Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-08-19 / 34. szám
2 új ifjúság KRÓNIKA Kürtön megalakult a MIS2 Klubja 1968 augusztus 4-én a kürti kul- túrházban megalakult a MISZ Klubja. A jelenlévők a javaslatok után a ,,MISZ Széchényi István Ifjúsági Klub“ nevet vette fel. A falu fiatalsága örömmel vette tudomásul, hogy a MISZ keretén belül nagyobb lehetőség nyílik sajátos nemzeti kultúránk fejlesztésére, a művelődésre és a szórakozásra, A megjelentek mindnyájan felajánlották a legmesszebbmenő támogatásukat és ígérték, hogy igyekeznek minél több fiatalt a MISZ Klubjába beszervezni. A vezetőség megválasztása után Kovács János, a szervezet elnöke. felkérte a tagságot, hogy a gyűlésekre pontosan járjanak el, tegyenek javaslatot a művelődési terv összeállítására. Majd kérte a jelenlévő tagokat, hogy példaadó magatartással és jó szervezeti működéssel igyekezzenek megnyerni a még kívülálló fiatalságot. A felszólalásokból a jelenlévők a következő határozatokat fogadták el: 1. Támogatjuk az önálló MISZ megalakulását, kérjük törvényes elismerését és a tagok jogainak elismerését. 2. A megalakult MISZ Klubja kéri a SZLKP helyi szervezetének, a TINB-naíí, az EFSZ-nek és a többi tömegszervezeteknek a segítségét, az együttműködést és a működés támogatását. 3. Egyetértünk a Csemadok KB és a Szlovákiai íróázövetség magyar szekciójának javaslataival és állásfoglalásával, mivel azok nem tartalmaznak olyan pontokat, melyek ellentétben lennének a nemzetiségi kérdések marx-lenini elveivel. 4. Kérjük a megfelelő kulturális élet felu-'eíeinek megteremtését. a fajú létszámának megfelelő méretű ku inír ház felépítését*, a- melybe társadalmi munkával mi Is bekapcsolódnánk. 5. Kérjük a magyar ifjúság továbbtanulási Igényeinek kielégítését. vagyis az anyanyelvén való továbbtanulás lehetőségének nagyobb mérvű biztosítását magyar tannyelvű tanono es középiskolák, valamint főiskolák létesítésével. Állami ösztöndíjjal tegyék lehetővé a főiskolai végzettség megszerzését Magyarországon. 6. Kérjük a magyar nemzetiségű értelmiség megbecsülését. 7. Mivel a magyar nemzetiségű állampolgárok hazánk szerves részét alkotják, a szocializmus é- pítéséből kivették és a jövőben is kiveszik részükét, kérjük, hogy a többi nemzet és nemzetiség tagjaival egyenlő elbírálás alá vegyék és az őket megillető megbecsülésben részesüljenek. 8. Kérjük a magyar nyelv elismerését és a vegyes lakosságú vidékeken használatának lehetővé »ételét a hivatalokban, munkahelyeken és más intézményekben. 9. Kérjük a helyi kilencéves alapiskola fiatal tanítóinak segítségét és támogatását eszmei, szervezési kérdésekben. 10. Kérjük községünk ősi magyar nevenek visszaállítását, mivel az a szlovák Írásmódnak és kiejtésnek is megfelel (Kürt — Kyrth). Tudatában vagyunk annak, hogy hazánk a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, itt, ezen a földön éltek őseink. Mi ezt az országot é- plljük es tudjuk, hogy mindnyájunk erkölcsi kötelessége minden tudásunkkal és erőnkkel a szocializmusért dolgozni. Tagságunkat magyar nemzeti öntudatra, szocialista hazafiasságra, proletár internacionalizmusra fogjuk nevelni, i- gyekezni fogunk, hogy a megalakult MISZ Klubja működésével kivívja a polgárok megbecsülését és hozzájárulunk hazánk jó hírnevének öregbítéséhez. • 1662 augusztus 19-én halt meg halt mag Blaise Pascal, (randa matematikus és filozófus • 1936 augusztus 19-én ölték meg Frederic Garda Lorca spanyol költőt 9 1847 augusztus 20-án született Boleslav Prus lengyel realista Íré • 1854 augusztus 20-án halt meg Friedrich Schelllng, német idealista filozófus 9 1901 augusztus 20-án született Salvatore Quasimodo, Nobel-dijas olasz költő 9 1915 augusztus 20-án halt meg Paul Ehrlich, német orvos és tudományos kutató 9 1862 augusztus 22- én született Claude Debussy, híres francia zeneszerző 9 1862 augusztus 22-én született Maurice Maeterlinck. belga lró 9 1891 augusztus 22-én halt meg Ján Neruda, kiváló cseh realista Író és költő 9 1958 augusztus 22-én halt meg Roger Martiin du Gard, Nobel-dijas francia író 9 1831 augusztus 23-án halt meg Kazinczy Ferenc, kiváló magyar lrő 9 1851 augusztus 23-án született Alois jirásek, cseh realista Író 9 1820 augusztus 24-én született Samo Bohdan Hrobon, szlovák költő és lró 9 1749 augusztus 25-én halt meg M atej Bél, szlovák történész 9 1806 augusztus 25-én született Samuel Godra, szlovák költő 9 1867 augusztus 25-én halt meg Michael Faraday, angol fizikus 9 1900 augusztus 25-én halt meg Friede rich Nietzsche, német filozófus 9 1908 augusztus 25-én halt meg Henri Becquerel. Nobel-dijas francia fizikus 9 1666 augusztus 26-án halt meg Frans Hals, holland festőművész 9 1723 augusztus 26-án halt meg Anthony van Leeuwenhoek, holland természettudós, a mikroszkópp feltalálója 9 1880 augusztus 26-án született Guillaume Apollinaire, francia költő 9 Isten hozta, államügyész úr! A versenyek, versengések és vetélkedők korát éljük. Nyaktörő sportversenyeken kívül derék-, nyak- és mellböség, soványság- és egyéb szépségvetélkedőket rendeznek világszerte. Ezenkívül — főleg a nyugati féltekén — úgynevezett szenzáció- vagy botrány- versengések örvendenek népszerűségnek. Ezeket, jóllehet országos méretűek, nem szokták előre meghirdetni, versenyszabályokat sem dolgoznak ki. Egy-egy botrányhistória mégis büszkeséggel tölti el azt a nemzetet, amelynek ország-határain belül lejátszódik. Nem is olyan régen Olaszországban a szerelem ifjú papnői ..doíce vita" jelige alatt írták be nevüket a szenzációk aranykönyvébe. Angliában miniszteri bársonyszékek korhadt alváza recse- get-ropogott a botrányok súlya a- jatt. Ugyancsak a ködös Albion- ban sikerült megrendezni egy hatásos vonatrablást, amelytől az a- merikai profiknak Is elakadt a lélegzetük. Csupán egyik nyugati szutnszédáHamunkat ette a penész a szenzációk abszolút hiánya miatt. Butrányterhes vetélytérsainak sajtója tunya, mulya, pipogya fráte- tereknek mondta le a derék honpolgárokat, amikor most végre rájuk mosolygott a szerencse: ha nem is világméretekben, de kitört a botrány... A részleteket egy hozzánk látogatóba érkezett bírósági alkalmazott közlékenységének köszönhetjük. Elmondotta, hogy az egyik tartományi székváros rendőrségére beadott feljelentéssel indult el a görgeteg. A feljelentők kizárólag a gyengébb nem soraiból kerültek ki. Azt állították, hogy a Schlös- selgasse 11. szám alatt lakó F. Mimi íérfilátogatőkat fogad, fényűző, de feslett életmódot folytat, meg ez, meg az... Amellett nincs állandó foglalkozása, sem tjsites- séges keresete. A közrend őrei kihallgatták a „vádlottat", aki bebizonyította, hogy nemes származású nénje gondos felügyelete alatt tengeti ifjú, de örömtelen éveit. Férfilátogatók pajzánkodásának vádját kereken visszautasította. Egyéb bizonyíték híján mit tehettek’ rendör-bácsiék? Áttették az ügyet a járásbírósághoz. A perfelvételi tárgyaláson Mimin kívül megjelent a „néni" la. A védencéhez fűződő állítólagos rokoni kötelékét ugyan nem sikerült tisztáznia, de annál cifrábbakat káromkodott a tekintetes járásbíróság kérdéseire. „Nemes" származásával szöges ellentétben álló kifakadásal az őszülő bírót is csodálatba ejtették. Mimi ügye hosszas huzavona után a tartományi bíróság elé került. Ott a vádlott üde szépségével, a mezei liliomot megszégyenítő ártatlanságával és ügyes védekezésével egyenesen elbűvölte a bírákat. Hozzájárult ehhez a „néni" hirtelen frontváltozása, elsőfokú handabandázása helyett másodfokon pityergésre, majd bömbölésre fogta a dolgot. A tárgyalás újbői felmentéssel végződött. A hallgatóság férfitagjalr\ak. arcán sunyi mosoly játszadozott, a fel jelen-, tők pedig szitkokat sziszegtek a „gyalázatos nőszemélyre“. Egyedül Josef W. államügyészt nem hagyta a dolog nyugton. Bár ő is belenyugodott a felmentő Ítéletbe, gyanúsnak tartotta a nemes származású néni őrangyalszerepét és hátha Mimi mégis... Hol nem fúj a szél, nem zörög a haraszti — gondolta magában, és egy szép napon elindult a Schlösselgasse-ba. Csöngetni nem mert a tisztes ö- regúr, csak bátortalanul megkopogtatta a titokzatossá vált lakás ajtaját. Az ajtó azon melegében kinyílott, de Ugyanakkor egy feltúrt galléros, javakorbeli férfi suhant ki mellette félrefordított fejjel, aki cudarul hasonlított a tartományi bíróság elnökére. Az álmélkodó államügyészt a teljes harci díszbe öltözött „néni" üdvözölte legbájo- sabb mosolyával: — Isten hozta, államügyész úr! — fuvolázta a műemlékvédelem a- latt álló delnő. — Szép, hogy eljött. de rangjához képest előbb is megtisztelhetett, volna bennünket. A többi urak már mind Itt jártak a bíróságtól. No, de sebaj! Józsefet epedve várja az ó t’uiifárné- ja. József ezúttal nem sietett Puti- fárné karjaiba, hanem bűnbánóan hazament — feleségéhez. Josef W. államügyész másnap beadta lemondását. K. E. Egyenesbe kerültünk, avagy megszólal az „első fecske“ Az Oj Ifjúság 32. számában olvastuk Ztrlg Árpád „Körbe körbe" c. ctkkét, ez adta kezünkbe a tollat. Sok víz folyt le a Dunán az április hatodlkán megtartott csehszlováktat magyar fiatalok értekezlete óta, melyen ml ts résztvettünk a somorfai középiskola diákjainak nevében. Röviden ez történt nálunk az eltelt négy hónap alatt. Április 18-án résztvettünk a CSISZ járást konferenciáján. A felszólalások egész sora híven tükrözte a problémákat, rögtön rátaplntntt a CSISZ szervezet hibáira. Valameny- nylen a MISZ megalakulását szorgalmaztuk. A járást funkcionáriusok mintegy válaszképpen a pionír- szervezetek különválásával, és az új pionír-nyakkendő színének problémáidnál kezdtek foglalkozni. Ennek'hallatára szinte öntudatlanul ts arra kellett gondolnunk, hogy a lényegről akarják elterelni a figyelmet. így történt, hogy az áprtlts hatodlka után szövögetett álmaink, terveink a klubmozgalmat Illetően lassan, de biztosan kezdtek szertefoszlani. A járást CSISZ funkdonártusok a CSISZ egységéről „szavalták", feleslegesnek tartották a klubok megalakulását. Mt nem adtuk fel elképzeléseinket. Tanáraink sem nézték fó szemmel a klub megalakításának tervét, kétkedéssel fogadták, attól féltek, hogy a mozgalom elvonja a diákokat a tanulástól. Helyhiánnyal is küszködtünk, a somorjal VNB ugyan megígérte, hogy btztosít egy klubhelyiséget a fiatalság számára, de az ígéret csak szép szó maradt... A nehézségek ellenére május 25-én mégalakítottuk a somorjal középiskola mellett müködO „Szivárvány" Ifjúsági klubot. Ezt azonban nem mertük Önökkel közölni, mert a körülmények és a közhangulat arra engedett következtetni. hogy rövid életű lesz. A fúnius ötödlkl járást CSISZ gyűlésen parázs vita alakult ki köztünk és Plavy elvtárs között a CSISZ létjogosultságát és a klubok megalakítását illetően. Sajnálattal kell említenünk, hogy a járást CSISZ vezetőség mereven elzárkózott a klubmozgalom elindításától és a CSISZ mellett kardoskodott. Arra a közlésünkre, hogy ebben az esetben a fiatalok, akiket képviselünk, kiválnak a CSISZ kötelékéből, következő választ kaptuk: „Csináljatok, amit akartok. Ebben az esetben nem támogatunk benneteket t?l". Időközben megtartottuk klubunk második, sőt harmadik széleskörű összejövetelét is, dolgozó fiatalok bevonásával. Aklub Iránt tanúsított érdeklődés, valamint az eddig elért eredmények feljogosítanak bennünket arra, hogy vég leg lezárjuk a két hónapig nyitott kérdést: Megalakult a somorjal középiskola mellett működő „Szivárvány" Ifjúsági klub. Kelt: 1968 aug. 9-én. A „Szivárvány" Ifjúsági klub vezetőiének nevében: Batta Ildikó, Dogány Ernő Nem lehet szó nélkül tűrni Történelmi jelentőségű időket éltünk át az elmúlt hetekben. Egy ország népe politikai józanságból, demokrációból és hazaszeretetből vizsgázott kitűnőre önmaga és a világ előtt. Szándékosan szóltam egy ország, Csehszlovákia népéről, mert ez az elnevezés magába foglalja hazánk egész lakosságát, valamennyi nemzetét és nemzetiségét. A csehszlovákiai magyarság is kitűnőre vizsgázott a sorsdöntő események idején. Az ország más nemzeteivel és nemzetiségeivel összefogva szinte egy emberként, spontánul és őszintén támogattuk a CSKP elnökégét az ágcsernyői és pozsonyi tárgyalások idején. Félreérthetetlenül hitet tettünk ezzel hazánkhoz, a Csehszlovák Szocialista Köztársasághoz való töretlen hűségünk mellett. Sokezer csehszlovákiai magyar dolgozó, a CSKP elnökségét támogató dokumentumok aláírásával, a Csemadok-távlrattal és nyilatkozattal egyértelműen foglalt állást mindnyájunk ügye, a demokrácia, szabadság, az ország szuverenitása mellett. A Keszegfalván táborozó csehszlovákiai magyar fiatalok közös levélben biztosították támogatásukról a CSKP elnökségét és Dubcek elvtársat. Mindez az egész ország nagy nyilvánossága elé került. A szlovák sajtó is pozitív hangnemben értékelte a csehszlovákiai magyarság hű és becsületes magatartását. Őszintén szólva nagy örömmel állapítjuk meg ezeket az örvendetes tényeket. Viszont keserű szájízzel gondolunk arra, hogy nemrégen még rágalmak és alaptalan támadások kereszttüzében álltunk. Fejünkre szórták a legkellemetlenebb, legelítélőbb jelzőket, melyeknek utólagos ismétlése is bántólag hatna. Gyakran érték s érik támadások, rágalmak az önálló szrvezetük létrehozását szorgalmazó magyar fiatalokat is. Igaz, ezek az alaptalan vádak nem kapnak olyan széleskörű publicitást, mint annakidején a Csemadok elleniek, inkább csak helvi jellegűek, de nagyon kellemetlenek, bántóak, megalázóak és a csehszlovákiai magyar ifjúság gondolkodására, élet- szemléletére beláthatatlanul károsak lehetnek. Azok a megjegyzések és érvelések, hogy a magvar fiatalok önálló szervezete elszakadáshoz, az ország többi fiataljaitól való elkülönüléshez vezet, mégcsak érthetőek. Ezek o- kos ellenérvekkel megcáfolhatok, s tevékenységünkkel bizonyíthatjuk, hogy helytelenek. A minden alapot nélkülöző olyan rágalmakat a- zonban melyek a klub alapításakor érik a ma- gvjy fiatalokat, kivált a .falvakon, már nehezebb megcáfold. Józan ésszel fel sem lehet mérni. Szinte az az érzésünk, hogy ez nem fi: lehet igaz. Miről is van szó? Az utóbbi időben számos magyar fiatallal heszélgetlem Dél-Szlovákia területén. Elmondták, hogy a klub alapításakor a helyi szervek leküzdhetetlen ellenállásba ütköztek. Az Ifjúsági klubok létrehozási szándékáért !s sovinizmussal, nacionalizmussal bélyegezték meg őket. Voltak helyek, ahol az összejött fiatalokat „fasiszta" gyülekezetnek nevezték, (pl. Bajta — lásd az Oj Ifjúság 1968 jűl. 29-i számát). Bizony, meg kell kongatni a vészharangot! Gondolkozzunk, emberek! Miképpen lehet 15-20 éves fiatalokat nacionalizmussal, sovinizmussal, fasizmussal vádolni!? Mi szolgáltat erre alapot? Hiszen sok serdütő fiú és leány talán még e szörnyű szavak mélységét sem Ismeri. Ki nevelte volna őket ilyenekké? Az iskola? Hát a szocialista társadalomban 1- lyen Iskoláink vannak? Ezt fel sem tételezhetjük. Vagy talán a szülők nevelték így őket? Képtelenség! A húszéves szocialista fejlődés idején ennyi fasiszta élt itt és gyermekeiket módszeresen ebben a szellemben nevelték volna? Világos, hogy ez lehetetlenség! Ismét hangsúlyozom: gondolkozzunk, emberek! Miért kell ilyen vádaskodásokkal elvadítani, passzívvá tenni a csehszlovákiai magyar fiatalokat? Hóvá vezetnek az ilyen módszerek? Szerintem oda, hogy fiataljainkban elkeseredettséget, sértődöttséget, nemtörődömséget s végső fokon teljes elidegenedést váltanak ki. Az eqyszerű falusi fiatal gyakran védekezni sem tud az ilyen rágalmak ellen, hiszen. a pártszervezet elnökétől hallja. Ezek a módszerek kísértetiesen emlékeztetnek a január előtti húsz év belpolitikai gyakorlására. Igv nem lehet ifjúságot nevelni. Az ilyen módszerek egy egész nemzedéket tévútra vezetnek. Az alapvető pedagógiai érzék hiánya, a túlbuzgó politizálás, a szocializmus ellensé-- geinek mindenáron való keresése, nem lehet sajátja az ifjúsággal foglalkozó, felelős beosztású embereknek. Hát nem ezen a téren történt a múltban a legtöbb ferdítés? Most. amikor a csehszlovákiai magyar fiatalok egv egészségesebb demokratikusabb társadalmi fejlődés reményében aktivizálódnak és egyre-másra alakítják klubjaikat szerte az országban, nem szabad megismételni a múlt hibáit. A MISZ programja világos feleletet ad minden kétkedőnek. A csehszlovákiai magyar fiatalok demokratikus, emberi joguk biztosítására saját önálló szervezetükbe tömörülve a- karják építeni szocialista hazánkat. Kinek az érdeke ezért sovinizmussal, nacionalizmussal vádolni őket? Csakis azoknak, akiknek ezen a téren a lelkiismeretükkel bai van. Nekünk, csehszlovákiai magyar fiataloknak, akik a fasizmust csak a történelemkönyvekből ismerjük, nem érdekünk az előző nemzej dékek gyűlölködő szellemét átvenni. Éz csak kárunkra és mindenki kárára lenne. Meg a- karunk szabadulni a nacionalizmus és a sovinizmus' átkától. Semmi szükség rá — felesleges. Békében akarunk élni a velünk élő nem- zetekkei és azok ifjúságával. Varga Sándor .• aúOttífeíttBM«»*It V . jMfeV. S;,.
