Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-01-02 / 1. szám
I 6 ói iflusá Március 29. Hajnalban, összetöri fagokkal, zúqó fejjel kelünk. Kiállítanak bennünket az udvarra, s általános motozást tartanak. Kést, borotvát, elszednpk tölünk, aztán Indulás S'oen- furtba. Az ütőn látjuk, hogy Kismarton tele van hadifoglyokkal. A legtöbb angol, amerikai. Vasutat javítanak. Valamennyien jó erőben vannak, tiszták. Mi már reménytelenül koszosak vagyunk. Ebenfurtban egy vagonba nyomnak be bennünket. Barcsav ott jár-kel közöttünk, dühöng, bizonyára részeg, Ordít, hogy akin katonai jellegű ruha van. azt civillé kell tenni. A vagon néma, csak állunk, az ajtó ránk van csukva. Lassan mindenkiből feltör valami ke- resetienség. önzetlenség, egyszerre észrevesz- szük. hogy összetartozunk. Szeretjük egymást. Este van. amikor megérkezünk Hüttéldorf- Hacking állomáséra. Kis idő múlva ide-oda tologatnak bennünket, majd valahogy az ablakrésen látjuk, egy mellékvágányra lökték ki a két kocsit. Az utánunk kővetkező kocsi egy úgynevezett „lőré“ volt, amin Barcsay autója és a kísérő legénység helyezkedett el. Rarcsay az autóban élte életét. Ott aludt, evett. Az éjszakát az állomáson töltöttük. \ Április 1. Megérkeztünk Melkbe. Megint oldalvágányra terelnek bennünket, de alighogy beérkeztünk, vijjogva szól az állomás szirénája. A mozdony újból megragadja a szerelvényt. kivonszolja az állomásról egy erdő aljára. és ott kizavarnak bennünket a vagonból. Kis idő. múlva felettünk egész alacsonyan. ahogv a fecskék szoktak esó előtt repülni. elhúznak az amerikai vadászok, s erős golyózáporral szórják tele a mi vagonunkat. Végre lefúvás, vissza az állomásra. Irtózatosan piszkosak vagyunk, kezünkön rétegekben a piszok, az arcunkon vastag füstréteg. Hallottuk, amikor Barcsav azt mondja: — Ezeknek a gazembereknek, úgy látszik, kedveznek az amerikaiak, de nem ússzék meg a dolgot. Ebben az emberben szinte fantasztikus törekvés él, hogy pusztítson, valami telhetetlen vágy lobog benne, hogy kínozzon. Hosszas kö- nyöraés, rábeszélés után megengedték, hogy gyorsan, nagyon gyorsan, valahogy lemossuk a ránk rétegeződött piszkot. Milyen megköny- nvebbülést adott az a csöpp víz! A bőröm szinte önkívületben szívta magába a koszon ke- resztül. Mennyivel biztosabban néztünk a jö- vő elé és ezt mind-mind az a csöppnyi tisz- taság okozta, amit mi közönségesen víznek nevezünk. Mellettünk német sebesültszállító vonat érkezett. mikor Barcsav is visszajött, és kijelentette: enni nem tud nekünk adni. tehát aki kibírja, az éhséget, annak jó — aki nem — az dögöljön bele. Majd később parancs jött tőle, hogy azoknak, akiknek valami ennivalójuk van, azt a vagon elé tett pokrócra adják le, mert azt szeretné, ha mindenkinek jutna valami ennivalóElőkerültek a tartalékok: egy kis cukor, egy kis keksz, valami kétes katonai konzerv, pótkávé. csöpp szalonna, ami cserekereskedelem útján, rejtett utakon került a feg.yházba. Ezeket mind a vagon előtt lévő pokrócra tettük fájó szívvel, és jól-is éreztük, mert a német vonatról leszállt egv tiszt, összehajtotta a pokrócot és tartalmával együtt köszönés nélkül elvitte. Április 25. Reggel újra rapport, mindenkit beosztottak munkára. Vannak favágók, trágya- dombtakarítók, van klozetinspekciós. én utcaseprő vagyok. Barcsav határtalan gyűlöletében Perlaky csendőrórmesterrel rám üzentetett, hogy kockás kabátomat ne lássa többé rajtam, mert velem együtt feltüzelteti. Azzal szórakozik, hogy a fát. amit felraktunk valahová, átra- katia egy másik helyre, a pöcegödröt pedig, amit ástunk, betakartatja. s másik helyen újra ásat velünk. Csak ne volnánk ilyen éhesek. Még aludni se tudunk az éhségtől. Debreceni őrmester úgy beszél velünk, mint utolsó gazemberekkel. Valami krumplit szereztek. de ezt úgy adják elénk, mint az állatoknak. Április 27 öt órakor keltettek. Az őrmester felolvasta azoknak a névsorát, akik nem velünk jönnek, Tritfternbe, a korházba mennek. így a sorakozásnál fájó szívvel elszakadtunk egymástól. Elkezdtünk bandukolni a kanyargó bajor utakon, patakokon keresztül, erdő mellett úgy, ahogy a mesében van. Mentünk, mendegéltünk... A távolságot a csoportok között szigorúan be kellett tartani. Horgy hová megyünk, nem tudtuk, azt csak a menet végén utazó kis törpe rendőrhadnag.yocska tudta. 6 viszont hallgatott. Tulajdonképpen nem is kérdezte senki, ö autón jött utánunk, s csak amikor megálltunk valahol pihenni, akkor nyargalt előre kocsijával, s űzött tovább bennünket. Fejünk felett megint angolszász gépek zúgtak. olykor meg-meqbillennek. mintha kíváncsiak lennének ránk. aztán tovább száguldanak, mintha sejtenék, hogv velük érzünk. * * * Az első séta Pestpn... Ismerkedés a rég nem látott ismerős és most mégis oly ismeretlen várossal. Az utca teli emberekkel. Fojtogató a hőség, a por. Folyik a romeltakarftás, ezren és ezren hordják a kiszakított utcaköveket, szerelik a leszakadt villanyvezetékeket. Végigment a Szent István körúton, a Iába mintha magától vitte volna az ismerős cél felé. Minél közelebb ért, annál jobban sietett. Végül már zihálva, lihegve kapkodta a levegőt a kifáradt tüdő. S aztán ott állt az ismerős. szívéhez nőtt épület: a Vígszínház é- .lőtt. Lerombolt épületet látott, recsegett lába alatt a törmelék, az üvegcserép. Bent a nézőtéren még gyászosabb látvány fogadta: a mennyezet beszakadva (a kupolát ötszáz kilós bomba szakította át), a páholysor a földszintre zuhanva, a székek porrá törve. Megállt a nézőtéren egv pillanatra. S a színpad felől mintha hangokat hallott volna, egy ismerős, sok százszor játszott mű szavait. A hangok betöltötték a némán tátongó, üres nézőteret. Aztán lába alatt megreccsent egy széttört üvegszilánk, s az egyszerre felrezzentette álmodozásából. Lassú, nehéz léptekkel indult kifelé. A háború dermesztetté város kezdte nyúj- tóztatni dermedt tagjai* a béke napsugarára. s kezdett lassan megindulni a művészeti élet is. Megjelentek a hirdetőoszlopokon az első színházi plakátok, moziműsorok. Az egyik plakáton Jávor első szereplését hirdették: Brod- szky Miklós — Heltai Jenő ..Csodabár" című operettjében. A premier augusztus 4-én volt a Magvar Színházban. Főszereplők Jávor Pál meilett Honthy Hanna. Komlós Juci, Mihályi Ernő. Soltay György és Peti Sándor. Az operett nagy sikert aratott, az emberek — kikerülve a háború poklából — áhítoztak a vidámságra. dalra, a szórakozásra. A hálás közönség percekig tapsolva, felállva köszöntötte a megőszült, barázdált arcú művészt Jávor Pált. Hamarosan kigyúitak a jupiterlámpák a filmgyár stúdióiban is. Jávor első — felszabadulás utáni filmje — Bródy Sándor színmüvéből készült — A tanítónő volt, amelyben ifjú Nagy Istvánt alakította. A forgatás befejezése után háromhőnapos romániai turné következett. Hétszer kilométer szárazon és vízen. Harmincegy helységben, hatvan napon keresztül kétszázötvenszer állt a közönség elé. Kilencszázszor énekelt magyar dalokat Bukarestben. Nagyváradon és sok más romániai városban. Mindenütt taps, lelkesedés fogadta „domnu Pált“ — ahogy a románok nevezték. Utána idehaza újabb sikerek. Várkonyi Zoltán művészszlnházában Shakespeare Makrancos hölgyének férfi főszerepét alakftotta. A kritikák tanúsága szerint kitűnően. S aztán egy Amerikából érkező szerződés eldöntötte életének további folytatását. Az utolsó hazai fellépése egv vasárnap délelőtti matinén volt. Ezúttal is magyar nótákat énekelt, de valahogy szívhez szólóbban. mint máskor. Búcsúdalok voltak ezek. S a műsor végén a közönség tapsvihara közepette, lehajtott fejjel állt a •pódiumon. .‘Amikor elcsitult a taps, néhány keresetlen szóval búcsúzott a közönségtől, mintha mindannyian személyes ismerősei lettek volna Két nap múlva, kedd délelőtt sokan vették körül a Keleti pályaudvaron az Arlberg-ex- pressz egyik hálókocsiját. Jó barátok, ismerősök és idegenek. Elérkezett a búcsú pillanata. Kattogtak a fényképezőgépek, megörökítették a búcsúzás minden mozzanatát. S végül egy u- toíső nyilatkozat az újságíróknak. — Köszörföm, hogy eljöttek és magukon keresztül búcsúzhatom el a magyar közönségtől. Annak, hogy egy magyar színész most elindulhat Amerikába, a magyar film népszerűsége adja meg a magyarázatát, fin és még sok pályatársam népszerűségünket elsősorban a magyar filmnek köszönhetjük. Elvitte játékunkat a messzi világrészbe is. Éppen ezért utazásom küszöbén is mélységes hálával és alázattal qondolok a magyar filmre, amely mire visz- szaiövök. remélhetőleg régi erejével és régi vitalitásával dolgozik maid. Egyelőre háromhőnapos turnéra megyek, a további programom Amerikában alakul ki. Remélem, a tavasz végén. vagy nyár eleién itthon leszek. A ví-* szontlátásra! Még néhány utolsó integetés a kocsi ablakán ból, s a vonat kigördül a pályaudvar várócsarnokából. Az emberek már csak kis pontoknak látszottak, már nem lehetett felismerni őket. De ő még mindig visszanézett, nem tudta elfordítani a fejét. Várakozás, megilletődés és izgalom szorongatja. Vájon hogyan fogadja A- merika. Mit tartogat számára? A vonat kerekei indulót kattogtak a síneken, váltókon. Visszanézett a pályaudvar falé. már senkit sem látott, hiába hajolt ki egyre jobban az ablakon. Zsebkendőt vett elő, és gyorsan megtörölte a szemét. Kis porsze- meeske szállt belé... A New York-i fogadtatás — be kell vallanom — káprázatos volt, és megvesztegető a- ránvű. A parton hatalmas embertömeg, a hajóhíd lábánál egv másik, de már kisebb tömeg. Magyarok. Szüntelenül villogtak a fotóriporterek lámpái. Ogv tudom, én voltam az első európai színész, aki a háború befejezése őta amerikai földre tette a lábát, s a lapok ió amerikai szokás szerint már hőnapokkal e- iőbb verték a nagy dobot. Egyetlen nagybetűs címből sem hiányzott, hogy átéltem a nácik fogságát. New York szédítő város... , A korom vastag csomóban úszik a levegőben, Évekig kell New Yorkban élni, amíg az ember hozzászokik ehhez a fanyar, füst szagú levegőhöz, a hangok orkánjához. New Yo'rk a nap huszonnégy órájában zúg, zeng és morajlik. A magasvasút valahol az ablakok alatt dübörög, a dokkokból és a Hudsonról árad a haiókürtök bógése, az autók tízezrei tülkölnek, hsngreklámok üvöltenek. az ember kábán szédeleq, mintha feibe verték volna. Ma tíz év után már másképpen látom ezt a várost. Az autók tízezrei nem tülkölnek. Kiveszett a New York-i zajból a magasvasút i- jesztő dübörgése is. Néhány évvel ezelőtt bontották le az utolsó vonalakat. A város két repülőterén viszont éjjel és nappal érkeznek és indulnak a gépek. Átlagosan minden harminc másodpercben egv. Nem maradtunk soká New Yorkban. A próbák idejére kiköltöztünk New Brunswickbe, ebbe a jellegzetes amerikai kisvárosba, amelynek a lakossága egyharmad részében magyar. A kertes kisvárosban mindenütt fel lehetett ismerni a magyarok házait, mert a kis kertben paprika, paradicsom, a verbéna virít, petrezselyem és kapor zöldell. A magvakat Magyarországról hozatják levélben. S egy csokor friss kaporzöldi* kedvesebb, mint egy csokor rózsa. 1947 januárjában New Brunswickben kezdtük meq az igazi turnét. A magyarok zsúfolásig megtöltötték a színháztermet, de a zavar legkisebb nyoma nélkül kerestek fel az öltözőben, hogy meghívjanak: — Jőijön, fizetek egy drinket! — Köszönöm, nem kérek... — Ugyan, mire ilyen büszke? — Ha meghívom. ki tudom fizetni! Ez a gyakran ismétlődő párbeszéd megtanított valamire. Az amerikai magyar legfőbb jel lemvonása a sértödékenység. A mi fajtánk általában nem sértödékeny. Mitől lettek ezek a farmerek, gyári munkások ilyen sértödősek. mint egy régi dunántúli udvarház Angolkisasszonyoknál nevelt lányai? (Folytatjuk)' Az elmúlt napokban mínusz 20 Celsius fokot mértek a fővárosban, és országszerte egyaránt beállt a fagy. — Tudományos meghatározása? — Oly időjárási helyzet, amikor a hőmérséklet a víz fagyáspontja alá süllyed. Legtöbbször enyhe, enyhébb időjárási szakasz előzi meg. Közép-Európában rendszerint a sarkvidéki levegő beáramlása okozza, és különösen akkor tartós, ha a Kárpát-medencében a hideg levegő megreked. — Szimptomái? — Az embernél a hidegnek legjobban kitett testrészeken az intenzív vagy tartós hideg hatására fehér, duzzadt, fájdalmas- foltok keletkeznek, esetenként kékes elszíneződések támadnak. A tünetek melegben hamar elmúlnak; a hidegben azonban az égéshez hasonlóan pirosak, hólyagosak és (orvosi szakszóval) elhalá- sos formájüak lesznek. — Fagydaganat? — Elsősorban a legyengült, vérszegény, rossz vér- keringésű egyének hajlamosak a fagvásra. A fag.ydaganat. közvetett előidézője sok esetben a szeszesital. A daganatot leggyorsabban az enyvkezelés tűnteti el. Orvosi javaslatra a fagyott testrészek esetleg kvarcol- hatók. — Hámn foka? — Az elsőfokú fagyást a bőr sápadtsága jellemzi, mely később pirossá válik. A másodfokút hólyagképződés, sötétlila bőrszínnel; a harmadfokúnál a bőr már teljesen érzéketlen. Az első stádiumban lágy szövettel yagy kézzel, óvatos dörzsöléssel kell melegíteni a fagyott felületet. Tanácsos a ruhát a megtámadott részről J- lehetőleg fűtött helyisében, vagy legalábbis széivédett helyen — eltávolítani. A fagyott végtagot nem helyes közel vinni a kályhához, ugyancsak tilos forró vízbe mártani. A másod- és harmadfokú eseteknél helytelen a dörzsölés, a masszírozás. — Arc? — A tartós hideg, különösen ha szél is támad, káros az arcbőrre. Elsősorban az orr. az áll és a fülek fagynak könnyen. Megelőzésére az arcot zsíros krémmel ajánlatos kenni, illetőleg sállal fedni. (Az eszkimók vastag faggyúréteggel védekeznek.) Ha valaki úgy érzi. hogy bőrét megcsípte a hideg, azonnal kezdje a vérkeringést masz- szlroz.ással helyreállítani. Athült. fagyott arccal soha ne menjen senki azonnal meleg helyiségbe, mert az összegződött erek kitágulnak. ami elősegíti a fagyás lehetőségét. — Kéz? — Az ujjak fagyását gyakran okozza a szűk kesztyű. amely a vérkeringést akadályozza. Helytelen, ha nedves kézzel megy valaki hideg időben a szabadba. — Láb? — Leggyakrabban fagy mag. Ugyanis az alsó végtag vérkeringése rosszabb a test többi részénél. A fagyást elősegíti a szoros, szűk cipő. Az átnedvesedett láb pedig még érzékenyebb a hidegre. — Fagyhalál? — Az élet megszűnése lehűlés következtében. Okai még nem tisztázottak. Tény: összefügg a központi ideg- rendszer működésének csökkenésével. — Fagypont? — Anyagonként más és más. így például a vízé — mint ismeretes — 0 Celsius fok, az acetoné — 94,3. a benziné — 150, a boré — 4, a higanyé — 38.8. a metil- alkohoié — 98, a tejé — 0.5, a tengervízé — 2.5 Celsius fok, az ecetsavé viszont plusz 16.7 Celsius fok.