Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-10-01 / 39. szám
E heti számunkban: XVI!. évf. 1968. október 1. Am 1 Ki* • Ha azt hallom, MISZ... • Jipy jou hou — riport • Szép versek • Tóth Elemér: Tragédia • Kapunyitás a főiskolákon • Szaltikov-Scsedrin: Mese a buzgó főnökről, aki túlbuzgalmában meglepte a főnökségét • Ludvik Askenazy: A meggyőződés módszeréről • Csúzli • Angliai űtijegyzetek: Londonban sincs mindig köd • Broderick Grand: Leszámolás vadnyugati regény —- befejező rész • Szenzációs felfedezés • Beszélni szeretnék a haladásról • Az angol király és a németek • Sport-esélyek • Labdák és emberek • TV-műsor • Keresztrejtvény • Divat — Szépségápolás • Veronika válaszol • JÓZSEF ATTILA: / íme, hát megleltem hnzámat íme, hát meqleltem hazámat, a földet, ahol nevemet hibátlanul íriák fölébem, ha eltemet, ki eltemet. E föld befogad, mint a persely, Mert nem kell (mily sajnálatos!) a háborúból visszamaradt húszfilléres, a vashatos. Sem a vasgyürü. melybe vésve a szép szó áll. hogy új világ, jog, föld. — Törvényünk háborús még s szebbek az aranykarikák. Egyedül valtam én sokáig. Majd eljöttek hozzám sokan. Magad vagy, mondták; bár velük voltam volna én boldogan. így éltem s voltam én hiába, megállapíthatom magam. Bolondot játszottak velem s már halálom is hasztalan. Mióta éltem, forgószélben próbáltam állni helyemen. Nagy nevetség, hogy nem vétettem többet, mint vétettek nekem. Szép a tavasz és szép a nyár is, de szebb az ősz s legszebb a tél, annak, ki tűzhhelyet, családot már végképp másoknak remél. Megjelenik minden kedden • Ki adja a Smena a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóvállalata • Szerkesztőség és adminisztráció: Bratislava. Prazská 9. Tel.: 485-41-45. Postafiók 30. • Főszerkesztő: SZŐKE JÓZSEF, tö- szerkesztöhelyettes: STRASSER GYÖRGY, kultúra: TÓTH ELEMÉR, kUl- és belpolitika: SÁRKÁNY ÁRPÁD, riporterek: MICHAL MÁRTA, ZÄCSEK ERZSÉBET, keletsziovákiai szerkesztő és sportrovatvezetö: BATTA GYÖRGY, grafikai szerkesztő: GYURÄK ÉVA. Nyomta Západoslovenské tlaciame 01 • Előfizetési díj egész évre 52.— Kcs, fél évre 26.— Kos, negyedévre 13.— Kés • Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizetni minden postán lehet • Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem adunk vissza • A lapot külföld számára a PNS Ostredná expedícia, Bratislava, Gottwaldovo námestie i. 48 — útján lehet megrendelni. Beszélgetés őr. Vladimir Kadlec Iskolallgy! miniszterrel Folytassuk az igazságos megismerés útját Az iskolaév már megkezdődött, a tanulók és a pédagógű" sok már hozzáfogtak a munkához, alkalmazkodtak az adott körülményekhez. Mit várhatunk az új iskolaévtör, milyen változásokat ? Megkértük dr. VLADIMIR KADLEC egyetemi fanár?, az ok-* tatásügyek miniszterét, hogy feleljen néhány kérdésünkre. — A moszkvai megállapodások értelmében, az oktatás de** mokratizálása és modernizálása érdekében véleménye szerint a kidolgozott tervek megvalósítása ügyében milyen vflltozá-* sok várhatók? — Az oktatásügyi minisztérium akcióprogramjának megvalósítása terén nem kell és nem is akarunk lemondani a-* zokról a célokról, melyeket magunk elé tűztünk. A tanítók és a tanulóifjúság érzésvilágától eltekintve, az augusztus 20- 1 események nem befolyásolták az iskolaév megnyitását. Az időszerű feladatok és a további távlatok szerint még gyor- sabb ütemben látunk hozzá az iskolák modernizálásához. A-* mint ismeretes, az iskolákban sok kísérlettel próbálkozunk és ebben az iskolaévben akarjuk összegyűjteni a tapasztat latokat, hogy azután alapos felkészültséggel hozzáláthassunk a különböző iskolatípusok kiépítéséhez. Természetes, hogy iskoláinkat szocialista és demokratikus elvek alapján akar-* juk kiépíteni. Figyelmünket arra összpontosítjuk, hogy a tanulóifjúság önálló és logikus gondolkodását fejlesszük és 6- ket a tudományos világnézethez vezessük. — Ebben az irányban milyen lényeges változások várhatók? — A legfontosabb változást majd kétségen kívül az jelenti, hogy az általános képzettséget nyújtó középiskolákat * folyó iskolaév kezdetével négyéves gimnáziumra változtatiuk. Fontos körülményt jelent továbbá majd az is, hogy felemelik a főiskolai hallgatók ösztöndíját és a különböző iskolatípusok — az elmúlt évekkel szemben — még nagyobb önállóságot élveznek majd, több lehetőség nyílik majd arra is, hogy az iskolákban védekezhessenek az olyan akciók ellen, amelyek az iskolai oktatást hátráltatják. Fontos változást jelent maid természetesen az is, hogy bevezetjük az ötnapos tanítási hetet, mégpedig ott, ahol az alapfokú és középiskolákban az Igazgató a pedagógusokkal és a szülőkkel megállapodnak abban, hogy az ötnapos oktatási hét jobban megfelel az adott körülményeknek. — Az idei iskolaév megkezdésekor elhangzott beszédében ön hangsúlyozta, hogy az oktatásügyi minisztérium sz iskolák felszerelése, valamint az iskolák építése tekintetében ugyanolvan igényekkel lép majd fel, mint augusztus 20-a e- lőtt. Véleménye szerint mire volna ma a legnagyobb szükség és mit lehet majd ebben az iskolaévben megvalósítani? — Kitartok amellett, amit mondtam. Mi nem kívánunk lehetetlent. Egész egyszerűen csak azt akarjuk, hogy az iskolaépületeket karbantartsák és a gyermekeket biztonsági és egészségi szempontból semmi se veszélyeztesse. Ebből a szempontból rendkívül károsnak mutatkozott a váltott műszakban folyó oktatás, az osztályok túlzsúfoltsága, a közlekedésben mutatkozó nehézségek, a rossz minőségű iskolai étkeztetés, a tornatermek hiánya, stb. Érthető, hogy főleg azok, akik az idén hagyják el a közép- és főiskolákat, felteszik a kérdést, vajon az elmúlt események nem befolyásolják-e érvényesülési kilátásaikat? Mi a véleménye, eloszlathatjuk az ilyen félelmeket? — Szerintem ilyen tekintetben lényeges változásokkal nem kell számolnunk. Hiszen gazdasági rendszerünk belátható 1- dőn belül nem változik meg. Változást most csak az jelent, hogy a végzett diákokat pályázatok alapján helyezzük majd el. Ismeretes, hogy már az elmúlt években eltávolltottuk az annyira népszerűtlen elhelyezési beutalásokat. Természetes, hogy a pályázatok alapján történő elhelyezés sok veszélyt rejteget magában. Viszont megállapíthatjuk, hogy ez a módszer fokozza az egyének kezdeményezését, és ezért ezt a módszert csakis helyeselni tudjuk. Hasonlóképpen, mint a- hogy a különböző minőségű árut különböző áron adhatjuk el, lényeges különbséget kell majd tennünk a jobb és rosszabb diákok között. Ez nemcsak az elhelyezésnél, hanem a fizetés megállapításánál is lényeges szerepet játszik majd. Egyelőre még zavarólag hat, hogy nemzetgazdaságunk, iparunk, a tudomány és a technika, valamint a kultúra terén se látjuk v'lágosan. hogy a fiatal káderekre müven kilátások várnak. Feltétlenül szükséges, hogy tisztában legyünk azzal, milyen távlatok nyílnak, hogy a tanulmányi szakokat és az iskolákra felvehető diákok számát az adott körülmények szerint álla- oíthassuk meg. Természetesen, ugyanez vonatkozik a külföldi gyakorlatra is. Nem kell majd korlátozni? Eredeti tervezetünk szerint fokozatosan akartuk kiépíteni és elmélyítem a nemzetközi együttműködést, lehetővé akartuk tenni, hogy a diákok külföldön tapasztalatokat szerezzenek, diák- és tanár csereakciókat akartunk megvalósítani, igyekeztünk lehetővé tenni, hogy az idegen nyelvek tanárai külföldi tanulmányútokra járhassanak, stb. A mai helyzetben sem akarunk ezektől a tervektől elállni. Mindenesetre jól tudják, hogy a körülmények néha olyan helyzetet teremtenek, amelyek lehetetlenné teszik, hogy őszinte és indokolt szándékunkat és terveinket megvalósítsuk. Bizonyára megértik, hogy az adott helyzetben inkább csak reményeinknek adunk kifejezést és semmi konkrétumot nem ígérhetünk. Minden attól függ, hogy hazánkban a gyakorlatban mennyire normalizálódnak a viszonyok, mennyire valósul meg a demokratizálódási folyamat és milyen lesz a gazdasági fejlődés. Sok tanító most azzal a kérdéssel küzd, miképpen fogadja el a már elavult Iskolai tanmenet előírásait és azokat, amelyek a Varsói Szerződés öt államának hazánkba való bevonulása következtében értelmüket vesztették. — Milyen tanácsokkal látná el ezeket a pedagógusokat? — Erre a kérdésre is csak azt felelhetem: túl rövid az Mő ahhoz, hogy most átdolgozzuk az iskolai előírásokat és a tanmenetet. Tudatosítanunk kell, hogy államunk politikai i- rányvonala lényegében nem változik. El akarjuk érni a megújhodási folyamat, valamint a humanista szocializmus betetőzését. Köztársaságunk a Varsói Szerződés tagállama marad, Meggyőződésem, hogy tanítóink, hasonlóképpen mint többi polgáraink, tudják, mi a becsület, mi az emberi méltóság, a nemzeti büszkeség, mi a logika és felismerik az i- gazságot. Joggal elvárjuk, hogy elsősorban majd a tanítók mutassák meg, hogy olyan tulajdonságokkal bírnak, hogy képesek a .fiatal nemzedéket legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint nevelni. Tudatában vagyok annak, hogy tanítóinknak megvan az érzékük a realitás Iránt és Ilyen irányban érvényesítik majd a fiatalokra is befolyásukat. kL ft kdoaynuKr ■ w, £:^JhH Ar exkommunlkáclók és az Interdik tumok olyan mennyköcsapások, amelyek csak akkor bori ítanak lángba valamely államot, ha éghető anyagok vannak benne. Voltaire
