Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-11-05 / 44. szám
Csehszlovákia Kommunista Pártja és a magyarság 2 új ifjúság'---------------------------Közöljük, hogy 1968 október 13-én Lekenyében (Bohunovo, okr. Roznava) is megalakult a magyar ifjúsági klub, melynek egyelőre 42 tagja van. Klubunk vezetősége a következő: elnök: Kucserák Árpád, Bohunovo, okr. Roznava alelnök: Repka Erzsébet pénztáros: Tóth Irén kultúrfelelős: Mázik Bertalan és Beke Ferenc A Lekenyei Magyar Ifjúsági Klub $ v. y y /&. .*38 ■< M jrfä# í* .r í *o í- z í mmmmm A mmm Madách Imre Ifjúsági Klub Ipolybalogon A nagykürtösi járás újabb ifjúsági klubja október 6-án alakult Ipolybalogon Varga Lajos klubvezető kezdeményezésére. Az alakuló gyűlésen szép számban jelentek meg a falu fiataljai. Jelenleg a klubnak negyvenkét nyilvántartott tagja van. s hozzáfűzhetjük, hogy valamennyien aktívan kívánnak dolgozni, tevékenykedni a klub keretén belül. Megjegyezhetjük, hogy mindeddig a falúban a CSISZ szervezet nem sokat hallatott magáról. Nem volt aki irányítsa a fiatalokat és a járási szervek semmit sem tettek annak érdekében, hogy felülvizsgálják a passzivitás és tétlenség okait. (Érdekes, hogy a járás valamennyi magyar falujában így volt ez. Például a vezetőség egy ízben sem látogatott el a fiatalok közé, ahol alkalmuk lett volna elbeszélgetni nehézségeikről, problémáikról). Érthető tehát, hogy a fiatalok örömmel vették tudomásul egy sokatígérő klub megalakulását. Lelkesedéssel tömörültek a klubba; támogatni kívánják a MIKT kezdeményezését, hiszen szívügyük a magyar fiatalok érdekeinek védelme. A klub vezetői és a tagság máris szorosan együttműködnek, tervezgetnek, és remélik, hogy e tervek a valóságban is beteljesülnek. Már több összejövetelt rendeztek, ahol baráti egyetértésben elszórakoztak. A klubnak máris van egy komoly megmozdulása. Október 27- én Ipolybalogon megrendezték az Ipolymanti Ifjúsági Találkozót. A találkozón részt vett a járásban tevékenykedő csábi Mikszáth Kálmán Ifjúsági Klub, valamint a kelenyei Móricz Zsigmond Ifjúsági Klub tagsága és a környék valamennyi' fiatalja. Elmondhatjuk, hogy a találkozó igaz, őszinte baráti légkörben zajlott le. A résztvevő járási vezetők meggyőződhettek arról, milyen nagy lelkesedés, akarat rejtőzik az ipolymenti magyar fiatalokban, milyen példásan, barátian tudnak viselkedni és szórakozni. A találkozón összeült a részt vevő klubok vezetősége és elbeszélgettek eddigi munkájukról. Konkrét javaslatok hangzottak el a klubok tevékenységével kapcsolatban. A beszélgetést Agócs Veronika a Magyar Ifjúsági Klubok Központi Tanácsának tagja vezette. Leszögezték, hogy továbbra is támogatják a MIKT kezdeményezését, és arra törekednek majd, hogy a járásban minél több klub alakuljon, a magyar fiatalok egységbe tömörüljenek és összefogva, aktívan dolgozzanak. Csáky Károly A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségeinek helyzetét szabályozó 1968. október 27-i alkotmánytörvény A csehszlovák szociáldemokrata párt marxista balszárnyainak fenyőházi (Lubochna) konferenciáján, ahol Szlovákia és Kárpátalja dolgozói vettek részt 1921 január 16—17-én kimondták a Kommunista Internacionáléhoz való csatlakozást, a 149 küldött közül 88 szlovák, 15 német, 4 zsidó, 6 ukrán küldöttön kívül 36 magyar nemzetiségű küldött képviselte a forradalmi szellemű 'magyar dolgozókat. Megtalálták az egymáshoz vezető utat, s a köztársaság fennállásának egész ideje alatt bizonyítékát acíták a munkásosztály nemzetiségi különbségre való tekintet nélküli harca lehetőségének. A szlovákiai magyar dolgozók közösen vívták harcukat a csehszlovák burzsoázia ellen; éppen úgy mint a magyar burzsoázia ellen a köztársaság első éveiben az 1929—34-es gazdasági válság súlyos éveiben, különösképpen pedig a köztársaság veszélyeztetésének idején, valamint a fasizmus elleni küzdelemben. Csehszlovákia Kommunista Pártja a magyar dolgozók körében végzett munkája során arra törekedett, hogy a magyar dolgozók világosan lássák a különbséget a polgári demokrácia és a fasizmus