Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-10-08 / 40. szám
4 új ifjúság PETŐFI SÄNDOR: Buda várán újra német zászló Buda várán újra némát zászló! Hova legyek lelkem haragjától? Arcunk piros de nem zsarnok-vértül, Hanem saját szívünk szégyenétül! Egy kezünkön rajt van a lánc ismét; Várjuk-e hogy amazt is lekössék? Hogy megint a régi nóta járja, önkínunkra, világ csúfságára? Kár azoknak a szabadság kardját Kézbe venni, kik csak azért tartják, Hogy a zsarnok a porig alázza, S száradjon rá vér helyett gyalázat. Tedd le azt a fegyvert, magyar nemzet, Téged isten nem arra teremtett, El onnan a csatatérről, lódulj, Messziről nézz csak rá, a kuckóbul! Ha urad jön, térdepelj le szépen, S csókold meg a korbácsot kezében, S várd el békén, míg reád halált szól, És kirúg a nemzetek sorából! Oh hazám, oh nemzetem, magyar nép, Nem döbbent meg, nem riaszt föl e kép? E rettentő gondolatra fel kell Állanod, habár a sírban fekszel. Azt hiszem, hogy amig most levágott, Balsorsod volt és nem gyávaságod, S ha a balsors csüggedést nem hoz rád, Elszegődik a szerencse hozzád. Oj erővel és új bátorsággal Álljunk szentbe ama haramjákkal; Szent az ügyünk, velünk van az isten, Vagy velők sincs, he mivelünk nincsen. Dobogjatok szíveink kevélyen, Diadalmunk előérzetében' Pirulj, arcunk, pirulj zsarnok-vértül, És ne saját szivünk szégyenétül! * BERTOLT BRECHT: Határozat í. Mérlegelve gyöngeségünket, ti Szolgaságot hoztatok reánk. E törvényeket most szemétre vetjük mi, Mérlegelve, hogy nem kell a szolgaság. Mérlegelve hogy ti viszont ekkor Mellünknek ágyúkat szögeztek, Ügy döntöttünk hogy a halálnál ezentúl Jobban féljük a rossz életet. 2. Mérlegelve" hogy öklünk falhatjuk föl, Amíg tűrjük, hogy meglopjatok. Leszögezzük: nem választ el kenyerünktől Más, csak törékenv kirakataitok. Mérlegelve, hogy ti viszont ekkor Mellünknek ágyúkat szögeztek, Ügy döntöttünk, hogy a halálnál ezentúl Jobban féljük a rossz életet. 3. Mérlegelve, hogy itt házak állnak. Míg fölöttünk nincs más, csak az ég, Ügy gondoltuk, hogy beköltözünk azokba. Mert az odúkból nekünk mór rég elég. Mérlegelve, hogy ti viszont ekkor Mellünknek ágyúkat szögeztek, Ügy döntöttünk, hogy a halálnál ezentúl Jobban féljük a rossz életet. 4. Mérlegelve hogy van szén mialatt Szén híján hidegben reszketünk. Ügy gondoljuk, elhozzuk azt magunknak. Mérlegelvén, hogy így lesz melegünk. Mérlegelve hogy ti viszont ekkor Mellünknek ágyúkat szögeztek, Ügy döntöttünk, hogy a halálnál ezentúl Jobban féljük a rossz életet. 5. Mérlegelve, hogy rendes bért nekünk Ti nem adtok semmi szín alatt. Mérlegeltük, hogy úgy lesz csak méltó bérünk, Ha birtokunkba vesszük a gyárakat, Mérlegelve, hogy ti viszont ekkor Mellünknek ágyúkat szögeztek, Ügy döntöttünk, hogy a halálnál ezentúl Jobban féljük a rossz életet. 6. S mérlegelve, hogy a kormányzatnak Nem hihetjük egyetlen szavát, Ezentúl majd saját vezetésünk alatt Épül körénk egy lakhatóbb világ. S mérlegelvén, hogy az ágyúk szava Érthető szó számotokra csak, Hát most az érthetőség kedvéért oda Irányítjuk az ágyukat. i Csallóközi Színházi Napok Harmadízben rendezik meg az idén Du- naszerdahelyen a Csallóközi Színházi Napokat. A cél ez évben is a műkedvelő színjátszó mozgalom belső átalakulásának megvalósítása, a népművelés ez irányú egységének a továbbfejlesztése, a színjátszás eredményességének fokozása, a módszertani munka szakszerű irányítása. Az eddigi „ösztönösség-koncepció“ maradványait ki kell szorítanunk, a fölöslegesen agyon adminisztrált gyakorlatot kell mielőbb kiküszöbölnünk. A népművelést még mindig többféle szerv és intézmény irányítja és ez az, ami fékezi az egészséges munkát. Az idei Csallóközi Színházi Napokon az ünnepélyes megnyitás után időszerű népművelés-politikai kérdésekről lesz szó. Öntudat és felelősség címen szociológiai számvetést hallunk. Értekezletet tartanak a diák-színjátszásról. Ankétot rendeznek az országos jellegű magyar rendezvények tartalmi-formai koncepciójáról. Szó és gondolat címen a magyarnyelvű mezőgazdasági középiskolások versmondó vetélkedőn szerepeinek. Népművelési Fórumon vitatják a csehszlovákiai magyar színjátszás időszerű kérdéseit, kerületi koordinálásának fontosságát. A gazdag műsoron három bemutató is szerepel. A Magyar Területi Színház Arthur Miller: A szálemi boszorkányok című két részes drámáját mutatja be Fellép a nagy- szombati szlovák színjátszó csoport Heltai Jenő Néma levente című játékával és a Csallóközi Színház soron következő bemutatóját is láthatjuk- Lev Tolsztoj Anna Karenina című regényének színpadi változatában. A műkedvelő színjátszás helyzete — mint a tömegkultúra egyik fontos eszköze — közügy. S ezért nem lehet számunkra közömbös, milyen irányban halad az elkövetkező időszakban. -eh.Julie Driscoll, Brian Auger and The Trinity Helenka Vondráőková és Marta KubiSová mondták televíziós riportereinknek, amikor visszatértek párizsi oendégsze replésükrOl: legnagyobb élmény számunkra lulte Driscoll kon certfe volt. Számomra is. Pozsonyban, a Bratislavat Lírán. Rövidre nyírt haja, azt mondanám, hogy ő a fiú. a három srác, akt kísér te, meg nő. Persze, ha csak a haját nézném. Julie-nek nagy előnye, hogy nemcsak tehetséges, de kitűnő stílusérzéke van, előrelátó a jövő ízlését és divatját illetőleg is. De mindezen kívül Dris coll valóban szép és szimpatikus. Tizennyolc éves volt, a- mikor Brianékhoz csatlakozott. Brian akkoriban már eléggé közismert volt és „az 1964-es év zenésze“ című versenyben ő vitte el a pálmái. A három fiú, Brian, Clive Thaker és Dear Ambrose csaknem három évig kereste azt az egyéni drá mai elöadá stílust, amelyet Po zsonyban is produkáltak. A sajtóértekezleten lulie és Brian is készségesen válaszolt kérdéseinkre, sőt extra Inter jút is adtak. Kérdések Julie hez: — Igaz, hogy nem játszik semmilyen hangszeren? — Igaz. Miért, ez talán baj? Kitünően énekelek. — Első nyilvános fellépése? — Már nem emlékszem, mi kor és hol. — Mit szeret és mit gyűlöl? — Szeretek festeni, varrni, főzni, jól enni és feltűnő ru hókat viselni. A jó dzsesszt, tánczenét, spirituálékat kedve lem. Gyűlölöm a rossz Időjárást és a szabad időt. — Mi a véleménye Brian Au qerről? — ö csak játszik és játszik. Még akkor ts, amikor mi már alig állunk a lábunkon. Meg történt ez már néhány fellé vésünkön. A közönség tombolt és akkor feltűnt Brian és ját szott. ameddig hangszerei bír ták. Nekem az a véleményem hogy különleqes, elektromos á- ram hajtja. Akt nem látta Au gert, előre örülhet a találka zásnak. lulie kisasszony nem használ művésznevet, a Driscoll való di neve. Londonban született, 1947 augusztus 6-án. Szürkéskék szeme, csodálatosan karcsú alaki a és különleges gön dör haja van. Brian Auger szintén londoni születésű. 1939 iúlius 18-án született. Tamburinon, dobon és harmonikán játszik, Első nyilvános fellépése egy Iskolai ren dezvényen volt. A hobbyjai kö zé tartozik a golf. fényképezés és a könyvek. Kedvel minden legalább százéves tárgyat, az autókat, valamint Laurelt és Hardyt. Nem szereti az unal más embereket, az üres taxiál lomásokat és az olyan szórakozóhelyeket, ahol nincs zene. Az a véleményem, hogy a közönség, amelynek látszanak, nem egészen érti zenéjüket. Maqának tetszik ez a zene? — Tetszik. Az én számomra minden zene. Tetszik Ray Charles, de Debussy is. Minden emberhez szeretnék eljuttatni legalább egy kis zenét. Ez az én álmom. — ze — TÓTH ELEMÉR: EREKEK A játszótér az ablakom alatt van. A gyerekek ennélfogva az ablakom a- latt játszanak, porrá törve a délutáni csend kristályait... Dolgom van. de ebben a visongásban képtelen vagyok koncentrálni. Dühösen rohanok az ablakhoz, hogy „most aztán adok nekik“.., de ahogy meglátom az öthatéves pöttömnyi emberkéket, mintegy varázsütésre elszáll a mérgem. Az ablak alatt két csoportocska áll. Nézem őket. — Én is az akarok lenni — mondja egy ötéves forma kisfiú. — Én is — áll mellé a másik, aztán a harmadik.,. Végül a másik csoportban nem marad senki. Talán a kíváncsiság tartott az ablaknál? Bizonyára! Szeretném megtudni, hogy mire is játszanak. Rabló-pandúr- ra-e, vagy katonásdira, mint mi valamikor. vagy már ezen a téren is újítottak? — Mindenki nem lehet — mondja egy szöszkefejű. — Akkor legyél te — mondják a többiek. — A katonák többen vannak, mint az ellenforradalmárok — jelenti ki a szöszke. — Micsoda? Jól hallottam volna? Ellenforradalmárok ? Most már minden szavukat, minden mozdulatukat lesem. Próbálnak mindenféleképpen osztozkodni, de katonának csak nem áll senki. Ekkor a szöszke azt javasolja, hogy álljanak sorba és aúgy döntsék el... Fel is sorakoznak és a kis szöszke e- gyet jobbra, egyet pedig balra irányít közülük. Mikor a sor elfogy, ö is beáll az egyik csoportba. — Ti lesztek a katonák — mondja a másik csoport felé fordulva. — Menjetek a kőrakás mögé. — Mi nem leszünk katonák — mondják amazok. — Legyetek ti katonák... — Én ejjenfojjadajmáj jeszek — mondja a legkisebb közülük. A rend újra felbomlik. A két csoport összekeveredik. Senki se akar katona lenni... De vajon miért nem? Emlékszem rá, mi annak idején legtöbbször azon vesztünk össze, hogy mindenki katona akart lenni... Volt is deszkából faragott géppisztolyunk mindany- nyiunknak és néha még késő este is folyt a csatározás, rengett a hurrá a kertekben, a szalmakazlak között... Mi mindnyájan katonák akartunk lenni... És amikor nem akadt senki, aki ellenfélnek állt volna, mindig a kisebbeket szorítottuk rá, hogy: vagy ez leszel, vagy nem játszol! — alapon. — Ti katonák lesztek, vagy nem játszotok — hallom a szöszke hangját és önkénytelenül is elmosolyodom. A három legkisebb srácot állították ki. Vagy, vagy... Azok egymásra néztek, aztán bömbölve indulnak, úgy látszik hazafelé... A kis szöszke néz utánuk, aztán kiált is: Gyertek vissza, mindnyájan egyformák leszünk. A kicsik megállnak és usgyi szaladnak vissza s már nevetnek is... Elgondolkodva ülök vissza dz asztalhoz. Az ablak alatt abban a pillanatban lángol fel a harc: tatatatata, tatatatata, tata. Bártfay Gyula 80 éves Bártfay Gyula 1888 szeptember 28 án született Nyit- rán. Kisiparos családból származott és maga is az asztalos mesterséget tanulta. Az asztalosság mellett a fúrás-faragás volt kedvelt időtöltése. A fát csakhamar a kő váltotta fel. Foglalkozott bútortervezéssel Is, maid festeni kezdett. Szép tájképek, portrék kerültek ki a mester keze alól. Élete nem volt könnyű és zavartalan Mint sorkatona harcolt az első világháborúban, amelyből sebesülten tért haza Nyitrára 1917 áprilisában. Itt ismerkedett meg Finta Sándorral a „szigeten“ található katonaszobor alkotóiéval. Ftnta művészete olyan nagy hatást gyakorolt Bártfay Gyulára, hogy végérvényesen a szobrászat mellett döntött. A következő években Párizsba kerül, Bourdell tanít- ' vánvaként. |árja a múzeumokat, mert tökéletességre, igazi művészetre törekszik. Több, mint 1000 Bártfay művet tartanak nyílván, melyeknek egy része a Nyit- rai Galéria állandó tárlatát képezi. Bártfay Gyulával kapcso- i latosan szólnunk kell Bártfay Tibor államdíjas művészről, az idős mester fiáról Is. Az elmúlt 25 esztenI dőben sok közös és mondanivalóban azonos alkotásuk született. Az idős mester korán meghazudtoló lendülettel dolgozik továbbra ts. Zoborl mű termét gyakran látogatják fiatal művészek. Ftgvelem- mel kísért az itt élő fiatal magyar művészek munkáját. Ottjártunkkor elismeréssel nyilatkozott Nagy János komáromi szobrász alkotásairól. Ezút on köszöntjük a 80. születésnapját ünneplő Bártfay Gyulát és a továbbiakban jő egészséget és még sok sokeres, alkotó munkában eltöltött évet kívánunk neki. Motesíky Árpád * Fiúk! Lányok! Főiskolások! Az „IFJÚ SZIVEK“ a CSISZ SZKB Magyar Dal- és Táncegyüttese a Kiváló munkáért érdemrend viselőié FELVÉTELI MEGBESZÉLÉSEKRE hív Benneteket ének-, tánc és zenekarába. A felvételi megbeszélése-1 két 1968 október 15—16-án, valamint 24-én, naponta 18. —22. óráig tartjuk meg Bra- tislavában, a Május 1. tér 30. szám alatti gyakorlóhelységében. Részletes felvilágosítást az együttes irodá iában: I Bratislava Mostová 8 szám alatt, telefon 304-22, kaphatnak az érdeklődők.
