Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-10-15 / 41. szám

új ifjúság A „Rocheforti kisasszonyok" civilben A filmszínházainkban nagy sikerrel futó „Rocheforti kisasszonyok“ főszereplőiről, a hí rés Dorleac-testvérekről — azaz Catherine De neuve-ről és Francoise Dorleacról — leien időben nem beszélhetünk többes számban. Hi szén mint ismeretes, Francoise nem sokkal a film befejezése után autóbaleset áldozata lett. Ez az egyetlen film, amelyben a két testvér együtt játszott; lacues Demy rendezőnek sike rült őket rávenni a közös szereplésre, mind­addig hallani sem akartak arról, hogy együtt filmezzenek. A külsőre nagyon hasonló testvé­rek merőben ellenkező természetűek voltak, közös vonásként csupán a tehetség és szépség nyilatkozott meg náluk. A francia film e két nagycsillaga iránt min dig nagy volt az érdeklődés. A közönséget szüntelenül foglalkoztatta, hogyan vélekedik egymásról a két testvér, és egyáltalán, hogy „Jönnek ki“ egymással? A „Rocheforti kisasszonyok" forgatása köz ben, kevéssel Francoise halála előtt, mindket­ten, de külön-külön nyilatkoztak a Marie Claire című francia lap munkatársának. A kérdés­felelet interfűt az alábbiakban közöltük: SZÉPNEK TA1 CATHERINE: Szép nem vagyok, talán inkább csinos. Az igazi szépséget nem is lehet meghatározni. Vannak klasszikus vonású szépségek, de a vonzó egyé­niségek bizonyos értelemben szintén szépek. MILYEN MÓDSZERREL Aki engem meg akar hódítani, az ne helyezzen súlyt a testi erőre és ne legyen fösvény. MIT JELENT ÖNNEK A boldogság az erény SZERETI MONDANI VAGY Nem, nagyon ritkán mondom. Azt szeretem, ha nekem mondják, és a vallomást, amely megelőzi. EMLÉKSZIK l Igen, a jégpályáról jöttünk haza. De nem mondhatnám, hogy valami nagy hatást gya­korolt rám. Mindketten nagyon ügyetlenek voltunk. MIT GONDOL, MI A TESTV Nem eléggé előrelátó. . ÉS LEGNAG Bőkezű és jószívű. GYEREKKORUKBAN MIN VÉSZÉ Francoise mindig parancsolni akart. Es ezen én rettenetesen bosszankodtam. MI AKART LENNI Nem gondolkoztam rajta. VETÉLYTÁRSAKNá Egyszer, minden valószínűség szerint azok le­szünk. MI AZ, AMIBEN TELJ Olyanok vagyunk, mint a fehér és fekete. Francoise megrögzött optimista és semmi sem hozza ki a sodrából. En meg állandóan nyug­talan vagyok. MI A VÉLEMÉNYE A TESTVÉ Francoise igazi művész. Olyan színésznő, aki joggal remélheti, hogy mindenütt ismertté vá­lik. MIT KtVÁN A Azt. amit. a legjobb barátomnak, hiszen való­ban a legjobb barátom: olyan boldog legyen, mint senki más. ÉS MIT TAN Hogy mit? Bocsásson meg, de ezt inkább a fülébe súgnám. Ennyit mondtak magukról a híres testvérek. Marie Claire még hozzáfűzi, hogy Francoise Dorléac örömében-bánatában sírva fakad. So­sem hazudik. Nem iszik és nem dohányzik. Borzasztóan féltékeny. Kedvenc étele: a lágy tojás és a zsírban sült krumpli. Persze, mindez csak volt. Huszonnégy éves korában halt meg. Catherine Deneuve két évvel fiatalabb nővé­rénél. (Dorléac a családi nevük, a Deneuve ft TJA MAGÁT? FRANCOISE: Nem, nem vagyok szép. De már megszoktam a fejemet, így amilyen, remélem, hogy éppen a hibáimban rejlik az egyéniségem. Az arcom durva és az állam túl szögletes. LEHET MEGHÓDÍTANI? Ahhoz, hogy valaki engem meghódítson, kell, hogy én hódítsam meg őt. A BOLDOGSÁG? A boldogság a jó és rossz ismerete. HALLANI, HOGY: SZERETEM? Igen, szívesen mondom, hogy szeretem, de még jobban örülök, ha nekem mondják. ÍZ ELSŐ CSÖKJÁRA? A Pasteur-iskola bálján történt. A moziban láttam a „Paradicsom gyermeket“-t. Amikor „ő“ megcsókolt, szörnyű csalódást éreztem. Sírva fakadtam. Ogy éreztem, hogy valami na­gyon szépet vesztettem el. ÉRÉ LEGNAGYOBB HIBÁJA? Önző YO BB ERÉNYE? A gyengédség. KEDTEK A LEGGYAKRABBAN? A ruhákon. 