen dögnek, ha valami baja történne, — fűzte Liliké a gondolatait, nem valami nagy bajra gondolok, csak olyasmire, hogy tudná ml az egyedül feküdni egy ágyban, a kórházban a halál gonolatával. Talán segítene neki, meg komolyodna, visszatérne hozzá bünbocsánat- ért esedezve, de akárhogy is képzelte el Jancsit térdenállva, meg egyéb bűnbánó pózokban mindig odasomfordált a részeg szomszéd képe. Hiába sóhajtotta keservesen: ez olyan férfias. még fülében csengett a férfi kellemes baritonja, a- hogy mondta, nálam nem lehet leesni, ahogy átemelte a balkonon. Lili nagyot sóhajtott, lám Jancsi szerelmük legviharosabb időszakában sem volt Ilyen, ábrándozott tovább Liliké és már ott tartott, hogy az antialkoholista klubba lép és kijelenti: undorodik az italtól, mikor is nagyon reális hang űzte ki belőle az ábrándozást, ugyanis megnyikordult a kulcs a zárban: Na jön ez a szemtelen alak, szögezte le Liliké, kicsit kihajolt a gaucs- ról, hogy jobban lásson, de az Ijedtségtől megmerevedett. A szobába egy feketeruhás sovány férfi lépett és ahogy szembefordult a lánnyal, nagyon meglepődöttnek látszott. Valamit mosolyogva és hajlongva folyton ismételgetett, olyan furcsa idegen csiripelő hangon, de a lány csak sötét bőrét, fekete villogó szemét látta. Először csak megmerevedve bámult, de aztán őrületeset slkoltott, viszont a sikolyt már nem hallotta, mert elvesztette az eszméletét. Lassan tért magához, de azonnal tudta hol van. Csakhogy a feje nem a vánkoson volt, hanem valaki átölelve tartotta, és lassan simogatta a haját. Valljuk be, Liliké azonnal tudta ki az illető, de az Istennek sem nyitotta ki a szemét. Mire. mikor olyan jól esett?; Rögtön megérezte az Ismerős illatot, egy kis alkohol, enyhe parfőm és finom dohányszag, olyan apu-szaga van, most Jött csak rá, miért szimpatikus elejétől fogva a férfi. Istenem a- pu, az otthoni szagok. — Drágám — nocsak, jobban van már? — hallotta a kellemes baritont, és lassan felnyitott« a szemét, a férfi abbahagyta a simogatást és ahogy a gaucs szélén ült, lassan vlsz- szaengedte a lány fejét a vánkosra. — Hol az a fakir vagy micsoda, nézett ijedten körül a lány. — Nálam van, ne féljen szegénytől, 6 jobban megijedt mint maga. — De mit akart? — Várjon drágám, csak elintézek valamit. Ne féljen, félig nyitva hagyom az ajtót. Aztán valahol éktelen csiripelés kerekedett, majd búcsúzkodás, lift csapódás és a férfi újra Itt volt. — Szegény kislány, húzott egy széket a gaucs mellé és kérdezés nélkül megfogta a kezét — nagyon megijedte Liliké komolyan bólintott. — Nagyon, — mert nem tudtam elképzelni hol jött be ez a hin- dú. — Az ajtón, de persze ezt most elintézzük, szabad a telefont — és feleletet sem várva tárcsázni kezdett: — Jöjjön valaki Ide és hozzon egy patent-zárat — parancsolta, aztán visszaült tovább simogatni a leányt. A lány hagyta. Ügy tett, mintha nem venné észre, de hirtelen felült az ágyban. — Ki volt ez a pasas, ez a hindu fakir? — Amint mondja egy hindu fakir — nevetett a fiú mert a lány ennivaló volt, ahogy az ágy tetején ágált az átlátszó hálóingben. A lány a férfi tekintetében láthatott valamit, mert hirtelen észretért és visz- szabújt az ágyba magárahúzva a paplant egészen nyakig, onnan kérdezte siránkozva: — De hogy jött bei — Kulccsal: — Miféle kulccsal? — A maga kulcsával, mert tudja meg, az a piszok fráter — a fiú idegesen felugrott és elkezdett futkosni a szobában — kulcsot adott neki a maga szobájához. Tudja meg: a fél város söpredéke magánál ad találkát délelőttönként, sokszor a frász tör, ha látom és itt ülök tehetetlenül, — hirtelen a lányhoz lépett és idegesen rázni kezdte, miközben elég hangosan ordított. Mondja, vak maga, nem látja, hogy ez a piszkos kis senki csak kihasználja magát? Ebben a percben kopogtak az ajtón, a férfi odaugrott és sarkig tárta. Egy rendőr állt a küszöbön. Eljöttem kérem a zárral, hallottam itt tetszik lenni, — Igen — a fiú idegesen beletúrt a hajába. Ide kell a zár, de siessen. Mire a fiú visz- szajött, Liliké csendesen hüppö- gött az ágyban, mert mit Is csináljon az olyan nő, aki rájön Ilyen aljasságra, hátha még ezt az aljasságot a képébe ordítja valaki. — Most mit bőg Itt ne- keml — Hát hol bőgjek fortyant fel Liliké, utovégre ez az én szobám és vegye tudomásul, még soha ennyi pasas nem látott hálőingesen mint a mai napon. Ügylátszik a magával való Ismeretség nagy forgalommal és sok kellemetlenséggel jér. — Bocsásson meg, észre sem vettem! — Mit? maga nem vette észre, hogy én hálóingben vagyok? — Hát, hogy most mondja — kezdte intenzivebben must- rálgatni a fiú, de úgy hogy Liliké menten belepirult és szemei villámlanl kezdtek. — Jó, jó már megyek — mondta a fiú és csak állt, viszont Liliké folytatta a hüppö- gést. — Most mért sir az Istenért? — Nem az Istenért sírok, hanem azért, mert itt engem mindenki becsap. — Én is? — Maga Is, vegye tudomásul, maga sem különb a többinél. — De — kezdte a fiú és szorosan az ágyhoz állt, szinte fenyegetően, de a lány figyelembe sem vette csak tovább' kerepelt. — Igen, igen hiába bámul, mert azt mondta, déllelőttőn- ként találkára jár hozzám sok csürhe, de mi a fenéért járnak ide? — Árúért. — Miféle áruért? — Nézze drágám, ne kérdezzen, higgyen nekem, én... de a lány félbeszakította. — És hogy van az, hogy maga csak úgy telefonál és lóhalálában rendőr jön ide? Aha a kulcsok — kezdte a fiú. — Most nem a kulcsokról van szó, pergett a lány nyelve. lőjjön közelebb — parancsolta. A fiú egy lépést tett a gaucs felé, — közelebb, parancsolta a lány és leheljen rám. A fiú bűnbánóan nézett: — Nem vagyok részeg, ha éppen erre kiváncsi — mondta halkan. (Folytatjuk)
