Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-12-27 / 52. szám

6 új ifjúsáp, MEGÉRTETTE ' A tanító a szerétéiről ma­gyaráz az iskolában, és meg akarja értetni a gyerekekkel, hogy a szeretet minden pénz­nél több. — Mondd csak, Pistike, e- zek szerint mi az, ami száz­ezer koronánál is többet ér? Pistike habozás nélkül vá­laszolja: — Százötvenezer korona. MIÉRT NE? Kovácsék színházba ké­szülnek. Pistikét lefektetik, de nem akar egyedül ma­radni, és irtózatosan böm­böl: — Mama, küldd ide a nagymamit a konyhából. — Nagymami nem jöhet, krumplit kell hámoznia. De az örangyalka majd vigyáz rád, ha jó leszel. — Nagymami jöjjön _ ide, brühühü, és addig az öran­gyalka hámozzon krumplit! NE CSAK 0 LEGYEN Egy viharos éjszakán csen­getnek az orvos lakásán, és elhívják egy asszonyhoz. A- laposan megvizsgálja a be­teget, aztán így szól: — Asszonyom, ha volna valami intézkedntvalója, hi­vassa azonnal a családját, és ha végrendelkezni is 6- hajt, a közjegyzőt. — Az istenért — jajgat az asszony, — végem van? — Azt nem. De miért le­gyek én az egyetlen bolond, akit hiába keltenek fel éj­szaka! NYUGODT LEHET Azt mondja a szegény Smith a gazdag Brownnak, aki nem dolgozik, csak a vagyonából él: — Na, Mr. Brown, igazán nem tudom, mit csinálna maga, ha minden embernek az arca verítékével kellene megkeresni a kenyerét. — Legyen nyugodt, — mondja Brown — akkor ne­kem zsebkendőgyáram len­ne. MEGFELELŐ HELY A telefonfülkében egy hölgy a telefonkönyvben la­poz. Sokan türelmetlenked­nek már a fülke előtt, vég­re egy úr benyit, és így szól: — Ügy látszik, asszonyom, nem ismert ki magát. Segít­hetek talán? — ö, köszönöm — mond­ja a hölgy, — nem telefo­nálni akarok, hanem hol­nap van a kisfiam névadó­ja, és neki keresek egy szép keresztnevet. TUDNIA KELL Pistike megkérdi az ebéd­nél: — Mama, kapok még egy kis tortát? — Miért kérded? — Mert ha nem kapok, lassabban eszem. t bIrösAgon A bíró így szól a vádlott­hoz: — Magát nemrégiben elí­télték nadráglopásért, és már megint itt van? — Bocsánat bíró úr — fe­leli indignálódva a vádlott — de egy nadrág sem tart örökké. FÖLÖSLEGES A vendég ebéd közben düj hősen rászól a pincérre: — Pincér, ez az étel olyan kozmás, hogy nem tudom megenni. Hívja ide azonnal a vezetőt. A pincér legyint: — Fölösleges, kérem, ö sem tudja megenni. BtZTOS MŐD A tisztelendő megkérdi a híveket: — Mondjátok meg nekem, mit kell tenni az embernek, hogy a mennyországba jus­son? Nagy csend. Egyszerre csak megszólal egy hang: — Hát meg kell halni, tisztelendő úr! KÉSÖNKELÖ Kovács leesik a villamos­ról, és egész hosszában el­terül az úttesten. Odamegy hozzá a rendőr, mire Ko­vács felnéz és megkérdezi: — Biztos úr, hány óra van? — Kilenc. — Már kilenc? Na, akkor felkelhetek. BOIDOGSÁG A házasságközvetítö bol­dogan meséli a kávéházban: — Ma öt embert boldoggá tettem. — Hogyan? — Összehoztam két párt. — De hiszen ez csak négy. — és mit gondolsz, én nem kerestem? EGYSZERŰ Egy vidéki szállodában megmutatják a vendégnek a szobáját. — És mondja kérem — szól a portásnak, — mik azok a fekete pontok ott a falon, legyek; vagy polos­kák? — Tessék csak rájuk üt­ni — mondja a portás, — ha elrepülnek, legyek, ha ott maradnak, poloskák. VÁLÖOKOK A házaspár válik. A bíró­sági tárgyaláson feláll a férj ezt mondja: — Az asszony rosszindula­tú, makacs, hanyag és plety- kálkodó. — A férj brutális, lusta, fösvény és lump — repliká- zík az asszony ügyvédje. — Akkor igazán nem ér­tem — szól a bíró —, miért nem tudnak megférni egy­mással? MAGYARÁZAT Egy amerikai milliomos várkastélyt vásárol. Család­jával végigjárja a termeket. A lovagteremben tizenkét páncél áll. — Mondd csak. Daddy — kérdi a kis fim, — a mi őseink egész nap viselték ezt a nehéz vasruhát? — Dehogy, te buta — fe­leli a papája, — csak ami­kor az üzletben voltak. JAVÍTÁS Mr. Brown az irodájában ül, mikor belép hozzá a könyvelő, és megkérdi: — Kérem, a kedves fele­sége operációs költségeit mi­lyen számlára könyveljem el? Brawn spekulál