Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-12-27 / 52. szám

8 úi ifjúság A HOSSZÚ ÉS SIKERES ÉLET TITKA A SIKER LELKI FELTELELEI FÉNYED NE ZÁRD VÉKA ALÁ H. ’ Ph. I. BARNUM A GONDOLATOK HASONLÓAK AZ ÉLŐLÉNYEKHEZ Gondolatok alatt itt elképzeléseket értek, tehát lelki ké­peket, amelyek a külső világ hatására, avagy gondolkodásunk következtében születnek. Kétféle elképzelést kell megkülönböztetnünk: pozitívat és negatívat. A pozitív elképzelések sikert szülnek, boldogságot és egészséget hoznak, a negatívok viszont betegséget, kudar­cot és nyomort. Tehát pozitív a gondolkozásunk, ha nem hivatkozunk a nehézségekre, nem okoljuk a kedvezőtlen körülményeket,, ahogy azt minden tucatember teszi. Ehelyett azt valljuk, hogy a dolgoknak jól kell végződniük, hogy valóban teljesül mindaz, amit akarunk. Negatívan viszont az gondolkodik, aki minden sikertelen­ségben a kudarcának előjelét látja, aki azt hiszi, hogy csak mások érhetnek el sikert, aki másra sem képes, mint egész nap a betegségre, bajára gondolni. Telítsétek meg gondolataitokat az egészség és élet elkép­zeléseivel, és meggyógyultok, telítsétek meg elképzeléseite­ket erővel, elszántsággal és magatok is erőssé, elszánttá váltok. Most már értitek, hógy miért kértelek, hogy szilár­dan higgyetek a saját nagyságtokban? Azokká váltok, amire nem gondoltok, semmi mássá. Ezért teremtsétek meg a si­keretek lelki előfeltételeit: csakis pozitívan gondolkodjatok! HOGYAN VÁLHATTOK TELJESEN POZITÍVVÁ? Mit tegyünk? — kérdi Zeus — hogy a negatív gondolatok elsorvadjanak bennünk, hogy a gondolataink pozitív erővel telítődjenek? Gondolkodjatok öntudatosan! Minden kérdés­ben szilárd álláspontra helyezkedjetek! Pozitív álláspontra a pozitív gondolatokkal, és negatív álláspontra a negatív gon­dolatokkal szemben. Ez azt jelenti, hogy minden elképzelé­sünkkel szemben, mihelyt az az agyunkban megszületik, azonnal határozott álláspontra kell helyezkednünk. Mindenek­előtt el kell döntenünk, hogy az elképzelés hasznos-e, avagy káros, tehát negativ, akkor késedelem nélkül ellenkező irány­ba tereljük a gondolatainkat. így alakítjuk ki a pozitív elkép­zelésünkét, amely aztán magától kitörli belőlünk a negatív el­képzelést. Hogy tisztázhassuk, miként is tűnik el, halványul el bennünk az ellentétes elképzelés, az összpontosítás (lelki és szellemi összpontosítás) alatt a lelki elvonatkoztatás folya­matát értjük. Ahogy az anyagi világban, az emberek közt, ugyanúgy, ahogy a többi élőlény közt, az erősebb győz a gyöngébb fe­lett, a gondolatok és az elképzelések világában is hasonló a helyzet. JELENTŐS TANULSÁG: AZ ÖSSZPONTOSÍTÁS LÉLEKKEL TÖLTI MEG GONDOLATAINKAT A gondolat-összpontosításnál az akarat formálja az élkép- zeléseket. Az akarat az igényelt elképzeléshez bilincseli a figyelmet, és ezzel életre éleszti azt, vagyis erőssé, hatal­massá teszi azt Minél jobban összpontosítjuk magunkat egyetlen elképzelésre, annál inkább függetlenítjük azt a többi elképzeléstől. Az összes többi elképzelés, tehát az ellentétes elképzelés is, ezzel szükségszerűen zsugorodik, gyöngül, hal­ványul, míg végül is teljesen eltűnik, mivel nem kap többé lelki táplálékot, eledelt. A GONDOLAT EREJE MINDENÜTT ÉS MINDENBEN MEGNYILVÁNUL Ugyanúgy, ahogy a gondolat formáló hatása megnyilvánul a szerves élet birodalmában, fékezi avagy segíti a lelki élet megnyilvánulásait is. Ha bebeszélem magamnak, hogy rossz az emlékezőtehetségem, akkor bizony nehezen tudok bármit is megjegyezni. Ha elhiszem, hogy képtelen vagyok bárminemű szellemi erőfeszítésre, bizonyos, hogy egyetlen szellemi fela­datot sem oldok meg. Viszont ellenkező esetben az ellenkező elképzelés megteremtheti a lelki feltételeit a feladat sikeres megoldásának. Mivel, hogy éppen ennek óriási a jelentősége a sikereink elérésében, duplán szükséges a tudatos, az auto- szuggesztió (az önmagunk szuggerálása). Mivel ez azt jelen­ti, hogy gondolatainkkal céltudatosan befolyásolhatjuk ön­magunkat, használjuk hát a fantáziánkat! A negatív gondolatoknak nincs fölötted hatalmuk! Tehát nyugodj meg. Ha meg akarod teremteni a belső nyugalmadat, hívd létre lelki szemed számára a tökéletes béke képét és mondd határozottan: ÉN NYUGODT LESZEK Engedd magad teljesen át ennek a gondolatnak és a vi­lág legnagyobb természetességével várd, hogy bensődet el­árassza a nyugalom. Igen, így lesz, nyugodt leszek, ez min­dennél természetesebb. Hogy az autoszuggesztió növelje és megerősítse az önbi­zalmad, szükséges, hogy gyakran vizsgálgasd magad a tükör­ben. Közben keményen nézz szembe magaddal és összponto­sítsd minden gondolatodat, egész fantáziádat erre az elkép­zelésre; OLYAN EMBER VAGYOK, AKI BlZIK ÖNMAGÁBAN Az természetes, hogy közben nem kell az orrunkat húzo­gatni, az ajkunkat lebigyeszteni, hanem pont ellenkezőleg, egész arcunk tükrözze a nagy önbizalommal rendelkező em­ber kifejezését. Ezt az önszuggerálást. amelyet naponta kell végrehajtanunk, nem lehet semmivel sem megfizetni. A leg­bizonytalanabb embert is rövid idő alatt megváltoztatja. Itt emlékezetedbe idézem^ ismét a reggeli fogadalmadat (lásd az elmúlt számunkban közölt napirendet). Az előszóval tör­ténő autoszuggesztiónál fontos a meggyőződéses kijelentés: A GONDOLATOK ERŐSEK, ÉG ÉS FÖLD URAI! Magad is meggyőződhetsz róla, hogy a helyesen kimondott gondolat minden esetben a hatalmába kerít; engedd, hogy a jobb karod teljesen szabadon lógjon a tested mellett, úgy hogy egyetlen izmod se legyen megfeszítve és közben egyet­len másodpercnyi megállás nélkül mondogasd: nem bírom felemelni a karomat, nem bírom felemelni a karomat, nem bírom felemelni a karomat és így tovább... Ha közben megpróbálod, miközben folyton mondogatod, hogy nem bírod felemelni a karodat, meglátod, bármennyire is szeretnéd, nem bírod megemelni a karodat. — Próbáld meg! Ha mégis képes leszel megemelni a karodat, akkor nem elég gyorsan és nem elég meggyőződéssel mondtad a. mon­dókát, mert az ellenkező, ellentétes gondolat legyőzte azt: Mégiscsak fel bírom emelni a karomat — tehát így is az erősebb gondolat győzött. Ezzel kedves olvasóink, be is fejeztük fejtegetéseinket a sikeres élet lelki feltételekről. Megtudták, hogyan kell ma­gunkon autoszuggesztiót végrehajtani és ezzel a személyes életsiker leghatásosabb eszközét adtuk a kezükbe. Használ­ják fel tudatosan életcéljuk eléréséhez, tartsák be az összes előírást, mindazt, amit felsoroltunk, és meglátják, a sikerrel, amit így elérnek, ámulatba ejtik egész környezetüket. Ta­pasztalataikat, eredményeiket, írják meg szerkesztőségünk­nek is, szívesen közöljük lapunkban. Tehát: GONDOLKOZZANAK POZITÍVAN! Számoljanak le a múltjukkal! Nyitott szemmel járjanak az életben! Cselekedjenek öntudatosan! Mindent, amit tesznek, he­lyesnek kell lenni! Csak a logika vastörvényét ismerjék el törvényesnek! Korán kelni; így kezdődik a nap! Suhase mulasszák el a reggeli tornát! Minden reggel egy fogadalom! A tudás hatalom, mondta Edison. Ügyelj a beleid működésére! A halál ott ül a beleinken. Aki túlfeszíti magát, megszakad. Szokjanak rá a mély lélegzésre. így szabadulhat a kínzó gondolatoktól! Saját szerencséjének kovácsa! A gondolat ereje mindenütt és mindenben megnyilvánul! Váljanak teljesen pozitívakká! Vessen sikert, sikert fog aratni! Fordította: szj. ILLÉS LAJOS: SVÁJCI ÜTIJEJEGY2ETEK SVÁJC MAI KÉPE. Azt a vitathatatlan jólétet, amely mindenkinek szembeöt- lik, főleg annak köszönheti az ország, hogy mindkét háború­ban kikerült megőrizni béké­jét. Ezt természetesen nem a semlegesség nemzetközi jogi elismerésének köszönhetik (a- mi Belgium és Hollandia ese­tében papírrongynak bizo­nyult), de nyilvánvalóan nem is annak, amit a svájci patrió­ták önérzetesen hangoztatnak, hogy az ősi svájci hadi eré­nyek és az alpesi bástyák mentették meg hazájukat a há­borútól. (A napóleoni hadak és a velük harcban álló orosz se­regek közel 170 éve' nyugod­tan vonultak keresztül-kasul hágóin, szorosain.) Az irigyelt semlegesség tiszteletben tartá­sa elsősorban a hadviselők gyakorlati — főleg gazdasági — megfontolásainak köszönhe­tő. Az egymással harcban álló imperialista nagyhatalmaknak sok tekintetben érdekében ál­lott, hogy Svájc semleges ma­radjon. Rajta keresztül tartot­ta bonyodalmas és kulisszák mögötti kapcsolatait a nemzet­közi monopoltőke és a fekete­kereskedelem. A nemzeti szo­cialista hatalmasságok a sváj­ci bankokba síbolgatták hará­csolt vagyonukat. Ilyen és ha­sonló okokból Svájc tehát sem­leges maradhatott, és mérté­ken felül gazdagodott. A sváj­ci bankoknál és biztosító-tár­saságoknál hatalmas tőkék csapódtak le, óriási vagyonok gyűltek össze, virult a keres­kedelem, rohamosan nőtt az i- par. A nemzeti jövedelem mindegyik világháború alatt az előbbiek többszörösére emelke­dett. Svájc azonban igyekezett humanista kötelességeinek ele­II. get tenni, az előnyös — semle­ges — helyzetéből fakadó lehe­tőséget kihasználni, vöröske­resztes szolgálattal, hadifogoly­cserével. A pénzbőség, a kereskedel­mi-vállalkozói szakmák lehető­ségei (amelyekben nem kis szerepe van a nagy idegenfor­galomnak is), ezekre a pályák­ra vonják a lakosságnak azt a részét, mely nincs a földjé­hez kötve. A nehezebb vagy súlyos testi munkára svájci egyre kevésbé vállalkozik, még a mezőgazdaságban sem, az 1- parban is csak a magasan ké­pesített szakmunkások helybe­liek. A mezőgazdaságban a ke­nyérmagvak termelése a szük­ségletek mintegy harmadrészét fedezi csupán, igen fejlett vi­szont az állattenyésztés, első­sorban a tehenészet (tej és tejtermékek). A déli kantonok­ban és a Mittelland dombjai­nak napos lejtőin szőlőt is termelnek. Az ipar jelentősége igen nagy. Az ásványi kincsekben szegény ország elsősorban nem anyagigényes cikkeket gyárt. Jellemző az is, hogy a viszonylag magas bérszínvonal és a nyersanyag-import miatt a nemzetközi piac áraival nem tud versenyezni, hanem a pre­cíziós munkát igénylő cikkek­ben és gyártmányainak első­rendű, feltétlen megbízható mi­nőségével tartja piacait. Világ­első a minőségi óragyártásban, amelynek centruma a Jura vi­déke. Régebben a svájci órák egyeduralkodók voltak az e- gész Földön. Ma is innen ke­rülnek ki a legkitűnőbbek. Pl. Omega, Schaffhausen stb. Fő­ként olyan iparágak fejlődtek ki, amelyeknél aránylag kevés nyersanyagot használnak fel. A finomság szinte hihetetlen mó­don emeli a nyersanyag árát. így pl. egy kg nyersvas 7-8 cent (fillér). Egy kg zsebórá­hoz való hajszálrúgó 100.000 Frank! Az anyag értéke tehát milliószorosára emelkedett. A vasiparban és textiliparban is régi hagyományokra tekinthet vissza Svájc. Itt állította elő az első öntött acélt Johann Fischer, a kötőgépet a svájci Gröbli találta fel. A precíziós gépgyártás fő központjai Zürich, Winterthur, Genf, a vegyi iparé Basel, a textiliparé St. Gallen. Az ipar túlsúlyára jellemző, hogy az export 80 százaléka ipari ter­mék. A szénhiányon segít az elek­tromosipar nagy fejlettsége, az alpesi vízierőművek hálóza­ta. Igen fejlett a kereskedelem, és különösen jelentős szerepe van a gazdasági életben a bankoknak (150 bank működik széleskörű külföldi összeköt­tetéssekkel és fiókhálózattal). A bankon kívül nemzeti „ipar­ág“ még a biztosítás. Különö­sen a viszontbiztosítás terén játszik nagy szerepet a nem­zetközi gazdasági életben. A külkereskedelmi mérleg hiá­nyait a bankműveletek bevé­telei pótolják elsősorban és az igen fejlett idegenforgalom. Az idegenforgalom, mely úgy elönti az országot, hogy nem­csak egyes városaira — mint Genf vagy Luzern, — de a kü­lönösen látogatott alpesi vidé­kekre is jellegzetesen rányom­ja bélyegét. A mindenütt nyüzsgő nemzetközi üdülő-, sport-, turistatömegek s a ki­szolgálásukra rendelt intézmé­nyek, a számtalan hotel, üdü­lő, szanatórium, parasztháznak álcázott szálló, penzió elvá­laszthatatlan tartozékai Svájc­nak. (Olyannyira, hogy az an­gol nyelvet mint az ország „ötödik hivatalos nyelvét“ em­legetik.) A svájciak erre már 150 éve berendezkedtek és az idegenek jelenlétét életük ter­mészetes tartozékának tekin­tik. Szívesen is látják a láto­gatókat (annál kevésbé a lete­lepülési szándékkal érkező be­vándorlókat, hacsak nem hoz­nak vagyont is magukkal.) A nagy idegenforgalmat a meg­szokás türelmével viselik el, de azért megtartják a három lé­pés távolságot. A svájci em­berek jellege az évszázados hagyományokból örökölt alap­vetően paraszti-polgári. E ket­tő valahogy egységbe fonódik. A nagyobb városokban is é- rezünk bizonyos tempós, zár­kózott pásztor-paraszti ízt, és az eldugott hegyi falvakban is öntudatos polgári magatartást. Engedik országukat és magu­kat nézni, fényképezni, de nem engedik magukhoz olyan emberközelbe a turistákat, mint az olaszok. Kevésbé szívélye­sek, de rendkívül korrektek és megbízhatók. Ez a „Redlich­keit“ olyan nemzeti tulajdon­ságuk nemcsak az üzleti élet­ben, hanem egész embri ma­gatartásukban, amire joggal a legbüszkébbek. A kifelé gyakran oly egysé­ges katonai erőt képviselő kan­tonok tgymás közti kapcsola­ta igen laza volt. Ez részben az erős hegyvidéki tagoltság következménye. Sok helyütt e- gyik völgyből a másikba télen nem lehetett közlekedni. A kö­zösségek egymástól elszakí- tottan élték a maguk életét. Eltérőek voltak azok a gazda­sági adottságok, amelyekből a különböző kantonok sajátos de­mokratikus fejlődése kiindult. Az alpesi rétek tájain az éle­tet a havasi pásztorkodás idő­szakos beosztása határozta meg. Tavasszal a férfinép fel­hajtotta az állatokat a magas­latokra, s csak a tél beállta előtt tértek vissza a falvakba. Itt az önkormányzati élet a le­gelők elosztása körül forgott. A szántófölddel bővebben ren­delkező kantonokban más kö­rülmények alakították ki a kö­zösség gazdasági és politikai életét. Itt nagyobb szerepet játszott a nagygazdák befolyá­sa. Ismét más problémák fog­lalkoztatták a városokat: a kézművesek és kereskedők, a patríciusok és a szegényebb polgárság érdekellentétei, a forgalom biztonsága stb. Svájc­ban, ahol sem a nagybirtoko­sok, sem valamilyen központi hatalom összefogó hatása nem érvényesült, ahol a jobbágyi elnyomás helyében a pászto­rok, parasztok is sajátos de­mokráciával alakították sorsu­kat (ami másutt csak a vá­rosi polgárság lehetősége volt) — mindez a regionalizmus, a tartományi elkülönülés fokozá­sára vezetett. így a polgárok sajátos demokráciája is más­ként alakult kantononként. (Folytatjuk) v

Next

/
Thumbnails
Contents