Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-12-10 / 49. szám
FelHívjuk kedves olvasóink figyelmét, Rogy karácsonyi szamunk 24 oldal terjedelemben gazdag és színes tartalommal ~ iövő héten jelenik meg. Már most biztosítsa karácsonyi számunkat újságárusánál! A szerkesztőség |----------------- "-------------------------------------------------------------£ heti számunkban: • Politika mindenkinek • Gondolatok a terebesl járás CSISZ konferenciája után • Klub-Hfradó • Világtalanok Világnapja • Fejlesszük tovább Dél- Szlovákfa gazdaságát • K. Capek: „Arkhimédész halála“ • A jözsefattilások • Elkésett Mikulás • Szép versek • Peter Jaro§ elbeszélése • Csúzli • El Fattah • Broderick Grand- A tévedés — kisregény • A playboy herceg nem akar uralkodni • Felpofoztam a kancellárt • A szőke szépség kételkedett karrierjében • Mit mondanak a csili lagok? • Sport • Jő tanácsok téli időszakra — ; autósoknak • A Fiat gyár legújabb kocsija • A- mikor beborul az ég — tanácsok motorkerékpárosoknak • TV-müsor • Keresztrejtvény • Divat • Kézimunka • Veronika válaszol • ....................................................................... A? AUGUSZTUST KÖVETŐ POLITIKA Ma már egyre több ember előtt világos, hogy augusztus huszonegyedikével új szakasza kezdődött a politikának. Ezen a napon alapvető politikai változások következtek be országunk életében. Hogy milyen mértékű és milyen jellegű ez a változás, azt ma még nehéz lenne pontosan körvonalazni. A párt legutóbbi központi bizottsági üléséi Is csak egyes mozzanatait tudták felvázolni. Tehát az objektiv értékelésre még várnunk kell. Tény azonban mér ma Is. hogy a januárt követő politika egyik szakasza augusztusban lezárult. Az új szakasznak máris megjelentek az új politikai fogalmai, kifejezései. Az augusztus előtt megszokott jelszavakat, szakkifejezéseket újakkal, szokatlanokkal helyettesítik. és ezek elfoglalták az újságok első oldalait, ott találhatók politikusaink beszédeiben is. A2 új fogalmaknak az a feladatuk. funkciójuk, hogy átformálják az emberek tudatát, hogy az új kifejezésekkel, szavakkal együtt elfogadják az új gondolkodás- módot és nézeteket Is. Kétségtelen hogy ma a leggyakrabban használt politikai kifejezések közé a „realitás" és a „realista politika" fogalmai tartoznak. Rájuk hivatkoznak leggyakrabban politikusaink. Az egyszerű emberek eltérően a politikusoktól, nemigen töprengenek azon, hogy ml lapul az egyes szavak mögött, amelyeket a politikában alkalmaznak, használnak. Megszokták a közvetlen, egyenes gondolkodást, nem kedvelik a csavaros észjárást, és ezért a dolgokat a valódi nevlikön nevezik: a sérelem alatt sérelmet, a sötétség alatt sötétet, és a szabadság alatt valódi szabadságot értenek. Egyes politikusok az Ilyen természetes módon gondolkodó embereket naivan igaznak, de felelőtlen magánembereknek tartják, akik megengedhetik maguknak, hogy bármit mondjanak, mert e megállapításaik miatt hála istennek, még sohasem kezdtek lövöldözni. Ezzel szemben sok politikus nem a valódi nevükön nevezi a dolgokat. A politika az politika — mondogatják. Szerintük olyan egyértelmű szavakat, mint amilyen a „paradicsom", a „henger", a „tank", stb. nem lehet a politikában alkalmazni. Sohasem dicsérhet. sohasem szidalmazhat egyértelműen, ezért hogy valamit mégis mondhasson, hogy ne üljön egész életében némán, az egyes Jelenségeket, eseményeket elnevezi „tényeknek", olyan „realitásnak", amelyet minden körülmények között respektálni kell mert úgv sem változtathatunk rajtuk. Ez azonban a reálpolltikának csupán a külső máza, és nekünk most nincs kedvünk a viccelődésre, hiszen olyan fontos kérdésben kell véleményt mondanunk, mint amilyen a reálpolltika kérdésé. Jól tudjuk, hogy a reálpolitika is sokféle lehet, mivel alapját a politikai valóság, a politikai körülmények ilyen vagy olyan értékelése. értelmezése képezi. A különböző szemléletű, magatartású emberek különböző módon értelmezik a politikai valóságot, és abból más-más következtetést vonnak le a napi cselekvés számára. Tehát nincs olyan politikai magatartás —- még ha mindegyik egyazon politikai valóságból Indul is ki —. amelyet egyformán fogalmazza meg dogmatista, haladó demokrata és diktátor, humanista és cinikus. Pedig a maguk módján mindannyian „realisták". Ez a tény nehezíti a párt, a politikai egység helyreállítását is: az egyes politikai csoportoknak eltérő a véleménye a januári politikáról és ebből kifolyólag más-más következtetést vonnak le a cselekvés számára is. Be kell vallanunk, hogy a politikai realitás meghatározása mai helyzetünkben nem könnyű. Figyelembe kell venni mindazt a fényerőt. amely közvetlenül vagy közvetve befolyásolja az összes politikai erő játékát, magatartását, mert ezeknek eredményeként formálódnak azok 0 valódi politikai viszonyok, amelyek a társadalomban kialakulnak. Ilyen elsődleges politikai tényező ma nálunk vitán felül az úgynevezett moszkvai megállapodás. A politikai realitás megköveteli, hogy ezt a megállapodást teljesítsük, mert ha nem ezt tesszük, rákényszerltenének a teljesítésére mégpedig valószínű hogy számunkra sokkal kedvezőtlenebb körülmények között. További elsődleges tényező, amely politikánk lehetőségeit megszabja, népünknek és pártunknak az az egyseges és általános akarata, hogy ne térjünk vissza a januárt megelőző viszonyok közé, hanem további bátor erőfeszítéseket tegyünk egy testhezállóbb szocialista rend megteremtéséért. Ha nem ezt tesszük, akkor ez az ország népének általános kiábrándultságát eredményezné, a pártban teljessé válna a széthúzás, a frakciók harca felerősödne, és elveszítenénk azt az országos „energiát", amely a felgyülerrüett társadalmi és gazdasági nehézségeket egyedül leküzdeni képes. Ez a két fő tényezó az. amely ma döntően megszabja politikai lehetőségeinket és igen helyesen belőlük indult ki a párt központi bizottsága, amikor a legközelebbi feladatainkat felvázolta. Ogy gondolom, a politikai tisztánlátás ma szigorúbban követeli meq, hogy a dolgokat olyannak lössuk. amilyennek a valóságban, ez azonban marxisták-leninisták számára sohasem jelentheti azt, hogy meghajtunk e tények, a realitás megváltozhatatlansága előtt. A realista politika ugyanis a gátió tényezők leküzdését is jelenti, tehát az általános fejlődés érdekeben egyaránt harcolnunk kell a bclenyugvó pesszimizmussal és a tényekre fittyet hányó romantiz- mussal Hiszen e politikai tényeknek nem az a legfőbb ismertetője, hogy nem lehet rajtuk változtatni, hogy örökérvényüek — ahogy ezt egyes realista" politikusok hangoztatják hanem hogy nagyon is ideiglenesek átmeneti életűek, mártsak azért is mert a jelenlegi helyzetünket egyetlen politikailag érdekelt félnek sem érdeke konzerválni, holtponton tartani. I egaiáhhis ezt tükrözik a moszkvai megállapodások, és az ezt követő erőfeszítések is. Igaz. hogy a jelenlegi helyzet fájó súllyal nehezedik az ország népére, és hogy ezt az érzést nem enyhíthetjük azzal a kilátással, hogy az égés? csakhamar véget ér. elrendeződik minden. Egyes külföldi lapok szerint szerencsétlenségünk legfőbb forrása, hogy az ország lakói politikai magatartásban egységesek A történelem mutatja majd meg, s en nyugodtan rábízom, hogy az általános népi egység milyen szerepet játszott augusztus előtt, augusztusban és az augusztust kövem idohen Eldönti azt is, kinek volt igaza, szoknak-e akik az egység ápolásán erősítésén fáradoztak avagv azoknak akik a megbontásán dolgozlak. A pán utóbbi tanácskozásai a KB novemberi határozatai felvillantották j kibontakozás perspektíváit s talán túlléphetünk mai reményeinken Fzt nemcsak az ország népének jövőbe vetett hitével állíthatjuk de azzal a tudományos bizonysággal is hogy mindaz. ami ma még valóság, politikai realitás, de senki számár* sem észszerű, máris a múlté! I-ANYI SAROLTA: Miért vagy nyugtalan? — Mert ideges vagyok. De miért vagy ideges? — Mert nyugtalan vagyok. Mi nyugtalanít? — Ami a levegőben van. Mi van a levegőben? — Megnevezni nem tudom. De van. Mitől lett Ily éles a szimatod? — A betűtől, ami nyomtatott s a hangtői, ami iósol. Mit írnak a betűk, mit iősolnak a hangok? — Valami, ami nincs, de \ lehet. Mi az, ami hiányzik? — Az éltető elem: a bizalom. Mi az. ami fenyeget?/ — Erre nem felelhetek. Miért nem mered? — Mert ha kimondom, megvalósulhat. Most Hát félsz? — Félni nem tudok, csak félteni. Kit? Mit? és mitől féltesz? — Az Embert. Eéltem Jelenét a lövőiétől, lázad van? Beteg vagy? — Lehet. Csak annyira. mint a levegő. Megjelenik minden kedden • Kiadj* a Smena a CSISZ Szlovákiái Központi Bizottságának kiadóvállalata • Szerkesztőség ás sdml- nisztrárlé: Bratislava, Praiská 9. Tel.: 485-41-45. Postsfiók 50 • Fös/erkes/t#: S/rtKF JÖ7.SFF. td- szerkesztöhelyettes: STRASSFR GYÖRGY, kultúra: íOTH El kMFR. kUl- és belpolitika: SÁRKÁNY AR- PÄD. riporterek: MICHAL MARIA, ZArSFK ER7SCBET. keletszlovákla! szerkesztő és sportrovatve/etö: BATTA GYÖRGY, grafikai szerkeszt»: GYURAK ÉVA. Nyomta 7ápadoslovettské tlaéiarne 91 • Előfizetési dl! egész évre 52.— Kés. fél évre 2,8 — Kés. negyedévre 13.— Kés • Teriesztl s Posta Hlrlaov/Mlgálaf a előfizetni minőén postán '«‘bet • Kó »ik*’ nem orzíink meg és nem adunk vissza # A lapot külföld szamára a PNS Östredná «»rpedfefa Bratislava. Gotfwaldovo námesfle Mf* - Ján lehet megrendelni A Nem hiszem, hogy a történetírásnak íz élőkről is szabad beszélnie: az e- lyiptomiak Ítélkezéseit kell utánoznia, amelyek csak akkor döntöttek az állam polgárainak érdemeiről, amikor azok már halottak voltak. Voltaire Szóke József
