Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-10-15 / 41. szám
8 “i Ernesto Ché Guevara 1966 novemberétől 1967 októberéig, Dél-Bollviában, Santa Cruzban .tizenegy hónapon keresztül egy guerilla-harcos csoport élén küzdött. A csoport 40 különböző nemzetiségű férfiből állt, Egyesek Kubából, mások Ara Bustosból, Argentínából és Peruból lőttek. Az utóbbiakhoz, 'tartozott Juan Pablo Chang is, akit El Chinonak neveztek. A bolíviai csoportot Coco és az Inti Peredo fivérek állították fel. Mindnyájan értelmiségiek voltak és amint azt Regis Del- bray kihangsúlyozta. — fegyveres harcban éppen ezek a legelszán tabbak. A felkelést az egész kontinensen meg akarták szervezni egységes parancsnokság alatt. A guerilla-harcokat az And hegység mentén akarták folytatni. Ez állt a „Havannai nyilatkozatban“ és Guevara írásaiban, melyekben „2, 3, és sok Vietnamot*' követelt. A forradalom egységes alapját nemcsak az amerikai élettérben uralkodó hasonló kulturális, politikai és szociális viszonyok között élő népek indították el; a forradalom kitörését az északamerikaiak katonai elnyomása idézte elő. ♦ ELFOGJAK A forradalmárok tervét a hadsereg diktátora: Barrientos tavaly szeptemberben és októberben meghiúsította. A partizáncsoportokat három különböző időszakban, de teljesen felmorzsolta. Először Joaquin csatlósait számolta fel, akiket körülkerített .— azután Coco Peredos embereit, akik felderítő szolgálaton jártak. Guevara csoportját is körülfogták és Higueros közelében teljesén végeztek velük. Utolsó emberig védekeztek és csak lépésről-lépésre hátráltak. Guevara megsebesült, de nem halálosan. Őrizet alá vették és egy részeg katona a La Paz-i parancsnok utasítására lelőtte. Tanuk bizonyítják, hogy Che Guevara hősiesen viselkedett utolsó perceiben is. Csak három-négy közvetlen hívének és bajtársának sikerült az erdőbe menekülnie, Hónapokig bűjdostak, míg a chilei oldalon sikerült biztonságba kerülniük. A vezetők közül úgy látszik csak Inti Peredónak sikerült megmenekülnie, bár azóta sincs róla semmi hír. ♦ AZ ODISSZEA KRÖNIKÄSA Ez a krónikás nem volt más, mint maga Guevara — ő jegyezte le a forradalom eseményeit is. Már gyermekkora óta naplót vezetett és bejegyzéseit még a fronton a legnagyobb harcok idején is folytatta. Naplóját a hátizsákjában találták meg. A bolíviai hatóságok győzelmi zászlóként lebegtették a napló lapjait. Sikerült azonban egy fotokó- piá-példányt Kubába csempészni — ott megállapították a hitelességét. A naplót több nyelvre lefordították és kiadták. Fidél Castro előszót írt hozzá. A napló meglehetősen száraz nyelven íródott. Néha rettenetes körülmények között írta le Guevara a nap eseményeit. Hiányzik belőle az irodalmi lendület. Első helyen az „akció“ áll, melyet pontosan kimért' vonalakkal vetett az olvasó élé. De leírásaiban mégis akad egy-egy megható részlet is. Leírja két partizán haláltusáját — á partizánok vadászatait — a vadállatok életét és kétségbeejtő élet-halál harcát, a megsebesült bajtársak végső vonaglá- sát, a dzsungel veszélyeit, Che- s bajtársa asztmarohamát, de azt is, hogy milyen fegyelmezetlenek voltak néha a felkelők. ♦ A GUERILLA-HARC ANATÓMIÁJA Megrázóan tragikus eseményeket fagyos' iróniával jegyez le, igen meggyőzően és reálisan ír, mindig tudatosítja, hogy talán még nagyobb megpróbáltatások előtt áll. Guevara igyekszik objektív lenni, figyeli bajtársait, a „nehezen kezelhetőket“ és a gue- rilla-harc „anatómiájából“ dolgozta ki munkatervét. A „hibák közé“ a saját betegségét is számítja és végtelenül fájlalja, hogy nem tud „hideg, gyilkoló robot“ — a „példaadó, acélos hadvezér" lenni. — Embert roncs vagyok és ma már odáig jutottam, hogy gyakran elvesztem önuralmamat — de fegyelmezem magam — írja naplójában. Helyenként azt is bevallja, hogy fáradt és határozatlan. „Két fiatal katonát pillantottam meg — nem volt bátorságom hozzá, hogy lelőjem őket.“ Azután azonban mégis győz az akaratereje és összegyűjti minden ellenálló képességét. — Az ember mindig nagy célokat tűzzön maga elé — mert csakis az ilyen „nagy“ alkalmak szülik a forradalmárt — és az igaz embert. Aki nem mer kiállni — az inkább lépjen idejében vissza“. Az utolsó hetekben egyre gyakrabban találkozunk ilyen megjegyzésekkel: Rosszul érzem magam. Nagyon sokat éhezem és az asztmám nagyon gyötötr. A rádiósok lejegyezték an- nak a hadseregnek a jelenté-' seit, amelv a partizáncsoport nyomait követte. Repülőgépek járták be az egész körzetet, az egész hegyvidéket, La Pazba megérkeztek a „zöldsapkások“, ezeket az amerikai-' ak képezték ki („talán - így kommentál Guevara — most kezdődik egy új Vietnam“). A „részletes analízisében Guevara mindig pontosan mérlegeli az operációk esélyessé^ gét és egyre inkább a pesszi-’ mizmus válik úrrá rajta. Először rendszerint a vállalkozás politikai előkészítéséről elmélkedik, azután vitába bocsátkozik Bolívia Kommunista Pártjának titkárával, az „operáció" vezetőivel — felméri a harcteret — és leírja az előrenyomulást — mégpedig egész március 23-ig. Ezen a napon a guerilla háború hét ellenséges katona kivégzésével kezdődött. Minél tovább olvassuk a naplót, annál jobban kiérez- zük, hogy Guevara milyen letört és mennyire nem bízik már a győzelemben. A guerilla-háború egyenlőt-* len erőkkel indult — és ami a leglényegesebb — a parasztok nem támogatták ezt a hábo-* rút. Guevara nem számolt az-* zal, hogy az a paraszt, aki Quackua és Aymora vidékén szánt — más mint a bolíviai. Kikerüli a guerilla-harcosokat, nem lép be a partizánhadse-* regbe. Bizalmatlan a paraszt ezen a vidékén, csak hátrál-« tatja a guerilla-harcosokat — sőt egyenesen veszélyt jelent számukra. A rendes hadsereg tagjai annyira ráijesztettek a parasztokra, hogy azokat talán már csak pénzzel lehetne hallgatásra bírni. A falu tu-1 lajdonképpen csak akadályt Je- lent — a város meg messze van. ♦ EPILÓGUS Ilyen körülmények között a guerilla háborúban nem lehet frontot képezni. A guerilla-* harcost csak kergetik — a hadsereg a nyomában Jár és arra kényszeríti, hogy védekezzen. Állandóan az a veszély fenyegeti ezeket a harcosokat, hogy bekerítik őket. Hova-tovább arra kerül a sor és az lesz számunkra az egyedüli lehetőség, hogy csapatainkat a szélnek eresszük — ezt írta Guevara szeptember végén. A naplót érthető megindult- ságga] olvassuk. Guevara nem kalandor. A naplója rendkívül érdekes és hasznos is. Rávilágít a gueril- la-harera — valamint a különböző harcmodorra és ezzel La- tin-Amerika forradalmi vezetői számára alapvető dokumentumot nyújtott. (A Reader's Digest nyomán) Táncdalalbum i . VÄCLAV NECKAfi / Vasek, ahogy barátai és ismerősei becézik, először kerül bemutatásra rovatomban. Ö a csehszlovák pop-zene örökifjúja, hiszen valljuk be őszintén: megjelenésében inkább egy alig húsz esztendős fiatalembert vél fölfedezni benne bárki... Vasek életkora ellenben már a huszonöthöz hajlik! Legutóbbi sikereinek egyike a swing-ütemú Hej, uram nyuszikám, melynek szerzői az ugyancsak ismert B. Ondrácek és J. Schneider. Magyar szöveg: Kausitz Ottó. Szüret MEDIUM SWINC x * * ' t i- : i He/, u — ram nyu-szj - kim,-----Mát a - ki ko - ran kel,-------der van a ba- ju- szán, tqn a-ranyat is lel,- J? ____1 hej, u-ram nyu-szl-kom, több kell az a-ranynál, hogy le - hét olyan vi-dám mgr oly ko - ran': sőt, meg is vol-na mar egy szép le-any-nal. Jaj de ne - héz vo-la-ki-nek meg-mon-da-ni hagy az, a-mit nem le-bet már el-foj-ta-ni mu -száj vég-re be-val-la-m, vagy felhagyni, i Ft-----Bfr ________» sok mindent megta-nul-ni nem kin-nyű ám! AZ ŐSZ A KATONÁK ES A szőlő Évszaka. Az újonc riadtan pislog a túlzsúfolt vonat ablaka mögül. Most nemcsak az fáj, hogy szerelmesétől elszakították. A bizonytalanság sava marja. Igyekszik tehát a folyadékot folyadékkal közömbösíteni. De katonának menni, berukkolnl, még így sem nagyon kellemes. Bizsergetö Jó érzés viszont szüretre utazni. Rohamosan fogy a négy kerék alatt az út, az elme képes lenne a szállongó ökörnyálat és a felszáünl- készülő ködöt valamiféle szeptemberi-októberi mesébe szőni. A kerekek azonban másodpercenként figyelmeztetik a valóságra: a vadonatúf útburkolat recés, a máskor zümmögve ze- nélgetö gépkocsi úgy zúg most, mintha repülőgép lenne, s felszállni igyekezne. S attól, amitől a vadonatúf útburkolat recés, a súlyosléptü katonai Jármüvektől, nem tudsz szabadulni. A görgői diófák alatt tank áll. Két katona diót lakmáro- zlk. Végignézik az elszáguldó apró nyugati gyártmányt, de tekintetünk nem találkozik, a szempárok nem kapcsolódnak egymásba. Vajon kinek nem tiszta a lelkilsmerete? dolat, kérdés kérdést követ. Jó érzés megállapítani: mennyire egyeznek a világról alkotott nézeteink, mennyire azonosak elképzeléseink. Az újságíró talán tájékozottabb, de embersége csak az övékkel mérhető. „CSAK?" A HARMACI SZŐLŐHEGY SZÜRETELÖINEK szerencsés napjuk volt szerdán: az eső elvonult, sütött a nap, gyorsabban ment a munka. Mire az újságíró felltheg a meredek hegyre, szinte indulhat is visz- sza: a hatalmas hordók csaknem szinülttg vannak már a novával, csaszlával, otellóval. Annyi ideje azért mégis marad, hogy széttekintsen a vidéken. Magyarország három, légvonalban egy-két kilométerre van Innen. Az augusztusi események hullámai csak nagyon gyenge érővel érkeztek ide. Idegen katonák nem Jártak errefelé. A rádiót viszont mindenki hallgatta. Most csend van, őszt csend a hegyen. A szüretelökben azonban munkálkodik a gonA HUSZADIK SZÁZAD második felének embere, az atomkorszak középeurópaija elgondolkodik. Gondolatait gyorsitta a kiváló tavalyt bor is. Gyorsítja — de nem zilálta szét! Milyen tiszta, mennyire egészséges itt a levegő! Milyen nagy a csend! Milyen szép a sárguló vörö- södö fák látványa, és a tökéről éretten lecsüngő fürtök képe. Mennyi színt, mennyi örömöt szabadit fel! Mennyire tragikus helyzetben van a forrongó világ, ha nem akadnak Józan elmék, a- melyek olyan erővel figyelmeztetnének az örömökre, hogy megoldódnának a háborús problémák! Mihelyt a Jelennel kapcsolódik fejtegetésünk, máris Jön a szomorúság, amelyen a bor sem segít. Ez most már nemcsak a hangulatok tűzijátéka. Hogyan mondta az a bizonyos atomfizikus? „A hagyományos politika módszerei képtelenek megváltoztatni a Jelent és Jövöt." Tudjuk, hogy igaza van. Es tudjuk, hogy egyelőre semmi sem történt ennek érdekében. A BOR MÉGIS MEGTESZI A MAGÁÉT. Terített asztal mellett kerülnek szóba a kis falu gondjai-bajal is, főleg pedig a Jövője. A Jövő most az ÚJ alkotmánytervezettől is függ. Éppen akkor Járt ott a CSISZ Járási küldötte, MISZ-alakítás ügyében. A harmadak Józanul gondolkodó, értelmes emberek. A harmadak évtizedek Óta élnek együtt szlovák nemzetiségű községbeitekkel. Mindig Jól megfértek együtt. Nem lennénk tgazmondóak, ha nem tennénk ide: elvétve akadt, egy-két százaléknyi, megtévesztett egyén, akt olyasmit ts kürtőit, aminek semmi köze sem volt az Igazsághoz, becsülethez. A többség azonban mindig rendreutasltotta őket. Ügy látszik, hogy az úf államjog tovább erősíti a két embercsoport barátságát a faluban. A világ mérgezett levegőjű. Igyekezzünk szőkébb közösségünkben fői érezni magunkat, mert végső soron mégiscsak ott éljük le napjainkat, életünket, együtt, egymás szomszédságában, egymásra utalva. Ezt az elvet nemcsak vallják, hanem eszerint élnek Is sokan a faluban. HAZAFELE ISMÉT GYORSAN FOGY AZ ÜT. A görgői diófák alatt nem állnak idegen katonák. Milyen fenséges az ősz, milyen csodálatos a csendI Kár, hogy a deltaszárnyú repülőgépek szilánkokra törik néha. (b) Harmacon Gnu ni
