Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-01-02 / 1. szám

I 6 ói iflusá Március 29. Hajnalban, összetöri fagokkal, zúqó fejjel kelünk. Kiállítanak bennünket az udvarra, s általános motozást tartanak. Kést, borotvát, elszednpk tölünk, aztán Indulás S'oen- furtba. Az ütőn látjuk, hogy Kismarton tele van hadifoglyokkal. A legtöbb angol, amerikai. Vasutat javítanak. Valamennyien jó erőben vannak, tiszták. Mi már reménytelenül koszo­sak vagyunk. Ebenfurtban egy vagonba nyomnak be ben­nünket. Barcsav ott jár-kel közöttünk, dü­höng, bizonyára részeg, Ordít, hogy akin ka­tonai jellegű ruha van. azt civillé kell tenni. A vagon néma, csak állunk, az ajtó ránk van csukva. Lassan mindenkiből feltör valami ke- resetienség. önzetlenség, egyszerre észrevesz- szük. hogy összetartozunk. Szeretjük egymást. Este van. amikor megérkezünk Hüttéldorf- Hacking állomáséra. Kis idő múlva ide-oda to­logatnak bennünket, majd valahogy az ablak­résen látjuk, egy mellékvágányra lökték ki a két kocsit. Az utánunk kővetkező kocsi egy úgynevezett „lőré“ volt, amin Barcsay autója és a kísérő legénység helyezkedett el. Rarcsay az autóban élte életét. Ott aludt, evett. Az éj­szakát az állomáson töltöttük. \ Április 1. Megérkeztünk Melkbe. Megint ol­dalvágányra terelnek bennünket, de alighogy beérkeztünk, vijjogva szól az állomás sziré­nája. A mozdony újból megragadja a szerel­vényt. kivonszolja az állomásról egy erdő al­jára. és ott kizavarnak bennünket a vagon­ból. Kis idő. múlva felettünk egész alacso­nyan. ahogv a fecskék szoktak esó előtt re­pülni. elhúznak az amerikai vadászok, s erős golyózáporral szórják tele a mi vagonunkat. Végre lefúvás, vissza az állomásra. Irtózato­san piszkosak vagyunk, kezünkön rétegekben a piszok, az arcunkon vastag füstréteg. Hal­lottuk, amikor Barcsav azt mondja: — Ezeknek a gazembereknek, úgy látszik, kedveznek az amerikaiak, de nem ússzék meg a dolgot. Ebben az emberben szinte fantasztikus tö­rekvés él, hogy pusztítson, valami telhetetlen vágy lobog benne, hogy kínozzon. Hosszas kö- nyöraés, rábeszélés után megengedték, hogy gyorsan, nagyon gyorsan, valahogy lemossuk a ránk rétegeződött piszkot. Milyen megköny- nvebbülést adott az a csöpp víz! A bőröm szin­te önkívületben szívta magába a koszon ke- resztül. Mennyivel biztosabban néztünk a jö- vő elé és ezt mind-mind az a csöppnyi tisz- taság okozta, amit mi közönségesen víznek ne­vezünk. Mellettünk német sebesültszállító vonat ér­kezett. mikor Barcsav is visszajött, és kije­lentette: enni nem tud nekünk adni. tehát aki kibírja, az éhséget, annak jó — aki nem — az dögöljön bele. Majd később parancs jött tőle, hogy azoknak, akiknek valami ennivaló­juk van, azt a vagon elé tett pokrócra adják le, mert azt szeretné, ha mindenkinek jutna valami ennivaló­Előkerültek a tartalékok: egy kis cukor, egy kis keksz, valami kétes katonai konzerv, pót­kávé. csöpp szalonna, ami cserekereskedelem útján, rejtett utakon került a feg.yházba. Eze­ket mind a vagon előtt lévő pokrócra tettük fájó szívvel, és jól-is éreztük, mert a német vonatról leszállt egv tiszt, összehajtotta a pokrócot és tartalmával együtt köszönés nél­kül elvitte. Április 25. Reggel újra rapport, mindenkit beosztottak munkára. Vannak favágók, trágya- dombtakarítók, van klozetinspekciós. én ut­caseprő vagyok. Barcsav határtalan gyűlöletében Perlaky csendőrórmesterrel rám üzentetett, hogy koc­kás kabátomat ne lássa többé rajtam, mert velem együtt feltüzelteti. Azzal szórakozik, hogy a fát. amit felraktunk valahová, átra- katia egy másik helyre, a pöcegödröt pedig, amit ástunk, betakartatja. s másik helyen új­ra ásat velünk. Csak ne volnánk ilyen éhe­sek. Még aludni se tudunk az éhségtől. Debreceni őrmester úgy beszél velünk, mint utolsó gazemberekkel. Valami krumplit sze­reztek. de ezt úgy adják elénk, mint az álla­toknak. Április 27 öt órakor keltettek. Az őrmes­ter felolvasta azoknak a névsorát, akik nem velünk jönnek, Tritfternbe, a korházba men­nek. így a sorakozásnál fájó szívvel elszakad­tunk egymástól. Elkezdtünk bandukolni a ka­nyargó bajor utakon, patakokon keresztül, er­dő mellett úgy, ahogy a mesében van. Men­tünk, mendegéltünk... A távolságot a csoportok között szigorúan be kellett tartani. Horgy hová megyünk, nem tudtuk, azt csak a menet végén utazó kis törpe rendőrhadnag.yocska tudta. 6 viszont hallgatott. Tulajdonképpen nem is kérdezte senki, ö autón jött utánunk, s csak amikor megálltunk valahol pihenni, akkor nyargalt előre kocsijával, s űzött tovább bennünket. Fejünk felett megint angolszász gépek zúg­tak. olykor meg-meqbillennek. mintha kíván­csiak lennének ránk. aztán tovább szágulda­nak, mintha sejtenék, hogv velük érzünk. * * * Az első séta Pestpn... Ismerkedés a rég nem látott ismerős és most mégis oly ismeretlen várossal. Az utca teli emberekkel. Fojtogató a hőség, a por. Folyik a romeltakarftás, ezren és ezren hordják a kiszakított utcaköveket, szerelik a leszakadt villanyvezetékeket. Vé­gigment a Szent István körúton, a Iába mint­ha magától vitte volna az ismerős cél felé. Minél közelebb ért, annál jobban sietett. Végül már zihálva, lihegve kapkodta a le­vegőt a kifáradt tüdő. S aztán ott állt az is­merős. szívéhez nőtt épület: a Vígszínház é- .lőtt. Lerombolt épületet látott, recsegett lába alatt a törmelék, az üvegcserép. Bent a néző­téren még gyászosabb látvány fogadta: a mennyezet beszakadva (a kupolát ötszáz kilós bomba szakította át), a páholysor a földszint­re zuhanva, a székek porrá törve. Megállt a nézőtéren egv pillanatra. S a szín­pad felől mintha hangokat hallott volna, egy ismerős, sok százszor játszott mű szavait. A hangok betöltötték a némán tátongó, üres né­zőteret. Aztán lába alatt megreccsent egy széttört üvegszilánk, s az egyszerre felrezzentette ál­modozásából. Lassú, nehéz léptekkel indult ki­felé. A háború dermesztetté város kezdte nyúj- tóztatni dermedt tagjai* a béke napsugarára. s kezdett lassan megindulni a művészeti élet is. Megjelentek a hirdetőoszlopokon az első színházi plakátok, moziműsorok. Az egyik pla­káton Jávor első szereplését hirdették: Brod- szky Miklós — Heltai Jenő ..Csodabár" című operettjében. A premier augusztus 4-én volt a Magvar Színházban. Főszereplők Jávor Pál meilett Honthy Hanna. Komlós Juci, Mihályi Ernő. Soltay György és Peti Sándor. Az ope­rett nagy sikert aratott, az emberek — ki­kerülve a háború poklából — áhítoztak a vi­dámságra. dalra, a szórakozásra. A hálás kö­zönség percekig tapsolva, felállva köszöntöt­te a megőszült, barázdált arcú művészt Jávor Pált. Hamarosan kigyúitak a jupiterlámpák a filmgyár stúdióiban is. Jávor első — felsza­badulás utáni filmje — Bródy Sándor színmü­véből készült — A tanítónő volt, amelyben if­jú Nagy Istvánt alakította. A forgatás befeje­zése után háromhőnapos romániai turné kö­vetkezett. Hétszer kilométer szárazon és ví­zen. Harmincegy helységben, hatvan napon ke­resztül kétszázötvenszer állt a közönség elé. Kilencszázszor énekelt magyar dalokat Bu­karestben. Nagyváradon és sok más romániai városban. Mindenütt taps, lelkesedés fogadta „domnu Pált“ — ahogy a románok nevezték. Utána idehaza újabb sikerek. Várkonyi Zol­tán művészszlnházában Shakespeare Makran­cos hölgyének férfi főszerepét alakftotta. A kritikák tanúsága szerint kitűnően. S aztán egy Amerikából érkező szerződés el­döntötte életének további folytatását. Az utol­só hazai fellépése egv vasárnap délelőtti ma­tinén volt. Ezúttal is magyar nótákat énekelt, de valahogy szívhez szólóbban. mint máskor. Búcsúdalok voltak ezek. S a műsor végén a közönség tapsvihara közepette, lehajtott fej­jel állt a •pódiumon. .‘Amikor elcsitult a taps, néhány keresetlen szóval búcsúzott a közön­ségtől, mintha mindannyian személyes isme­rősei lettek volna Két nap múlva, kedd délelőtt sokan vették körül a Keleti pályaudvaron az Arlberg-ex- pressz egyik hálókocsiját. Jó barátok, ismerő­sök és idegenek. Elérkezett a búcsú pillanata. Kattogtak a fényképezőgépek, megörökítették a búcsúzás minden mozzanatát. S végül egy u- toíső nyilatkozat az újságíróknak. — Köszörföm, hogy eljöttek és magukon ke­resztül búcsúzhatom el a magyar közönségtől. Annak, hogy egy magyar színész most elindul­hat Amerikába, a magyar film népszerűsége adja meg a magyarázatát, fin és még sok pá­lyatársam népszerűségünket elsősorban a ma­gyar filmnek köszönhetjük. Elvitte játékunkat a messzi világrészbe is. Éppen ezért utazásom küszöbén is mélységes hálával és alázattal qondolok a magyar filmre, amely mire visz- szaiövök. remélhetőleg régi erejével és régi vitalitásával dolgozik maid. Egyelőre három­hőnapos turnéra megyek, a további programom Amerikában alakul ki. Remélem, a tavasz vé­gén. vagy nyár eleién itthon leszek. A ví-* szontlátásra! Még néhány utolsó integetés a kocsi ablakán ból, s a vonat kigördül a pályaudvar váró­csarnokából. Az emberek már csak kis pon­toknak látszottak, már nem lehetett felis­merni őket. De ő még mindig visszanézett, nem tudta el­fordítani a fejét. Várakozás, megilletődés és izgalom szorongatja. Vájon hogyan fogadja A- merika. Mit tartogat számára? A vonat kerekei indulót kattogtak a síne­ken, váltókon. Visszanézett a pályaudvar fa­lé. már senkit sem látott, hiába hajolt ki egy­re jobban az ablakon. Zsebkendőt vett elő, és gyorsan megtörölte a szemét. Kis porsze- meeske szállt belé... A New York-i fogadtatás — be kell valla­nom — káprázatos volt, és megvesztegető a- ránvű. A parton hatalmas embertömeg, a ha­jóhíd lábánál egv másik, de már kisebb tö­meg. Magyarok. Szüntelenül villogtak a fotó­riporterek lámpái. Ogv tudom, én voltam az első európai színész, aki a háború befejezése őta amerikai földre tette a lábát, s a lapok ió amerikai szokás szerint már hőnapokkal e- iőbb verték a nagy dobot. Egyetlen nagybe­tűs címből sem hiányzott, hogy átéltem a ná­cik fogságát. New York szédítő város... , A korom vastag csomóban úszik a levegő­ben, Évekig kell New Yorkban élni, amíg az ember hozzászokik ehhez a fanyar, füst sza­gú levegőhöz, a hangok orkánjához. New Yo'rk a nap huszonnégy órájában zúg, zeng és mo­rajlik. A magasvasút valahol az ablakok alatt dübörög, a dokkokból és a Hudsonról árad a haiókürtök bógése, az autók tízezrei tülköl­nek, hsngreklámok üvöltenek. az ember kábán szédeleq, mintha feibe verték volna. Ma tíz év után már másképpen látom ezt a várost. Az autók tízezrei nem tülkölnek. Ki­veszett a New York-i zajból a magasvasút i- jesztő dübörgése is. Néhány évvel ezelőtt bon­tották le az utolsó vonalakat. A város két repülőterén viszont éjjel és nappal érkeznek és indulnak a gépek. Átlago­san minden harminc másodpercben egv. Nem maradtunk soká New Yorkban. A pró­bák idejére kiköltöztünk New Brunswickbe, ebbe a jellegzetes amerikai kisvárosba, amely­nek a lakossága egyharmad részében magyar. A kertes kisvárosban mindenütt fel lehetett is­merni a magyarok házait, mert a kis kertben paprika, paradicsom, a verbéna virít, petrezse­lyem és kapor zöldell. A magvakat Magyarországról hozatják levél­ben. S egy csokor friss kaporzöldi* kedvesebb, mint egy csokor rózsa. 1947 januárjában New Brunswickben kezd­tük meq az igazi turnét. A magyarok zsúfolá­sig megtöltötték a színháztermet, de a zavar legkisebb nyoma nélkül kerestek fel az öltö­zőben, hogy meghívjanak: — Jőijön, fizetek egy drinket! — Köszönöm, nem kérek... — Ugyan, mire ilyen büszke? — Ha meg­hívom. ki tudom fizetni! Ez a gyakran ismétlődő párbeszéd megtaní­tott valamire. Az amerikai magyar legfőbb jel lemvonása a sértödékenység. A mi fajtánk ál­talában nem sértödékeny. Mitől lettek ezek a farmerek, gyári munkások ilyen sértödősek. mint egy régi dunántúli udvarház Angolkis­asszonyoknál nevelt lányai? (Folytatjuk)' Az elmúlt napokban mí­nusz 20 Celsius fokot mér­tek a fővárosban, és ország­szerte egyaránt beállt a fagy. — Tudományos meghatá­rozása? — Oly időjárási helyzet, amikor a hőmérséklet a víz fagyáspontja alá süllyed. Legtöbbször enyhe, enyhébb időjárási szakasz előzi meg. Közép-Európában rendsze­rint a sarkvidéki levegő be­áramlása okozza, és különö­sen akkor tartós, ha a Kár­pát-medencében a hideg levegő megreked. — Szimptomái? — Az embernél a hideg­nek legjobban kitett testré­szeken az intenzív vagy tar­tós hideg hatására fehér, duzzadt, fájdalmas- foltok keletkeznek, esetenként ké­kes elszíneződések támad­nak. A tünetek melegben hamar elmúlnak; a hidegben azonban az égéshez hason­lóan pirosak, hólyagosak és (orvosi szakszóval) elhalá- sos formájüak lesznek. — Fagydaganat? — Elsősorban a legyen­gült, vérszegény, rossz vér- keringésű egyének hajlamo­sak a fagvásra. A fag.yda­ganat. közvetett előidézője sok esetben a szeszesital. A daganatot leggyorsabban az enyvkezelés tűnteti el. Orvosi javaslatra a fagyott testrészek esetleg kvarcol- hatók. — Hámn foka? — Az elsőfokú fagyást a bőr sápadtsága jellemzi, mely később pirossá válik. A másodfokút hólyagkép­ződés, sötétlila bőrszínnel; a harmadfokúnál a bőr már teljesen érzéketlen. Az első stádiumban lágy szövettel yagy kézzel, óvatos dörzsö­léssel kell melegíteni a fa­gyott felületet. Tanácsos a ruhát a megtámadott részről J- lehetőleg fűtött helyisében, vagy legalábbis széivédett helyen — eltávo­lítani. A fagyott végtagot nem helyes közel vinni a kályhához, ugyancsak tilos forró vízbe mártani. A má­sod- és harmadfokú esetek­nél helytelen a dörzsölés, a masszírozás. — Arc? — A tartós hideg, külö­nösen ha szél is támad, káros az arcbőrre. Elsősor­ban az orr. az áll és a fülek fagynak könnyen. Megelő­zésére az arcot zsíros krémmel ajánlatos kenni, illetőleg sállal fedni. (Az eszkimók vastag faggyúré­teggel védekeznek.) Ha va­laki úgy érzi. hogy bőrét megcsípte a hideg, azonnal kezdje a vérkeringést masz- szlroz.ással helyreállítani. Athült. fagyott arccal soha ne menjen senki azonnal meleg helyiségbe, mert az összegződött erek kitágul­nak. ami elősegíti a fagyás lehetőségét. — Kéz? — Az ujjak fagyását gyakran okozza a szűk kesz­tyű. amely a vérkeringést akadályozza. Helytelen, ha nedves kézzel megy valaki hideg időben a szabadba. — Láb? — Leggyakrabban fagy mag. Ugyanis az alsó végtag vérkeringése rosszabb a test többi részénél. A fagyást elősegíti a szoros, szűk cipő. Az átnedvesedett láb pedig még érzékenyebb a hidegre. — Fagyhalál? — Az élet megszűnése lehűlés következtében. Okai még nem tisztázottak. Tény: összefügg a központi ideg- rendszer működésének csök­kenésével. — Fagypont? — Anyagonként más és más. így például a vízé — mint ismeretes — 0 Celsius fok, az acetoné — 94,3. a benziné — 150, a boré — 4, a higanyé — 38.8. a metil- alkohoié — 98, a tejé — 0.5, a tengervízé — 2.5 Cel­sius fok, az ecetsavé viszont plusz 16.7 Celsius fok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents