Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-08-06 / 32. szám

KLUB Panyidarócon Mi, a panyidaród Ilosonci já­rás) fiatalok is megalakítottuk az Iflúsági Klubot. Az alakuló ülésen harmincán vettek részt. Klubunk a megalakuló önálló Magyar Ifjúsági Szervezet egyik alapsejtjévé kíván válni. . Teljes mértékben egyetér­tünk az április 2-án megtartott magyar fiatalok országos aktí­váján született határozattal, az Of Ifjúság hasábjain megjelent tervjavaslattal és az ezekhez kapcsolódó cikkekkel. A jövő­ben szeretnénk a kontaktust fenntartani a járás többi köz­ségeiben megalakuló magyar ifjúsági klubokkal is. A közös munkát a rapí fiatalokkal e- gyiltt szeretnénk megindítani. Az önálló Magyar Ifjúsági Szervezet vegye fel a kapcso­latot a magyarországi, a jugo­szláviai és romámat magyar tf- fúságt szervezetekkel, a közös kultúrcsere érdekében. Farkas Veronika, a loson­ci járás; Márton István, Panyidaróc képviselője Kaposkelecsényi jelentés Az Új Ifjúság hasábjain ke­resztül értesítjük a Magyar If-' júsági Szövetség Ideiglenes Tanácsát, hogv a nagykaposi ÉJIK (Erdélyi János ifjúsági Klub) kezdeményezésére Ka- poskelecsénvben (terebesi já­rás) ifjúsági klubot alapítot­tunk. Célunk: szórakozva művelőd­ni. Összejöveteleinket heten­ként tartjuk, melyeken elbe­szélgetünk a magyar történe­lem és irodalom nagyjairól, valamint az aktuális politikai eseményekről. A klub állandó tagságának létszáma kb. 40-45, akik mindannyian tagjaivá a- karnak válni az alakuló MiSZ- nek. A klub nevében: Fuksz Sándor, Kaposkelecsény Dunaszerdahelyi járás, FIGYELEM! Kezünkbe került a du­naszerdahelyi Járási CSISZ Bizottsáq kérdőíve, ame­lyet a járás fiataljainak adott ki. Sajnos a kérdőív tartalma nem világos. Nem vlláglik ki belőle, hogy mit is kell tulajdonképpen aláírni. A félreértések el­kerülése végett tisztázzuk, hogy miről is van itt szó? Az ifjúság állásfoglalása szükséges: hogy a MISZ- ben. vagy a szlovák ifjú­sági szervezetben kíván-e dolgozni! Tehát a kérdőív aljára ezt kell beírni. A ÍV. Nyári ifjúsági Tábor magyar fiataljainak levele Tisztelt elvtársak! A Csehszlovákiában működő Magyar Ifjúsági Klubok 1968 július 11-22-e között megtartották IV. nyári ifjúsági tábo­rozásukat Keszegfalván (komáromi járás). Ezen a találkozón — a meghívott közéleti személyiségekkel együtt — megvitat­tunk néhány belpolitikai kérdést, a magyar nemzetiségi ki­sebbség helyzetét és a csehszlovákiai ifjúsági mozgalom jö­vőjét. Tudatosítjuk, hogy felelősek vagyunk a demokratizá- ciós folyamat további alakulásáért, amelytől a nemzetiségi kérdés megoldása is függ és ezért szükségesnek tartjuk el­mondani e problémát érintő véleményünket. Figyelemmel kísérjük és támogatjuk a CSKP KB januári plénumán megkezdett politikáját. Az akcióprogram ^és a ja­nuár utáni belpolitikai feilődés arról győzött meg bennün­ket, hogy a szocialista demokrácia fejlődését hazánkban csak a megkezdett út és politika folytatása hozhatja meg. A nem­zetiségi kisebbségek helyzetének megoldását a demokrácia tényleges próbakövének tartjuk. Teljes mértékben egyetér­tünk a Csemadok 1968 III. hó 12-én kelt állásfoglalásával, és megelégedéssel vettük tudomásul, hogy a nemzetiségi kérdést érintő tárgyalásokra a Csemadok képviselőit is meghívták. Attól tartunk, hogy e tárgyalások igazságos és objektív e- redménvét és egyben a nemzetiségi kérdés ténylegesen de­mokratikus megoldását, negatív irányban befolyásolhatja az a ténv, hogv a szlovák politikusokat olyan kompromitált egyé­nek is képviselik, mint például dr. Daniel Okáli. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a felső kormány- és pártszervek nem foglaltak világosan állást a rádióban és a sajtóban jelentkező, — a nemzetiségi követelések képviselőit ért támadások el­len. Ez az állásfoglalás befolyásolhatta volna a közvéleményt és a nemzetiségi kérdés demokratikus megoldását. Határozottan kérjük, hogy a nemzetiségi kisebbségek meg­kapják az önálló nemzeti jelleget, mert csak ez hozhatja meg a nemzetiségek képviselőinek teljes egyenjogúságát. Nem tartjuk demokratikusnak az olyan államformát, amelyben az államot csak két nemzet alkotná, (az alkotmány 1960-bél azt mondja, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság két e- gyenjogú nemzet, a csehek és a szlovákok egységes állama), míg a többiek, magyarok, németek, lengyelek, ukránok csak benne élnének. Ez a megoldás a nemzetiségi kisebbségek kép­viselőiben azt az elképzelést váltotta ki, hogy Csehszlovákia csak a csehek és a szlovákok állama és ez állam sorsáért a kisebbségek nem felelősek. Ez a regionális szeparatizmus hangulatát kelti, és az ilyen elképzelések egészen az irreden­tizmusig fajulhatnak. Nem egészséges dolog az ügyeket ilyen Irányba hajtani. A nemzetiségi kisebbségek munkájukkal és aktivitásukkal több Ízben bebizonyították, hogy határozottan a csehszlovák államiság talaján állnak. Ezért ki akarják ven­ni a részüket mindenből, ami az állammal történik. Az ifjúság alkotó erejének és tehetségének a fejlődését ha­zánk fejlődése egyik fontos biztosítékának látjuk. Meg va­gyunk győződve arról, hogy a magyar fiatalok aktivitását, a társadalmi életbe való teljes bevonását és speciális érdekeinek biztosítását csak a nemzetiségi elven megalakuló ifjúsági szervezet viheti véghez. Ezért kiállunk a magyar ifjúsági szervezet megalakulása mellett, amely a többi haladó ifjú­sági szervezettel a marx-leninlzmus és az internacionalizmus szellemében egészséges nemzeti öntudatra és szocialista ha- zafiságra fogja nevelni a magyar ifjúságot. A IV. Nyári Ifjúsági Táborozás részvevői (Ezt a levelet elküldtük a CSKP KB-nak, a SZLKP KB-nak, a Rudé právo-nak, a Csehszlovák Távirati Irodának és az Üj Szó-nak.) KRÓNIKA • 1660 augusztus 6-án halt meg Diego Rodriguez de Silva Velazquez, a nagy spanyol reneszánsz festőművész • 194 5 augusztus 6-án dobták le az első a- tombombát Hirosimára • 1938 augusztus 7-én halt meg K. Sz. Sztanyiszlav- szkij, orosz színész és rendező, a moszkvai Művész Színház egyik alapítója • 1967 augusztus 7-én halt meg Äprily Lajos, magyar költő • 1884 augusz­tus 8-án halt meg Miroslav Tyrs, a Sokol megalapítója • 1914 augusztus 8- án tiltották be háborúellenes agitáció miatt Felső Magyarország Szociáldemo­krata Pártjának politikai hetilapját, a Kassai Munkást • 1792 augusztus 10- én foglalta el a francia nép a Tuileriák ban a királyi palotát • 1912 augusztus 10-én született Jorge Amado, brazíliai író • l En így gondolnám AIV. Nyári Iflúsági Tábor felhívása Mi, csehszlovákiai magyar fiatalok, a NYIT résztvevőt, akik Csehszlovákia különböző részeiből főttünk össze, élénk figyelemmel kísérjük azt az intenzív politikát és diplomá­ciai tevékenységet, amelynek középpontjában hazánk és an­nak kommunista pártja áll. Ezúton szeretnénk kifejezni a CSKP jelenlegi politikája iránti bizalmunkat. Minden erőnk­kel támogattuk a társadalmi életünk megújhodásáért tör­ténő törekvéseket, élükön a CSKP-val, amelynek érdeke egységben van hazánk minden polgárának érdekeivel. Azo­nosulunk az akcióprogram céljaival és azok megvalósulá­sáért dolgozunk. A demokratizációs folyamat a ml legben- söbb érdekünk is. Gondolunk itt a nemzetiségi kérdés igaz­ságos megoldására és a Magyar Ifjúsági Szövetség megala­kulásának lehetőségére. Nagyra értékeljük a CSKP KB elnökségének és a KB plé­numának bátor és helyes álláspontlát és a januárban meg­kezdett út folytatását. Ma, amikor hazánk szuverenitásá­ról van szó, egyöntetűen és teljes mértékben csatlakozunk pártunk és kormányunk álláspontjához. Nem engedjük, hogy Csehszlovákia — amely január óta mélyen demokratikus és tényleg szocialista fejlődést kezdett — a baráti államok rossz információinak és félreértéseinek következtében vlsz- szaiusson a január előtti állapotba. Hiszünk pártunk bátor és megfontolt politikájában, a- mely meggyőződésünk szerint is elnyerte hazánk polgá­rainak bizalmát és támogatását. A IV. Nyári Ifjúsági Tábor 200 résztvevője Keszegfalva, 1968. Július 22. Fesztivál - szégyelld magad! Olvashattuk, hogy Csehszlo­vákiából több fiatal indult el a szófiai Világifjúsági Találkozó­ra — gyalog! Már e hír olva­sásakor is arra gondoltam, hogy ezek a fiatalok lesznek a fesztivál igazi résztvevői, ők lesznek azok. akik demonstrál­ni fogják az ifjúság tényleges összetartását és antiformaliz- musát! A Mikrofórum riporterei fel­keresték ezeket a derék ifjakat a bolgár határon... Vagy hat- vanan voltak, nemcsak cseh­szlovákiaiak, hanem osztrákok, sváiciak, németek, jugoszlővok is. A földön ültek és arra vár­tak, hogy beengedjék őket a fesztiválra! Rövidesen megjött a hír és Zdenek Vokrouhlicky a CSISZ KB elnöke szomorúan bejelentette, hogy — sajnos — nem sikerült elintéznie rész­vételüket... Ez aztán szégyenletes való­ság! Milyen Világifjúsági Ta­lálkozó az, ahová nem engedik be azokat a fiatalokat, akik a legjobban kiérdemelték ottlé­tüket? Milyen fesztivál az, ahol a Csehszlovák delegáció fellé­pési pódiumát — rendőri asz- szisztenciával — rombolják szét?! Ezt egyszerűen nem le­het megérteni és csak annyit mondhatunk, hogy fesztivál szégyelld magad, mert igazi küldetésedet rombolod szét! Gálán Géza Már hosszabb ideje figyelem magyarnyelvű lapjainkban azokat a cikkeket, amelyek a csehszlovákiai magyarság kulturális problé­máival foglalkoznak. Engem közelebbről a hazai magyar oktatás­nyelvű felsőfokú tanintézmény és tudományos centrumunk problémája érdekel. Jómagam Is már több éve latolgatom ezeket a kérdéseket. Tudomásom szerint még konkrét javaslat ar­ról nem hangzott el, hogy hogyan is nézne ki ez a felsőfokú oktatásügyi intézmény. Erről szeretnék most részletesebben írni. Mindenekelőtt teljesen reálisnak tartom egy Ilyen Intézmény létrehozását. Becslések szerint Csehszlovákia összlakosságából több mint 800 ezer lakos magyar nemzetiségű. (Az ŰJ Szó egyik cikke alapján). Tehát több mint három­negyed millió ember és sajnos mind a mai nap­ig nincs egy komoly, önálló, felsőfokú, tan­intézménye. Ez a magyar kisebbség alapvető problémája és ezt az ú] utakra lépett Cseh­szlovákia vezetőségének is respektálnia kell. Kardos István, a nyitral PF adjunktusa sze­rint „ahhoz, hogy 2000-ig a magyar értelmiség aránya elérje az országos átlagot, évente több mint 5000 magyar főiskolásnak kellene tánulnia felsőfokú tanintézetekben...“ Ez Igen nagy szám, és mindjárt felmerül a kérdés: hol ta­lálunk ennyi középiskolást? Itt a probléma a- zonban máskeletű. A középiskolák színvonalá­val van ba). Őszintén megvallva, a legtöbb kö­zépiskolánk színvonala korántsem kielégítő. Ennek több oka lehet, de a legdöntőbb az, hogy kevés a Jól képzett középiskolai taná­runk .Hogy miért? A válasz egyszerű: a ke­vés magyar diák közül, akik főiskolára jelent­keznek, csak elenyésző azok száma, akik a tu­dományegyetemek tanári tagozataira Járnak. I- dős, tisztes munkában megöregedett tanáraink helyét csak hézagosán tudják betölteni megfe­lelő szakemberekkel, sokszor alacsonyabb ké­pesítéssel rendelkezők tanítanak a középiskolá­kon. Ez nem a mi hibánk, ez szükség-megoldás; ezen minél előbb változtatni kell. Ezért egy magyar tannyelvű tanárképző egyetem létreho­zását Javaslom. Egy ilyen tanintézmény biz­tosítaná középískolahálózatunk kibővítését és nagyban emelné középiskoláink színvonalát. Szeretném , pontokba foglalni eme létesítmény céljait: 1. Alapfokú iskoláink pedagógusképzése. Ez­által a nyitral PF magyar tagozata is önálló­sulna. 2. Középiskolai tanárképzés. 3. Ez lenne a csehszlovákiai magyarság tu­dományos központja. Vegyük sorjába a pontokat. Az első pont­hoz nincs sok hozzáfűznivalóm. Alapfokú Is­koláink pedagógusainak képzését venné védő­szárnyai alá az Intézmény. Középiskolai tanár­képzésünkben biztosítani kell ugyanazt a szín­vonalat, mint amilyennel a cseh és szlovák e- gyetemek rendelkeznek. Ezért Javasolnám, hogy az induláskor magyarországi szakemberek is működjenek közre az egyetem irányításában és az oktatásban mindaddig, amíg az iskola ki nem képezi a szükséges utánpótlást. Ter­mészetesen Igénybe lehetne venni az oktatási célokra cseh, szlovák és más egyetemeken vég­zett szakembereinket Is. Az intézmény legjobb diákjai az iskola befejezése után továbbra is az egyetemen dolgoznának és részt vennének az oktatásban. Elérkeztem a harmadik pont­hoz. Mint Ismeretes, minden egyetemen fo­lyik tudományos kutatás. Ezért az intézet kü­lönféle tanszékein Javasolnám a tudományos kutatás megszervezését is. A következő tan­székekre gondolok: magyar nyelv- és Irodalomtörténeti tanszék; mint tudományos munka Jé lehetőség volna pl. a csehszlovákiai magyar Irodalom feldol­gozása és kiértékelése. A nyelvészek számára is akadna munka bőven. Pl. hazai nyelvjárás- kutatás, stb. Történelmi és régészeti tanszék;1 mint tu­dományos munkára, elsősorban a hazai ku­tatásokra gondolok, az őskortól a mai napig. Kultúr- és művészettörténeti tanszék; hazai képzőművészetünk (festészet, szobrászat), e- gyetemes zenekultúránk kiértékelése, továbbá tudománytörténeti kutatások jönnek elsősor­ban tekintetbe, de emellett akad ezer más probléma is, amit nem győznék sorolni. Továbbá számos idegen nyelv oktatása vol­na igen fontos, pl. szlovák, német, angol, o- lasz, spanyol, orosz, stb. Az egyetem keretén belül szociológiai, pedagógiai kutatások is folyhatnának. Tankönyveink elkészítése Is az intézet feladatkörébe tartozhatna. Ami a természettudományokat illeti, arra ts volna számos lavaslatom. — a növénytant és állattant tanszéken ha­zai flóra és faunakutatás folyna, ezenkívül per­sze elméleti biológiai kérdésekkel is foglalkoz­hatnának és számos más'‘problémával. Együtt­működés jöhetne létre a tanszékek és a ter­melőszövetkezetek között Is, tudományos vo­nalon. — a földtani és geográfiai tanszéken hazánk geológiai, geográfiai, meteorológiai stb. vi­szonyaival lehetne foglalkozni. Ami az exakt tudományokat Illeti, mint pl. matematika, fizika, kémia, a szakemberek szá­mára bizonyára szolgálnának kutatási anyag­gal. Ezenkívül természetesen számos más téma­kör kutatását lehetne megvalósítani az egye­temen, amit Itt most nem volna célszerű rész­letezni. Az Intézmény szoros kapcsolatban állhatna más, hazai és külföldi egyetemekkel, főisko­lákkal és tudományos kutatóintézetekkel. A tudományos eredményeket az egyetem ön­álló folyóiratban közölhetné és emellett tu- dománynépszerűsitö folyóiratot is indíthatna. Talán fantasztikusnak, Irreálisnak tűnik mindez egyesek szemében, de én úgy érzem, nem az. Valami ilyesfélére volna szükségünk, hogy emelni tudjuk nemzeti kisebbségünk kul­turális színvonalát. Egy Ilyen létesítmény mesz- szemenő kihatással lenne középiskoláink szín­vonalára, s ezáltal sokkal elérhetőbbé válna számunkra az a cél, hogy minél előbb utólér- Jük értelmiségi vonalon Is a cseh és szlovák nemzetet. Nem szeretném, ha bárki, akár csak egy csepp uszító szándékot találna szavaim­ban. A demokrácia mindenki számára megad­ia az egyenjogúságot, és mi ebben Is azok szeretnénk lenni. Lacza Tihamér, a prágai Károly B- gyetern kémia-szakos hallgatója I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents