Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-10-15 / 41. szám

A tetoválás James Cooktól napjainkig • Prop-riport háromezer főiskolás érdekében • Szép versek • Fél óra Grek Imrénével • Gratulálunk Duba Gyulának • Tóth Elemér: Mese • Szaltyikov-Scsedrin: A liberális • Janusz Oseka: Érdekes információ • Csúzli • Michal Márta: Angliai útijegyzetek III. • Guevara naplója • Szüret Harmancon • A japán csoda: a gyógyító ékszer • A „Rocheforti kisasszonyok“ — civilben • Kialakult az új csehszlovák láb darúgő csapat • TV-műsor • Keresztrejtvény • Könyvajánlat nyereménnyel • Még egyszer az új divatról • Szépségápolás • Veronika válaszol •

Októberi csemegék

Foto: Tőthpál Gyula

m

Megjelenik minden kedden • Kiadja a Smena a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóvália- lata • Szerkesztőség és adminisztráció: Bratislava, Prazská 9. Tel.: 485-41-45. Postafiók 30. • Főszerkesztő: SZŐKE JÓZSEF, tö- szerkesztöhelyettes: STRASSER

GYÖRGY, kultúra: TÖTH ELEMÉR, kői- és belpolitika: SÁRKÁNY ÁRPÁD, riporterek: MICHAL MÁRIA. ZÄCSEK ERZSÉBET, keletsziovákiai szerkesztő és sportrovatvezetö: BATTA GYÖRGY, grafikai szerkesztő: GYURÁK ÉVA. Nyomta Západoslovenské tlaéiarne 01 •

Előfizetési díj egész évre 52.— Kés. fél évre 26.— Kis, negyedévre 13.— Kcs • Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizetni minden I postán lehet • Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem adunk vissza A lapot kőlföld számára a PNS 1 Üstredná expedicla, Bratislava, j Gottwaldovo námestie ó. 48 — út« ián lehet megrendelni,

Ä Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségeinek helyzetét szabályozó alkotmányerejű törvényjavaslat

1. Cikkely

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság á nemzetek és S nemzetiségek egyenjogúsága elvének szellemében a magyar, a német, a lengyel és az ukrán nemzetiségnek biztosítja a sokoldalú és egyenjogú politikai, gazdasági és kulturális fejlődés lehetőségeit és eszközeit.

2 Cikkely

1. a nemzetiségek létszámuk arányában legyenek képviselve a politikai, gazdasági és kulturális életben, a választott és végrehajtott állami szervekben.

2. A Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács külön törvényei szabályozzák, mely képviseleti testületek és végrehajtó szervek mellett létesülnek külön szervek, amelyek biztosítják a nemzetiségi jogok érvényesítését és a törvények keretei között sajátos érdekeik önálló eldöntését.

3. Cikkely _

A magyar, a német, a lengyel és a ruszin-ukrán nemzetiségű polgároknak a törvények és az általuk megszabott teltételek keretei között biztosítják:

— Az anyanyelvi művelődés jogát? . ..

— a kulturális és tudományos élet' fejlesztésének' jogát}

— a hivatalos kapcsolatban az anyanyelv használatának jogát;

— a nemzetiségi társadalmi-kulturális szervezetekben való

társulás jogát;

— az időszaki és a nem Időszaki sajtótermékek kiadásának és a tömegtájékoztatási eszközök használatának jogát.

4. Cikkely ,

1. A polgár saját meggyőződésé szerint szabadon dönti el

nemzetiségét.

2. Tilos az elnemzesítés minden formája.

3. A bármelyik nemzetiséghez való hozzátartozás miatt egy polgár sem károsodhat.

5. Cikkelv

Ezt az alkotmányerejű törvé nyt a szövetségi és a nemzeti törvények érvényesítik.

6. Cikkely

Ezzel az alkotmányerejű törvénnyel hatályát veszti a Tt. 100/1960 sz. alkotmány 25. cikkelye.

7. Cikkely

Ez az alkotmányerejű törvén y

................-én lép érvénybe.

N

éhány tömör mondat a törvényszövegezés hagyományosan száraz stílusával fogalmazva, így fest az eiöttünk fekvő és vitára bocsájtott törvényjavaslat. Az előkészítő munkába be nem avatottak — érthetően — nem gondolhatnak mindarra, ami e javaslat mögött van. Nemcsak a szakbizottságok tagjainak erőfeszítéseire, de a kevésbé és jobban ismert, de mindenképp a nevükön nevezhető emberek politikai, társadalmi és kulturális munkájára gondolok, az éveken át végzett munkára, amely koncentrálódik ebben a javaslatban.

Csehszlovákia elérkezett megpróbáltatásokkal teli első félévszázados útjának végéhez. S ez út végén a mindannyiunk számára nem kevés gondot okozó nemzetiségi problémákat is újszerűén kívánja rendezni. A rendezés alapját az országnak föderatív köztársasággá való átszervezésében kell keresni. A föderációt képező két szocialista köztársaság köteles a területein élő nemzeti kisebbségek — a törvényjavaslat nyelvével élve — nemzetiségek jogairól, az alkotmánynak megfelelően gondoskodni. Eddigi elkotmányunk 20. és 25. cikkelye a nemzetiségeknek nem mint egységeknek, hanem csak mint egyes polgároknak biztosit jogokat. A párt akcióprogramja, majd a Cerník kormány április 24-i programja kilátásba helyezte, hogy a nemzetiségeket mint csoportokat kell elismerni és nem .lehet jogaikat kizárólag a kultúra területére redukálni, annál is inkább, hogy a nemzetiségek hazánkban nem csupán a gondoskodás tárgyát képezik, hanem a saját ügyeket egyedül intéző szubjektumoknak kell tekintenünk.

Az április 24-én jóváhagyott kormányprogram szerint szó szerint idézve: „A szocialista társadalom egészséges fejlődése feltételeinek egyike a Csehszlovák Köztársaságban élő nemzetiségek aktív és egyenjogú részvétele a politikai, a gazdasági, a kulturális és a közéletben.“ A kormány ezért kilátásba helyezte, hogy a Szlovák Nemzeti Tanáccsal karöltve kidolgozza a magyarok, lengyelek, ukránok és a németek politikai gazdasági és kulturális egyenjogúsága jogi és más biztosítékainak tervezését, hogy a nemzetiségek létszámának és területi elhelyezkedésének arányában olyan helyzetet és jogokat biztosítson az egyes nemzetiségeknek, amelyek zálogát képezik kiteljesedett életüknek és nemzeti sajátosságaik kibontakozásának.

A kormány-nyilatkozat ide vonatkozó részét fontosnak tartottam idézni, mert azt bizonyítja, hogy a nemzetiségi jogok megadása szerves része a januárban megkezdett demokratizálódási folyamatnak és nem állnaik közvetlen összefüggésben augusztus 21-ével. A jól ismert augusztusi események inkább néhány héttel késleltették a törvényjavaslattal kapcsolatos előkészítő munkákat és így történhetett, hogy ez valóban a

12. óra végén került csak a nagy nyilvánság elé.

Figyelemmel kísérve a szlováknyelvű napi sajtót, látom, hogy a leggyakrabban a törvényjavaslat 3. cikkelyének két bekezdése képezi az ellenvetések tárgyát. Az egyik ugyanis az anyanyelvi művelődés, a másik a hivatalos kapcsolatban az anyanyelv használatának jogát biztosítja. Sajnálatosnak mondható, hogyha a kérdést, tekintélyes szervezet, vagy egyes publicisták úgy állítják be. mintha a nemzetiségi jogok ilyenméretű biztosítása veszélyeztetné az államalkotó nemzeteket, vagy annak a vegyeslakta területeken élő tag- pait. Nem lenne egészséges dramatizálni ezt a kérdést. Ügy hiszem a nyelvi problémáknak nem szabad nagyobb jelentőséget tulajdonítani, mint amilyen azokat valóban megilleti és fölösleges lenne a figyelmet ma a sokkal jelentősebb dolgoktól elvonni. Nehéz is vitatkozni azokkal, akikből a tolerancia teljesen hiányzik. A szocialista köztársaságban, amelytől azt várjuk, hogy a maga demokratizmusával megelőzheti egyszer a legfejlettebb burzsoá demokráciát is, nem térhetünk vissza a régi Osztrák-Magyar Monarchia jogosan bírált monolitikus nemzetiségi politikájához.

A nem mi általunk előidézett helyzetben, amelyben a köztársaság a jelen pillanatban él, nem alkalmas a szócsatározásra. Az augusztusi napok megmutatták, mily biztos támaszai a nemzetiségek ennek az országnak. Most már csak attól félek, hogy a társadalmi-politikai életünkben divattá vált normalizálás fogalmát majd valaki úgy magyarázza, hogy vissza kell térnünk a néhány hónap előtti semmi jóhoz nem vezető nemzetiségi viták kiélezéséhez. Strasser György