egy kicsit, aztán így szól: — írja a javítási számlá­ra. Álláspont Kovács megrögzött alkoho­lista volt. Orvosa a legszi­gorúbban eltiltotta az alko­hol mértéktelen élvezetétől, és hogy könnyebben tudjon leszokni a páltnkáról, egye­lőre napi egy kupicával en­gedélyezett neki. Annál na­gyobb volt .tehát a csodálko­zása, mikor egy napon ta­lálkozik a tökéletesen be- szeszelt Kováccsal az utcán. — Maga könnyelmű ember — szól rá haragosan —, hát nem megmondtam, hogy na­pi egy kupicnál többet nem szabad innia? Miért ivott már megint többet? — Azért doktor úr, mert ha egy kuptca pálinkát meg­iszom, rögtön egész más em­bernek érzem magam. És mi közöm van nekem ahhoz, hogy egy másik ember mit csinál? narari Kedvenc vicceim JEAN ÉS AZ ÚR — Jean? — Igen, uram! — Vigyen le a pincébe. — Miért uram? — Mert mélyen akarok a- ludni.-0­— Jean! — Igen, uram! — Mi dobog odakint? — Semmi uram, csak a futórózsák tartanak edzést.-0­— Jean! — Igen, uram! — A nagyságos asszony bent alszik a másik szobá­ban, menjen be, s ha rá­száll egy légy üsse agyon. Egy óra múlva Jean meg­kérdi: — Uram, mikor temetjük a nagyságos asszonyt?-0­— Jean! — Igen, uram! — Altassa el a tehenet. — Miért uram? — Mert aludtejet akarok inni.-0­I . — Jean! — Igen, uram? — Hozza ide az ablakot. — Miért, uram? — Mert ki akarok nézni rajta.-0­— Jean! — Igen, uram! — Szúrja be a tehén far­kát a konnektorba. — Miért uram? — Mert forralt tejet aka­rok inni. Beküldte: Bíró Mária, Mad. 72. q. Dolny Bár MOST MÄR KÖNNYŰ Kovács állandóan dicsek­szik, hogy milyen nagysze­rűen vezet autót. Szabó en­ged az unszolásnak és el­megy vele autózni. Az első nagyobb kanyarnál Kovács beleesik az árokba. Szeren­csére semmi bajuk sem tör­ténik. Kimásznak a kocsi­ból és Szabó megszólal: — így éh is tudnék vezet­ni. — Nagy kunszt — feleli Kovács, — most már köny- nyü, amikor megmutattam, hogy kell. "TALÄN Egy úr bemegy a boltba és panaszkodva szól: — Kérem, tegnap vettem öntől egy biztos hatású bol­haport, de egy darabbal sem lett kevesebb ebből az állat­ból. — Talán tévedett urasá- god a számlálásnál — fele­li nyugodtan a kereskedő. !!-------U Szakállszárító TÖTH ELEMÉR Vannak akiknek nemcsak inget kellene váltaniuk, ha­nem lelkiismeretet is.-0­A karácsonyi ünnepek a- latt vajon engedékenyebbek lesznek-e az angyalkák...-0­Egy kislány abból öltözött fel, hogy levetkőzött...-0­A vályogvetök közt figyel­tem meg, hogy voltak akik egész nap csak árnyékot vetettek...-0­Vannak akik elvtelensé- gükböl csinálnak elvi kér­dést-0­Z-nek minden sora szent­írás — olyan régies...-0­Azt hittük róla, hogy em­ber. De amikor megszólalt kiderült, hogy ló...-0­Egy jellem-színészről ki­derült, hogy jellemtejen. PECH Ketten beszélgetnek: — Barátom, én vagyok a világ legpechesebb embere. Nekem például hat esernyő­re van szüksége .m egy év­ben. — Mindegyiket elveszted? — Ugyan! Mindegyikre rá­ismernek! VÉGRENDELET A milliomos haldoklik és az elhívott közjegyzőnek tollba mondja végrendele­tét. Erre a hírre az egyház- község emberei is megjelen­nek a beteg ágyánál, és ag­gódva lesik, mikor kerül az egyházközségre is sor. Miu­tán a milliomos már minden ingó és ingatlan vagyona fe­lett rendelkezett, ezt diktál­ja: — A múlt héten ellopták az autómat. Ha az autó meg­került, akkor legyen a fia­mé, ha azonban nem kerül meg, akkor az egyházköz­ségre hagyományozom. BOLOND A bolondokházában egy lá­togató megszólít egy benn­lakót: — Hát maga hogy jutott ide? . — Hát kérem, én azt mond­tam, hogy az emberek bo­londok, az emberek viszont azt állították, hogy én va­gyok bolond, s minthogy ők többségben voltak, engem dugtak ide. 'S; / Sí // is v;l-''.'tf ’ Ilii-r. sr./ ■ "T RÉMES Karlovy Varyban találko­zik két ismerős. Az egyik panaszkodik: — Barátom, ez rettenetes. — Mi rettenetes? f— Reggel, amint felkel az ember, issza a keserűvizet, tízóraira megint keserüvíz, délben megint, este megint. — Hát mióta csinálod ezt? — Holnap fogom elkezde­ni.

Next

/
Thumbnails
Contents