12 ÉVES KORÁBAN? Apáca. iK ÉRZIK MAGUKAT? Nem, soha. Legföljebb valami nézeteltérés jö­het szóba, de az majd elsimul. ESEN KÜLÖNBÖZNEK? Nagyon különböző természetűek vagyunk. Any- nyira, hogy ez szinte hihetetlen. Catherine ma- gábazárkózott, én bőbeszédű vagyok, ö pesszi­mista, én pediq mindig remélek. RÉRÖL, MINT SZÍNÉSZNŐRŐL? Catherine nem nagy művésznő, de különös te­hetség. A „Cherbourg! esernyők"-ben egyenesen elragadó volt. Senki a világon nem tudta vol­na ezt a szerepet így eljátszani. TESTVÉRÉNEK? Boldogságot kívánok neki. Nem részletezem, hogy miben, a fontos, hogy boldog legyen. ÁCSOL NEKI? Nézzen körül, és né csak saját magát lássa. édesanyjuk lányneve). Gyűlöli a hevességet. Saját bevallása szerint nagyon lusta. Tíz órát alszik naponta. Nagyon egyszerű, félénk, sze­mérmes, ideges, szeret torkoskodni. Nővére halála szörnyű megrázkódtatást je­lentett számára. Elolvasott minden cikket, megnézett minden fényképet, ami Francoise balesetére vonatkozott, őszintén meggyászolta. Japán csoda: a gyógyító karkötő Ugye mindenkinek fájt már a foga? S egyeseknek annyira, hogy a fájdalomtól szinte eszüket vesztették. Mit lehet Ilyenkor csinálni? Egyik fájdalomcsillapítót a másik után szedni és ha az sem segít, nincs más hátra, mint legyőzni a félelmet — és elmenni a fogorvos­hoz. És akkor, — a rendelőszoba ajtaja előtt, a karbolszagú váró­teremben — hirtelen megszűnik a fájás. Igen. Mintha elvágták vol­na. Bámulattól reszkető kézzel tapintjuk meg állunkat és nem ért­jük. hogy néhány perccel ezelőtt még a poklok kínját szenvedtük. Mintha valamilyen „fájdalomölő“ szer lépett volna működésbe. Egyszerű és tanulságos példa! Bemutatja, hogy minden fájdalom a legmesszemenőbben egyéni és nagyon sok körülménytől függ. Az egyedülálló emberek például sokkal érzékenyebbek, mint azok, akik családi körben élnek és különböző feladatok megoldása vár rájuk. Figyelemreméltó az is, hogy egy rossz fog, gyakran csak egy kis Ivük, milyen kimondhatatlan fájdalmat idézhet elő — míg egy ököl­nagyságú gyomordaganat, vagy egy gyorsan fejlődő rák néha egyál­talán nem fájdalmas. Egy hátgerincferdülést többnyire véletlenül, fedeznek fel és csak röntgenvizsgálat bizonytja be a tényállást, míg más esetekben a páciensek éveken keresztül panaszkodnak hátfá­jásra az egvik csigolya kisebb elváltozása miatt. Ugyanez a helyzet a fejfájással és a migrénnel is, egyesek gyakran, sőt állandóan kín­lódnak miatta, mások pedig csak ritkán, esetleg azt sem tudják, mi az a fejfájás. Ez azzal magyarázható, hogy az agyvelő fájdalomköz­pontja igen komplikált körülmények befolyása alatt áll és ezek „működése“ jelzi, hogy valami „fáj". ♦ GYÓGYÍTÁS „KÉZRÁTEVÉSSEL" Hogy ezt megértsük, el kell hinnünk, hogy mindig léteztek orvo­sok és csodatevők, akik kezük puszta érintésével megszűntették a beteg fájdalmait. Ugyancsak jói beváltak a masszázsok, valamint a meleg, illetve hideg alkalmazása a fájó területre. A mágnésség különböző formái is sokszor csodával határos eredményeket hoztak. Általánosan ismert Friedrich Mesmer mágneses gyógymódszere, aki csaknem két évszázaddal ezelőtt már jelentős sikereket ért el. Ennek ellenére, még néhány évvel ezelőtt az orvostudomány nem tudott kielégítő választ adni hasonló gyógyhatásokra, tekintettel arra. hogy a fájdalom eredetét illetően sötétben tapogatóztak. De hogy is lehet’ megérteni, mivel lehet megmagyarázni, hogy ha valaki ráteszi a kezét egv görcsökben fetrengő beteg fájó testré­szére — a kínok máris megszűnnek. Némileg fényt derítenek erri egyes afrikai orvosok jegyzetei, melyek szerint könnyű masszázzsal még a vakbélgyulladás is visszafejleszthető. Ezekután él kell hinni,- hogy a „gyógyító mágnésség“ valóságos tény. A modern természettudományi alapokon nyugvó orvosi kutatások bebizonyították, hogy az anyagcsere reakciók elektrokémiai termék szetüek és hogy a test valamennyi sejtjei elektromos töltésűek, melyek közül különösen a nátrium és kálium iónok között feltűnő a kölcsönös csere. Minduntalan ingadozásokra kerül sor az elek* tromos mezőben és ez messzemenő hatást gyakorol a közérzetre. Ezzel az is bebizonyosodik, hogy a fájdalom érzete a test sejt­jeinek ideiglenes elektro-kémiai helyzetétől függ. Ahogyan ez a helyzet jobb vagy bal felé tolódik elf a fájdalom erősödik vagy gyengül. Évszázadunk egyik legnagyobb felfedezésé a föld mágneses ereje. Ezalatt azokat a bolygógat bevonó, elektromossággal telített ré­szecskéket értjük, amelyek a föld mágneses mezejének részét ké­pezik. Ez a mágneses mező a kozmikus hatások, a holdfogyatkozás, a Nap állása, a többi bolygók keringése következtében minduntalan változik és új alakot vesz fel, úgyhogy ezzel a föld egész mágnes- sége megváltozik. Ahogyan a mágneses pólusok naponta mozognak, ugyanúgy a föld mágnesséqe a föld minden helyén folyamatos in­gadozásoknak van kitéve, úgyhogy elképesztő kilengéseket mutat­nak. Az emberi életritmussal összehasonlítva, számos kísérlet alap­ján feltételezhető, hogy éppen ezek az elektromágneses kilengések messzemenően befolyásolják az emberi szervezetet. A hatvanas évek elején a New York-i egyetemen nagyszabású kísérleteket folytattak 28 000, pszichiátrián kezelt páciensen. Bebi­zonyosodott, hogy a pszichikai zavarok összefüggnek a magnetikus kilengésekkel, az ember idegrendszerét az ingadozások következ­tében fizikai erők befolyásolják. A biológiában mindig többet és többet foglalkoznak a mágnes- séggel, mert ez az emberek, állatok, és növények életében egyaránt nagy szerepet játszik. Szerte a világon folynak a kísérletezések, amelyek már eddig is szenzációs eredményeket hoztak. Magnetizált' vízzel el lehet távolítani a vesekövet, az állandó mágnésség meg- keménvíti a vizet, és a földmágnességgel egy irányban lefektetett' barázdák nagyobb hozamot biztosítanak. ♦ EGYSZERŰ ÉKSZER 1 A kísérletek folyamán tehát elérkeztek a gondolathoz: mi történne akkor, ha a testen állandóan mágnest viselnének? Csökkennének ezzel az elektromágneses ingadozások és létrejöhet-e ilymódon egy csekély ellenállás a zavaró behatásokkal szemben? Továbbá: meg­gátolhatja-e az állandóan testen viselt mágnes a fájdalmak fellé­pését, különösen akkor, ha ezek a fájdalmak rohamszerűén jelent­keznek? Japánban é kérdések megoldása érdekében a legegyszerűbb és leqpraktikusabb módszerhez folyamodtak. Elasztikus ferritmáqne- ses karkötőket készítettek és a legkülönbözőbb fájdalmakban szen­vedő férfiakon és nőkön próbálták ki. Először is a neuralgikus és nehéz reumatikus fájdalmaknál alkalmazták, de „kezelésbe'vették" a vérkeringési zavarokban szenvedőket is. Az eredmények minden várakozást felülmúltak: a betegeknek csaknem a fele rövid időn belül már semmi fájdalmat nem érzett Ezen hatásokat illetően nehéz teljesen kielégítő magyarázatot’ találni és nehéz a karkötőket gyógyszernek nevezni. A szigorú ren­deleteket azonban egyszerűen ki lehet játszani: a karkötőket „ék­szerutánzatként“ árusítják. Mert ugye senkinek nem lehet kifogása az ellen, ha valaki eqv mágneses karkötőt visel a kezén? Kit zavar az, .ha a bal csuklóján éjjel-nappal egy elegáns, keskeny pánt fe­szül? Ugye senkit?, Egy szenzációs találmány: a japán mágneses karkötő

Next

/
Thumbnails
Contents