Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-09-17 / 36. szám

Az előadás után, ügy mint máskor, villamosok csilingeltek a pesti élszakában. Valahol a Nagykörúton a bárból kiszűrő­dött a zene. Benéztem. Nem kislány ült a zongoránál, ha­nem hosszú ha.1ú fiú. A me­lódia utat tört maflának: kis- lány a zongoránál, fehérebb az orgonánál — fiityörészték már a slágerfesztivál előtt Pesten. Azóta is éneklik.-0­Az Erkel-színház befogadó­képessége 2500 személy. A rossz nyelvek mégis azt beszé­lik Pesten, hogy csak a külföl­diek kaptak legyet, a magyar rádió és televízió táncdalfesz­tiváljának döntőiére. Való f- gaz, hogy ötször annyi jegv is felkelt volna. Azok, akik nem futottak be a nézőtérre, a rá­dió. de felsősorban a televízió jóvoltából. részesei lehettek a nagy vetélkedőnek. A TV-sek azt vallják, hogv ezt a műsort egész Magyarország nézte. Nemcsak fegész Magyarország — iavftom ki őket — az éter hullámai ugyanis vámmentesen és útlevél nélkül lépték át a határokat, keleten, nyugaton, északon és délen. Igv mi Csehszlovákiában szin­tén végig szurkolhattuk a há­rom elődöntőt és valljuk be most őszintén, hogv gyakran nem értetünk egyet a zsűrivel'. Ügy látszik a döntőn a fél­reértéseket akarta felkerülni a rendezőség. Éppen ezért azön a vasárnapi 'estén annyian vol­tak a bírálóbizottságban, hogy véleményükét akár a közönség véleményeként is el lehetett fogadni. Díjakban sfem volt hi- ány, hiszen a döntőn részivé-- vő énekesek közül csaknem á fele jutalmat kapott. Ismertek a döntőbe jutott számok, ismerték a gvőztes számok. Ismertek a szerzőik, de vajon kik voltak azok, akik e számokat sikerré vitték. ILLÉS-ZENEKAR X zenekar tagjai így vallanak magukról: — 1960-ban alakultunk. Szinte *- gyütt nőttünk fel,, ezzel a zené­vel. Számaink gyakran merítenek a balkáni népzenei dallamok kin­cséből. Szívesen emlékeznek visz- sza ez évi gombaszögi szereplé­sükre, ahol 30 ezer ember tapsolt nekik. Céljuk, és ezt Gombaszö­gön is hangsúlyozták — az e- gyéni stílus megteremtése. 1967- ben elnyerték az Ifjúsági Magazin Nagvdlját, majd a Magyar Ifjúság című lap Arany Gitár diját, és most az 1968-as táncdalfesztlvá! első diját és a TV nagydtját. Nemcsak a fiatalok, hanem a ma­gyar könnyűzenei élet szakemberei Is napjaink egyik' legtehetségesebb együttesének tartják. Dobos Attila SZÖRÉNYI LEVENTE ö a zenekar energiaforrása. Köztudott dolog, Hogy hegedül, gi­tározik, zongorázik, és amiről szin­tén meggyőződhettünk: táncdalo­kat komponál és énekel. Muzsikus családból származik. Nagyanyja a zeneakadémia tanára volt, édes­apja a hegedű tanszakon végzett. Ennek ellenére mégis észrevétle­nül Indult el a könnyűzenei mű­faj rivaldája felé. Vpltak buktatók is az életében. Emlékszünk még a televízió első téncdalfesztiválján bemutatott, sokat emlegetett és vitatott dalára, amelynek a címe: „Még fáj minden csók“. Hónapok múlásával a pesti kabaré még min­dig borsos csipkelődéseivel ..mél­tatta“ Szörényi Leventét. Először a Balassa zenekarban játszott, ott tett szert gyakorlat­ra, később az Illés együttes gitá­rosa lett. Tervei között mindenek­előtt az éneklés 'és a komponálás szerepel. ..Az ezek a fiatalok" cí­mű filmben is’ sokoldalúságáről. zenei felkészültségéről adott szá­mot« A táncdalokról és a sztárokról Illés-zenekar SZTEVANOVITY ZORÄN göíul 'jelenték meg, amelyiket külföldi számok átdolgozásai a^ lapián készítették. Szfevanovity Zorán első nagy sikerét 1962-ben aratta, ami-* kor a KI mit tud vetélkedőn Sztevanovity Zorán e'gyüttest, amelynek vezetője, alapítója és ötletmesiire. A Meiro-fegyüffes neve fo- qalommá vált. Járják az orszá­got, szerepeltek és szerepel­nek külföldön. Számos tv- és rádiófelvétel van mögöttük. Mint sokan mások, ők is az If­júsági KlubSan kezdtek ját­szani és onnét indultak fel a sikerek felé. 1962-ben a „Ki mit tud?“-on a tánczenekarok vetélkedőjén elnyerték az el­ső díjat. Emlékezetes fellépé­seik voltak. Első lemezeik an­az énekesek kategóriájában az első lett. Sokoldalúság, kultú­rált magatartás, jő zenei fel- készültség jellemzi. Sok fiatal tartja példaképének. Számos hazai és külföldi vendégsze­replés, angliai fellépés áll mö­götte. Erre minden énekes büszke lehet, mert Angliában, a beat-muzsika hazájában helytállni, nem kis dolog. Em­lékezetünkben él még a „Mi fáj?" című szám, amellyel az I. táncdalfesztiválon átütő si­kert aratott. .'Ä Harangozó Teréz HARANGOZÓ TERÉZ ■— Néha jó bepillantani az újsághirdetésekbe is. — vaMia Harangozó Teréz, ö ugyanis fennék alapján jndult 5Í a fel­kér útján. Érettségi után égy újsághirdetés nyomán jelentke­zett az Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Művészegyüttesének é- nekkarába. Amikor megtudta, hogy a felvételi vizsga sike­rűit, Bátya községből Buda­pestre költözött. NappaT mint adminisztratív érő dolgozott, festőnként az egvüttésbfe járt énekelni. Minden szabad Idejét arra használta fél, hogy ma­gánúton elsajátítsa a zenéi a- lapismerfetfekit. Később felvit­ték őt a Bartók Béla Zfenfemú- vészfeti Szakiskola énektansza- kára. 1965-ben a Ki mit tud ? - on III. hfelyfezést ért el. Ezu­tán lett tagja a Rádió táncze­nei stúdiójának is. Egy éwéf fezelőtt kapott működési inge­déi yt az Országos Rendező I- rodátől, azóta számtalan he­lyen fellépett és egyre több meghívást kap. 1968-ban a székfesfehérvárf Mádé !n Hun- gary cfmű műsorban adta élő Fényes Szabolcs szerzeményét, a „Mindenkinek van égy álma“ című dalt. Ennek lemezéből há­rom hőnap alaS 100 000 pél­dány fogyott fel és fezért Arany­lemezt kapott. Harangozó Te­réz többször járt külföldön. Is­meri Csehszlovákia. Lfengyfel- ország és Jugoszlávia táncdal- kedvfelő fiatalsága. _______DOBOS ATTILA Ha valakire, akkor rá val ban illik a „kiiönő“ jelző. Né testvére közül ő a legkitűnől tanuló, kitűnően érettségiz és felveszik az Orvostudom nyi Egyetemre, ahol kitűnő t nuló és a fogorvosi karon 196 ben kitüntetéssel végez. Ez tán Gödöllőn a Városi Rend lőintézetben dolgozik. A zen vél önképzés útján került ka csolatba. Igaz, hogv tíz észté dős korától zongorázni tan' mint sokan mások, de. ebb nem tűnik ki igazán, Igv ne marad más. mint a zene-ha gatás. szakkönvvek olvasás tanulmányozása. 1959-ben tizennyolc évi Ekkor komponálta meg első d lát, de fezzel bizony nem h dítoíta meg a világot. Nem a ta fel a harcot. Öjabb dalok komponált. A kitartó türele ezúttal rózsát, illetve hangi mfezí^ termett. 1961-ben me jelent felső lemeze. Ezután < kert sikerre halmozott. Si gfert sláger után Irt. Érd mfes felidézni a legközkedve tebbekef: „Még ide-oda hűz szív“, „Szervusztok régi b rátok", „Isten véled, édes F roskám“, „Annyi ember él földön", „Annál az első ügye len Csóknál“. „Mindennap, m kor eljő", „Kövek a vfzpartor „Rózsák illatozzatok", „A be dogságtől ordítani tűdnél stb. Számos szerzeményét m ga adja felő. Két nagy álma van: szferfe né színdarabokhoz Üt filme] új ifjúság 9 hez zenét komponálni. Almai lassan valóra is válnak. A deb­receni Csokonai Színház már bemutatta az „Isten véled é- des Piroskám" című mini-ope­rettjét. Már külföldi együtte­sek is játsszák számait. _ Ez pedig már siker. Igv tör utat a világba a magyar íánezéní. ZALATNAY SAROLTA Sem a korát', sem a mini- ruhát nem tagadja meg, egyi­kért sincs szégyellnivalója. Pontos születési dátuma: 1947 december 14. Már érettségi e- lőtt is büszkesége volt a gim­náziumnak. Kitűnő élőadói ké­pességével sok örömet szer­zett osztálytársainak. Először a Metró-együtteshez „szegő­dött". velük aratta sikereit. Az első táncdalfesztiválon ő adta elő a legnagyobb és feledhe­tetlen slágert, a „Hol jár az eszem" címmel. A következőn már nem adta alább az első helynél. Az ez évi táncdalfesz­tivál nagysikerű számát is 6 énekelte. Több hőnapot töltött Londonban;: angol nyelvű le­mezei Is megjelentek, ő előtte már megnyíltak a világ nagy­városainak kapui. Várják őt nemcsak Európában, hanem a tenoerentúl is. Szörényi Leventa KOÖS JÁNOS 1960-ban kezdte pályafutá­sát. Először a komoly zené­vel foglalkozott, majd átvál­tott a könnyű zenére. Élete minden perce a zenéhez kap­csolódik. Előadőmúvészetét a mély átélés jellemzi. Főiskolás korában Vico Torianit utánoz­ta egv esztrádműsoron és nem kis eredménnyel. Itt kezdődött a siker. Első nagy slágerére szívesen emlékszünk vissza. A címe: „Micsoda nagyszerű do­log". Az felső táncdalfesztlvá- lon a legjobb férfiénekfes diját kapta meg és több ország fesztiválján Is díjat nyert. Sze­repelt az NDK-ban, az NSZK- ban, Belgiumban, Ausztriában, Brazíliában. Több tucat lemez- felvétele van már. És most, az utolsó táncdalfesztivál dalával, a „Kislány a zongoránál" című számmal belopta magát mind a fiatalok mind ^ idősebbek szívébe. Szívesen "tapsolunk neki. De nemcsak neki, hanem minda­zoknak, akik a tánczene hú és fáradhatatlan tolmácsoló!. Ha egv dallam elindul hódító út­Zalatnay Sarolta KONCZ ZSUZSA' Fiatalon, nagyon fiatalon kezd­te, barátnőjével, Gergely Ágnes­sel. aki egyben osztálytársnője is volt. Olvasóink közül bizonyára még sokan emlékeznek első fellé­pésére a Ki mit tud? vetélkedőn. 1964-ben mér mint az Illés-ze­nekar szólistája mutatkozik be. Énekesi pályája tulajdonképpen az Egyetem klubjában kezdődik. A ze­nekarok szinte harcolnak érte. Sok megérdemelt sikert arat a Metro- és az Omega-együttesse! is. Szám­talan rádiő- és lemezfelvétele van. Nagyon gyakran szerepel a tele­vízióban. a belföldi és külföldi szín­padokon. Koncz Zsuzsát nemcsak énekes­nőként. hanem színésznőként is megismerhette a közönség. Elő­ször a „Szevasz Vera" című film­ben láthatjuk, majd az „Ezek a fiatalok“ című film női főszereplő­jeként üdvözölhettük. Nagyon ked­veli a filmezést, de elsősorban vég­zett jogász szeretne lenni. Fran­ciaországban is készítettek hang­lemez-felvételeket vele. Bemutat­kozott többek között az ausztriai és a kubai táncdalfesztlválokon is. Koós János iára. abban nem kis érdeme van az előadójának. Tudják ezt azok mind a heten, akiket be­mutattunk olvasóinknak. —cs.— Koncz Zsuzsa Lehetetlen anélkül írni róla, hogy né 'említsük meg és né mutassuk be rövidén a Metro-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents