Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-07-29 / 31. szám

új ifjúság Itáliai útijegyzetek felrobbantották, hogy a hídra vezető utat eltorlaszolják. Így a festői házsorokat rombadön- tötték, s újjáépítésük még ma is folyik. Lehetetlen a városban meg* illetődöttség nélkül járnunk a történelmi hangulatot ébresztő, ódon paloták, épületek, temp­lomok között. A város környé- ke is az egyik legszebb lakó-' hely. Nem csoda, ha sok száz* ezer idegen látogatja ezt az á- lomvárost. PETERDI PÁL: A LIFT Rózsival ugrándoztunk haza a piacról. Egy nagy cekker zöldbabot cepeltünk dunsztosnak, meg még három nyamvadt őszibarackot, csak úgy. Szóval mentem Rózsival, csak tizenöt ki­ló zöldbab választott el tőle és mégsem voltam vidor. Sőt. Nyolc zöld ichtiozaurusz kérődzőn a pszichémen, mert Bélust, azt a kutyafülű öcsémet elhúzták matekból. A kapu alatt ma­ga Rózsi is felérezte lelkem állapotját. — Mi van? — mondta. — Miért lóg az orr? — Holnap pótvizsgázik a kelekótya. Fix, hogy elvágják. — Miért? Hülye? — Nem hülye, csak dilis. Ha egyszer neki­ülne, öt óra alatt megenné az egészet. Nézd, itt a könyv a zsebemben. Két hónapja noszo­gatom, aztán még mindig csak ugatja a hár­masszabályt. Mert folyton csak az van: mit le­het enni, hol lehet focizni... ha egyszer, csak öt órát egyhuzamban... — A férfiakkal az a gáz — mondta — Rózsi, hogy csak nyavalyogni tudnak. Kivette a kezemből a könyvet, a szatyorból a három nyamvadt barackot és bement a lift­be. Én csak álltam, mint Gellért a kövön, alig észleltem mit csinál. Férfinak nevezett.... azért ez már... szóval azért ez már... na ugye? Kijött a liftből és sipákolni kezdett. — Bééélus... Béééélus... Kell egy. őszibarack? A kutyafülű a pároló és a pinceajtó között egyérintőzött. Jött, mini egy Jaguár. — Hol van? — A liftben hagytam. Csak menj fel. Én még beugróm Prézli nénihez, ezzel a zöld­babbal. aztán gombfocizhatunk. Adok két gól fórt. — Te? Nekem? Oháhéhul — Bélus ugrott. Csapta az ajtót, nyomta a gombot, mint na­gyothalló a csengőt. A lift megindult. Én nem. Vagy csak úgy belül. Álltam, mint Gellért a bazalton, galambok a . fejem körül. Nem min­dennap nevezik férfinek az embert... Arra rezzentem fel. hogy Bélus keservesen kukorékol félúton a hatodik és a hetedik kö­zött. Rózsi akkor mászott elő a pincéből egy olajfolttal az orrán. Ha azt hiszitek, hogy lát­tam már esztétice adékvátabb olajfoltot, még kétszer javíthatok. — Mi van? — kérdezte. — Izé — mondtam. — Megállt a lift. — Tudom. Én állítottam meg. És előhúzott a zsebeiből egy főbiztosíté­kot .Gellértebb lettem, mint valaha. — Dehát Bélus benn van a liftben. — Persze — mondta. — De a számtankönyv Is. Megállt bennem az ütő. A hirtelen zseniali­Firenze: A Dóm tér (előtérben a keresztelő IfSpolnt, háttér­ben a Dóm a Harangtoror.x»yal) tás úgy hat az emberre, mint egy balhorog a solar plexusra. Bélus üvöltött a hatodik és he­tedik közt, mint egy dámvadcsorda a Win- netouban. Ne ordíts — ordított Rózsi. — Hát mit csináljak? — Tanuld a matekot. — Egy frászt — mondta Bélus. A nap lassan lement, idegtépő őrák alko- nyultak ránk. Rózsi Pitagórászt üvöltött a ha­todikról felfelé, majd a hetedikről lefelé. Éri a liftet helyettesítettem. Felcipeltem nyolc tábla háztartási jeget meg egy tökgyalut Snapszli bácsihoz a hetedikre, lecipeltem Bö- hönye néni kiskutyáját a hirdetőoszlophoz, fel­cipeltem Janlga Sanyit a játszótérről, lecipel­tem Borbolya bácsi szeneskiblijét a pincébe, felcipeltem Holdován Gizi kukáskiblljét a nyol­cadikra, lecipeltem az öreg Havancsák harmó- niumát az alagsorba, aztán tébolyultan vág­tattam fel Rózsihoz a hatodikra. Egy hoked­lin állt és Archimédeszt kiabált a kalicka kü­szöbével egyszinten. — Riadó! Itt vannak a liftesek. — Bízd rám — mondta és eltűnt. Jöttek a liftesek, matatni kezdtek a vasklap- nival, aztán kiguvadt a szemük. Az enyém is. • Rózsi könyökölt álmatag képpel a balkonon és ami csak kilátszott belőle vállig tiszta egy pucér volt. A liftesek kisprtnteltek a lichthofba és „az- anyádnesirasson“ jellegével egyemberként kezdték tekerni a tolólétrát. Az aliftesek lenn tartották, a főliftes meg felővakodott Rózsi tő­szomszédságába. — Mi van Jani? — kiáltották alulról. — Miért nem konferálsz. — Nem gilt — mondta a főliftes. — Bikini van rajta. Mire lekászálódott, már fejramt volt és mentek, amerre a part szakad. Ml végigdurchmarsoltuk az éjszakát. Rózsi bonyolult példákat suttogott be a kutyafülünk­be, én meg vállon vittem fel, akik kapuzárás után érkeztek. Mit meg nem tesz az ember a tudományért?! Pitymallatkor Rózsi visszasrőfol- ta a főbiztosítékot, felsattyogtunk a hatodikra és kieresztettük Bélust. Ogy pattant elő a kalitkából, mint egy őrült papagáj... — Azismeretlenbeltagegyenlőkültagok szor- zataosztvaazismeretlenbeltaggal — hadarta, hozzánkvágott három barackmagot és ment pőtvlzsgázni. Ez a gáz a férfiakkal — mondta Rózsi. — Hogy jót is csak erőszakkal tehet velük az ember. Bélust is férfinak nevezte... na.. Beszálltunk és leszivárogtunk a földszintre. Ketten voltunk Rózsival az egész liftben. Most persze nem akadt el az az átkozott. FIRENZE. Firenze (latinul Florentia). Földünk egyik leggyönyörűbb tájékán a Toscahai-medencé- ben az Arno folyó mellett fek­szik. Közhely, hogy a város a reneszánsz kor Athénja. A ha­sonlat sokszorosan taiálö. Kör­nyéke tele üdezöld, részben ö- rökzöld növényzettel, hatalmas gésztenvefák mellett sötét cip­rusok. rengeteg gyümölcsfa, kitűnő mézédes szőlők, legin­kább lugasokra felfuttatva. A Chianti lejtőin terem a híres Chianti vörösbor, az olaszok egyik legkedvesebb, könnyű i- tala. Tavasszal, amikor a gyü­mölcsfák virágzanak leírhatat- lanul szép látvány mindenfelé. A fehéren és rózsaszínűén ra- avogó virágözönből csillannak 'elő a dombtetőn a kastélyok, kolostorok, templomok. A vá­ros hátterében az Apenninék hegyei kéklenek. Igen sűrű la­kosság. kitűnően termő földek magyarázzák, hogy Toscana a világtörténenelemben is. meg az emberi művelődés történe­tében miért játszott olyan rendkívül nagv szerepet'. Az et­ruszkok fővárosa a mai Fiesole helyén volt. közel Firenzéhez. A tudományok és művészetek városa A város nagv gazdagságának következménve, hogy benne a tudományok és művészetek o- lyan magas fokra fejlődtek. I- tália legműveltebb része volt Toscana. ezért a toscanai nyelvjárás vált az olasz iro­dalmi nyelvvé. Ezért tudtak a város, illetőleg a medence u- ral olyan fénvüzést kifejteni, hogv a reneszánsz művészetek fő fészke lett s még a pápa hatalmas támogatása sem tud­ta Rómát föléje emelni. Gyö­nyörű dómja, keresztelő kápol­nája. harangtornva. más val­lási és világi műéDitménvei a műtörténet legértékesebb kin­csei. A „palazzók“ (Pitti. Stroz- zl. stb.) a reneszánsz alaofor- mái, mert százszámra utánoz­ták másolták őket szerte a vi­lágon. Képek a város múltjából A középkori Firenze szellemé, mindig józan, mértéktartó, vi­lágos és racionális volt. Nem Dlyan dús fantáziájú, mint Ve- ence. nem burkolózott miszti­cizmusba. mint a tőle észa- cabbra fekvő népek szemléle­te, mely az égbetörő gótikus katedrálisokaí szülte. Firenze mindig földközelben mozgott és gondolkodott. A középkori Európa kibonta- cozni kezdő forgalmának han­tán szolgálatát elsősorban Fi­renze látta el. A Ponte Vecchio iranvmühelyéi és pénzváltói a modern bankházak elődei. A Strozzik és Mediciek bankfiők- iai behálózták Európát. Firen­ze liliomos aranyérméje, a .florentinus“ olyan nemzetkö­ti fizetési eszközzé vált, mini az ókorban Athén baglyos pén­zel. Firenze fénykora a XIII. sz. /égé körül indul, és a XIV. szá­zad első negyedéig tart. A kez­det a trecento a csírázó új. a protoreneszánsz százada Dan­te (maga is a város szülötte), Giotto, Boccaccio kora. Utá­na a quattrocento nagy kibon­takozása jön: a humanista fi­lozófia. irodalom, és a rene­szánsz művészete, a nagy Me­diciek százada. A nagy Medi­ciek sem viseltek fejedelmi rangot, a bölcs Cosimo, a fé­nyes Lorenzo így írták alá ne­vüket: Firenze polgára. A Cin­quecento minden téren a ha­nyatlást jelentette. Elvész a comunális demokrácia, a vá­ros önállósága;' a császári ha­talommal nyakára ültetett kis Mediciek uralma béklyóba szo­rította szellemét. Rövid volt, mintegy két év­százados a fénykor, és mégis ennek sugarainál melegszünk fel még ma is. Nehezen kép­zelhető el a felvilágosodás ko­ra; Dante. Boccaccio és Ma­chiavelli nélkül a mai iroda­lom; a firenzei festészet, szob­rászat nélkül a realizmus a művészetiekben. Az első benyomások A reneszánsz bölcsőjétől so­kan varázsos, festői benyo­mást. valami nagyon színes szépséget várnak. Csalódnak. Firenze nem színes, nem fes­tői a szó olyan értelmében, mint Velence. Nem pompás és monumentális mint Róma. Szürke és szerény; mértéktar­tó és racionális. A színe is szürke — épületeinek alapa­nyaga a pietra serena. a Fie­sole melletti hegyek jól farag­ható szürke homokköve. És Toscana színe is a ciprusok sötétje és az olajfák ezüstös-1 szürkés csillogása. Az épüle-' tek mértéktartók; nem csipke- és márvány-fantáziák, mint Ve­lencében, s nem barokkosán mozgalmasak, mint Rómában. Tiszta vonalúak és arányosak — ebben rejlik belső, klasszi­kus szépségük. Az első összbenyomás szűr-' keségét növeli, hogy az utast sok tekintetben otthoni kör­nyezete, városképekben meg­szokott vonalak fogadják, hi­szen a Firenze képét megha­tározó stílus, a reneszánsz kü­lönböző áttételeken át Euró­pa valamennyi nagyvárosára rányomta bélyegét. Pl. Prága, Budapest. Mégis Firenze szép és ne­mes a szó legszorosabb értel­mében. De ez a szépség, ép­pen mert gyökere a nemes egyj szerűségben a tiszta és ész­szerű formákban rejlik — las­san hat. viszont annál mélyeb­ben bennünk marad. Bolyongás a városban