Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-02-06 / 6. szám
2 új ifjúság • 1812 február 7-én született Charles Dickens amj.ol realista író. • 1885 február 7-én született Sinclair Lewis amerikai író. • 1818 február 8-án született Louis Renault, a nemzetközi jog kiváló francia ismerője. • 1828 február 8-án született Jules Verne, fra neia regényíró. • 1881 február 9-én halt meg Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, kiváló orosz realista író. • 1891 február 9-én született Pietro Nenni olasz politikus, az Olasz Szocialista Párt vezetője. • 1837 február 10-én halt meg Alexander Szergejevics Puskin, a nagy orosz költő. • 1898 február 10-én sz ületett Bertold Brecht, német költő és dramaturg. • 1650 február 11-én halt meg René Descartes kiváló francia matematikus és filozófus. • 1945 február 11-én kötöttték meg a Jaltai Egyezményt. • 1746 február 12-én született Tadeusz Kosciuszko lengyel nemzeti hős, a lengyel felkelés vezére. • 1804 február 12-én halt meg Immanuel Kant. német idealista filozófus. • 1873 február 13-án született Fjodor Iva novics Saljapin, a kiváló orosz énekes. • 1883 február 13-án halt meg Richard Wagner, német zeneszerző. • VISSZHANGOK ZÄCSEK ERZSÉBET „LEHET-E SZERELMES EGY CSISZ-ELNÖK“ ClMÜ RIPORTJÁRA • A „Lehet-e szerelmes egy CSISZ- elnök“ című riport nagyon hasonlít a mi esetünkre, azzal a különbséggel, hogy kapcsolatunk nem „szúrt szálkát“ senki szemébens vagyis barátságunkat, sem tanáraink, sem nevelőink nem ellenezték. A cikk ugyan egy évvel kapcsolatunk időszerűsége után jelent meg az iskolánkban, azonban mégis sokan azzal gyanusltgatnak, hogy Jogtalanul vádoltak meg tanáraink. „Hegedűs Olga SPTÍ IV. Tornaija Sajnálatos félreértés történt kedves tornaijai olvasóink között. Hangsúlyozzuk, hogy a riportban nem Hegedűs Olga esetéről van sző. Egyébként örülünk, hogy az ön esete megcáfolja a cikkben leirt fiatalok esetét. SOK HŰHÓ SEMMIÉRT Az Üj Ifjúság 4. számában ol- vasiam a „Lehet-e szerelmes egy LEVELEK vélemények HÍREK CSISZ-elnök?“ című riportot Zácsek Erzsébettől. A cikk olvasása közben nagyon elcsodálkoztam azon a meg nem értésen, amellyel a két fiatal találkozott és azokon a cinikus célzásokon, amelyeket a nevelők és a tanárok tettek. Szerintem nem volt helyes, hogy a fiatal pár és iskolájuk nevét nem Írták meg az újságban. A fiatalok bátran szemébe nézhettek volna bárkinek Is, akár hozta volna nevüket az újság, akár nem. (Bárcsak mindenki Így gondolkozna. Z. E.) Ellenben a tanáraik viselkedése már nem váltott ki köztetszést. Akaratlanul is I. Erzsébet angol királynő jut az eszembe, aki minden szerelmes, illetve házasembert eltávolitott a környezetéből. A tanárok felháborodásáról arra lehetne következtetni, hogy a fiatalok „nagy bűnt“ követtek el. viszont nem értem, mi kivetni valót találnak egy szív tiszta érzéseiben. A fiatalság körében a szerelem „tömegbetegség“. Ezt ta- pasztalatből állítom, mivel amellett, hogy a somorjai középiskola CSISZ- elnöke vagyok, már második éve az osztályelnök tisztségét Is betöltőm s nyugodtan állíthatom, osztálytársaim bizalommal vannak irántam: Legalább 10 fiút és lányt meg tudnék nevezni az osztályunkban, aki önként is bevallja, hogy szerelmes. Hát még, aki nem vallja be! Véleményem szerint a CSISZ- elnökl funkció még nem jelenti azt, hogy az illetőnek nem szabad emberi érzéseket táplálnia — szeretnie. Megvallom őszintén, ha megválasztásomkor kikötötték volna, hogy „tilos a szerelem“, el sem vállaltam volna ezt a tisztet. (Lehet azt tudni, mikor lesz az ember szerelmes?) Még most se tudok napirendre térni azon vádak felett, amelyekkel a CSISZ-szerelmet illeték. „Ez a mai fiatalság“ — mondja a nevelőnő. Igen ez. Mi van ezen kivetni való? Az, hogy szeretik egymást. Ogy látszik, a nevelőnő már elfelejtette, hogy egyszer é Is volt fiatal és talán szerelmes is. Sajnos, igaz az a mondás, hogy a fiatalok legtöbbször az öregek „jóvoltából“ züllenek ei. Mert ki lesz az oka. ha Agnes „rossz útra“ téved? Esetleg bevesz egy marék altatót vagy felvágja az ereit? ifj. OZOGÁNY ERNŐ tettel az asszonynak — az állatorvosért rohansz! — Még hogy én? De nem Is csodálkozom rajtad, hiszen lázas vagy ... Az udvar hátsó része felől Cifra fájdalmas bőgése hallatszott. Béni fiába karolva kilépett a konyhából. Lassú, vontatott léptekkel az Istállóba tartott. Meleg Istállószag csapott az arcába. Kissé megtántorodott a csípős szagtól, erőt vett magán. A legjobbkor érkezett. Atizzadva, gőzölgő fejjel az Istálló sarkába támolygott. Nem volt ereje kihúzni a kezét saját maga alól. Talán nem is érezte a fejőszék keménységét sem. — Sót és egy kis meleg vizet* Péter fiam, de fuss! — mondta minden erejét összeszedve. — Láttál már ilyen szép tarka bikaborjút? . . . Az autó bugását már nem hallotta. Csupán a csípős hideg hatására nyitotta fel kissé a szemét, amikor a széles udvaron keresztül a lakásba vitték. De hogy ki, vagy kik voltak azok, csak másnap tudta meg. Sebők körzeti állatorvos és Végh László doktor, a közeli kórház fiatal orvosa, voltak. Sárkány Árpád A lázmérő hideg, ezüstös fény- nyél csillogó higanyszála egyre gyorsabban kúszott felfelé. Béni arcáról folyt a verejték. Szive alig fért hatalmas mellkasába. Ügy érezte, hogy egyre gyorsuló lüktetése széjjelveti azt. Nagyon gyöngének érezte magát, de türelemmel viselte baját. Csupán betegsége elhúzódása bosszantotta. Máskor is volt már így, de néhány nap alatt rendbe jött. Kiizzadta magát a jó forralt bortól, várt rá még egy, legfeljebb két napot és jöhetett minden újból. De ez már egészen más. Lázban égő szemekkel nézte a mennyezetet már napok óta. Ha megunta, szundikálni próbált, de már az sem ment. Orvosra pedig gondolni sem akart. Irtózott már a fehér köpeny látásától is. Különben is elégségesnek tartotta, hogy az .orvos kiírta a munkából és előírta az orvosságokat, amelyekben nem bízott ugyan, de mint fegyelmezett ember, ha kelletlenül is, de beszedte azokat. Végtelen hosszúnak tűntek napjai. A zsibbadt fáradtság egyre jobban erőt vett rajta. Félni kezdett. A lázmérőt Is csak Teréz hosszas kérésére dugta a hóna alá. Nem érdekelte, mit mutat a csillogó higanyszál, csak azt érezte, hogy most az egyszer kifogott rajta a betegség. KARCOLAT —Állatorvosért küldjétek .. . Az orvos említésére ezért mindig alvást színlelt s tágas orrlyukai még Inkább kitágultak. Patikaszagot érzett ilyenkor. Amikor felesége, Teréz, elment ágya mellől, hogy konyhai munkájához lásson, ismét felnyitotta szemét. Nagyne- hezen az ablak felé fordult és a lassan hulló hópelyheket nézte. Elszenderült. A Cifráról álmodott. Nagy bikaborja lett. Máris tervezett. Felneveli, kihtzlalja és néhány hónap múlva jő pár ezres üti a markát. Nehéz férfiléptekre lett figyelmes félálmában. Az ajtó nyílását, ugyan nem észlelte, de Péter fia szavait tisztán hallotta a konyhából: — A Cifra igen nyugtalan. Mikorra is mondta apa, hogy Itt az ideje? Ne hogy baj érje! — Mit tudom én, érdekel is engem a ti Cifrátok. Bár sose lett volna — halkította le kissé hangját Teréz, nehogy Béni meghallja. — Különben is a férfiakra tartozik az ilyesmi — fejezte be szigorú fejbólintással — De hisz az apa beteg — Akkor is! már megmondtam... Béni ettől tartott a legjobban. Az első borjú is csaknem elvitte Cifrát, pedig hat ezrest adott érte és hasasan, egyből tlzezerötszázat kínáltak neki a Cifráért. Lázas sietséggel nyúlt az ágy melletti szék karfája után. Minden erejével megpróbált felülni az ágyon. De a tíznapos láz szinte minden erejét elvette. Mint a járni tanuló kisgyerek előre-hátra billenve, igyekezett a fogashoz eljutni. Amikor nagy nehezen felszedett magára néhány ruhadarabot, a konyhába lépett. — A munkaruhámat, a szűrcsizmáimat ... — mondta Teréz felé fordulva. — Te megbolondultál, Ilyen betegen? .. . — Hát nem hallottad, mit mondott Péter? A Cifra!... — Ott egye a fene, ahol van. Te pedig vissza az ágyba! — Péter szótlanul hallgatta szülei vitáját s közben apja ruháját, csizmáit kutatta szemével. — Talán állatorvosért kellene menni — mondta apjának — én szívesen átugomék a szomszéd faluba. — Még hogy kellene, már késő is van, de te itt maradsz velem, hátha későn jön az állatorvos. Te pedig — mondta lázban égő tekinMINI-INTERJÚ Heves Lászlóval, a vágújhelyi híradás-technikai katonai tanintézet hallgatójaval. Megkezdődött már a tanév második fele. Nagy gondot okoz ez szülőnek, diáknak egyaránt. Hová, merre, az Iskola végeztével? Néhány évvel ezelőtt könnyebb volt a válasz mindenre. Ma már más a helyzet. Ezért is tettem fel néhány kérdést Heves Lászlónak. — Honnan jöttél ide és mit szóltak szüleid, hogy a katonai pályát választottad? — Kajáiról származom és Galántán érettségiztem 1967-ben. És mint mindenki, én is sokat gondolkodtam, mihez is kezdjek. Nagyon érdekelt az elektrotechnika, de nem éreztem magam elég erősnek ahhoz, hogy főiskolára menjek. így eseti választásom aztán a híradás-technikai katonai tanintézetre. Szüleimnek bizony nem nagyon tetszett a választásom, de később belenyugodtak. — Mi a véleményed az Intézetről? — Magyar iskolából jöttem és bizony a kezdet nagyon nehéz volt. Szlovákul ugyan beszélek, de Itt csehül adnak elő. Kezdetben elég bajom volt a szakkifejezésekkel, de a szakkönyvek kisegítettek. Mások esténként szórakoztak, én tanultam késő éjszakáig. Sokat segítettek diáktársaim is. — Van-e szabad időd, és hogyan gazdálkodsz vele? — Délután 1/2 5-kor véget ér a foglalkozás. Mindenki szabadon rendelkezik idejével. Vagy kimegy a városba, vagy részt vesz a különböző körök munkájában. Zenei, modellező, irodalmi. sakk és egyéb érdekkörünk is van. Én a modellező körbe járok és szeretek focizni. Délutánonként eltáncolgatunk lányainkkal, de sokszor meglátogatnak bennünket a városi „civil“ kislányok la. Szép klubhelyiségünk és könyvtárunk is van és a mozihelyiségünkben hetente négyszer vetítenek filmet. — Hányán vagytok magyarok? — öten. Három elsős, egy másodikos és egy harmadikos, de rajtunk kívül többen is beszélnek magyarul. — Hány éves a híradás-technikai katonai tanintézet? És milyen képesítéssel kerültök ki? — Három éves és mint hadnagyok kerülünk ki innen. D« akinek kedve van a továbbtanuláshoz, katonai akadémiára Is mehet. És ha másképp gondolja, akkor kilenc év leteltével, mint híradós a polgári életben is érvényesülhet. — Mit üzensz a most éretségiző fiataloknak? — Nem szeretem a frázisokat, de mégis azt mondom, ne féljenek a nehézségektől! Szorgalommal és egy kis bátorsággal még szlovák és cseh barátainkat la megelőzhetik. Kevesen vagyunk, de épp azért mutassuk meg, hogy vagyunk! Gyertek, ne féljetek, nem bánjátok meg. Sok sikert kívánok az érettségi vizsgákhoz a a felvételin bizonyára találkozunk. Beszélgetett: Pálenlk Zoltán Spojovacl uöílíáté, Nővé Mesto n/Váhom A L W E G A CS1SZ SZKB ELNÖKSÉGÉNEK ÄLLÄSPONTJA, AMELYET A KORMANYELNÖKSÉGNEK, VALAMINT A KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉRIUMNAK TOLMÁCSOLT. A CSISZ támogatja az ifjúság azon igyekezetét, hogy a Magas Tátrában ifjúsági építkezést létesítsenek. A Tátrát nálunk minden fiatal szereti, szórakozást, sportlehetőségeket és felfrissülést nyújt. Évente nemcsak a Csehországban és Szlovákiában lakó fiatalok keresik fel, hanem úgyszólván az egész világból érkeznek a turisták. A közelgő sí-világbajnokságok még csak fokozzák az érdeklődést, óriáshegységünk 1- ránt. Nincsen olyan ember, aki ne akarná, hogy a Magas Tátra vidékét a legmodernebben kiépítsék és ezáltal még vonzóbbá tegyék. Az utóbbi időben nemcsak szakkörökben foglalkoztak sokat a tátrai forgalom lebonyolításának problémáival. A CSISZ SZKB elnöksége a fiatalokkal együtt lelkesedéssel fogadta a CSKP KB és Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága utolsó plénumáinak álláspontját. Az elnökség annak a meggyőződésnek ad kifejezést, hogy csakis a demokratizáló irányzatoknak köszönhető, hogy ilyen gyors kezdeményezés született és a nagy nyilvánosság ennyi érdeklődést tanúsít hazánk politikai, gazdasági és társadalmi problémái iránt. A Magas Tátra forgalmi hálózatának megoldására irányuló érdeklődést ia ezzel magyarázzuk. A nagy nyilvánosság erkölcsi éa politikai egységét mi sem bizonyltja jobban, mint az ifjúsági szervezetek, az idősebbek és fiatalabbak, munkások, mérnökök, tudósok, közép és főiskolai tanárok, sportolók, művészek, gyárak, üzemek, intézmények, tudományos kutatóintézetek érdeklődése a probléma iránt. A kezdeményezés a Smena napilapban, a Csehszlovák Televízióban és a Csehszlovák Rádióban megfelelő támogatásra talált. Kellőképpen értékeljük, hogy ebben az esetben nem szavakról, hanem valóban tettekről van szó. A legjobban azok vannak meglepve, akik nemrég még azt állították, hogy a fiatalok csak hasznot akarnak húzni a szocializmusból. Arról, aki a saját zsebébe nyúl, aki önként jelentkezik brigádra, semmi esetre sem mondhatunk ilyesmit. Több mint megható a pionírok tanulók és a nyugdíjasok megnyilatkozása, akik szerény anyagi eszközeikből is hajlandók anyagi áldozatokat hozni. A Smena-Alweg 405-3330 számú folyószámla — ahová a tátrai építkezésre szánt összegeket át lehet utalni, napról- napra növekszik. Ez a folyószámla számunkra egyenesen erkölcsi, politikai és társadalmi jelképpé válik. Nem vagyunk szakemberek és nem vagyunk illetékesek arra, hogy megbíráljuk a Magas Tátrában, milyen a legcélszerűbb megoldás a forgalmi hálózat kiépítésére. Mi mindenesetre a legmodernebb építkezés hívei vagyunk, s ezért azzal a kéréssel fordulunk a Kormányelnökséghez és a Közlekedésügyi Minisztériumhoz, hogy a legdemokratikusabb alapon szervezze meg a szakemberek bizottságát, amelyre az a feladat hárul, hogy megbírálja, mi előnyösebb: a mostani forgalmi hálózat kiépítése, vagy egy modernebb, Alweg-tlpusú függővasút létesítése. Az idő halad és a nagyközönség, valamint mi is határozatra várunk. A CSISZ SZKB elnöksége az Alweg-rendszerröl ismertetett szakvélemények alapján rokonszenvez a haladóbb és modernebb megoldással. Az Alweg-tervezetet útszakaszonként meg lehet valósítani és a nagyközönség teljés mértékben ezt a tervezetet támogatja. A hazafias érzés, az, hogy büszkék vagyunk a modern vívmányokra, magával hozza, hogy Igényesebbek lettünk. A CSISZ SZKB elnöksége objektív határozatra vár. Meg vagyunk róla győződve, hogy az Alweg-terv a legcélszerűbb és ma a legmegfelelőbb. A CSISZ SZKB elnöksége, mint a szlovákiai ifjúság képviselője teljes mértékben támogatja ezt a kezdeményezést, hogy a fiúk és leányok Slovákiában és Csehországban további emlékművet állíthassanak a szocialista hazafiasságnak. Bratislava, január 30. A CSISZ SZKB elnöksége GOLYÖZÖK Foto: HELEXA KRÓNIKA
