Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-10-29 / 43. szám
A történelem bizonyítja, hogy minden államot tönkretett a sovinizmus, lett légyen az nemzeti, rendi, politikai vagy vallási sovinizmus. Nem emlékszem most annak a modern portugál történésznek a nevére, akinek munkájából részletés kivonatokat olvastam Londonban; meggyőzően mutatja ki, hogy a portugál világbirodalmat mint tette tönkre a so- vén imperializmus. És mit bizonyít Ausztria és Magyarország, Porosz-Németország és a cári Oroszország bukása? Aki fegyvert íog, fegyver által pusztul is el. A nemzeti problémát helyesen fogjuk megoldani, ha belátják, hogy annál nemzetiebbek leszünk, minél emberiebbek vagyunk. És annál emberiebbek leszünk, minél nemzetiebbek vagyunk. Nemzet és emberiség, nemzetiség és nemzetköziség, nacionalizmus és humanitás között nincs olyan viszony, hogy az emberiség mint egész, az emberiség és az internacionalizmus, mint extenzív és intenzív morális törekvések, nemzeten kívülálló, nemzetellenes, nemzetfeletti és nemzetiségfelettiek lennének. A nemzetek az emberiség természetes szervei. A pozitív nacionalizmus ellen, mely intenzív munkával dolgozik nemzetének emelésén, senkinek sem lehet kifogása. A nemzeteknek és az emberiségnek nem a hazaszeretet, de a sovinizmus az ellensége. A hazaszeretet nem jelenti azt, hogy más nemzeteket ne szeressünk. , i Természetes, hogy a nemzetiséget, a valamelyik nemzetiséghez való tartozást, gyakorlatban a nyelv határozza meg; bizonyos, hogy a nyelv a nemzeti szellem kifejezője. Ámde nem egyetlen kifejezője; a XVIII. század óta tanulmányozzák a nemzetiségi kérdés lényegét és eljutottak ahhoz a felismeréshez, hogy a nemzetiség, egy nemzet sajátossága és jellege az egész szellemi és kulturális életben megnyilatkozik. Ezért ma már a nemzetiség tudatos ápolása nemcsak nyelvi, hanem átfogó kulturális programot is követel, — művészetünk és irodalmunk, filozófiánk és tudományunk, törvényhozásunk és államunk, politikánk és kormányzásunk, vallást, erkölcsi és általában szellemi sajátságaink szükségszerűen nemzetiek. Most, hogy a politikai önálló" ságot megszereztük és így sorsunk uraivá lettünk, nem elégedhetünk már meg olyan nemzetiségi programmal, mint amilyennek alapján a nemzeti és állami szolgaság idején dolgoztunk; természetes, hogy akkor a nyelvi program volt a fontos, míg a mostani nemzeti programnak összkuiturálisnak kell lennie. 1. Az önálló Csehszlovákia kivívására irányuló törekvések politikai központtá a Csehszlo vák Nemzeti Tanács volt. A tanács elnöke T. G. Masaryk. titkára E Benes, a szlovákok képviselője pedig M. R. Stefánik volt A Nemzeti Tanács irányította a több mint negyvenezres csehszlovák légiókat is. 2. A köztársaság megalakulásáért folyó harcban nagy szerep jutott az amerikai cse beknek és szlovákoknak is. Az első világháború éveiben csak szlovákokból több mint 700 ezer élt az Egyesült Államokban, és ezek anyagilag is nagyban segítették a Nemzeti Tanács működését. 1918 május 30-án az Amerikában tartózkodó cseh és szlovák vezetők aláírták a képünkön látható Pittsbourghi Egyezményt, amely a szlovákok jogainak biztosítására készült. Lényegében a csehek és szlovákok egyenrangú viszonyáról tanúskodik. A második dokumentum az úgynevezett Martini Felhívás, a- mely 1918 október 30-án a szlovák nemzet csatlakozását hirdeti a két nappal előbb megalakult Csehszlovák köztársasághoz. |> 3. A burzsoá demokrata Csehszlovákia, amely belső berendezését illetően Közép- Európa legdemokratikusabb állama volt, nem volt képes megoldani a dolgozók szociális problémáit. Az ember ember általi kizsákmá- niolása nem szűnt meg, A kommunisták vezette munkásság két évtizeden át igen sok áldozatot hozott a köztársaság szociális viszonyai nak megváltoztatása érdekében. A harc több esetben vért is követelt. Ha csupán a szlovákiai viszonyokra emlékezünk vissza, itt említhet- hik a Krompachy-i vérontást, a Kosúton agyonlőtt négy munkást, épp a kosúti áldozatok esetével kapcsolatos parlamenti tiltakozások néhány idézetét olvashatjuk ezen a képen. Továbbá ott láthattuk Major István képviselőt is, akit börtönből való kiszabadulás után lelkesen fogadták harcostársai. mm fiewa hív Beid pratulud miesf a f WlekB da alle r Inir&s sspörs & pmcMa PrefosavKoüifoiiisifiela!»? ElSŐ ELNÖKÜNK GONDOLATAIBÓL 5, A második világháború éveiben otthon és a határokon túl az ország legjobb hazafiai küzdöttek a fasizmus legyőzéséért és az ország függetlenségének visszaállításáért. Képünkön Ludvík Svoboda tábornok 1944 október 6-án az első felszabadult falu, Visny Komárnik lakosaival beszélget. 6. 2948. február 25. A reakció paces-kísérlete kudarcba fulladt. Az új Gottwcdd-kormány megalakulása a dolgozó nép teljes győzelmét jelentette. Képünkön Klement Gottwald bemutatja új kormányát Eduard BeneS köztársasági elnöknek. 4. A müncheni kapituláció Csehszlovákia függetlenségének elvesztését, a köztársaság földarabolását jelentette. 7. Az emberi arculatú szocializmusért folyó harc elválaszthatatlan Alexander Dubéek nevétől. A megnehezült körülmények "között ás. a párt akcióprogramjának teljesítése mellett, minden igyekezetünkkel a január utáni politikai vonalat védelmezzük.
