Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-08-12 / 33. szám
A MISZ PROGRAMJA! „Szándékunk, hogy a MISZ-ben tömörülő ifjúság otthonra találjon szervezetünkben, jól érezze magát, megtalálja tehetsége kibontakozásának lehetőségeit.“ (MISZ programjából) Mindent újjáépítettünk, kivéve önmagunkat Kiderült, hogy némely elvtárs számára a szocializmus nem cél, hanem célpont. Bogdánfi Sándor MefjielentK minden Redden ® Kiadja a Smena a CSISZ Szlovákia) Központi Blzotts4qSnak klndővalla- lata <P Szerkeszt öséo és adminisztráció: Bratislava, Praiské 9. Tel.: 485-41-45. Pnstaflök 30. © Főszerkesztő: SZr>KF JÓZSEF. fő- szerkes7tflhelvettes’ STRASSER GYÖRGY. kultúra: TÓTH El FMFR. kill- és belpolitika: SÁRKÁNY AR. PAD, riporterek: MICHAT MARTA, ZÄCSEK ERZSÉBET, keletszlovéklal szerkesztő és sporfrovatvezetfl: BATTA GYÖRGY praMkal szerkesztő: GYURAK ÉVA. Nyomta Zépadoslovenské rlaélarne 01 e Előfizetési díj aoész évre 52.— Kős, fél évre 28.— Kis, neovedév- re 13.— Kés ® Törleszti a Posta HIrlapszolqélata. előfizetni minden postán lehet © Kéziratokat nem őrzünk meo és nem adunk vissza • A lapot külföld száméra a PNS Ostredná expedtcla, Bratislava, Gottwaldovo námestle 5, (9 — ötjén (ebet megrendelni, A DEMOKRATIZALÚöAS EGYES NEGAT'D JELENSÉGEI DOC. dr. BALOGH-DÉNES ÄRPÄD A demokráciának általában és a szocialista demokráciának is lényegéhez tartozik, hogy lehetővé teszi a szabad vélemény- nyilvánítást, mely rendszerint vita formájában alakul, és a szükséges bírálat lehetőségét is magába foglalja. A demokratizálódási folyamat a múltat vita és bírálat tárgyává tetté. Ennek köszönhető, hogy a múlt hibáit feltárhatják és kijavíthatják, s ez előféltétele annak, hogy országunk tovább fejlődhessék a kitűzött célok felé. Most azonban már felvetődik az a kérdés, hogy a vita és a bírálat lehetősége csupán a múltra vonatkozik-e, vagy pedig a jelennel, vagyis a demokratizálódási folyamattal kapcsolatban is alkalmazhatők-e a vita és a bírálat hasznos eszközei. Ismeretes ugyan, hogy a demokratizálódási folyamatot már éppen elég szigorú birálat érte, de ez határainkon túlról jött, ahol valószínűleg nem tudják olyan megbízhatóan felmérni demokratizálódási folyamatunk sokrétű jelenségeit. — Most már — különösen miután országunk és a szomszéd szocialista országok közötti nézeteltérések megoldást nyertek — talán a mi feladatunk is volna körülnézni portánkon, a demokratizálódás portáján, hogy nem találkoztunk-e és nem találkozunk-e olyan jelenségekkel, melyek a demokratizálódás érdekeinek szempontjából negatívaknak, kedvezőtleneknek minősíthetők. Am miszerint állapítható meg, hogy egyes jelenségek kedvezőtlenek. károsak-e a demokratizálódás szempontjából vagy sem? A válaszadáshoz elsősorban figyelembe kell venni, hogy milyen belső és külső, tehát nemzetközi viszonyok között zajlik le a demokratizálódási folyamat. Ebből a szempontból kiindulva, történelmi adottságnak kell tekinteni, hogy Csehszlovákia a szocialista országok közösségéhez tartozik, és ezért léte szoros összefüggésben van e- zen országokkal, s ezt a körülményt nem hagyhatja figyelmen kívül. Ennek figyelembe vétele különösen a demokratizálódási folyamattal kapcsolatban igen fontos, mert hiszen ez a folyamat bizonyos tekintetben elkülönülést jelent a többi szocialista országtól, legalábbis a szocializmus építésének módiát elletően. Ez persze nem jelenti, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja és népe lemond a szocializmus új építési módjáról, melytől az igazi, a marxizmus klasszikusaitól megfogalmazott szocializmushoz való közelebbjutását reméli. De jelenti, hogy a szomszédos szocialista államoknak ne adjon alkalmat, okot arra, hogy a demokratizálódási folyamatban a történelmi a- dottságokból eredő közösség megszüntetésére irányuló törekvést lássanak. Ezt a követelményt nem lehet mellőzni. Ebből a szempontból vizsgálva a demokratizálódási folyamat eddigi szakaszát, vajon mutatkoztak-e olyan jelenségek, melyek negatívan, kedvezőtlenül hathattak éppen a fent említett követelménnyel kapcsolatban. E rövid cikkben néhány olyan jelenségre akarunk rámutatni, melyekre nézve fennáll annak a valószínűsége, hogv az említett követelmények szempontjából nem voltak pozitívak.-0-> A demokratizálódási folyamat' megszüntette az annyira gyűlölt cenzúrát. De nem minden sajtószerv tudott kellően élni ezzel az üi lehetőséggel. Az egyik nem kommunista napilap a New York Times cikke alapján közölte, hogy Sejna tábornok szökését egy szovjet tábornok segítette elő. Ez az állítás olyan abszurd, hogy senki el nem hihette. Ilyen hírközlés csupán kútmérqezésnek minősíthető. Ezek után érthető, hogy a szovjet kormány tiltakozott az ilyen sajtótudósítás ellen. Az ilyen durva és otromba jelenség aligha mozdította elő a demokratizálódás ügyét. Marx születésének 150. évfordulóján Cisár elvtárs, a CSKP elnökségének titkára, beszédet mondott a nagy nyilvánosság előtt. Tartalmas beszédében kifejtette, hogy Marx tanítása még napjainkban is nagy értéket jelent a haladó emberiség számára. Beszédében azonban azt a kijelentést tette, hogy „nem lehet tagadni negatív oldalait annak, hogy a leninizmus idővel a marxizmus monopolisztikus értelmezőijévé vált.“ Egyik ismért szovjet marxista professzor a moszkvai Pravda hasábjain élesen megtámadta .Cisárt a fenti kijelentése miatt. Revizionizmussal vádolta, mert — szerinte — lényegében elutasítja a marxizmusnak lenini értelmezését, és visz- szatér a régi szociáldemokrata revizionisták álláspontjához. Tény. hogy eddig a nemzetközi kommunista mozgalomban a marxizmusnak lenini értelmezését vallják, és nem látják ennek az értelmezésnek negatív oldalait. Olyan elméleti kérdés ez, melv eddig nem vita tárgya a kommunista ideológusok között. Nos, ilyen körülmények között szükséges és célszerű volt-e a nagyközönség előtt felvetni azt a kérdést, mely még eavelőre az elméleti szakemberek között sem volt vita tárgya. Igaz. hogv a francia és az olasz, tehát a nyugat két legerősebb kommunista pártjának a programja már nem tűzte ki célul a proletárdiktatúrát lenini értelmezésben, mert programjába felvette több párt együttes tevékenységét a forradalom elérésére és a szocializmus építésére a forradalom 'titán. Mindamellett úgy tűnik, hogy a kifogásolt kijelentés nem megfelelő helyen és helytelen időben hangzott el.-0-i Ugyancsak negatív jelenségnek mondható, hogy a Literární listy, a cseh írók nagy példányszámban megjelenő hetilapja közölt egy cikket „Szintén egy évfordtiló" címen. A cikk szer-' zője Nagy Imre tevékenységét illetően a magyar kommunista párttal és a nemzetközi kommunista közvéleménnyel ellentétes megállapításra üjut. Az ilyen cikk közlése kiváltképp a demokratizálódási folyamat mostani szakaszában nagyon alkalmatlan és káros volt Különösen ha figyelembe vesszük, hogy azzal a párttal szemben történt ez, mely — amennyire nemzetközi helyzete megengedte — mindig rokonszenvét fejezte ki Csehszlovákia demokratizálódási törekvései iránt.-0-Külön felmérés alá esik a 2000 szavas nyilatkozat, melyet L. Vaculik író fogalmazott. Ezzel a nyilatkozattal már foglalkoztak e lap hasábjain, most csupán le akarjuk szögezni, hogy a nyilatkozat ugyan semmiképp sem volt ellenforradalmi jellegű. hanem csupán a demokratizálódási folyamatot féltő állásfoglalás kifejezője. Mindamellett kétséges, hogy megfogalmazása teljes egészében megfelelő volt-e, és nem tartalmazott-e olyan részleteket is, melyek a távollévők előtt téveseknek mutatkozhattak.-0J Mivel írókkal kapcsolatos jelenségekről emlékeztünk még. helyénvalónak tűnik, hogy külön Is szóvá tegyük az írók tevékenységét a demokratizálódással kapcsolatban. Ma már történelmi tény, hogy a demokratizálódásért folyó harcnak a cseh írók adták a döntő lendületet kongresszusukon, amelyen nyíltan felléptek a Novotnji-diktatúrával szemben. Azóta is ott állnak a vártán, és szorgalmazzák a demokratizálódás teljes lefolyását. (Folytatás a 7. oldalon)
