Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-01-23 / 4. szám

új ifjúság Nőka volánnál „JELEZTE, HOGY JOBBRA KANYARODIK, ÉS AZUTÄN VÁLÖBAN' JOBBRA KANYARÓ-* DOTT, URAIM, MEGÉRTIK, HOGY MEGLEPŐDTEM..." — MAGYARÁZTA ÉVEKKEL EZE­LŐTT EGY SOFŐR AZ ÖSSZEÜTKÖZÉS OKÁT EGY BIZONYOS HÖLGYVEZETÖVEL. HÜSZ ÉVVEL EZELŐTT EZ A VÉDEKEZÉS A LEGJOBB VICCKÉNT JÁRTA BE EGÉSZ FRANCIA- ORSZÁGOT. • A ROSSZINDULATÜ ÉLCEK SORÁBA, AMELYEK A SZOKNYÁS SOFŐRÖK ELLEN IRÁ­NYULNAK, TARTOZIK EZ A MÁR SZINTE KLASSZIKUSSÁ VÁLT MONDÁS: „A NŐK TÚLSÁGOSAN INTENZÍV LELKIÉLETET ÉLNEK, SEMHOGY ÉSZREVEGYÉK, AZ UTCÁN SZEMBEJÖVŐ JÁRMŰVET“. ÁM MA MÁR A NŐ JOBBAN VEZET KOCSIT, MINT A TEREM­TÉS KORONÁJA: A FÉRFI. • KI ÁLLÍTJA EZT? Különböző hivatalok és illetékes tényezők, amelyek statisztikai adatokra, s ahol ezek hiányoznak — a tanúk­ra hivatkoznak. Az az idő, amikor a női sofőr, tréfák céltáblája volt — elmúlt. • EGY-KÉT ADAT A „NŐI BALESETKILOMÉTEREKRŐL“ A statisztika szerint 1965-ben tíz autóbaleset közül kilenc esetben férfi ült a volánnál és csak egy esetben nő. A forgal­mi rendőrség statisztikája is hízelgő a nőkre nézve. Tíz sza­bálysértés közül — például meg nem engedett sebesség, vagy ráhajtás a sárga csíkra — csak egy esetben nő a vét­kes. A hajtási igazolvány elvo­nását tárgyaló bizottság 1965- ben 107 esetet tárgyalt, mely­ből 106 esetben férfi volt az igazolvány tulajdonosa. • A PSZICHOANALITIKUS NYILATKOZIK A HÖLGY­VEZETŐ LELKÉNEK TIT­KAIRÓL Ebbe a titokba a svájci orvos Charles Odier akart behatolni. Pszichoanalízist alkalmazott. Az eredmény: nézete szerint a férfiak a volán mögött erőszakosak­ká, agresszívekké válnak, míg a nőnek az autóvezetés csak boldog, örömteli él- ménvt jelent. Míg a férfi az országutat uralni akarja, ez a gondolat teljesen idegen a nő számára; eszébe sem jut egv vadidegen kocsive­zetővel versenyre kelni. A nőben, ha nem is viszi saját gyermekét — akkor is fele­lősségérzet alakul ki a ko­csiban ülők iránt, amit már szinte anyai érzésnek is ne­vezhetnénk. Ezenfelül a nő nyugodtabb a volán mögött, mint a férfi. A férfi szen­ved, ha valaki megelőzi, még akkor is, ha sokkal gyorsabb sportkocsi volt, amely legyőzte. A nők ezt a fajta hiúságot nem isme­rik. • JAJ. MAMÁM! Háf rendben van — a nők óvatosabban, megbízhatóbban vezetnek — mordul fel a sér­tett férfi. De hogyan állunk a vezetés technikájával? — Talán jobban vezetnek a nők, mint mi? Szóval alig mondtuk ki, hogy a nók óvatosabban vezetnek, már tömérdek bíráló megjegy­zés hullik a szép nem fejére. • CSUPA TÜLÉRZÉKENY HISZTERIKA ... — Ha autót látok, amelyet nő vezet — mondja Jean Fouché, a csendörség őrna­gya — attól félek, hogy a nő az első kis akadály előtt szeméhez kapja a kezét és felkiált: jaj, mamám! • LASSÚ A REAKCIÓJUK Ez az a klasszikus vád. amely szerint a nők kapkodnak, ösz- szecserélik. mit kell a bal, mit a jobb kezükkel tenniök és a távolságot sem képesek helye­sen megítélni. Hogy mi van a motorfedél alatt — az nekik mindegy. A nók nem tudnak a motor­nak engedelmeskedni — mond­ja egv garázsmester. És az oktató, aki állandó társa egy női tanulóját idézi: „A fenébe is. miért kell a hármast be­dobnom. mikor a kettessel olyan remekül megyek?!...“ • TÚL GYENGE A KACSÖ- JUK .. Az autó körüli dolgokban van egy terület, ahová a nőknek ..tilos a belépés". Ez a ' vizsgáztató bizottság, amelv a hajtási igazolványo­kat adományozza. 1966-ban egv asszony jelentkezett az inspektori helyre (egy vizs­gáztató-bizottsági tag özve­gye). Az ő jelentkezési ivét azonnal kiselejtezték. A hi­vatalos indokolás: A vizs­gáztatónak sokoldalú tudás­sal kell rendelkeznie, mert a vizsgázókat különböző ka­tegóriában kell kipróbálnia. Egy asszonynak nincs elég ereje ahhoz, hogy az esetle­ges hibákat a volán mellett, helyben korrigálja. Azon­kívül a nehéz tehergépko­csiknál az ülések a motorral vannak elválasztva és a nő­nek nem elég hosszú a kar­ja, hogy ilyen helyzetben 1* uralhassa a kormánykereket. Azonban egy az inspekto­rok közül őszintén beszél: „Attól félünk, egy-két ta­nulónk nem bírná elviselni, hogy a vizsgáról egy asz- szonv repítse ki. Néha bi­zony a vizsgáztató egy-két pofont is kifog ...“ Az előrelátó bizottság az inspektorait kiöregedett tankosok, repülők és nyuga­lomba vonult tűzoltók közül válogatja ki. • CSÚCSTELJESÍTMÉNY — 375 LECKE „Nem osztályozom tanulói­mat jókra és rosszakra, hanem kor szerint“ — mondja Chris­tian Dubois úr, a speciális női sofőriskola alapítója. „A leg­lényegesebb tényező ugyanis a kor. Aláírja ezt minden ok­tató is. A 18 éves fiatal lányok rendszerint már előszörre lete­szik a vizsgát, a negyvenesek­kel már nehezebben megy a dolog. A harmadik kategóriába tartoznak az 55 év feletti höl­gyek, akik utoljára talán 1940- ben ültek kormánykeréknél, amikor az evakuációkor férjeik kocsiját vezették. Az olyanok­nál. akik már nyugdijképasek, ez a tanítás valóban a legna­gyobb türelempróba. Az én csúcsteljesítményem az a 375 leckeőra volt, amelyet egy mo­torizált nagymamának adtam“. Van az idősebb tanuló-veze- tóknek valami speciális hibája? Az oktatók rábólintanak. „A férfiak negyven éven felül már ritkán kezdenek autóvezetést tanulni, de nagyon sok olyan nő van. aki viszont csak ekkor kezdi . . . Nem néznek hátra a „curukkolásnál“, az út közepén hajtanak, nehogy nekimenjenek a parkoló kocsiknak. Nagyon rosszul ítélik meg a távolságot, úgy, hogy amikor „kígyóban” haladnak, annyi helyet foglal­nak el. mint három más sofőr együttvéve. Ismétlem azonban, hogv a fiatal női vezetőkkel ilven problémák nincsenek; teljesen úgy vezetnek és visel­kednek. mint a korukbeli fia­talemberek. • KI AKARJÁK ÉRDEMEL­NI A KITÜNTETÉST... 9 Az autóiskola-oktatők szindikátusának elnöke Mau­rice Moerau kijelentette, hogy a férfiak okosabban tennék, ha bizonyos dolgok­ról, például a túlérzékeny­ségről, nem beszélnének. „A vizsgákon gyakran lá­tunk halottsápadt férfiakat „Az orvosokkal és az írók­kal van a legtöbb baj és munka a kurzusokon. „Leg- többnvire félnek • kormány­keréknél“. Kihangsúlyozza a szép nem előnyeit. A nók tanu­lékonyabbak és gyors elő­menetelt tanúsítanak. A fér­fiak meg vannak róla győ­ződve, hogy a technika a vérekben van és ezért gyak­ran oda sem figyelnek az oktatók intelmeire és taná­csaira. Van úgy, hogy egy- egy lecke alatt semmit sem tanulnak. A nők komolyan veszik a dolgot. Miután kocsit ve­zetni a férfiak felsőbb isteni küldetése — ki akarják ér­demelni ezt a kitüntetést, hogy ők is vezethetnek: szorgalommal és tanulással — és ez a nők legnagyobb előnye. • AMAZONOK A VOLÁNNÁL Óvatosság, tehetség — rend­ben van. elismerjük. De nem fárad el a nő hamarább a vo­lánnál, mint egy átlagos sofőr?, „Amikor 24 őrá hosszat ül­tem a kormánykeréknél Lé Mansban, ki kellett bírnom va­lamit" — válaszolja a tempe­ramentumos Suzanne Largeot. (1937-ben Le Mans-ban egy Simca 1100-ason győzött a sa­ját kategóriájában) „A verseny ü¥án pedig ismét á volán gé kellett ülnöm, — mondj* nevetve — a férjem és a bá­tyám tudniillik egész éjszaka nem aludtak, roskadoztak a fá­radtságtól — hát mit: tehet» tem, még ezt is kibírtam.“ A „24 óra La Mans-ban“ a volánok amazonjainak sikerét mint feminista győzelmet ün­nepelte koruk. 1903 május 24- én a Párizs-Madrid versenyben Camille du Gast asszony az el­sők között futott be, pedig út­közben még egy sérült ver­senytársának is a segítségére sietett. A közvélemény, mint hőst ünnepelte. Ma már egy i- lyen verseny után megjegyez­nénk: „Ezt már bármelyik asz- szonv meg tudja tenni.“ An­nak idején azonban az emberek oda voltak a csodálkozástól: „Hihetetlen! Egy vékony kis nő és felveszi a versenyt a fér­fiakkal!“ ♦ A FÉRFIAK HATALMA ÉS A NŐK TEHETSÉGE A legilletékesebb férfi, a- ki a végkövetkeztetésnél segítségünkre lehet Michel Roche úr, az országutak forgalmi biztonságát kuta­tó intézet igazgatója. Az 6 kezdeményezésének köszön­hető. hogy az intézetben külön „hölgyvezetők nap“- ját Is tartanak. Tapasztala­tai és személyes meggyőző­dése szerint a női vezetők' diszkriminálása tisztára e- lőítéleteken alapul és sem­mi köze a nemek közti bio­lógiai eltérésekhez. „A nőt ura és parancso­lja olyan hosszú ideig tar­totta távol minden sport­tevékenységtől, hogy még ma is úgy reagál mint egy rabszolga.“ „A nőknek nem kell tél- niök az igazság órájától" — mondja még Roche űr. „Személyes meggyőződésem, hogy előbb vagy utóbb el kell majd ismernünk, hogy a férfi és nő között — ami a tehetséget és tudást ille­ti. semmilyen^ különbség sincsen.“ A 100 + 1 NYOMÁN CSAK HÁZASULANDÓKNAK MUDR. A. RUSEV A tizenhét évesek szerelmei ♦ * ♦ Lehet, hogy egyesek megkérdik: mit tud a szerelemről egy tizenhét éve» lány? A felelet:, vagy töl sokat, vagy semmit. Hogy könnyebben megértsük a tizenhét évesek világát, leírok néhány aprónak tűnő ésetet. ^Egy kificamult érzeku lány egyszer elárulta ne­kem. hogy attól a pillanattól kezdte magát nőnek érezni, hogy a fiúja ezt mondta neki egy sportna­pon: „Csakis téged foglak nézni". Milyen visszhang­ra talált a lánynál ez a néhány sző? Kezdett in- cselkedon tornászni, öltönyét gondosan megigazgat­ta. hogy alakja jobban kidomborodjék és boldo­gan mosolygott, mert tetszeni akart a választott­jának. + Más lány viszont ezt mondta: „Szűz voltam és kerültem a fiúkat. De amikor barátnőim a gyárban folyton kigúnyoltak, gondolkodás nélkül engedtem az első fiúnak. Táncmúlatság volt. Szólt, hogy menjünk sétálni. Odakünn megcsókolt, és visszaélt tapasztalatlanságommal. Most azt hiszem hogy állapotos vagyok." Amikor behivattam a ren­delőmbe a legényt és megkérdeztem, elveszi-e a lányt, nevetve mondta: „Doktor úr, maga nagyon régimódi. Ml nem vagyunk szerelmesek egymásba. Fizetek ötszáz koronát, a magzatot elveszik tőle és kész az egész." Mit tudhatott ez a tizenhatéves lány a szerelem­ről? Nemcsak fizikailag bántották, de lelkileg is, mert boldogtalanságéban, keserűségében magára hagyták. Máig se tudja, hogy amit érzett szere­lem volt-e vagy szenvedés. Szép volt, sudár, kitű­nően táncolt, szépen keresett, de senki sem vilá­gosította fel. hogyan lehet boldoggá. .Amit a barát­női tanácsoltak, az rossz volt Nem tudta, hogy az­zal nem szerzi meg a férfit, ha lefekszik neki. Egyetlen este nem elegendő, hogy két fiatal meg­állapíthassa, közös-e az érdeklődésük, nézetük az életről. Szokássá kéne válni, hogy a lány keresse fel a nöorvost, mielőtt komoly lépésre szánja el magát. Sokéves gyakorlatom során csak két lány keresett fel, hogy tanácsot kérjen, miként előzheti meg a terhességet, hogyan védekezhet a nemi bajok el­len, ha nemi életet kezd. Legtöbbször akkor jön­nek a rendelőbe, amikor már késő. amikor már minden tanács felesleges. A modern orvosi ren­delésnek az lenne a küldetése, hogy megelőzze a bajt. betegséget, hogy a fiatalok barátot, megbíz­ható tanácsadót lássanak az orvosban. ^ Nézzünk csak egy további esetet. A lány vér­zett, amikor kórházba hozták. Megkérdeztem: — Mi a vőlegénye? — Nincs vőlegényem. — Mégis, va­lamilyen férfivel kellett, hogy legyen. — Azt igen. — Hogy történt az eset? — Az úgy volt, hogy szombaton elmentünk abba az új kávéházba, meg a bárba. Ott berúgott az egész parti és én elmen­tem az egyik taggal. Tegnap megint összejött az egész társaság, más vendéglőben, és én megint el­mentem egy másikkal... Ahogy reggel hazamentem és anyám meglátott, azonnal hívta a mentőket. Most Itt vagyok:... — Ilyen a modern lány? A vé­leményt maguk is megalkothatják. Vannak azonban sokkal finomabb árnyalatai a tizenhét évesek szerelmeinek. Amikor az egyik In­ternátusbán befejeztem az előadásomat, megkér­dezte egy lány: „Hiba az, ha a lány enged a le­génynek esküvő előtt?" Rövid és szimpatikus kér­dés volt. Tudhatott ez a lány valamit a szerelem­ről? Igen. Fokozatosan átélte a szerelem minden fázisát, aprólékosan kitapasztalt mindent, amit a szerelemről maga és a barátnői tudtak. De talpra- esettebb, lelkiismeretesebb volt, mert csak egy le­génnyel járt. Később össze is házasodtak, és mind­máig boldogan élnek. Az életben sok múlik azon, ki hogyan veszi a dolgokat, hogy a lány lelkiismeretlen barátnőire, a- vagy belső érzelmeire hallgat-e. Egyszer a szülök behozták a lányukat, állapítsam meg, hogy állapotos-e. Idegen városban tanult és ott beleszeretett egy sofőrbe. Amikor a szülők ezt megtudtak, odautaztak és nála találták a fiatal em­bert. A lány kapott néhány pofont, és ráparancsol­tak. szakítson a sofőrrel, mert a szülök nem tar­tották megfelelő partinak. Később még egyszer be­hívattam a lányt és megkérdeztem: „No, szakítot­tatok?" „Ugyan! — felelte. — Jő állása van. Meg­állapodtunk. hogy