között. A dolgozó nép, különösen a nemzeti kisebbség dolgozó népe számára egyáltalán nem lehetett közömbös, hogy polgári demokratikus köztársaság,, vagy fasiszta állam polgára-e. A magyar dolgozók nagy része tudatosította a tényt, hogy Csehszlovákiában a Csehszlovák Kommunista Párt legális keretek között működik, s vezeti a munkásosztály harcát nemzeti különbség nélkül a kapitalista kizsákmányolás megdöntésére, a teljes egyenjogúság megteremtéséért, gazdasági, szociális, kulturális és a nemzeti egyenjogúság terén. A fasizmus győzelme a Csehszlovák Kommunista Párt feloszlatását, a haladó és demokratikus erők teljes vereségét a fajelmélet alkalmazását más nemzetek s a nemzeti kisebbségek létének veszélyeztetését jelentette volna. A magyar nép eredményes fasisztaellenes harcának szempontjából döntő jelentősége volt, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának sikerül-e kivonni a szlovákiai magyar dolgozókat a csehszlovákiai magyar burzsoázia politikájának káros befolyása alól. Igen fontos volt, hogy a szlovákiai magyar nép meggyőződjék arról, hogy a demokrácia és a köztársaság védelme a fasizmus ellen nem irányul a magyarországi dolgozók érdeke ellen, hanem inkább azok ügyét is szolgálja; a hitleri Németország ellen folytatott harc egyben Magyarország függetlenségéért vívott harcot is jelentette. A fasisztaellenes harc módszereit a kommunista internacionálé VII. kongresszusa dolgozta ki Moszkvában 1935 júliusában. A kongresszus rámutatott arra, hogy a demokratikus államok megvédhetik önállóságukat a fasiszta veszéllyel szemben, a munkáspártok egységfrontjának létrehozása, valamint az összes demokrata erők nemzetiségi különbségre való tekintet nélküli népfrontba tömörítése által. A magyar dolgozók politikailag tájékozott része látta, hogy a kommunista internacionálé olyan célt tűzött ki, amely az adott helyzetben teljesen megfelel a munkásosztály érdekének és a nemzeti kisebbségek nemzeti érdekeinek is; a szlovákiai magyar dolgozók nagy lelkesedéssel láttak hozzá, hogy valóra váltsák a kommunista internacionálé által kitűzött feladatot. Hiába tiltotta be a rendőrség a kommunista és szocialista munkások 1935 augusztus 8-ára összehívott közgyűlését Pozsonyban. A szociáldemokrata munkások országszerte csatlakoztak a kommunisták akcióihoz annak ellenére, hogy pártjuk vezetőségi tagjai a közös akciók ellen foglaltak állást. A CSKP új taktikája új elemeket vitt a mezőgazdasági munkások és kisparasztok mozgalmába is. Jellegzetesen ilyen terület volt Dél-Szlovákia. mindenekelőtt Komárom, Űgyal- la, Érsekújvár, Galánta, Léva, Nyitra vidéke és a dunaszerdahelyi járás. E területen a magyar dolgozók harcát a CSKP vezetői: Steiner Gábor, Major István, Mező István irányították. A magyar dolgozók politikai harcának irányításában a CSKP-nak felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtottak a magyar nemzetiségű kommunisták. A CSKP szlovákiai vezetőségének 33 tagja közül 11 magyar nemzetiségű volt. Valamennyien hatalmas munkát végeztek a fasisztaellenes egységfront megteremtése érdekében. A magyar dolgozó nép 1937 május elsején ünnepélyes fogadalmat tett mégpedig Vágsellyén, ahol a kommunista és szo- ciádemokrata párt közösen rendezett gyűlésén 2300 személy vett részt. Diószegen, Rozsnyón, Érsekújvárott, Párkányban, Ipolyságon, Galántán, Zselízen, Léván és másutt — hogy a szabadság, a haladás és a szocializmus gondolatától vezéreltetve a francia és a spanyol nép példáját követve, minden áldozatra készek a fenyegető fasiszta veszély ellen. A május elsejei ünnepségek a magyar dolgozók körében különösen nehéz körülmények között zajlottak le, a magyar dolgozók a május elsejei ünnepségek alkalmával is bebizonyították, hogy helyesen látják a kor, a demokrácia és a haladás életbevágóan fontos kérdéseit. „A Kelet-Szlovákiai nemzetiségek manifesz- tációjára“ 1938 július 30—31-én került sor. Itt meneteltek a szlovákok, a németek, Mecen- zév, Kézsmárk, Lőcse környékéről, a magyarok Királyhelmec, Losonc, Rozsnyó, Fülek, Rimaszombat tájairól. Klement Gottwald üdvözölte a népgyűlést. A magyar dolgozók képviselője Major István, magyar nyelven mondott beszédében fogadalmat tett a horogkereszt elleni harcra. Említést tett a magyar nemzet harcairól, a németesítő törekvések ellen. Rámutatott a magyar nemzet dicső és tragikus harcaira, amelyek a magyar nemzet németellenes ellenszenvét testesítik meg. Hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet haladó hagyományait nem akadályozhatják meg, sőt ellenkezőleg elősegíthetik a magyar nép és a köztársaság összes nemzete fasizmus elleni közös harcában. Éppen ezért kijelentette: „Mi is magyar kommunisták vörös zászlónk alatt ennek a magyar múltnak hagyományaihoz ragaszkodunk, hiszen az a törekvés, amely ellen a magyarok a múltban küzdöttek, a jelenben még rémesebb alakban kísért.“ A CSKP szlovákiai országos vezetősége határozati javaslatot fogadott el a nemzetiségi statútummal kapcsolatban. A határozati javaslatot a népgyűlés jóváhagyta július 31-én. A javaslatban többek között ez állott .......megadni a nemzetiségeknek ami őket megilleti és erős kézzel elnyomni a köztársaság felbom- lasztására spekuláló erőket,... a magyar nemzetet ma éppen úgy mint Csehszlovákiát a ho- rogkereszt imperializmusa fenyegeti. A barátságos viszony Magyarország és Csehszlovákia között ma korparancs s valamennyi pánger- manizmustól fenyegetett közép-európai kisnemzet érdeke.“ ..A magyar dolgozó nép kelet-szlovákiai nemzeteinek manifesztációja szintén bebizonyította, hogy a CSKP-nek a köztársaság és a demokrácia megvédésére irányuló helyes politikája soraiban hemcsak visszhangot keit, hanem támogatásra is talál. Szlovákia területén a második legnagyobb és politikailag legjelentősebb tüntetésre a demokrácia és a köztársaság megvédéséért Tornó- con került sor, 1938 szeptember 4-én. A gyűlésen a dolgozók, a magyar írók és kulturális dolgozók nevében pedig Lörincz Gyula nyilatkozott, a magyar nép békeszeretetét hangsúlyozta. Rámutatott a magyarokkal szemben elkövetett sérelmekre s követelte ezeknek feltétlen orvoslását éppen a köztársaság sikeres védelmének érdekében. Hivatkozott a magyar nép demokratikus szellemű harcosaira a történelem folyamán s kezeskedik, hogy a magyarok ma is demokraták, akik készek a demokrácia védelmére. A manifesztáció befejezéseként táviratot küldtek Benes köztársasági elnöknek, melyben ezt közölték: „Mi nem hátrálunk, s követeljük, hogy kormányunk se juttasson az ellenség kezére olyan pozíciókat, melyekből bomlás áradhat a köztársaságra. Minden jogot a népnek, szikrányi jogot sem az ellenségnek! “ Dél-Szlovákia Magyarországhoz való csatolásakor, amely 1938 november 11-én befejeződött, különösen súlyos helyzet elé állította á kommunista párt harcosait. A helyzet adta lehetőségek között továbbra is elkövettek mindent a párt tevékenységének biztosítása érdekében. Ezzel kapcsolatban azonban több sajátos problémával kellett megküzdeniük. Az átcsatolás idején 1938 őszén Magyarország területén nem működött rendesen szervezett kommunista párt, a magyarországi kofnmunis- ták munkáját a KMP szervezeteinek 1936-ban bekövetkezett feloszlatása óta a külföldi, eleinte a prágai, majd 1938 ászé és 1939 tavasza között a párizsi ideiglenes vezetőség irányította. 1938 október elején tehát a bécsi döntés előtt Steiner Gábor szenátor összehívta Érsekújvárba a párt szűkebb körű aktíváját. Közölte, ha Érsekújvárt Magyarországhoz csatolják, számolni kell azzal, hogy a párt illegalitásba kényszerül. Egyben utalt arra is, hogyha a város és környéke Magyarországhoz kerülne, hamarosan felkeresi őket a budapesti kommunisták közül valaki, aki további utasításokat ad majd nekik a szervezésre vonatkozólag. Az átcsatolás után azonban ez a kapcsolatfelvétel nem sikerült. Ezért 1939 januárjában illegális területi szervet létesítettek Érsekújvár székhellyel, melyhez 8 járás tartozott Érsekújvár, Komárom, Léva, Párkány, Verebély, Zselíz, Őgyalla és Vágsellye. Az egész illegális szervezet 1940 áprilisában a nagy letartóztatások előtt kb. 400 tagot számlált. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején és területén nyílt meg a legnagyobb lehetőség arra, hogy a fasisztaellenes magyar nép legjobbjai a fasiszta rendszer elleni magatartásának megfelelő kifejezési harci formát találjanak. A Szlovák Nemzeti Felkelés harcaiban 800 magyar partizán vett részt. Rajtuk kívül mintegy 1200 magyar katona állt át a felkelőkhöz. A SZNF a Csehszlovák és a magyar nép új szocialista kapcsolatainak kiinduló pontjává lett A fasisztaellenes erők győzelme a második világháború végén lehetővé tette a népi demokratikus erők és a szocialista erők kibontakozását. A hatalom végleges birtoklásáért azonban mindkét ország dolgozó népének a kommunista párt vezetésével meg kellett vívnia a döntő harcot a belső népellenes erőkkel szemben, amelyek nem riadtak vissza a nacionalizmus újjáélesztésétől sem. A csehszlovákiai dolgozó nép 1948-as februári győzelme s a magyar népi demokratikus erők megszilárdulása megteremtette az alapot a két ország szocializmust építő népének együttműködése számára a nemzetköziség szellemében. Hamar Kálmán A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése szem előtt tartva, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dolgozó népét, amely a teljes államhatalom forrása, a közös hazában megbonthatatlan egységben a cseh és szlovák nemzettel együtt a magyar, a német, a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiség is alkotja; amelyek a Nemzeti Front politikájának szellemében alkotó módon részt vesznek az ország, annak szocialista társadalmi és államrendszere fejlesztésében és ennek keretében önállóan és önigazgatásilag fejlesztik saját nemzeti életüket; a proletár nemzetköziség és a szocialista demokrácia elvétől áthatva és arra törekedve, hogy tovább mélyítse és szilárdítsa a nemzetek és nemzetiségek önkéntes együttélését, eggyüttműködését és szolidaritását, s valamennyi nemzetiségnek egyenjogú helyzetet és részvételt biztosítson az államakarat formálásában és az államhatalom gyakorlásában és megadja további fejlődésük hatékony jogi kezességét; az alábbi alkotmányjogi törvényt fogadta el: 1. Cikkely A Csehszlovák Szocialista Köztársaság mint a cseh és szlovák nép, valamint a köztársaság területén élő nemzetiségek közös állama, a szocialista demokrácia és nemzetköziség szellemében a magyar, a német, a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiségnek biztosítja a sokoldalú fejlődés lehetőségeit és eszközeit. 2. Cikkely 1. A nemzetiségeknek létszámuk arányában kell képviseletet nyernünk a politikai szervekben, a képviseleti testületekben és a többi állami szervben, egyenjogú helyzetüknek kell lennie a gazdasági és kulturális életben. 2. A Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács külön törvényekkel határozza meg, mely képviseleti testületek és végrehajtó szervek mellett létesülnek olyan szervek, amelyek biztosítják a nemzetiségek jogainak érvényesülését és a törvények által meghatározott terjedelemben önállóan döntenek sajátos érdekeikről. 3. Cikkely A magyar, a német, a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiségű polgároknak a törvények által meghatározott terjedelemben és feltételekkel biztosítani kell: — az anyanyelvi művelődés jogát, — a kulturális élet fejlesztésének jogát, — az anyanyelv használatának jogát és a hivatalokkal és más állami szervekkel való kapcsolatban, — a nemzetiségi társadalmi kulturális szervezetekben való társulás jogát, — az időszaki és nem időszaki sajtótermékek kiadásának és tömegtájékoztatási eszközök használatának jogát. 4. Cikkely • 1. A polgár szabadon, saját meggyőződése szerint dönt nemzetiségéről. 2. Tilos az elnemzetietlenítésre irányuló nyomás bármilyen formája. 3. A bármely nemzetiséghez való tartozás egyetlen polgárnak sem lehet kárára. 5. Cikkely Ezt az alkotmánytörvényt szövetségi és nemzeti törvényekkel hajtják végre. 6. Cikkely Ezzel az alkotmányerejű törvénnyel hatályát veszti a Tt. 1000/1960. számú alkotmány 25. cikkelye. 7. Cikkely Ez az alkotmánytörvény 1969. január 1-én lép életbe.
