Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-10-15 / 41. szám
2 új ifjúság A MISZ-RŐL A BELÜGYMINISZTÉRIUMBAN í,A Belügyminisztérium megkapta kérvényüket a M1SZ alap- szabályzati javaslatát illetően. A szükséges intézkedéseket az 1967/71 sz. törvény szerint megtettük és elküldtük a javaslatot az illetékes szerveknek. Álláspontjukról értesítjük majd a MISZ előkészítő bizottságát. Tájékoztatásul: erre november első felében kerül sor. Esetükben olyan szervezetről van szó, amely túlnyomórészt Szlovákiában fog működni, ezért javaslatukat továbbítottuk a Szlovák Nemzeti Tanács nemzeti bizottságokat irányító ko- misszióhoz. Megjegyzéseikkel ehhez a szervhez fordulhatnak.“ Osztályvezetői—H a n á k (aláírás) A szerk. megjegyzése: A Belügyminisztérium értesítését lapzártakor, tehát a MISZ-konferencia elnapolása után kaptuk. Kérünk minden klubot, hogy rezolúcióját, amelyben kifejti álláspontját a MISZ megalakulásával kapcsolatban juttassa el a következő címekre: KOMISIA NÁRODNÍCH VYBOROV pri SNR, BRATISLAVA; OV KSS BRATISLAVA (odd. pre mládeznfcke organizácie); SÜV CSZM. BRATISLAVA. PRA2SKÁ 9. KEDVESKÉIM! A két Katonától viszont azt várom, hogy (a túlvilágon) leveri rajtam, mert uniformizáltam őket. (Többet persze nem is várhattak egy kisemMISZett biciklistától! Gálán Géza misták és fradisták és nem csak ................................................................................. TI LELKECSKÉIM, FIGYELEM! Még nyílnak a völgyben a kerti virágo k, még zöldell a nyárfa az ablak előtt, de én úgy zokogok, hogy libeg az írógépem a szobát elárasztott könnyeimtől. A HO- MO-SEKVIS, az a hajdani-dani-dani embe ereket átalakító vállalat elérkezett küldetésének csúcsára és saját magát alakította át!!! Utolsó (re)akciónk: HOMOSERVISBÖL — LÚDTALPBETÉT! Mivel chrónikus lúdtalpbetéthiányban szenved közgazdaságunk és rájöttünk, h ogy az embereket úgyis csak ideig óráig lehet átalakítani (ld. Több SUPER-TUZE X-BÉBI jött és kérte, hogy alakítsuk őket vissza cenzorrá!) tehát átalakultunk megbízható lúdtalpbetétekké! A lúdtalp- betét előnyei: nem a kalapban kell hordani hanem a cipőben, jól bírja hordozójának elváltozásait (és elv-változásait), ha magába szívja azt a kibírhatatlan lábszagot akkor egyszerűen ki lehet dobni az ablakon!!! és nem kell a használatához iparengedély mint a homoservisnek... Egy fátyolos októberi hajnalon kileheli (ezen a kontinensen) utolsó búcsúcsólk- ját Galángéza&companybratislavabenedik tihosedem. U. i. Raktárunkon akadt egy-pár alkatrész azt leadtuk a helybeli ócskapiacon, ahol meg lehet őket szerezni lágyult agyak, sötét lelkek, megpuhult gerincek, eldugult fülek, megkövült szívek és homályos szemek ellenében. Csao. Feltámadunk! A tetoválásról JAMES COOKTÓL napjainkig A tetoválásról James Cook, a nagy angol utozó és felfedezd írt előszór 1773-ban. ő a polinéziai Szamoa-szigetcsoport bennszülötteiről hallotta a szót: „tatu“: (polinéziai jelentése „rajzolni”, jávai nyelven „seb“-et jelent). A Cook által aa eredeti szóból alkotott „tatooing” ige angolos kiejtéséneik átvételével keletkezett a tetoválás szó. (Van rá magyar kife-J jezés is: bőrrajz.) A szokás eredete az évezredek homályába vész. Legrégibb' tanúságtevői a „tetovált” kőkori agyagfigurák, amilyeneket például a romániai Jasslban ástak ki a földből. Dániában bronzkori sírokból nyeles tetováló tök kerültek elő. Mózes tilalma tanúskodik róla, hogy az Egyiptomban kiűzött zsidó nép soraiban is dívott ez a szokás. Az ókori Európa népei közül a korabeli források a thrákokról, illyrekről és a britek-* ről említik, hogy tetoválják magukat. A keresztes háborúk' ideién a lovagok keresztet tetováltattak magukra. Még ké-* sőbb, a XVI. század végén, a polinéziai felfedezések nyomán egy időre valóságos tetoválás! hullám lepte el Európát. TÖRZSI JEGYEK Kétféle módszer alakult ki; a világos testszlnű népek ■ ponttetoválást, a sötét bőrszínűek a hegtetoválást részesítik előnyben. Az előbbi esetben tűvel szurkálják a kívánt min- tát a bőrbe, és a pontsebeikbe festékanyagot dörzsölnek, többnyire kormot vagy indigót. Peter Fuchs, a göttingeni egyetem néprajztudományi lntéJ zetének kutatója, a Bild der Wissenschaft című folyóiratban leírja, hogy a Szahara délkeleti részén élő beele törzs asszonyai rozsdából, lisztből vörösteábój, vajból és akácvirágból pépet főznek, ezzel dörzsölik be mesterségesen felsebzett ajkukat és foghúsukat, hogy egyszer s mindenkorra eltűn* tessék azok „csúf pirosságát”. A másik módszer az afrikai néger törzseik körében terjedt el. Mély, olykor csontig hatoló vágott sebeket ejtenek. Ha alig kidomborodó, selymesen csillogó mintázat a cél, akkor forró vízzel és vajjal siettetik a sebek gyógyulását. Más esetben agyaggal vagy bizonyos növényi nedvekkel inkább lassítjuk a gyógyulást, ilyenkor a seb kiszélesedik és vastag hurka keletkezik a helyén. A beele asszonyok együttesen alkalmazzák a két „technikát”: arcukat összevagdalják és a sebekbe kormot dörzsölnek. A nyugat-szudáni fulbe-bororók előbb gomb alakú sebhelyeket idéznek elő bőrükön, s ezeket a hegeket utóbb pontmintázású tetoválással látják el. Vajon milyen célt szolgálnak a primitív népeknél a heg- mintázatok és bőrrajzok? ök maguk többnyire azzal indokolják ezt a szokást, hogy a tetovált ember szebb, mint a tetoválásán. A sokféle mintázat arra vall, hogy a törzsi ízlés nagyon is eltérő. Gyakori eset, hogy amit az egyik törzs szépnek tart, a szomszédos törzs tagjai rútnak ítélik — ez egyik oka ennek a társadalmi jelenségnek, hogy különböző törzsek tagjai ritkán lépnek egymással házasságra. Újabb néprajzi kutatások a tetoválás eredetének mélyebb okait tárták fel. Úgyszólván minden afrikai törzsnek megvan a maga ősi, sajátos „tatuja”, amely a törzsi hovatartozandó- ság csalhatatlan jele. Minthogy a primitív népek nem ismerik az anyakönyvezés intézményét, ezek a törzsi jegyeik és törzsi hegek tulajdonképpen azt a funkciót töltik be, amit a civilizált népeknél az anyakönyvi kivonat vagy az illetőségi bizonyítvány. Ezen a „közigazgatási” funkción túlmenően azonban szinte a természeti törvények spontán erejével szolgálják a törzs fennmaradását, hiszen az egyént életre szólóan és megmásíthatatlanul az adott törzsi közösséghez láncolják. A törzsi szépségeszményt szolgáló — és egyúttal az egzisztenciális függést létrehozó — testi jegyek felvitele némely afrikai törzsnél már a gyermekkorban megkezdődik. A Csád- tó mellett élő Buduma-törzs lányai hatévesek, amikor megkapják arcukra az első ékesítő forradásokat: hosszú, függőleges sebhelyet a homlok közepétől lapos ormyergük aljáig. Nemi érésikor további függőleges hegekkel egészítik ki arcdíszüket, évenként új és új — szimmetrikusan elhelyezett — bevágásokkal, míg végül több mint tucatnyi hosszúkás sebhely borítja arcukat. A teljes asszonyt pompához hozzátor- tozik mellük hasonlő formájú ékesítése: hosszú, egymással párhuzamos sebhelyeket idéznek elő rajtuk, mintha egy ragadozó állat karmai szántottak volna végig bőrükön, a kulcscsontoktól csípőmagasságig. ••MNNWH«NNMfMN09M«M«NtN< HELEMBAI ZRIMIK Szeretnék röviden beszámolni egy örömteli hírről. 1968 szeptember 14-én Helembán is megalakult az Üi Ifjúság felhívása alapján Zrínyi Miklós Ifjúsági Klub. A klub alakuló gyűlésén 40 fiatal volt jelen. Ez a szám nem nagy, viszont ha megtudjuk, hogy a CSISZ helyi szervezetének csupán 20 tagja volt, akkor már jelentős haladást értünk el. Ez a szám nem jelenti, hogy ez a 40 tag alkotja majd az egész tagság got. A faluban olyan nagy az érdeklődés a klubunk iránt, amilyet még sosem tapasztaltunk a CSISZ-ben. Megmutatkozik ez abban is, hogy újabb és újabb jelentkezők vannak. Vasárnap klubdélutánt rendeztünk. amelyen úgyszólván a falu összes fiatalja jelen volt. Az összejövetelen egész idő alatt kitűnő hangulat uralkodott. Minden szombaton szeretnénk hasonló délutánokat rendezni. A zenét a klub zenekara szolgáltatta. Megalakult továbbá az irodalmi színpad is, amely máris készül első nyilvános fellépésére. Igyekezünk, hogy hazánk megalakulásának 5Q. évfordulóját kellően tudjuk majd megünnepelni. Legközelebbi terveink: 1 .Növelni a tagok számát. 2. Brigádokat szervezni a szövetkezetben, amelynek ellenértékeként kérnénk a sző-' vetkezet vezetőségét, hogy anyagilag támogassák klubunkat. * ■ 3. Részt venni a* faluszépí-' tési akcióban. 4. Falunk kulturális szórako-' zásáról gondoskodni. Kérelemmel fordulunk ezen-« nel a falu vezetőihez, hogy adjanak meg mindennemű támogatást klubunknak. A tagság nevében Pál Pál . a ZRIMIK klub vezetője Azt is mondhatnám hogy kétéves katonai szolgálatom alatt annyira belémrögződött a „kus za kus“ elve, hogy ha katonáról van szó, akkor nekem teljesen mindegy, hogy az a Katona: József-e, vagy István?! Mondhatnám, de nem ezt teszem, inkább az olvasók elnézését kérem (és elsősorban is a bolyhiakét), hogy Katona István hagyatékain kívül, Katona Józsefét is a nyakukba varrtam. £ ' i., Éti*': m Á. C . m. a. JÉ-;,' ér- * jy .... EGY KATONÁÉRT, EGY KATONÁT?