összeházasodunk." Bizony az é- let sokszor más. mint amilyennek a józan ember szeretné! ^ Kötelező vizsgálatomat végeztem az egyik leányotthonban, ahol 16-17 éves lányok laktak. Az egyik lány, teljesen árva, mélyérzelmu és rendkí­vül müveit, sohasem ismerte az anyai, apai szere- tetet. Tanárnőnek készült. Utolsó vizsgáira készült és beült egy csendes kávéházba tanulni. Egyszer- csak a szomszéd asztalnál észrevett egy fiatalem­bert. Néhányszor egymásra mosolyogtak, végül a fiatalember levelet küldött a pincérrel, átülhet-e hozzá? A lány bölintott. Két pohár vermutot ren­deltek és megállapodtak, hogy a szállodában ki­vesznek egy szobát. Miközben a fid a szállodát in­tézte. a lány nehezen összekuporgatott ösztöndíjá­ból kifizette a számlát. Átmentek a szállodába. Ott laktak három napig. Gyönyörű volt — ahogy a lány később mondta. Kivéve, hogy a fid, aki azelőtt szakács volt, de kirúgták, úgy tűnt el a szállodá­ból. hogy a lányra hagyta a számlát. A lány né­hány hét múlva kénytelen volt orvoshoz fordulni, mert nemi bajt kapott ét másállapotba karült. Az utóbbi időben emelkedik a nemi betegek szá­ma. Nem kis szerepe van ebben a különböző par­tiknak. ahol cserélgetik egymás közt a lányokat. A fiúk sokszor azt próbálgatják „ki mit tud?" A lány ugyan Pétert szereti, de távollétében megsajnálja Pistát, akinek sohasem jut lány, aztán másnap Kar­csival megy. Az eredmény? Az egész parti megfer- töződik. Megkérdeztem az egyik fiút. miért teszik az egészét. Így próbálgatjuk, hogy melyik lény a legmegfelelőbb feleségnek — kaptam a furcsa vá­laszt. Az élet „kozmikus gyorsasággal" rohan és a szü­lőknek nincs idejük törődni gyermekeikkel. Csak amikor baj van, akkor döbbennek a mulasztásokra. Egy anya sírva panaszolta: „Tizenhét éves a lá­nyom. Összeismarkedett a szomszéd városban egy gyári munkással, aki legényotthonban lakik. Sok­szor felpofoztam miatta a lányomat és most hoz­zá költözött az internátusba.“ Nem tudta, hogyan csalhatná vissza és azon siránkozott, hogy eddig nem törődött eléggé a lányával. Vannak azonban olyan esetek is, amidőn a szü­lök rontják el gyermekeik boldogságát. N. asszony behozta tizenhét éves lányát orvosi vizsgálatra. A lány három hónapja állapotos volt és anyja kérle a terhesség megszakítását. Mivel a fiú rukkolás e- lőtt állott, bele akartam egyezni, de azért mégis behívattam, hogy beszéljek vele is. Bejött mind a két fiatal, és nagyon kellemesen elbeszélgettünk. Megkérdeztem a fiút, beleegyezik-e a terhesség megszakításába. Kellemesen meglepett. Hallani sem akart róla, hogy a menyasszonya „túladjon a gye­reken." Flétette a lány egészségét, akarta a gye­reken." Féltette a két fiatalt. Szépek voltak, szép párt alkottak. Láttam, hogy ez nem „véletlen" sze­relem. Habár szerelmük gyümölcse kissé korán ér­kezik, de tudatában vannak a rájuk váró nehéz­ségeknek. és megoldják azokat. Örültem, hogy nem hallgattam a «ürgető anyára. Többször nem jöttek a rendelőmbe. Bízom bennük, hogy sikeresen le- küzdik a nehéztégeket, megküzdenek a gondokkal és valóban boldog családot alapítanak. feldolgozta: szj.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents