Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-10-01 / 39. szám
2 lií MISZ, te kisz hamisz / (egy magánosz MlSZ-szionáriusz) ftMISZ** Válasz Kollár Józsefnek Tisztelt Kollár József! Nagyon sajnálom, hogy az említett nyílt levél nem az Öj Ifjúság vezércikke helyén jelent meg, mert akkor még nagyobb lett volna sikered, u- gyanis az a véleményem, hogy így nem lesz any- nyira szembetűnő ez a kedves levél, amelyet hozzám, Illetve helyettesemhez intéztél. Mivel az Oj Ifjúságot nem akarom a magam védelmére kibérelni, ezért nagyon rövid leszek, de előrebocsátom, hogy nagyon szívesen elbeszélgetnék Veled a MlSZ- el kapcsolatos dolgokról, kiindulva a járás helyzetéből, amelyben több mint négy éve a CÍISZ JB elnöki tisztségét töltöm be, kisebb-nagyobb sikerrel. de természetesen akadnak jócskán hibák Is. Nagyon sokat gondolkodtam arról, hogyan lehetne a magyar nemzetiségű fiatalok Igényeit a lehető legjobban kielégíteni, nemcsak 1968 januárja óta, de már pár évvel ezelőtt, erre bizonyítékul szolgálnak a CSISZ JB ülésein és a CSISZ felsőbb szervezeteiben elhangzott vtafelszólalásaim. Ne gondold kedves Kollár József, hogy „pecsovics“ vagyok, Járásunkban mindig arra törekedtünk, hogy az egész ifjúsági mozgalmat az internacionalizmus szellemében irányítsuk, mindig és mindenkor elítéltük a túlkapásokat. A január utáni megújhodási folyamatban is arra törekedtünk, hogy megakadályozzuk a nemzeti kérdésekben felmerülő nézeteltéréseket, amelyeket — hangsúlyozni szeretném — nem diktatórikus eszközökkel sikerült helyes mederbe terelni. Nincs olyan járás szocialista hazánkban, amelyre az elmúlt fél évben any- nyi szennyet zúdítottak volna, mint éppen a du- naszerdahelyi járásra. Ennek ellenére mégis fneg- lep, hogy negativ az állásfoglalásom a MISZ-hez? Azt kérdezed, hogy miért? — nem hiszek abban, hogy a magyarság helyzete litika vagy a helytelen központi irányítás és e- gyéb körülmények idézték elő. Nézzünk körül a saját portánkon is és rövid időn beiül rájövünk, hogy a döntő hibák bennünk rejlenek. Jelenleg is van a járásunkban olyan ifjúsági szervezet, amely nagyon jól működik, de van olyan is, amelyet még a legjobb akarat mellett sem lehet szervezetnek nevezni, pedig ugyanaz a járási, kerületi, központi CSISZ bizottság és ugyanaz a pártpolitika érvényesül itt is. Ebből kifolyólag csak arra akarok rámutatni, hogy az ifjúságnak nincs feltétlenül egy új elnevezésű ifjúsági szervezetre szüksége, hanem inkább arra, hogy határozottan jobb feltételeket teremtsünk a tevékenységhez; több megértésre van szükségünk az üzemek, pártszervezetek, HNB részéről és akkor bízom benne, hogy ifjúsági szervezeteink egy életképes mozgalmat alkotnak majd. — Ismerem azokat a tényeket, amelyek negatívan érintették a magyar nemzetiségű fiatalokat fközép- és főiskolára való feljutás, tanonciskolák a jobb szakmákban, általában a fiatal magyar nemzetiségű állampolgár elhelyezkédésével és érvényesülésével kapcsolatos problémák, ezek a problémák aktuálisak járásunkban is). Ha a MISZ-nek sikerül ezeket a kérdéseket megoldania, minden elismerésem az övé. Ha ezt a kérdést az állami és pártszervezetek nem fogják internacionalista szellemben megoldani, akkor itt akár félmilliós magyar ifjúsági szervezet is alakulhat, akkor sem lesz megoldva a probléma. A MISZ esetleg felhívhatja a figyelmet a dolgokra, de azt teljes felelősséggel kijelentem, hogy ezt már a CSISZ többször is megtette és hogy ezek a problémák ismeretesek a legfelsőbb állami és pártszervezetekben is. Befejezésül — kedves Kollár József ne gondold, hogy mi a dunaszerdahelyl CSISZ JB-án megrögJudr. Zbynék Vokrouhlicky, a a CSISZ KB elnöke: „A mi ifjúságunk, mint minden ifjúság a világon többrétű. Ebből logikusan következik, hogy ezeknek a különböző ifjúsági csoportoknak megvan a teljes joguk olyan szervezetekbe tömörülni, amelyek eme rétegeződés- nek megfelelnek! Lehetővé kell tennünk az erőszakmentes csoportosulást, hogy minden fiatal fiú és leány maga dönthesse el, melyik szervezetben kíván dolgozni, élni és melyik szervezet elégíti ki legjobban az i- gényeit. Egy monolitikus, egyedüli szervezet ezt nem tudja megvalósítani.“, továbbra Is olyan legyen mint 1968 előtt és az 1968 január előtti argumentumokat sem ismerem el, mert a torzulások egyformán érintették hazánk egész ifjúságát. — a CSISZ válságának okai nem az egyes strukturális kérdésekben rejlenek, hanem a feltételek megteremiésében (főleg anyagi- és káder-feltételekben: milyen az egyes üzem, NB, pártszervezet és EFSZ hozzáállása az Ifjúsághoz, milyen a vezetőség összetétele az illető szervezetben.) Itt jogosan teszem fel magamnak a kérdést, vajon a MISZ képes lesz-e ezt a helyzetet megváltoztatni és megteremteni az optimális feltételeket a tevékenységhez? Sajnos, erre nem tudok konkrét választ adni, de nagyon örülnék, ha ez a MISZ-nek sikerülne (nagyon őszintén mondom!!!). — a jövő ifjúsági szervezeteinek egyik alapvető feladata lesz kielégíteni az ifjúság igényeit mind gazdasági, mind kulturális téren. Ha ez nem sikerül, akkor kár a sok fáradozásért, mivel bármi legyen is a szervezet neve (millió lehetőség van), ha ezeket a feltételeket nem teljesítik, előre halálra vannak ítélve. Remélem, ezzel egyetértesz. Most kérdem: vajon ha elismered a tömeg jelentőségét a társadalmi mozgásban, akkor hol van a nagyobb erő? Az egységes, vagy a teljesen szétforgácsolt ifjúsági szervezetben? — tanulmányoztam a MISZ programjavaslatát, őszintén megmondom, nagyon kellemesen csalódtam, nagyon szép az elgondolás, és ha idealista lennék, akkor talán bocsánatot kérnék Tőled is. kedves Kollár József, hogy tévedtem. De mivel nem vagyok az, így csak azt mondhatom, hogy a terv szép. csak a megvalósítása — sajnos — komoly akadályokba ütközik. Nemcsak anyagi, de személyi akadályokba is. Ugyanis ne higgye senki, hogy ifjúságunk egyik napról a másikra megváltozik, és a MISZ-szervezetek élére olyan egyének kerülnek, akik mindent félretesznek és csak ezt a nemes célt fogják szolgálni — félreteszik a személyi érdekeket, szórakozásukat, feláldozzák szabadságukat. esetleg fizetetlen szabadságot vesznek ki a közös ügy és a csehszlovákiai magyar fiatalok érdekében. — Nagyon örülnék, ha nem lenne igazam, de több éves munkám az ifjúsági mozgalomr ban megtanított arra és tapasztaltam is, hogy milyen nagy szerepet játszik egy alapszervezetben az, hogy ki irányítja ezt a szervezetet. Ne legyünk megint szélsőségesek, ne állítsuk, hogy az ifjúsági mozgalom válságát csak a helytelen párt-pozött vaskalapos funkcionáriusok vagyunk, akik remegnek a pozíciójuk miatt. Hiszen nagyon jól tudod, hogy a CSISZ JB fizetett politikai funkciója nem örökös állás és mi nem tartjuk a CSISZ-t ugródeszkának sem. Mindnyájunknak megvan a maga szakmája és nagyon jól tudjuk, hogy ahhoz visz- szakerülünk. Csak egyre kérlek, érts meg, hiszen ml egy vegyes járásban vagyunk ifjúsági vezetők és merem állítani, hogy valóban internacionalista szellemben Irányítjuk. Hangsúlyozni szeretném: nem diktálunk és számunkra nem lényeges az, hogy a CSISZ-tag magyar, vagy szlovák nemzetiségű. Célunk járásunk ifjúságát úgy nevelni, hogy társadalmunk ne csalódjon bennük. Járásunkban több olyan község van, ahol csak pár szlovák nemzetiségű fiatal él (3-5). Nem volna paradox, ha ezek a szlovák fiatalok saját országukban egy más nemzetiségű szervezetnek lennének tagjai — vajon mit szólna ehhez a fmena? Vagy egy másik kérdés a szlovák tannyelvű AMNYKÍ-n több magyar fiatal végzi tanulmányát és ha ezek is a MISZ-be tömörülnének, vajon mit szólnának tanítóik? Ne legyünk ennyire idealisták! Célunk a szlovák és magyar fiatalok között kialakítani a lehető legjobb megértést, ezen a téren sikereket értünk el és erről az útról nem szeretnénk letérni még akkor sem. ha konzervatívoknak neveznek minket. Ennek ellenére is alaptalan a vádatok, ugyanis mi megadtuk minden egyes CSISZ-tagnak a lehetőséget, hogy saját maga döntsön arról, hogy milyen szervezetben akar tevékenykedni; ezt kérdőíven válaszolhatja meg. Nem agitálunk a MISZ ellen, de engedjétek meg, hogy nekünk is legyen véleményünk, még akkor is ha „bozontosbajszú Sztálinnak" titulálnak. Fölösleges az aggodalom más járások részéről, ugyanis ha a belügyminisztérium engedélyt ad a tevékenységre, a dunaszerdahelyi járás ifjúságát sem Plavy, sem Vlzy nem tartják vissza attól, hogy belépjenek a MISZ-be. Ugyanis a nemzetiségi és vallási kérdés nagyon kényes és ezekben az érzelmek dominálnak. Ez a válaszom nyílt leveledre és egyben elnézésedet kérem, ha megbántottalak, de engedd meg, hogy nekem is lehessen nézetem, még akkor is. ha az a te véleményed szerint nem helyes. Maradok baráti üdvözlettel: Plavy Dezső — a dunaszerdahelyi CSISZ JB elnöke I MISZ-KÜJBOK TALÁLKOZÓJA 1968 10. 5-én a nánai Petőfi Sándor klub megrendezi a Fiatalok Szolidaritási ünnepségét. Megkoszorúzzuk a II. világháborúban elesett nánai hősök emlékművét, majd ifjúsági nagygyűlést rendezünk, amelyet tűzijátékkal fejezünk be. 16.00 órakor találkozunk Nánán a Petőfi klubban, 20.00 órakor pedig a táncesten. A zenét a Petőfi klub ifi Rekord- és a tardos- keddi Körösi Csorna Sándor ifizenekara biztosítja. Mindenkit SZERETETTEL VARUNK! CVS u, nm... * — magam is elképedek, hogy — szövetségre*) gondolok! Mégpedig a magyar fiatalok szövetségére az emberarcú szocializmus hazájában tehát Csehszlovákiában... A kérdés és a rögeszmém ott kezdődik, hogy milyen is legyen ez a szövetség? Ha azt' hallom, MISZ — tehát naponta 231-szer — elsősorban azon rágódom, hogy vajon miért ne lehetne ez a szövetség elsősorban szövetség, de olyan szövetség amely mentes az előzők ürességétől, uniformizmusától, hivatalnokiságától, formalizmusától, bürokratizmusától. Naponta többször találkozom olyan véleményekkel, amelyek megütközve „hóborjaimon" felvilágosítanak, hogy „ez" egy „komoly", valami, „ennek" meg kell, hogy legyen a kellő „formája", „hivatalos" jellege, stb. Nem értem. Miért kell a komolyságot összehúzott szemöldökkel és komolykodással kísérni. Nem értem, miért kell minden — jellegtelen, személytelen. hivatalos-formulát' szolgai módon# átvenni? Miért kell egy szövetségen belül — mondjuk egy bürokrata hivatalnoknak is — egy előre megszabott sablon szerint gondolkodnia, fogalmaznia, vagy egy meghívót megírnia? Miért nem használhatja mindenki a saját fejét, és ha teszem azt eszébe jut egy „szabálytalan ötlet" azt miért nem mondhatja el? tegyen az az ötlet akár ötlettelen is!? Miért van erre szükség? Azért, hogy mindenki kiformálhassa saját egyéniségét — legyen az bármilyen — hogy, ne érez- zen merev és merevítő szabályokat, hogy felszabadultan — és úgy ahogy tudja — kifejthesse és elmondhassa azt, a- mit el szeretne mondani. Pár nappal ezelőtt egy aktíván (milyen ostoba szó!) vettem részt, ahol „elnöki" asztal és két sor „tömeg“-asztal várta a részvevőket. Már ez sem tetszett. (Nem tudom, hogy miért kell azoknak, akik egy találkozót, beszélgetést irányítanak külön Ulniök?) Aztán a gyűlés elkezdődött, mindenki feltette „komoly" gyűlés-maszkját, egv fiatalember „ezennel" megnyitotta a gyűlést és azonnal tíz évet öregedett, U- qvanúgy megöregedett több fiatal is. Hivatalosan és nehezen beszéltek és alig mondtak valamit. Mondanom setn kell, hogy az egész „csendélet" végtelenül borzolta a bajúszomat és a- mikor szót kaptam (nem kértem) elhatároztam, hogy megkísérelem magamat is és az összejövetelt is elmozdítani a fagypontról. Azzal kezdtem, hogy nem álltam fel. (Apropó, ha beszélgetünk, az aki beszél miért áll fel minduntalan? A- zért, hogy zavara fokozódjon?) Elmondtam egy-két gondolatomat, egykét „hülyeségbe" csomagolva. Végül Is az történt, hogv a „tömegben" akadt még egy-két bohémlelkű ifjú és hajadon, akik végeredményben teljesen feloldották a hangulatot. Perceken belül a gyűlésből értelmes és ügyes fiúk és lányok játékos beszélgetése, baráti találkozója lett, akik vicceltek is, közben értékes dolgokat mondtak, terveiket és álmaikat szőtték, nevettek és újra fiatalok lettek. Nekem meg az jutott az eszembe, hogy íme a MISZ! Megvan a MISZ, ilyen a MISZ! Befejezésül most az jutott az eszembe, hogy price, pracc, prucc! (Hogy miért price és miért pracc, vagy miért prucc, azt ne is kérdezzék tőlem, mert nem tudom...) Gálán Géza *) szövetség: Két vagy több személynek, társadalmi osztályoknak vagy más embercsoportoknak valamely cél érdekében történő együttműködése. Baráti, testvéri szövetség. (A magvar nyelv értelmező szótára. VI. 391. old.) Helyzetjelentés a rimaszombati járásból Ä Csemadok JB mellett működő szakbizottság üléséin megvitattuk és értékeltük a MISZ járási tanácsának eddigi munkáját, melyet hőnapokkal ezelőtt a járási CSISZ vezetősége állított össze. Ez a bizottság felmérést csinált, hogy hány CSISZ szervezet akar MISZ-t. Tizenkét szervezet határozottan mellette foglalt állást. Ellene a tornaijai városi és a bejei CSISZ vezetősége van. (És a tagság?) Ez bizony nagyon-na- gyon gyenge eredmény volt. Ezért 1968 szeptember 17-re aktívát hívtunk össze, melyen új ideiglenes járási MISZ tanácsot a- lakltottunk. Elnök: Brezina Béla tanár. Cime: B. B. Rimaszombat, Botto u. 13/a. Tagjai: Molnár Zsuzsa, dr. Szabó István, Adám Lajos, Kovács Anikó, Kovács János tanár, a MIKT tagja és egv CSISZ JB tag. Eddig a következő helyeken a- lakult MISZ: 1. Tornaiján a MIK mellett Táncsics Mihály MIK 252 taggal, a városban több mim 50 taggal, az AKI-ban több mint 100 taggal. 2. Hanván Tompa Mihály MIK alakult 23 taggal. (Elnök: László Géza). 3. Serkében egyelőre 23 tag van. (Elnök: Kovács Anikó). Felhívom a magyar fiatalokat, hogy az Oj Ifjúságban 1968 augusztus 12-én közzétett MISZ örogramot olvassák el, hogy állást foglalhassanak. A megalakult klubok és az alakulóban levők a MIKT VB határozatait kövessék figyelemmel. Kovács János, MIK?, tag Válasz egy riportra Kedves Zácsek Erzsébeti Sn a riportban emlegetett 1- rén vagyok. Ismét megnyugtatott néhány napra, mert számomra már az ts nyugalmat jelent, ha a szomszédokkal, akiknek még hiszek, kibeszélhetem magam. Az Oj Ifjúságban sok ezer fiatalnak gyóntam meg bánatomat. A riportnak lett egy konkrét eredménye ts. A férjemet kétheti egészségügyi kivizsgálásra Besztercebányára vitték, úgyhogy most eqy ideig nyugtunk van. Nem tudom, milyen következménye lesz az egésznek, én már semmiben sem bízom. Gondolkoztam azon a mondatán, hogy ügyünk hová tartozik. Igaza volt. Valóban nem a bíróság elé, inkább a közerkölcs, az egészségügy hatáskörébe. De továbbra ts fennál a kérdésem, mit tegyek, kihez forduljak? M. Irén 1968 IX. 20-án a azőgyéni magyar fiatalság is letette a MISZ alapkövét. Községünkben is megalakult a Magyar Ifjúsági Klub, amely a József Attila nevet kapta. Bár a klub- alapítás egy kissé megkésett, ez önhibánkon kívül történt és főleg az augusztusvégi eseményeknek köszönhető. A klub tagsága értelmiségi, tanuló és dolgozó fiatalokból áll. Klubunk fő célja ápolni az itt élő magyarság kultúráját mert ezen a téren nemigen voltunk elkényeztetve. A szőgyénl József Attila IK tagjai teljes erejükből támogatni kívánják a megalakulandó MISZ-t, amelyet saját szervezetüknek tekintenek, s amelyen belül végre alkalmuk nyílik tenni valamit a csehszlovákiai magyarság kultúrájáért. Onódy BélIfjúsági Klub Szőgyénben Tetszett a losonci járás klub-képviselőinek találkozása. Ez a pénteki összejövetel megcáfolta azokat a szkeptikusokat, akik nem hisznek és nem bíznak abban, hogy a fiatalok igénylik önálló szervezetüket és ami még több, kt ts tudták azt használniI A járás 16 klubjának 1-1 tagja elmondotta eddigi munkájukat és terveiket. Bolykon — Katona József szülőfalujában — elsősorban a Bánk bán szerzőjével kapcsolatos dokumentum-anyagok gyűjtésébe kezdtek. Közben több érdekességre bukkantak községük múltjából. Ugye, nem haragszik meg az a kislány — mert nem tudom a nevét — aki sok jót mondott el klublukról, többek között azt, hogy ott tanult meq sakkozni, asztaliteniszezni és, hogy elsősorban Berkest-müveket olvasnak és vitatnak meg a klubban. Persze — nagy segítségükre volt a helyt párt- szervezet, mert mindjárt az indulásnál 5000 Kös anyagi támogatásban részesítette tikét! (Ezt szeretettel ajánlom az olyan pártszervezetek szives figyelmébe, akik az első összejövetelen goromba szavakkal és szét- zavarással „támogatták" a klubotl I Zsélyt Géza Qalsáról az igazi humoristák komolyságával mondta el, hogy mennyire érthetetlen volt a helyi CSISZ-vezetőknek klubjuk megalakulása. „Mikor a CSISZ volt nem működött senki és most jön ez a MISZ és egyszerre mindenki működni akar?" Érthetetlen... Nagydarócon annyira szimpatikus a MISZ klubja, hogy még az egynéhány szlovák fiatal ts ott szeretne dolgozni./III Több helyen zenekaruk van a klubosok- nak, (a zenekar nagyban segít az anyagi helyzeten!, másutt brigád-munkával szereztek pénzt és sok helyütt pénz nélkül ts megtalálták az egymáshoz, a barátsághoz, a jókedvhez vezető utat. Ez a losonci találkozás is ezt bizonyította. Annak ellenére, hogy ott volt a CSEMADOK és a CSISZ képviselője ts, pár percen belül feloldódott a hangulat és semmi sem emlékeztetett a szokványos- vaskalapos „gyűlés“-re. A CSISZ járást elnöke ts „csoda" a maga nemében, mert felszólalásában támogatásról és segítségről tett ígéretet és megköszönte a járás fiataljainak példás magatartását a közelmúltban. Farkas Veronika — akit megválasztottak a MISZ járást tanácsa elnökének — megsúgta, hogy a CSlSZ-el- nök fán Filip, eddig sem „fúrta" a MISZ-t. Az is tetszett, hogy a CSEMADOK az aktívára anyagi segítséget nyújtott. Mindent egybevetve — mtszbecsületemre mondom, — hogy a losonci járásban élnek /és nem is a- kárhogyan!I olyan kollektívák, amelyeket már most a Magyar ifjúsági Szövetsége szervezeteinek nevezhetünk, és, hogy ezek a kollektívák — minden anyagi támogatás nélkül — már Idáig többet tettek, mint a CSISZ /sokhelyütt/ többéves léte alatti nem tetszett a lévai aktíván hallott egy-két hír. Az sem, hogy pl. a CSEMADOK nem nagyon támogatja a klubokat, de az aztán végképp meglepett, hogy egy magyar pedagógus nem engedi a diákjait az összejöveteleire. Mert ha ezt mondjuk jala- ha Hudcovlőová teszi, a szlovák Pl tanárnőié — azon nem csodálkozunk annyira, mint Kanyar István eljárásán. Ezúton kérjük, hogy vegyen annyi fáradságot és ’smerkedien meg szerveze- tünk céljaival és küldetésével. Ha még azután is szétkergeti a diákjait, akkor megkíséreljük másképp kifejezni sajnálatunkat. ígg)
