Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-08-12 / 33. szám

2 / • III Szentesről JELENTIK< Már nem tudom szó nél­kül elnézni a helyzetet, ti­mely Szentes községben é- vek .óta uralkodik. A köz­ség vezetői egyáltalán nem tartanak lépést országunk fejlődésével. Mtért nem tő rődnek Szentesen a fiatal­ság nevelésével? Ez a kér­dés merül fel évröl-évre, de ez itt senkit sem érdekel. Ki fog az öregek helyére állni és ki fogja majd be­csületesen folytatni azt a munkát, amelyet már évek­kel ezelőtt apáink megkezd­ték. Az egész királyhelmeci környékén nagyon kevés fiatalt találunk odah a, de főleg Szentesen. Mi az oka ennek? A fiatalok más vi­déken igyekeznek értékesí­teni tudásukat, munkájukat, ahol többet kapnak, mint o- dahaza és megtalálják mind­azt, amit saját falujuk nem nyújt nekik. Sem munkale­hetőség, sem pedig kulturá­lis szempontból nem tudják vágyaikat kielégíteni. A kul­turális színvonalhoz csak annyit talán, hogy legfel­jebb a 45 éven felüli sze­mélyeket elégítheti ki. Ki­nek köszönhető mindez? Van ember, aki felvilágosí­tást adhatna erre. Sokan a vezető személyiségek közül nagyon jól ismerik a fiatal­ság problémáját, de semmi­ben sem segítenek nekik. Hangoztatjuk és cikkeket í- runk arról, hogy igyekszünk eltávolítani a különbséget a falu és város között mind gazdasági, mind kulturális téren. Nagyon szép cél. Ö- rülnénk, ha ez valamikor nálunk is megvalósulna.. Sajnos, még elképzelni sem tudom, ki fogja ezt itt meg­valósítani: Vagy talán a mi vezetőink azt gondolják, hogy minden magától jön rendbe? Tévednek. Szeret­ném, ha akadna olyan ve­zető egyéniség, aki saját ü- gyének tekintené a fiatalok nevelését. Hiszen a fiatalok ilyen körülmények között eldurvulnak, nem lesz élet­céljuk és kultúrájuk sem ü- tl meg a mértéket. Az ifjúság fejlődését a ve­zető személyiségek irányít­ják és tőlük függ. hogy jó vagy rossz irányba terelik-e a fiatalokat. Szomorú, hogy napjaink­ban, amikor pártunk és kor­mányunk a vezető funkciók betöltésére csak olyan sze­mélyeket Igyekszik kinevez­ni, akik minden szempontból megfelelnek — ilyen dolgok­ról kell írnunk. Miié vár­nak a szentesi tömegszer­vezetek és vezető funkcioná­riusaik? Nem látják a fia­talok életét a saját közsé­gükben? Akkor talán felhív­nám a figyelmüket arra, hogy 17 órától 21 óráig a vendéglát óipar kiszolgáló termében találhatók. Hát így képzelik el a fiatalok szó­rakozását sör és pálinka mellett? Mit tesz a kulturá­lis színvonal emeléséért az iskola igazgatója és a taní­tónők? Azt hiszem, ők ts foglalkozhatnának esténként a fiatalokkal. Ilyen körül­mények között nem lehet el­képzelni a falu kulturális színvonalának emelését. Mit csinál a helyi tfjúságt szer­vezet? Nem tud felmutatni eredményt. Mtt szól mind­ehhez a helyt kommunista pártcsoport vezetősége? Azt hiszem, nekik is érdekük, hogy ifjúságunk helyesen használja fel szabad idejét. Miért hiányzik a megértés a vezető személyiségek részé­ről? Remélem, hogy meghall­ják szavamat Szentes község illetékeset és ha majd még egyszer írunk községünkről, csak lót és szépet írhatunk majd. Kendi Ferenc, Szentes, terebesi járás teleniil. S emellett külső és belső bomlasztó­erők aláásták az együttest összefogó erköl' esi egységet. A második kezdeményezés (nem időrendben és nem is éppen fontosságban a második) a magyar ifjúsági klubok sajtőfóruma, a HANG volt. Ténylegesen fiatalos erővel és őszinte­séggel indult, de ez az őszinteség lett a teme­tője is. Egyéves létezése után, 1966 decem­berében adminisztratív rendelkezéssel betiltot­ták. A klubmozgalom megindulása volt Csehszlo­vákia magvar fiatalságának legjelentősebb kez­deményezése és tényleges erőpróbája. Ez volt az első nagy lehetőségünk, s abban az időben az utolsó is, hogy bizonyítsuk: ledorongolt, s erőnek erejével arcnélküliségre kényszerített ifjúságunk képes kitermelni magából annyi társadalmi és szellemi erőt, hogy tudja irá­nyítani, formálni önmagát. Ebből a kezdeti alapból jött létre az a spontán csoportosulás, melyet működése folyamán annyi támadás ért, és amelyet 1966-ban majdnem felszámoltak. Ennek következtében sokáig nagy hiányossá­gokban szenvedett klubmozgalmunk, de lénye­gében megmaradt annak, aminek a szenvedé­lyes viták folyamán Indult. S ez a klubmozga­lom hozta létre a Nyári Ifjúsági Találkozót is, melyek közül az utolsó már nyílt politikai és társadalmi vitafórummá vált. Az 1968-as keszegfalvi táborozás fordulópon­tot jelentett a Nyári Ifjúsági Találkozók törté­netében és a csehszlovákiai magyar ifjúsá­gi mozgalomnak is új fejezetét nyitotta meg. Kétségtelen, hogy a táborozás légkörére, han­gulatára lendítőleg hatott a csehszlovákiai bel­politikai élet erjedése, a merev dogmatizmus módszerekkel történő irányítástól való eltá­volodás; egy szabad, demokratikus társadalom megteremtésének konkrét lehetősége. i A táborozáson lezajlott viták, beszélgetések légkörét az idő józan Ítélőképességet, ésszerű differenciálódást parancsoló távlatából vissza­idézve örömmel és bátran elmondhatjuk; nem­csak pusztán létezünk. A csehszlovákiai ma­gyar fiatalságnak szellemi súlya van, csak ér­vényt kell szerezni a haladó, társadalmat for­máló erőnek. Ez lesz az elkövetkező időszak feladata. A csehszlovákiai magyarságnak és ve­zető rétegének egyaránt tudatosítania kell, hogy van társadalmunkban egy olyan erő — a háború után felnőtt és a hatvanaes években beérett fiatal magyar értelmiségre gondolunk — amely haladó szellemével, a kor színvona­lán gondolkozva, képes társadalmunk más ha­ladó erőivel vállvetve átformálni és az össz­társadalmi tudatba pozitív értelemben bevinni a csehszlovákiai magyarságot. El kell kerül­nünk a társadalom perifériájáról. Vonatkozik ez a csehszlovákiai magvar társadalom egészé­re, nemcsak az ifjúsági mozgalomra. A cseh­szlovákiai magyar társadalom struktúráját át kell rendeznünk, új értékeket kell belevinnünk. Ki kell alakítanunk a csehszlovákiai magyar társadalmi, politikai közéletet. Ehhez szüksé­ges elsősorban a Csemadok jún'us 19-i beadvá­nyában megfogalmazott alkotmányos jogok biztosítása, és a saját magunk által választott képviseleti szervek létrehozása. Nem elégedhetünk meg a jelenlegi álla­pottal sem. A csehszlovákiai magyar társada­lom strukturális felépítésén január óta lénye­gében nem változott semmi. Megindult azon­ban egy belső mozgás, amely bebizonyította, hogy a múlt, deformációktól terhes társadal­mának torzszülöttjeként létrejött csehszlová­kiai magyar társadalmi struktúra, az új, meg­változott körülmények között, képes embe­ribb formát ölteni. E gondolatok jegyében, ha nem is mindig ilyen konkrét megfogalmazásban, folyt a IV. NYIT szellemi élete. Hiszen társadalmunk megújhodását hivatott előmozdítani a cseh­szlovákiai magyar pedagógusszövetség létre­hozása és kisebbségi iskolarendszerünk egész­séges, a szükségletnek megfelelő átszervezé­se és kibővítése Is. A táborozás résztvevői é- lénk vitát folytattak erről a csehszlovákiai ma­gyarságot alapvetően érintő kérdésekről. Társadalmi létünk új alapokra helyezésével szorosan összefügg a Magyar Ifjúsági Szövet­ség létrehozásának kérdése. Az az élénk több­napos vita, mely ezzel a témával foglalkozott, ékesen bizonyítja a csehszlovákiai magyar fia­talság egészséges, társadalomformáló, szelle­mi mozgását. A klubmozgalom közel ötvenéves fennállá­sa alatt számos magyar ifjúsági klub jött lét­re az egész ország területén. S a klubok a szervezettség jelenlegi fokán képesek létre­hozni a magyar fiatalok önálló szervezetét. Tudatában vagyunk annak, hogy a Magyar If­júsági Szövetség egy másik jelentős súllyal bíró tömegszervezete lenne Csehszlovákiai ma- magyarságának (a Csemadok mellett), s ez a mostani társadalmi formálódás idejében nem hanyagolható el. Legyen ez az őszinte vallomás jőszándé- kunk, felelősségérzetünk, cselekvő akarásunk erkölcsi alapjául szolgáló megnyilvánulás. Kérjük, hogy a vallomásunkba foglalt célki­tűzéseket ne csak a fiatalok, hanem az egész csehszlovákiai magyarság is tegye magáévá. A IV. Nyári Ifjúsági Találkozó kétszáz résztvevőjének megbízásából a szervező bizottság 1# A I I Aki A C TÁRSADALMUNKRÓL VALLUM Ab ÉS ÖNMAGUNKRÓL AJÁNLVA A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYARSÁG­NAK Az 1965-ben először megvalósult Nyári Ifjú­sági Találkozó gondolata továbbra is időszerű a csehszlovákiai magyar ifjúság körében. Ez­ért jött létre az idei IV. NYIT is Keszegfal- ván, Komárom mellett, mely bizonyítja a fo­lyamatosságot és hűséget eredeti célunkhoz: a mozgalmasítás, a szellemi arcvonal létrehozá­sa és az önmagától kialakuló egység igénye. Örvendetes tény, hogy a csehszlovákiai ma­gyar fiatalok törekvése a szellemi egységre, vágya az önrealizálásra nem bénult meg, ha­nem továbbra is aktív erőként szerepel tár­sadalmunkban. A magyar fiatalok 1964-ben induló klubmoz­galmának szülöttje volt az el-ó NYIT, s visz- szahatásában annak első nagy bméretú fizikai és szellemi mozgatója. Kezde volt. telve am­bíciókkal, messianisztikus elképzelésekkel. A kezdeményezés tartalmát sajátossá tette az a tény is. hogy kisebbségi fiatalságról, magyar fiatalokról volt szó. Ezektől a gondolatoktól, életérzésektől át­hatva. lényegében túlnőve a „Szórakozva mű­velődni!“ jelszón, alakítani próbáltuk magun­kat. Felelősséget éreztünk társadalmunkért és a csehszlovákiai magyarságért. Kívántuk a le­hetetlent: a nyílt politikai és eszmei állás- foglalást, igazmondást. De tulajdonképpen nem volt ez más, mint deformált társadal­munk korlátok között vergődő, reneszánsz i- gényű emberének szárnybontogatása. Nem vitás, éppen a fiatalokat, a felnövekvő, cselekedni vágyó, építeni akaró, tiszta múltű és lelkületű, ifjú hévvel, lendülettel és gyö­nyörű életideákkal teli ifjúságot érintették legérzékenyebben a műit korlátozásai. A ma- gasratörö szellem, kezdeményezés, tenniakarás adminisztratív-bürokratikus módszerekkel va­ló elnyomása. Igen itt kell keresni ifjúságunk múltbeli passzivitásának gyökereit. Akkor, a- mikor az érzékenyen reagáló fiatal szellemet féligazságokkal és hazugságokkal traktálták, amikor a hatalmon lévő csoport és hű kiszol­gálói által hirdetett „egyedül helyesnek“ tar­tott ideológia szöges ellentétbe került a hata­lom gyakorlásának módszereivel, amikor sza­badon véleménvt nyilvánítani csak a társa­dalomból való kiközösítés és börtönbüntetés veszélyének vállalásával lehetett, nem csodál­kozhatunk. hogy az ifjúság nem tudott kibon­takozni. így megfosztva minden egyenes meg­nyilvánulási lehetőségtől, egy szigorúan irá­nyított és ellenőrzött szervezetbe tömörítve, nem érvényesülhetett az ifjúság színes, a mo­dem világot érzékelő és tükröző szelleme. Mindez általánosan érvényes az ország e- gész ifjúságára, tehát a csehszlovákiai magyar fiatalokra is. Ránk, itt élő magyar fiatalok­ra. az említett korlátozások, kisebbségi létünk tényéből eredően, hatványozott mértékben ne­hezedtek. Megnyilvánulásunk és tevékenysé­günk lényegi részét képezte volna az egész­séges nemzeti öntudat fejlesztése. sajátos csehszlovákiai magyar kultúránk ápolása és további művelése. Minden ilyen irányú törek­vésünket azonban csírájában igyekezett elfoj­tani a hatalom. Nacionalizmussal, ellenforra- dalmisággal stb. bélyegeztek bennünket. S a megfelelő fenyítések sem maradtak el. A cseh­szlovákiai magvar fiatalság helyzete az általá­nos érvényű korlátozások, valamint a kisebb­ségi létből adódó sajátos beállítottsága miatt még súlyosabb volt. De a lefojtott energia egyre jobban halmozó­dott, mígnem bekövetkezett ez év januárjá­ban az egészséges felszabadító, társadalmi er­jedés. Ez a szinte szellemi erózióban meg­nyilvánuló felszabadultság jeli mezte elejétől végéig a IV. Nyári Ifjúsági Találkozót is. Annak ellenére, hogy a múltban igyekeztek kiszorítani ifjúságunkat a társadalmi mozgás területéről, befeléfordulásra kényszerítettek, mégis képesek voltunk, ha elvétve is, egész­séges hajtások kifejlesztésére. Sajnos, ezek a hajtások, minden igyekezetünk ellenére is, csaknem kivétel nélkül deformálódtak, elkor- csosultak. Mindenképpen ide tartozik az 1955- ben megalakított Ifjú Szívek, mely az örven­detes kezdeti működés után, a magyar népi ének- és tánckultúra csehszlovákiai reprezen­tánsából, egy énekes-táncos, profil nélküli e- gyüttessé változott. Igaz ugyan, hogy igyeke­zett visszanyerni eredeti arculatát, de siker­Krónika • 1848 augusztus 12-én halt meg George Stephen­son angol mérnök, a gőz­mozdony feltalálója ® 1928 augusztus 12-én halt meg Leos Janácek, a vi­lághírű cseh realista zene­szerző © 1955 augusztus 12-én halt meg Thomas Mann, a nagy német hu manista író • 1863 au gusztus 13-án halt meg Eugene Delacroix, híres francia romantikus festő művész • 1871 augusztus 43-án született Karl Lieb­knecht, a német munkás- mozgalom kiváló egyéni­sége ® 1946 augusztus 13- án halt meg Herbert Ge­orge Wells, világhírű an­gol író ® 1956 augusztus 14-én halt meg Bertolt Brecht, német költő és drámaíró • 1958 augusz­tus 14-én halt meg Fré­déric Joliot-Curie, a ki­váló Nobel-díjas fizikus ® 1769 augusztus 15-én szü­letett Napóleon Bonaparte francia császár *1771 au­gusztus 15-én született Walter Scott angol tör­ténelmi regényíró ® 1873 augusztus 15-én halt meg Lukács Pál magyar ifjúsá­gi író ® 1743 augusztus 16-án született Antoine Laurent Lavoisier, francia tudós ® 1925 augusztus 16-án alapították meg a Kubai Kommunista Pártot ® 1960 augusztus 16-án jelentették ki Cyprus füg­getlenségét • 1916 au­gusztus 17-én halt meg Svetozár Hurban-Vajan- skff szlovák költő és író © 1790 augusztus 18-án született Kölcsey Ferenc magyar költő, a magyar himnusz szövegírója ® 1850 augusztus 18-án halt meg Honoré de Balzac, a nagy francia realista író Megmagyarázom a bürokratizálódásom Kétségbeesetten kaptam rajt'a magam azon, hogy úgy jár-' tam, mint az a bizonyos francia, aki .feltalálta a guillótinet, (nyaktilőt) és az ő feje is aláhullott. Én magam is a Homoser- vis páciense lettem"; mert nem egészen 24 óra alatt alakul­tam át TESZ-tagból neo-bürokratáv.á. Idei nyarunk örömeit mint a CSISZ SZKB alkalmazottja, pontosabban mint a MISZ- á-gense élveztem. Persze, már a kezdet-kezdetén éreztem, hogy nem fogom könnyen viselni az átváltozás megrázkódtatásait, mert lelkem legmélyén lezser biciklista vagyok. (Kétkerekű paripám többször nyerít fel bánatában a CSISZ SZKB üveg­ajtajának támaszkodva és fülem ultrarövid hullámán több­ször hallottam, amint hasonlóképp nyerít fel egy-egy vér­beli csusz-csisz funkcionárius a megkötött lovam, anti-csisz- fejem, rövidnadrágom és nem utolsósorban a demokratizációs folyamat szülte lágy bajúszom láttán. Ld. Smena: „Na juhu budú vládnút fúzatí.“) A bajúszt tehát azért viselem, hogy lám:, mégsem fognak a bajúszosok a Délen uralkodni! És itt kezdődik személyi tragédiám is, mert tízéves korom óta ér­zem. hogy nem szimpatizálok a politikával. Akkor halt meg ugyanis Sztálin elvtárs és csaknem vele egyidőben kedvenc nyúlam és én ostoba, képtelen voltam eldönteni, melyiküket sirassam jobban. Ez a politikai állásfoglalásom később mély­ségesen megrendített, ezért aztán a politikának még a sza­gát is kerültem. Az ellentmondás persze csak fokozódott ben­nem akkor, amikor szocializmusunk fantasztikus építését lát­va többször megkondult bennem az az alkatrész, amit a bio­lógusok gerincnek neveznek. A kondulások eredménye persze majdnem törés lett, mert az idén tavasszal -ügy éreztem, itt az idő, most vagy soha! Ügy éreztem, hogy kisebbségünk nagy terhéből valamit ledobhatunk mi is a vállainkről. Nem tu­dom vajon sikerül-e, egyelőre az vigasztal, hogy hitében an­nakidején Petőfi barátunk is tévedett. Pillanatnyilag tehát azt tesszük, amit tennünk kell és tennünk lehet. Hogy miért? Magam részéről mindenkit' biztosíthatok, olyan apróságok­ért, hogy például a húgomnak és a hozzá hasonlóknak ne kell­jen kínlódniuk egy még oly szépséges nyelvvel, csak azért, hogy sovány 900-asért a párkányi papírgyárban dolgozhassa­nak és öcséimnek és a hasonlóknak könnyebben és érdemle­gesebben menjen a dolguk, mint a mi generációnknak ment. Ezért bürokratizálódtam, mert úgy hiszem, hogy ebben éppen a MISZ is segíthet majd. Téved, aki azt hiszi, hogy itt minden úgy megy, mint a kés a vajban. Mérlegeljük csak például az O.j Ifjúság és Szőke főszerkesztő helyzetét. Olvassuk el az Oj Ifjúság fejlécét. A CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának a lapja és már is láthatjuk mit ér és milyen kockázatos ennek a lapnak határozott állásfoglalása a MISZ mellett. Fentről és lentről többször is ágaskodott már a tagló emiatt. A lap ter­mészetesen kitart állásfoglalása mellett. Miért vajon? Azt hi­szem, könnyen kitaláljátok... Csak az fáj egy kicsit, hogy so­kan teljes közönnyel figyelik az erőfeszítéseket és saját ér­dekükben még arra sem képesek, hogy kimondják: keil-e nekik ez a szervezet, vagy nem! Ami a bürökratizálódásomat illeti, még egy ideig kitartok, bár tudom, hogy úgy viselem ézt a szerepkört, mint a kecske a frakkot. De talán azért valami konkrét aktivitást már ki­fejtettem a MlSZ-bén: Egy egytagú zsűriben megválasztottam a MISS MISZ-t, kimondottan antibürokratikus módszerekkel. Utána azt szeretném csinálni, amit megkezdtem, ősszel Ró­meóként m. v. nem másfél, hanem remélem két-métereseket fogok „szökellni“. Remélem mint dísz-MISZ-tag! Gálán Géza Kérjük a Magyar Ifjúság Központi Tanácsának tagjait, hogy augusztus 17-én, szombaton jelenje­nek meg 9.00 órára a MIKT 3. ülésére, a pozsonyi Ymcában.

Next

/
Thumbnails
Contents