Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-11-12 / 45. szám
6 új ifiúsáR udvariasság Kovács felül a vonatra. A szemközti ülésen egy százhúsz kilós hölgy ül és keservesen sír. — Miért sír — kérdi részvéttel Kovács. — Hogyne sírnék — felelt zokogva a hölgy —, mikor már hat órája utazom ezen a vonaton, és nem tudok leszállót. — Hogyhogy? — Hát, tudja kérem, én egy kissé molett vagyok, és a keskeny vaqonajtón keresztül csak háttal tudok leszállói. Valahányszor nagy- nehezen eljutok az ajtóig, az egyik lábam már a lépcsőn van, a vonat fytyül, a kalauz odarohan hozzám, visszalök a kupéba és udvariasan így szól: — Csak gyorsan tessék beszállni, asszonyom, a vonat már indul. NYUGDÍJASOK Két nyugdíjas az eszpresszóban elmúlt fiatalságáról beszélget. — Haj, haj — mondja az egyik, — mikor én fiatal voltam, olyan hullámos volt a hajam, hogy a légy, amelyik a fejemre szállt, tengeri betegséget kapott. VIGYÁZAT Két asszonyság találkozik az utcán és az egyik megkérdi: — Mi van a fiával? — Megőrült szegény. — Borzasztó. Az enyém híres ember, táncdalokat ír. — Akkor vigyázzon, mert az enyém is így kezdte. KÍVÁNSÁG Újév után reggel összetalálkozik az igazgató előszobájában két osztályvezető. — Hová megy — kérdi az egyik a beleié igyekvő kollégától. — í7jévi jókívánságaimat akarom kifejezni az igazgató előtt. — Ne fáradj, nincs bent, beteg. — Na nézd — szól csodálkozva a másik —, még nem is kívántam neki semmit, és máris teljesült. MAGYARÁZAT Agika érettségire készül, és megkérdezi az apjától: — Apu, mi az a könyv- dráma? A papának fogalma sincs róla, de kivágja magát: — Könyvdráma az, amikor egy fiatal író ír egy könyvet és nem talál rá kiadót. BIZTOS A filmgyárban jelentkezik egy fiatalember és szerződést kér. — Jól van, — mondja a rendező —, de kérdés, hogy el tudná-e ön játszani egy házasságszédelgő szerepét. — Már hogyne tudnám! Emiatt ültem két évet. , UTCÁN Két úr találkozik az utc/fh és az egyik megkérdi: \ — Mi a különbség a ke-^ serűvíz és az udvarias bér között? — Na mt? — Semmi. Mind a kettő meghajtja magát. NEM msXI Kovács bemegy a káoé- házba és látja, hogy Szabó valami fehéret iszik. Megkérdi: — Te, mi az? — Ez joghurt. — Mi az a joghurt? — A joghurt nagyszerű tejtermék. Akt issza, az száz évig is elél. Kovács nézi-nézi a jog- hurtot. aztán megszólal: — En nem hiszem, hogy aki ezt issza, az száz évig is éléi. — Es miért nem hiszed? — Mert pont az imént esett bele egy légy, és máris megdöglött. VÁLÖOK Az ügyvéd csemetéjét alaposan elnáspángolja a mamája, mire kisírt szemekkel beront az apjához: — Papa, egy ügyet hoztam. — Mi az, fiam? — Szeretnék elválni a mamától. FELELET A tanító felhívja Pistikét: — Bizonyítsd be nekem, hogy a Föld gömbölyű. — De tanító bácsi — sze- pegt Pistike —, ezt én sose állítottam. m HOZZÁÉRTÉS Kovács vegyi készítmények hamisításáért áll a bíróság előtt. Tárgyalás közben az elnökhöz fordul, és megkérdi: — Ért-e elnök úr a kémiához? — Nem értek — mondja a bíró —, azért van itt a szakértő úr. Kovács erre a szakértőhöz fordul és megkérdi: — Ert-e ön, kérem a törvényekhez? — Nem értek — mondja a szakértő —, ezért van itt a bíró úr. — No látja — szólt Kovács —, ön nem érin a törvényekhez, a bíró úr nem ért a kémiához, hát miért kívánják, hogy egy ilyen kis ember mind a kettőhöz értsen? JÖL MEGY NEKI A zeneszerző feleségétől megkérdi a barátnője: — Hogy megy az uradnak? — Oh, mostanában kezd neki nagyon jól menni. Képzeld csak, már a takarék- könyvem számára fs szerzett néhány betétet. VILLAMOSON Kovács egy zsúfolt villamoson véletlenségből rálép a mellette álló úr tyúkszemére, mire ez ráordít: — Nem tud vigyázni? Mii gondol, loptam én a lábamat? — Nem hinném — feleli fagyosan Kovács —, mert akkor aligha lopott volna két Ilyen ólábat. BIZTOS JEL A kis Mancika elvesztette a papáját a forgalmas utcán. Sírma szólít meg minden szembejövőt: — Kérem szépen, nem látták véletlenül egy bácsit egy kiilány nélkül erre Járni? TISZTASÁG A vendég rászól a pincérre: — Mi az, kérem, maga a zsebkendőjével törli a tányért? — Nem tesz semmit — feleli a pincér — ez a zsebkendő már úgyis piszkos. Életkor Két, az első ifjúságán már túl levő asszony beszélget: — Elzuskám — szól az egyik — én pont annyi éves vagyok, amilyen számú cipőt hordok. — Jaj, de érdekes — lelkesedik a másik — és hány éves vagy tulajdonképpen? — Harminchat. A barátnő szelíd hangon jegyzi meg: — képzelem, szivecském, hogy szoríthatnak téged a cipőid! SZABÓK — Ketten vitatkoznak, hogy kinek van jobb szabója. — Az én szabóm — mondja az egyik —, a múltkor kifordította a ruhámat, és meg sem látszik, hogy ki van fordítva. — Az semmi — mondja a másik — az én szabóm a múltkor kivasalta a nadrágomat, és meg se látszik, hogy ki van vasalva. Kedvenc vicceim BAJ LESZ — Halló! Pályaudvari tudakozó? — Igen. Tessék. — Kérem szépen, mikor indul a pozsonyi gyorsvonat? — Nyolc óra tizenöt perckor. Sppen az előbb ment el. — Hűm ebből nagy kellemetlenség lesz. — Miért? — Mert én vagyok a mozdonyvezető. TfiVES KAPCSOLÁS — Halló! Szeretsz? — Szeretlek. — Pardon, akkor téves. Azt hittem, a feleségemmel beszélek. NEM BAJ — Miért sír dgy kislány? — Mert elhagyott a vőlegényem. — Hát csak nem sirat egy olyan vőlegényt, aki nem akarja elvenni? Olyat százat is talál! VAGY ÜGY — És miért nem szolgáltatta be a talált erszényt? — Mert késő este volt. — És másnap reggel? — Akkor már nem volt benne semmi. SAJNOS Hatalmas csődület a főúton. Egy néni kíváncsian kérdi: — Tessék mondani, mi történt itt? — Autóbaleset. A sofőr be akart fordulni a mellékutcába. — Na és? — Nem volt mellékutca. Beküldte: Oigyai István, Dm. Strode íerv. arm. 16. / APÁK EGYMÁS KÖZT AZ EGYKTTW Két apa beszélget. — Rettenetes — mondia az egyik —, a fiam borzasztó gondokat okoz nekem. Iszik, dohányzik, állandóan lányok után lár. — Na én — szól a másik — e tekintetben boldog vagyok. Az én fiam csak tejet iszik, nem dohányzik, nők után sem fut, egy fülért sem költ. — Hogy lehet az? — Ügy, hogy az én fiam méa csak kéthónapos. Manc’ka ön hazo az iskolából. A mnmála kétségbeesve icoadia: — Ml van veled? — Intőt adott a tanító bácsi. — Intői adott? Hát nem tudtál? — Dehogynem, én poltam az egyetlen, aki meg tudott felelni a kérdésére. — Es mégis intőt adott? — Igen. mert az volt a kérdés, hogy ki tett egy darab lekváros kenyeret a zsebébe? CSAK FELNŐTTEKNEK A detektívek egy erkölcsrendészeti razzián az egyik szállodában egy fiatal szerelmes párra bukkantak. Mikor a piruló lányt kérdezgetni kezdték, kiderült, hogy mindössze tizenöt éves. Tovább faggatták: — Hol laksz? — A szüleimnél. — Ml az apád? — Szabó. — A szüleid otthon vannak? — Nincsenek. — Hát hol vannak? — Moziban. — Es téged miért nem vit tek magukkal. — Mert olyan filmet játszanak, amelyet csak tizenhat éven felüliek nézhetnek meg. i— >iti ni ii— me——— AZ MÁS Kovács a tengerparton sétál, és nagyokat sóhajtva, szomorúan bámul a vízbe. Egy ismerőse arra Jár és megszólítja: — Mtért szomorkodik, Kovács úr? — Ne is kérdezze, az első feleségem ezen a helyen fulladt a tengerbe. ' — Ugyan, ne gondoljon rá — vigasztaljcj az ismerős — hiszen van már más felesége. Kedves, szép, okos asszony... — Igen, igen — sóhajt Kovács de nem akar fürödni. MESE A nagymama meséket mond a gyermekeknek: — ...és tudjátok, gyermekek, a szegény asszony jól imádkozott. Mikor lefeküdt, egyetlen forintja volt csak az erszényében, és mire felkelt, egy szép százforintos lett belőle. Közbeszól a kisebbik unoka: — Es a férje nem vett észre semmit?
