Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-11-05 / 44. szám

Csehszlovákia Kommunista Pártja és a magyarság 2 új ifjúság'---------------------------­Közöljük, hogy 1968 október 13-én Lekenyében (Bohunovo, okr. Roznava) is megalakult a ma­gyar ifjúsági klub, melynek egyelőre 42 tagja van. Klubunk vezetősége a következő: elnök: Kucserák Árpád, Bohunovo, okr. Roznava alelnök: Repka Erzsébet pénztáros: Tóth Irén kultúrfelelős: Mázik Bertalan és Beke Ferenc A Lekenyei Magyar Ifjúsági Klub $ v. y y /&. .*38 ■< M jrfä# í* .r í *o í- z í mmmmm A mmm Madách Imre Ifjúsági Klub Ipolybalogon A nagykürtösi járás újabb ifjú­sági klubja október 6-án alakult Ipolybalogon Varga Lajos klubve­zető kezdeményezésére. Az alaku­ló gyűlésen szép számban jelentek meg a falu fiataljai. Jelenleg a klubnak negyvenkét nyilvántartott tagja van. s hozzáfűzhetjük, hogy valamennyien aktívan kívánnak dol­gozni, tevékenykedni a klub kere­tén belül. Megjegyezhetjük, hogy mindeddig a falúban a CSISZ szervezet nem sokat hallatott magáról. Nem volt aki irányítsa a fiatalokat és a já­rási szervek semmit sem tettek annak érdekében, hogy felülvizs­gálják a passzivitás és tétlenség okait. (Érdekes, hogy a járás va­lamennyi magyar falujában így volt ez. Például a vezetőség egy ízben sem látogatott el a fiatalok közé, ahol alkalmuk lett volna elbeszél­getni nehézségeikről, problémáik­ról). Érthető tehát, hogy a fiata­lok örömmel vették tudomásul egy sokatígérő klub megalakulását. Lel­kesedéssel tömörültek a klubba; támogatni kívánják a MIKT kez­deményezését, hiszen szívügyük a magyar fiatalok érdekeinek védel­me. A klub vezetői és a tagság má­ris szorosan együttműködnek, ter­vezgetnek, és remélik, hogy e ter­vek a valóságban is beteljesülnek. Már több összejövetelt rendeztek, ahol baráti egyetértésben elszóra­koztak. A klubnak máris van egy komoly megmozdulása. Október 27- én Ipolybalogon megrendezték az Ipolymanti Ifjúsági Találkozót. A találkozón részt vett a járásban tevékenykedő csábi Mikszáth Kál­mán Ifjúsági Klub, valamint a kelenyei Móricz Zsigmond Ifjúsági Klub tagsága és a környék vala­mennyi' fiatalja. Elmondhatjuk, hogy a találkozó igaz, őszinte ba­ráti légkörben zajlott le. A részt­vevő járási vezetők meggyőződhet­tek arról, milyen nagy lelkesedés, akarat rejtőzik az ipolymenti ma­gyar fiatalokban, milyen példásan, barátian tudnak viselkedni és szó­rakozni. A találkozón összeült a részt vevő klubok vezetősége és elbe­szélgettek eddigi munkájukról. Konkrét javaslatok hangzottak el a klubok tevékenységével kapcso­latban. A beszélgetést Agócs Ve­ronika a Magyar Ifjúsági Klubok Központi Tanácsának tagja vezet­te. Leszögezték, hogy továbbra is támogatják a MIKT kezdeménye­zését, és arra törekednek majd, hogy a járásban minél több klub alakuljon, a magyar fiatalok egy­ségbe tömörüljenek és összefogva, aktívan dolgozzanak. Csáky Károly A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségeinek helyzetét szabályozó 1968. október 27-i alkotmánytörvény A csehszlovák szociáldemokrata párt mar­xista balszárnyainak fenyőházi (Lubochna) konferenciáján, ahol Szlovákia és Kárpátalja dolgozói vettek részt 1921 január 16—17-én kimondták a Kommunista Internacionáléhoz való csatlakozást, a 149 küldött közül 88 szlo­vák, 15 német, 4 zsidó, 6 ukrán küldöttön kí­vül 36 magyar nemzetiségű küldött képviselte a forradalmi szellemű 'magyar dolgozókat. Megtalálták az egymáshoz vezető utat, s a köztársaság fennállásának egész ideje alatt bizonyítékát acíták a munkásosztály nemzeti­ségi különbségre való tekintet nélküli harca lehetőségének. A szlovákiai magyar dolgozók közösen vívták harcukat a csehszlovák bur­zsoázia ellen; éppen úgy mint a magyar bur­zsoázia ellen a köztársaság első éveiben az 1929—34-es gazdasági válság súlyos éveiben, különösképpen pedig a köztársaság veszélyez­tetésének idején, valamint a fasizmus elleni küzdelemben. Csehszlovákia Kommunista Pártja a magyar dolgozók körében végzett munkája során arra törekedett, hogy a magyar dolgozók világosan lássák a különbséget a polgári demokrácia és a fasizmus között. A dolgozó nép, különösen a nemzeti kisebbség dolgozó népe számára egyáltalán nem lehetett közömbös, hogy pol­gári demokratikus köztársaság,, vagy fasiszta állam polgára-e. A magyar dolgozók nagy ré­sze tudatosította a tényt, hogy Csehszlová­kiában a Csehszlovák Kommunista Párt legá­lis keretek között működik, s vezeti a mun­kásosztály harcát nemzeti különbség nélkül a kapitalista kizsákmányolás megdöntésére, a teljes egyenjogúság megteremtéséért, gazda­sági, szociális, kulturális és a nemzeti egyen­jogúság terén. A fasizmus győzelme a Cseh­szlovák Kommunista Párt feloszlatását, a ha­ladó és demokratikus erők teljes vereségét a fajelmélet alkalmazását más nemzetek s a nemzeti kisebbségek létének veszélyeztetését jelentette volna. A magyar nép eredményes fasisztaellenes harcának szempontjából döntő jelentősége volt, hogy Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának sikerül-e kivonni a szlovákiai magyar dolgozókat a csehszlovákiai magyar burzsoázia politikájának káros befolyása alól. Igen fontos volt, hogy a szlovákiai magyar nép meggyőződjék arról, hogy a demokrácia és a köztársaság védelme a fasizmus ellen nem irányul a magyarországi dolgozók érdeke ellen, hanem inkább azok ügyét is szolgálja; a hitleri Németország ellen folytatott harc egyben Magyarország függetlenségéért vívott harcot is jelentette. A fasisztaellenes harc módszereit a kommu­nista internacionálé VII. kongresszusa dolgoz­ta ki Moszkvában 1935 júliusában. A kong­resszus rámutatott arra, hogy a demokratikus államok megvédhetik önállóságukat a fasiszta veszéllyel szemben, a munkáspártok egység­frontjának létrehozása, valamint az összes de­mokrata erők nemzetiségi különbségre való tekintet nélküli népfrontba tömörítése által. A magyar dolgozók politikailag tájékozott ré­sze látta, hogy a kommunista internacionálé olyan célt tűzött ki, amely az adott helyzetben teljesen megfelel a munkásosztály érdekének és a nemzeti kisebbségek nemzeti érdekeinek is; a szlovákiai magyar dolgozók nagy lelke­sedéssel láttak hozzá, hogy valóra váltsák a kommunista internacionálé által kitűzött fela­datot. Hiába tiltotta be a rendőrség a kommunista és szocialista munkások 1935 augusztus 8-ára összehívott közgyűlését Pozsonyban. A szo­ciáldemokrata munkások országszerte csatla­koztak a kommunisták akcióihoz annak elle­nére, hogy pártjuk vezetőségi tagjai a közös akciók ellen foglaltak állást. A CSKP új taktikája új elemeket vitt a me­zőgazdasági munkások és kisparasztok moz­galmába is. Jellegzetesen ilyen terület volt Dél-Szlovákia. mindenekelőtt Komárom, Űgyal- la, Érsekújvár, Galánta, Léva, Nyitra vidéke és a dunaszerdahelyi járás. E területen a ma­gyar dolgozók harcát a CSKP vezetői: Steiner Gábor, Major István, Mező István irányították. A magyar dolgozók politikai harcának irányí­tásában a CSKP-nak felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtottak a magyar nemzetiségű kommunisták. A CSKP szlovákiai vezetőségé­nek 33 tagja közül 11 magyar nemzetiségű volt. Valamennyien hatalmas munkát végez­tek a fasisztaellenes egységfront megteremté­se érdekében. A magyar dolgozó nép 1937 má­jus elsején ünnepélyes fogadalmat tett még­pedig Vágsellyén, ahol a kommunista és szo- ciádemokrata párt közösen rendezett gyűlé­sén 2300 személy vett részt. Diószegen, Rozs­nyón, Érsekújvárott, Párkányban, Ipolyságon, Galántán, Zselízen, Léván és másutt — hogy a szabadság, a haladás és a szocializmus gon­dolatától vezéreltetve a francia és a spanyol nép példáját követve, minden áldozatra készek a fenyegető fasiszta veszély ellen. A május elsejei ünnepségek a magyar dolgozók köré­ben különösen nehéz körülmények között zaj­lottak le, a magyar dolgozók a május elsejei ünnepségek alkalmával is bebizonyították, hogy helyesen látják a kor, a demokrácia és a ha­ladás életbevágóan fontos kérdéseit. „A Kelet-Szlovákiai nemzetiségek manifesz- tációjára“ 1938 július 30—31-én került sor. Itt meneteltek a szlovákok, a németek, Mecen- zév, Kézsmárk, Lőcse környékéről, a magya­rok Királyhelmec, Losonc, Rozsnyó, Fülek, Ri­maszombat tájairól. Klement Gottwald üdvö­zölte a népgyűlést. A magyar dolgozók kép­viselője Major István, magyar nyelven mon­dott beszédében fogadalmat tett a horogke­reszt elleni harcra. Említést tett a magyar nemzet harcairól, a németesítő törekvések el­len. Rámutatott a magyar nemzet dicső és tragikus harcaira, amelyek a magyar nemzet németellenes ellenszenvét testesítik meg. Hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet haladó hagyományait nem akadályozhatják meg, sőt ellenkezőleg elősegíthetik a magyar nép és a köztársaság összes nemzete fasizmus elleni közös harcában. Éppen ezért kijelentette: „Mi is magyar kommunisták vörös zászlónk alatt ennek a magyar múltnak hagyományaihoz ra­gaszkodunk, hiszen az a törekvés, amely ellen a magyarok a múltban küzdöttek, a jelenben még rémesebb alakban kísért.“ A CSKP szlovákiai országos vezetősége ha­tározati javaslatot fogadott el a nemzetiségi statútummal kapcsolatban. A határozati ja­vaslatot a népgyűlés jóváhagyta július 31-én. A javaslatban többek között ez állott .......meg­adni a nemzetiségeknek ami őket megilleti és erős kézzel elnyomni a köztársaság felbom- lasztására spekuláló erőket,... a magyar nem­zetet ma éppen úgy mint Csehszlovákiát a ho- rogkereszt imperializmusa fenyegeti. A barát­ságos viszony Magyarország és Csehszlovákia között ma korparancs s valamennyi pánger- manizmustól fenyegetett közép-európai kis­nemzet érdeke.“ ..A magyar dolgozó nép ke­let-szlovákiai nemzeteinek manifesztációja szintén bebizonyította, hogy a CSKP-nek a köztársaság és a demokrácia megvédésére irá­nyuló helyes politikája soraiban hemcsak visszhangot keit, hanem támogatásra is talál. Szlovákia területén a második legnagyobb és politikailag legjelentősebb tüntetésre a demo­krácia és a köztársaság megvédéséért Tornó- con került sor, 1938 szeptember 4-én. A gyű­lésen a dolgozók, a magyar írók és kulturális dolgozók nevében pedig Lörincz Gyula nyilat­kozott, a magyar nép békeszeretetét hangsú­lyozta. Rámutatott a magyarokkal szemben el­követett sérelmekre s követelte ezeknek fel­tétlen orvoslását éppen a köztársaság sikeres védelmének érdekében. Hivatkozott a magyar nép demokratikus szellemű harcosaira a törté­nelem folyamán s kezeskedik, hogy a magya­rok ma is demokraták, akik készek a demo­krácia védelmére. A manifesztáció befejezése­ként táviratot küldtek Benes köztársasági el­nöknek, melyben ezt közölték: „Mi nem hát­rálunk, s követeljük, hogy kormányunk se jut­tasson az ellenség kezére olyan pozíciókat, me­lyekből bomlás áradhat a köztársaságra. Min­den jogot a népnek, szikrányi jogot sem az ellenségnek! “ Dél-Szlovákia Magyarországhoz való csato­lásakor, amely 1938 november 11-én befeje­ződött, különösen súlyos helyzet elé állította á kommunista párt harcosait. A helyzet adta lehetőségek között továbbra is elkövettek min­dent a párt tevékenységének biztosítása ér­dekében. Ezzel kapcsolatban azonban több sa­játos problémával kellett megküzdeniük. Az átcsatolás idején 1938 őszén Magyarország te­rületén nem működött rendesen szervezett kommunista párt, a magyarországi kofnmunis- ták munkáját a KMP szervezeteinek 1936-ban bekövetkezett feloszlatása óta a külföldi, ele­inte a prágai, majd 1938 ászé és 1939 tavasza között a párizsi ideiglenes vezetőség irányítot­ta. 1938 október elején tehát a bécsi döntés előtt Steiner Gábor szenátor összehívta Ér­sekújvárba a párt szűkebb körű aktíváját. Kö­zölte, ha Érsekújvárt Magyarországhoz csatol­ják, számolni kell azzal, hogy a párt illegali­tásba kényszerül. Egyben utalt arra is, hogyha a város és környéke Magyarországhoz kerül­ne, hamarosan felkeresi őket a budapesti kom­munisták közül valaki, aki további utasításokat ad majd nekik a szervezésre vonatkozólag. Az átcsatolás után azonban ez a kapcsolatfelvé­tel nem sikerült. Ezért 1939 januárjában ille­gális területi szervet létesítettek Érsekújvár székhellyel, melyhez 8 járás tartozott Érsekúj­vár, Komárom, Léva, Párkány, Verebély, Zselíz, Őgyalla és Vágsellye. Az egész illegális szer­vezet 1940 áprilisában a nagy letartóztatások előtt kb. 400 tagot számlált. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején és te­rületén nyílt meg a legnagyobb lehetőség ar­ra, hogy a fasisztaellenes magyar nép legjobb­jai a fasiszta rendszer elleni magatartásának megfelelő kifejezési harci formát találjanak. A Szlovák Nemzeti Felkelés harcaiban 800 magyar partizán vett részt. Rajtuk kívül mintegy 1200 magyar katona állt át a felke­lőkhöz. A SZNF a Csehszlovák és a magyar nép új szocialista kapcsolatainak kiinduló pontjává lett A fasisztaellenes erők győzel­me a második világháború végén lehetővé tette a népi demokratikus erők és a szocialista erők kibontakozását. A hatalom végleges birtoklá­sáért azonban mindkét ország dolgozó népé­nek a kommunista párt vezetésével meg kel­lett vívnia a döntő harcot a belső népellenes erőkkel szemben, amelyek nem riadtak vissza a nacionalizmus újjáélesztésétől sem. A cseh­szlovákiai dolgozó nép 1948-as februári győ­zelme s a magyar népi demokratikus erők megszilárdulása megteremtette az alapot a két ország szocializmust építő népének együtt­működése számára a nemzetköziség szellemé­ben. Hamar Kálmán A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nem­zetgyűlése szem előtt tartva, hogy a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság dolgozó népét, amely a teljes államhatalom forrása, a közös hazában megbonthatatlan egységben a cseh és szlovák nemzettel együtt a magyar, a német, a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiség is alkotja; amelyek a Nemzeti Front politikájának szel­lemében alkotó módon részt vesznek az or­szág, annak szocialista társadalmi és állam­rendszere fejlesztésében és ennek keretében önállóan és önigazgatásilag fejlesztik saját nemzeti életüket; a proletár nemzetköziség és a szocialista demokrácia elvétől áthatva és arra törekedve, hogy tovább mélyítse és szilárdítsa a nemze­tek és nemzetiségek önkéntes együttélését, eggyüttműködését és szolidaritását, s vala­mennyi nemzetiségnek egyenjogú helyzetet és részvételt biztosítson az államakarat formá­lásában és az államhatalom gyakorlásában és megadja további fejlődésük hatékony jogi ke­zességét; az alábbi alkotmányjogi törvényt fogadta el: 1. Cikkely A Csehszlovák Szocialista Köztársaság mint a cseh és szlovák nép, valamint a köztársaság területén élő nemzetiségek közös állama, a szocialista demokrácia és nemzetköziség szel­lemében a magyar, a német, a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiségnek biztosítja a sokoldalú fejlődés lehetőségeit és eszközeit. 2. Cikkely 1. A nemzetiségeknek létszámuk arányában kell képviseletet nyernünk a politikai szervek­ben, a képviseleti testületekben és a többi ál­lami szervben, egyenjogú helyzetüknek kell lennie a gazdasági és kulturális életben. 2. A Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács külön törvényekkel határozza meg, mely képviseleti testületek és végre­hajtó szervek mellett létesülnek olyan szervek, amelyek biztosítják a nemzetiségek jogainak érvényesülését és a törvények által meghatá­rozott terjedelemben önállóan döntenek sajá­tos érdekeikről. 3. Cikkely A magyar, a német, a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiségű polgároknak a törvé­nyek által meghatározott terjedelemben és feltételekkel biztosítani kell: — az anyanyelvi művelődés jogát, — a kulturális élet fejlesztésének jogát, — az anyanyelv használatának jogát és a hivatalokkal és más állami szervekkel való kapcsolatban, — a nemzetiségi társadalmi kulturális szer­vezetekben való társulás jogát, — az időszaki és nem időszaki sajtótermé­kek kiadásának és tömegtájékoztatási eszkö­zök használatának jogát. 4. Cikkely • 1. A polgár szabadon, saját meggyőződése szerint dönt nemzetiségéről. 2. Tilos az elnemzetietlenítésre irányuló nyo­más bármilyen formája. 3. A bármely nemzetiséghez való tartozás egyetlen polgárnak sem lehet kárára. 5. Cikkely Ezt az alkotmánytörvényt szövetségi és nem­zeti törvényekkel hajtják végre. 6. Cikkely Ezzel az alkotmányerejű törvénnyel hatályát veszti a Tt. 1000/1960. számú alkotmány 25. cikkelye. 7. Cikkely Ez az alkotmánytörvény 1969. január 1-én lép életbe.

Next

/
Thumbnails
Contents