Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-12-03 / 48. szám
C1PL0MA ENGINEER !• Ms Ni ProAurt Marietta;» M»t)*c»t of «Teetron •uh» «n-l d.'\»«*<* group M F.ur»p<**n n-mhjusrtsr» of \ *nan Amocímh 'in 7.\jg. Will be re.«j>on*ib!e tor Ilié (eebwiritl %nd marketin'» tettért* of ont or worn lin»* -consisting of nierowave and r°'r,'r Kr,d nun«** will in Volvo providing *nark»ti«g direction ot»d lerhnicaj support to a Europe«« f:>*l«i *alc» organization u weil a* aale« pronioi ion. mr.rt#t Wrfinitica, applieattoa rngtne«r» • ae «rid training assistant«. Clos« liaison is »*>«• Umni with jcaauiacumog activities is tt* U.tt. ud Fraoea. n*mm acWt a }>rUt «ratal7 rf jw nutria»«« •*d background to tbo Tmmirt IUU|«, TO* AO, Hnnnlll— 7T. *X0 Zu« Mérnököket keresnek... A FEJLŐDŐ ORSZÁGOK FIZETNEK RÁ A LEGJOBBAN Az augusztusi tragikus napok egyik ismert következménye, hogy jó szakemberek, mérnökök, orvosok, megbecsülésnek örvendő tudományos dolgozók külföldön próbáinak szerencsét. Ezek a magas képzettséggel rendelkező emberek sok esetben azokban az európai országokban pótolják a szakember-hiányt, amelyekből a leginkább özönlenek az értelmiségiek az Egyesült Államokba. Kezd ugyanis nagyon komoly problémává válni. hogy az Egyesült Államok elszívja Európából, de még a fejletlen ázsiai, afrikai országokból is az orvosokat, mérnököket, kutatókat. í A statisztikai adatok erre a különleges népvándorlásra vonatkozólag hiányosak, de egyes jól értesült körök szerint csupán az elmúlt tizenöt év alatt 85 000 tudós, mérnök és orvos költözött az Egyesült Államokba. A „szürke agy” a legnemesebb nyersanyag, így fokozódó mértékben szívódik fel az Egyesült Államokban és így csak mélyül a szakadék e szupernagyhatalom és a tőkés világ többi része között, de még inkább az USA és a gazdaságilag elmaradott új országok között. Különösen tragikus a helyzet a fejlődő országok szempontjából. 1967-ben például az Egyesült Államok egyetemein 1143 indiai származású tanár tanított, ugyanakkor az amerikai kulturális segély-program alapján csupán 192 amerikai vett részt az indiai oktatásban. Ugyancsak Indiából több mint 1500 orvos vándorolt az utóbbi években Amerikába, holott ismert tény, hogy ez az ázsiai ország óriási orvoshiányban szenved. A latin-amerikai országokból származó adatok szerint még olyan kis ország is, mint Dominika, már 300 orvost adott az Egyesült Államoknak. A New York-i kórházakban tréfálkozva emlegetik, hogy Amerikában több az iráni orvos, mint a sah országában. EXPORTIMPORT „OLCSÖ IMPORT“ A brit egészségügyi miniszter egyik sajtónyilatkozatában elpanaszolta: „Orvosi fakultásainknak nem az a feladatuk, hogy az amerikai kórházak számára képezzenek orvosokat.“ A probléma egyik aspektusa, hogy az amúgyis gazdag Amerika a többi ország rovására tekintélyes anyagi eszközöket takarít meg, amelyeket a saját főiskolai oktatására kellene fordítania. Kiszámították, hogy a bevándorolt orvosokon több Barnard professzor a neve szó. Most már képeit is föl is- tavaly decemberben vált világ- merfük és tudfuk, hogy korát szerte ismertté, amikor Fokvá- meghazudtoló, fiatalos, karcsú rosban első szívátültetést ope- ember, akt öltözködésére is rációját végezte. Mielőtt fény- nagy gondot fordít. Képünkön képét megismerhettük volna, egy római szabónál télikabátot úgy gondoltuk, valamilyen sza- próbál. mint egy milliárd dollárt „keresett“ az Egyesült Államok, amely megengedheti magának, hogy kevesebb orvost neveljen, mint amennyire a valóságban szüksége van. Az USA bőkezűen osztogathatja az ösztöndíjakat is a külföldieknek, mert ezek tanulmányaik elvégzése után általában az Egyesült Államokban maradnak. Például az Ázsiából érkezettek 90 százaléka a diploma megszerzése után nem tér vissza hazájába. A helyzet a közeljövőben aligha javul, csak romolhat. Az új amerikai bevándorlási törvény azoknak a személyeknek a bejövetelét mozdítja elő, akik, hogy szó szerint idézzük: „Hivatásukban, a művészetekben és a tudományokban kivételes adottságokkal rendelkeznek.“ Ugyancsak ismert dolog, hogy egyes amerikai cégek új üzletágat teremtettek, amelynek célja külföldön tudományos és technikai munkatársakat toborozni amerikai nagyüzemek és laboratóriumok számára. Angliában 1963 óta a mérnökök ezreit toborozták össze. A hazaihoz képest dupla vagy tripla Junger A irt für medízTnísch-wissénschaftlii Abteilung rtnd «tne* 4er for*efcunf*Ifit*ft5Ív9l«i Witrrn*-T7n t*m»hjrn?n bt der Vett. Medídnbdt Aufgaben nehmen' deshalb b»l i*aí einen besonder* breiten Raum eia Kör di« Interwwente, vtglfftJUf* und vrrnntworUing«voll«TlitJilceit «m»eeer medWni Uchte Abteilung euch« wir b«ldrn4glU*»«t einen quaitflrjerteo Ringer«« Arzt, der n«c sorg**]tiger tiaarbeitunf auch «efbctirwllg« Aufgaben übernehmen anll minUdJ-pmktUche Erfahrung« oder «ine mrnngegangcn« Tätigkeit 1« der pharmazeutischen wen Vorteil- Erwünscht «tnd gute Kenntnis»» der englischen Sprach«. Dotierung und Entwlck lungainftgUchkelutn *n tan rechen der Bedeutung o*>»ere* Unternehmer beschriebenen PodUcir, Dir* schließt auch da« AKeravaroorgun* ein. Im Bedarfsfall sind wir raumtwechaitunj und Umzug b»bt!flletv Herren, mit entsprechenden Voraussetzungen. *0« an einer 7tr*»mmen»rb^.t mit uns interessiert tan Einreichung Ihrer Betverbungsunlerlagen an unser« Personeiabre-turig Sfr» -* vertrauliche T ange*i<tier£ Bille teilen Sie uns außerdem Ihren C«hautxwunsch und den ráchs'.moglichec- ' ~ ffift SHARP & D0HME GMBH , ‘focht*rgesel!sch«fl der Merdt h Co., hit, Rahway. N. J. (USA) I München I, Leuch tenbcrgrtng 20. Telelőn 4 4S 7t ...Orvosoknak kiváló munkaalkalmat ígérnek a nyugati újságokban hirdető amerikai cégek fizetést ígértek, a gyors előmenetel lehetőségét helyezték kilátásba, megtérítették a költözködési költségeket, stb. Angliára különösképp nagy a nyomás, mert a két állam között nyelvi problémák sincsenek. SVÁJCIAK A LISTA ÉLÉN A mérnökök soraiból a veszteségi arány Svájcban a legmagasabb, ahonnan a műszaki egyetemek végzettjeinek több mint egy ötödé a tengeren túl keresett munkát. Körülbelül ugyanez az arány a norvég, a holland és görög fiatal mérnököknél is. Az abszolút számokat tekintve. Nagy Britannia és a Német Szövetségi Köztársaság áll a lista élén. A statisztika szerint három év leforgása alatt 2669 angol, 1130 nyugatnémet, 398 svájci, 263 holland, 238 norvég, 234 svéd, 229 francia, 220 görög vándorolt be mérnöki diplomával az Egyesült Államokba. Mint ahogy az orvosokkal kapcsolatban említettük, Nagy Britanniában a mérnökök tömeges távozása okoz gondot. A hivatalos angol állásfoglalások sző szerinti idézete: „A kivándorlás nagy úrt teremt az ország tudományos erőfeszítésében." Pedig az angol panaszok kevésbé lehetnek valóban jogosak, mert Nagy Britannia maga is hasonló elszívó tevékenységet folytat a brit nemzetközösség országaiban. London valóságos „agy-piac“ központ. Ausztráliai, új-zélandi, afrikai, kanadai, indiai, pakisztáni orvosok, mérnökök, tudósok gyűlnek itt össze. Az indiai magasan kvalifikált értelmiségnek több mint egyharmada Angliában keres munkahelyet. Ugyanígy „ad és vesz“ „szürke agyat" a Német Szövetségi Köztársaság is, míg egyfelől a nyugatnémet fiatal kutatók 6 százaléka, és az éppen diplomát szerzett mérnökök csaknem 10 százaléka választja új hazául az Egyesült Államokat, addig Nyugat-Németországba szép számmal érkeznek utánpótlásként mások, a kevésbé fejlett országokból. Az egyik tekintélyes angol folyóirat megpróbálta felmérni miért, mikor és hogyan emigráltak az európai, különösképp az angol tudományos kutatók. Ezért 2300 címet kerestek ki az Essex egyetemen. A megkérdezettek 30 százalékát külföldön találták, ezek felét az Egyesült Államokban, negyedét a brit nemzetközösség országaiban, utolsó negyedét egyéb külföldön. A második megállapítás érdekes. A tudományok doktora címet elért kutatók soraiban a kivándorlási arány elérte az 50 százalékot. Ezekre is az USA vonzása volt a legerősebb. A LEGFŐBB OK Az okokat keresve, — ami előre is sejthető, — az a tény, hogy az Amerikában dolgozók átlagjövedelme jóval magasabb volt mint az Európában maradtaké. A statisztikai adatok szerint az Egyesült Államokban dolgozó értelmiségiek évi átlagjövedelme 11000 dollár volt, az angliai 5700 dollárra! szemben. Az anyagiak egyébként minden negyedik kivándorlási esetben döntő szerepet játszottak. Emellett sokan említették még az előmeneteli lehetőségek európai korlátozottságát. E tényekből levonva a következtetéseket, Nyugat-Európá- ban a magas képzettségű tudományos dolgozók, mérnökök, orvosok, béreinek emelését sürgetik, a tudományos előmenetel meggyorsítását és a róluk való gondoskodást. Kevesebbet foglalkoznak azonban a fejlődő országok értelmiségének problémáival. Ezen a területen inkább a szocialista országok tudományos intézményei segítenek. — S— Ói ifjúsál! 7 Az utóbbi években a nagyobb sportesemények alkalmából a nőket általában ún. szex-vizsgálatnak vetik alá, hogy megállapítsák, kit rejt a női kebel. Ennek nyomán időnként kiderül, hogy egyik-másik hölgy nem is annyira hölgy, Ennek persze kellemetlen következményei vannak. Az ilyen hölgyeket rendszerint eltiltják a versenyzéstől, az erkölcsi hátteréről nem is beszélek. A sportrajongók bisőt egy nagymama esetében is. Ezek után nem is csodálkoztam, hogy a minap a hivatalban, hölgytársaság- ban is szóba került a kérdés. Nahát, volt mit hallgatnom. Még szerencse, hogy nem vagyok a Nemzetközi Olimpiai Bizottság funkcionáriusa, mert aligha úsztam volna meg szárazon, így is volt mit zsebreten- nem a dühöngő, méltatlankodó hölgytársaságban. KüKellett nekünk szex-vizsgálat? zonyára még emlékeznek a világcsúcstartó lengyel vágtázó, Klobukowska esetére. Földünk túlsó oldalán, Mexikóban a közelmúltban elült a XIX. nyári olimpia küzdelmeinek a zaja. Ezáltal ismét előtérbe került a nemiség! vizsgálat kérdése. Annál is inkább, mert az olimpiai bizottság ezúttal szigorúan ragaszkodott hozzá. Többek között még a többgyermekes családanyák, lönösen Amálka hangoskodott a legjobban, akiről legkevésbé feltételeztem volna. Szerinte igazságtalanság, nagy igazságtalanság ez a szex-vizsgálat. Egyes férfiakat kellene alávetni szex- vizsgálatnak, mondotta. Mert — folytatta szikrázó szemekkel, — a legtöbbnél baj van a férfiassággal. Nesze! Hát kellett nekünk szex-vizsgálat?! Palágyi Lajos * ÉVA Egy nap /így szólt Adám Évához: — Drágám, ezt a napot az isten is vadászatra teremtette. Kimennék. Rövidesen hazatérek. És vadászni indult. Évának azonban úgy tűnt, hogy túlságosan sokáig távolmaradt, és mihelyt hazatért, megkérdezte: — Mit végeztél, hiszen egész istenáldotta nap kint voltál? — De hiszen mondtam neked, hogy vadászni megyek. — Vadászni? Ilyen sokáig? Valamit titkolsz e- lőttem. Megesküdnél rá, hogy senkivel sem találkoztál ? — Mi jut eszedbe, drágám, hiszen egyedül vagyunk a világon. Gondolkozz egy kicsit! Adám megvonta a vállát és lefeküdt. Mikor Éva meggyőződött róla, hogy mély á- lomba szenderült, föléhajólt és ujjaival megszámolta a bordáit... (pi) * Válás mexikói módra Juarez mexikói várost a válóperek városának nevezik. Néhány év óta bárki, aki megunta életpárját vagy egyáltalán a házasság szentélyét, elég felkeresnie Juarez városát, ahol megfelelő díjszabás ellenében minden különösebb nehézség nélkül s ami a legfontosabb — ex- pressz-idő alatt kimondják a „boldogító“ válást. Különösen a filmvilág csillagai keresik fel nagy előszeretettel. Egyik-másik bámulatos kitartással egymásután több ízben is. A kisvárosnak a válóperek nagyszerű üzletet jelentenek. Egy válóperes tárgyalás — teljes garanciával — a két helyi bíró valamelyikénél mindössze" 85 fontba kerül. A bírák a kívánságnak megfelelően, négy világnyelven folytathatják a tárgyalást. A rövid formalitások után ugyancsak ■ kívánságnak megfelelően szabják meg a törvényeket. Előfordult azonban olyan eset is, hogy a felek meg sem jelentek a tárgyaláson, csupán képviseltették magukat. Ingrid Bergman Olaszországból telefonált Juarezbe: „A legrövidebb időn belül el kell válnom Peter Lind- stromtól.“ A meglepett és a legkülönbözőbb lehetőségekhez szokott bírónak még hozzátette: „Megtudtam u- gyanis, hogy gyereket várok Roberto Rossellinitől.“ A bíró megnyugtatta, időt kért, hogy megvizsgálhassa az ügyet Az eredmény: „Az ügy sürgős voltára való tekintettel, Ingrid Bergman válóperét jogi képviselők jelenlétében mondják ki.“ (pi)