Séta keretében szeretném el­kalauzolni a kedves olvasót a- zért. hogy egyfelől térben ka-1 landozzuk be Firenzét, másfe­lől időben a reneszánsz szüle­tését. kifejlődését lesve meg. A templomok látogatásakor szigorú előírásokkal kell szá­molni. A hölgyek csak fedett fejfel, hosszú ujjú, és zárt- nvakú ruhában léphetnek be. A templomok előcsarnokaiban élénk üzleti tevékenység fo­lyik nemcsak kegyszerekkel, hanem képeslapokkal, könyvek­kel és egyéb idegenforgalmi cikkekkel is. Sok templomban fülkagylós automata készülék 100 lírás érme bedobása elle­nében több nyelven is elmond- ia a tudnivalókat. Dr. ILLÉS LAJOS: ____________ Az esti séták azok, melye két senki se mulasszon el, h az olasz város szépségeit ú poétikusan hangulatos színbe akarja élvezni. Sajátos élmén az utca eleven nyüzsgése, t olasz emberek közvetlen ke délyessége, bája. szeretetre méltósága. Az olasz népre jel lemző a mozgékony értelmes ség, a kecses tartás, a moz dulatok szépsége és az ige fejlett, sokszor választéko társalgási készség. Érdekes sajátságuk a közvet len modor mellett is, valarr öntudatos. büszke magatartás Temperamentumosak, hirtele lángralobbannak, de gyorsa meg is békéinek. De ha netái veszekednének is, rövidesé kedélyesen átölelve egymást távoznak. Különösen az egyszerűül émerékben rédkívül érős a kö zösségi érzés';' égv-egv siká tor lakói úgv összeforranak mintha egyetlen nagv csalái tagjai lennének. Tudnak egy­más életének minden mozza­natáról. örömben, bánatban hű­ségesén osztoznak. Az olasz családi élei nagy or bensőséges. Az olasz népbei ma is szilárdan él a gyermek a család szeretete. A gyermel kincs, akit a legszegényebb o- lasz a legnyomorúságosabb kö­rülmények között sem hajlan­dó árvaházba adni vagy tőit bármiként meoválni. loen erős a családi erkölcs köteléke is így a női becsület féltése. 30- 40 évvel ezelőtt még városi nő­nek. leánynak éayedül az ut­cára sein volt illő kilépnie. Ha azóta a nyugaton olv általános szabadabb életfelfogás jelentős változásokat hozott is nagyon tévedne az. aki az olasz nők erkölcsét a ..Dolce vita“ szem­lélete alapián ítélné meg. A DÖM TÉR. V*-- - 1 Firenze szíve, a Piazza del Duomo. A Dóm tér épületei közül legősibb a Battistero nyolcszögletű épülete. Nem tudjuk, hogv mikor épült a keresztelőtemplom, belseje a késő római eredetet látszik i- gazolni finoman tagolt korin- thuszi oszloprendjével. A dóm­ra néző keleti kapu a „Porta del Paradisio“ Ghiberti remeke műve. Az elnevezés Michelan- qelótól származik, aki elragad­tatva mondotta, méltó volna arra, hogv a paradicsom ka­puja legyen. Tíz táblája közül talán az első a legszebb, az ember teremtése: baloldalán Adámé, középpontjában Éváé (milyen finom szépségű akt!). A további táblák: Kain és Abel, a Vízözön. Izsák feláldozása és más bibliai jelenetek. A leg­utóbbi árvízkatasztrófa nvomát t-sak ezen a csodálatos alkotá­son véltük felfedezni, mégpe­dig az özönvíz-jelenet és a mellette lévő tábla megrongá­lódott, de helyreállításuk hihe-1 tetlen gondossággal és áldozat- készséggel folyik. Maga a Dóm gótikus alkotás, je teljesen olasz jellegű, nagy :árt falakkal. A templom tömb­jének körüljárása számottevő teljesítmény. A hatalmas em­beri alkotások felemelő érzését telti. A lenyűgöző összhatáson Délül lassanként érvényesülnek eoves részletek: a nagy fal­felülethez képest kis csúcsíves ablakok és a szép oldalbejára­ti kapuk. A Dóm belső tere vi- I igos, egyszerű, talán túl pu­ritán: firenzei. A kápolnák e- ovikében Michelangelo aggko­ri műve a négv alakból álló Pieta szoborcsoport található. A Krisztus testét roskadozva tartó fájdalmas anya fölé haj­ló szakállas bús arc a sírba készülő művészé, aki a saját síriára tervezte, de mégsem oda állították. A különálló Harangtorony (Campanile di Giotto) a pisai ferde toronnyal vetélkedik a legszebb olasz campanile rang­jáért. A Piazza della Signaria. E térbe mélyen benyúlik a Palazzo Vecchio, Firenze város- náza. E dacos épület kővé vált szimbóluma a középkori olasz városok alkotó, munkás, egy­ben harcias szellemének, az új társadalmi rend kohójának. E 5. folytatá- nagyszerű palota a trecent a Firenzéje, sőt több, a közössé I, gí öntudat vára. 1298-1305 kö n zött épült. Dante a halhatat >' lanná vált olasz költő, amlko z munkálatait megindították, mé ■ a város vezetői közé tartozol- de befejezése idején mái ■ száműzetésben volt. A palot- főbejárata előtt állott Miche- langelo világhírű Dávidja, mint ha a mester városát óvná harc s rákászén, ellenfelét nyugodtál felmérő pillantásával. A féltet- eredetit qondosan őrzik, it i most pontos másolata helyet . tesíti. A palota belső termei 1 hatalmas képek díszítik. A té i ren feltűnő a nagv szökökú i esetlen Neptun alakja. Szem i közt vele viszont I. Cosimo ne mes tartású lovasszobra a té összhatását emeli. Itt találha j tő a közelben a viláq egvil -- leqqazdaqabb képtára az Uffi- zi Palotában, amely nagyjábai , történeti sorrendben mutatj; I be a toscanai festészet reme- • keit a XIII. sz. végétől a ro- kokóiq. Az Uffizit zárt folyosl > köti össze a Pitti palotával. Iti helyezték el a Mediciek gyűj­tőszenvedélyének egyedülállc ! értékeit. Pl. Van Dvck. Raffael- lo. Angelica, és számos más : művész önarcképét. Ugyancsak a palotában helyezték él s díszműtárgyak múzeumát, é- züstből és más fémekből öt­vözött' edények, kristálvok, e; lefántcsont tárgyak, porcelá­nok. faliszőnvegek, kárpitok stb. iaen aazdaq qvűjteményéf. A második emeletén van a Galleria d’Arté Moderna, ahol az elmúlt! két évszázad kiváló olasz képzőművészeinek alko­tásaiban gyönyörködhetünk. Az Arno-part legfestőibb ré­sze Firenzének. Az egymáshoz tapadó régi házak közvetlenül a folyó agyagos-sárgás vizé­nek déli partjai fölé nyúltak, sok erkéíyszerüen a folyó fölé Is kiugrott. A Ponte Vecchio, a középkori város ütőere, mai alakját 1345-ben kapta. Képét az olasz viláq ismeri; két ol­dalt apró házacskák tapadnak rá, közöttük az úttestre arany­^Firenze: Szökőkút, részlet a Signoria téren művesek, ékszerészboltok, dísz­tárgy-kereskedések nyílnak, fölöttünk fakonzolokkal tartott zárt erkélyek. A közepén nyi­tott loggia árkádjai nyújtanak szép kilátást a folyóra. A II. világháborúban a visszavonuló németek fel akarták robbantani. Csak a német konzul könyör­gésére kegyelmeztek meg e csodás műemléknek, (a konzult ezért a háború után a város díszpolgárává választották); a kömvező házsorokat azonban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents