Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-07-29 / 31. szám

FELHÍVÁS KEDVES FIATAL BARÁTAINK! A tardoskeddi Körösi Csorna Sándor Ifjúsági Klub vezetősége felhívással for­dul járásunk valamennyi CSISZ szervezetéhez. Bizonyára olvastátok az Üj Ifjúságban megjelent tervjavaslatot a MISZ meg­alakításával kapcsolatban. A MISZ alapszervei az ifjú­sági klubok lennének, ezért szükséges, hogy minél több ifjúsági klub alakuljon ha­zánk magyarlakta területén. Mi, tardoskeddi fiatalok megalakítottuk a Körösi Csorna Sándor ifjúsági klu-' bot. E klubok célja, hogy a CSISZ-el ellentétben nem­zeti szervezetbe tömörítse a Csehszlovákiában élő ma­gyar ifjúságot. Mivel a klu­bokat közvetlenül nem irá­nyíthatja az Ideiglenes Köz­ponti Tanács, szükséges, hogy a járási székhelyeken megalakuljanak az Ideigle­nes Járási Magyar Ifjúsági Tanácsok! Ahhoz, hogy já­rásunkban e tanács meg­alakuljon, szükségünk van a Ti segítségetekre. Ezért ezúton felhívunk benneteket, hogy alakítsátok meg helyi viszonylatban (falutokban) a Magyar Ifjú­sági Klubot. Ismervén járá­sunkban a CSISZ eddigi munkáját s azt, hogy pozitív munkája mellett sok volt a negatívum is, bízunk ben­ne, hogy mindent megtesz­tek annak érdekében, hogy mielőbb élet jelt adjatok if­júsági klubotok megalaku­lásáról. Ha klubotok megalakul, kérünk benneteket, azonnal értesítsetek a következő címre: KELE LAJOS ZDS mad. Tvrdosovce Tardoskeddi jelentés Szeretném, ha az Űj Ifjúság olvasói is megismerkednének a tardoskeddi Körösi Csorna Sándor Ifjúsági Klub működé­sével. Azalatt a pár hónap alatt, amióta a klub megalakult, szép és eredményes munkát végzett. Közkedveltté vált a fiatalok körében, szívesen járnak ide szórakozni és művelődni. A klub munkája nem csupán mulatságok rendezéséből áll. Ezek ke­retén belül szórakoztató és tanulságos játékok szerepelnek műsoron. A tombola díjai rendszerint értékes könyvek, ame­lyek az irodalom terjesztését szolgálják. A közelmúltban ve­télkedőt rendezett a klub, amelynek témája az irodalom, iro­dalomtörténet, sport és zene volt. A győztes Tóth István és a többi helyezett is értékes 'könyvjutalomban részesült. A ve­télkedő kérdéseit Vida Ferenc válogatta össze. Meglepő volt a nagy érdeklődés a vetélkedő iránt nemcsak a tanuló fiata­lok, hanem a többiek körében Is. Az Ifjúsági Klub vezetősége kitűzte a további feladatokat is. A kultűrcsoport esztrádműsorí tanult be, melynek műso­rán szavalat, ének és jelenetek szerepelnek majd. A kísé­rőzenét a most megalakult zenekar szolgáltatja. Népi táncot a klub tánccsoportja ad elő. Mindent egybevetve elmondhatjuk, hogy az Ifjúsági Klub jó * úton halad és támogatásra talált a falu fiataljai körében. A sikeres munka az egész vezetőség, .de elsősorban Kele Lajos tanító érdeme, aki egész szabad idejét feláldozza a siker ér­dekében. Vanya László, Tardoskedd Bízzunk a jobb jövőben Az értesítésben írjátok meg klubotok nevet s az elnök, ill. alelnök pontos cí­mét. Erre azért van szük­ség, mert még júniusban szeretnénk összehívni a klubelnökök járási értekez­letét Érsekújvárott, ahol megalakítanánk az Ideigle­nes Járási Magyar Ifjúsági Tanácsot. E tanács lenne maid hivatva elősegíteni járásunkban a MISZ meg­alakulását. Reméljük felhívásunk ná­latok is megértésre talál. Maradunk baráti üdvöz­lettel a Körösi Csorna Sán­dor Ifjúsági Klub vezetősé­ge, Tardoskedd. Gyorsan követik egymást a mindennapi élet eseményei. Naponta olvashatunk a demok- ratizálídás újabb és újabb vív­mányairól. Ugyancsak napon­ta csapja meg fülemet az elé­gedetlenség és az egyes nem­zetek és nemzetiségek érdek­harcának visszhangja. Sokhe­lyütt vad tülekedés az egész, melynek nem a szeretet és i- gazság az alapja, hanem a ha­talmi gőg. Szeretném ezt agy példával alátámasztani. Az utóbbi hó­napokban többször olvashattuk a kérdést az Oj Ifjúságban, hogy mi lesz az érsekújvári fiatalokkal? E cikkek hatásá­ra, valamint a Központi Ideig­lenes Ifjúsági Tanács határo­zatainak értelmében mi, a tar­doskeddi Kőröst Csorna Sándor Ifjúsági Klub tagjai felhívás­sal fordultunk járásunk ma­gyar ifjúságához. E felhívást elküldtük járásunk valameny- nyí magyar községébe, a CSISZ szervezet elnökének, melyben kértük, hogy minél előbb ala­kítsák meg falujukban az ifjú­sági klubot. Járásunk magyar ifjúsága kö­rében felhívásunk nagy vissz­hangra talált. De nem úgy a járási CSISZ elnökség, és e gyes falusi funkcionáriusok kö­rében. A CSISZ elnökség (nem lévén más munkája) rendkívü­li gyűlést hívott egybe az Ügy megtárgyalására. Mivel az el­nökségnek csak egy magyar nemzetiségű tagja van, a dön­tést azt hiszem nem is keli tovább taglalni. Egyszóval, az elnökség úgy döntött, hogy a MISZ gondolatát, még a kez­det kezdetén szátfoszlatja min­den magyar fiatalban. Hamis jelentést küldenek a CSISZ SZKB-ba, melyben azt állítják, hogy járásunkban nem kívánja senki a CSISZ nemzetiségekre való felosztását. (E jelentés vé­letlenül került a kezembe.) Mi­után e lelentést bírálni meré szeltem, szerzője a legközeleb­bi elnökségi gyűlésen javasol­ta, hogy zárjanak ki a járási plénumból. Vajon miért? Azért, mert támogatom az önálló MISZ létrejöttét, vagy azéit, mert eltökélt szándékunk, hogy megalakítsuk a járást Ideigle­nes Ifjúsági Tanácsot? Erre ez- ideig nem kaptam választ. Mint már említettem járásunk fiatalsága örömmel fogadta fel­hívásunkat. Sorra kaptuk az ér­tesítést az egyes klubok meg­alakításáról (Kürt, Für, Nagy kér, Szímő, stb) Ezekben a falvakban az ifjúság megér­tésre talált a HNB, a CSKP, va­lamint az EFSZ vezetőségénél. Sajnos, akadtak olyan vezetők is, akik az Ifjúság ilyenfajta törekvésében ellenséget véltek felfedezni. Ilyen kirívó eset tör­tént Bajtán (Bajtava) ahol kl>. 20-25 fiatal gyűlt össze, hogy megalakítsák a Magyar Ifjúsági Klubot. Addig rendben is ment minden, míg meg nem jelent a helyi (pártszervezet elnöke. Igen addig, mert ő véget ve­tett az ilyen „fasiszta“ gyüle­kezésnek. Vajon mi késztette arra, hogy a magyar fiatalok kezde­ményezését kudarcba fullasz- sza.?i Bármi volt is az indítóok: téves politikai nézet, vagy nemzeti gyűlölet, a bajtai fia­talok reményeit szétfoszlatta. Ezekután ne csodálkozzunk, ha a Párkány környéki falvakban csak elvétve alakult Hiúsági klub. Igaz, ehhez hozzájárult a járási CSISZ elnök kéthetes „missziós“ körútja a vidéken. S hogy sokhelyütt bizalmatlanok a fiatalok, az a többszörösen megalázott nemzeti öntudatnak tudható be. Mert ki hallotta már, hogy a gyűlölködés, a szeretetlen- ség megnyugvást, civilizációt, kultúrát hozott volna létre? A gyűlölködés csak eltiporni tud, de újat, szépet, és maradandót alkotni — sohasem! Ezeknek a kellemetlen em­lékeknek nyoma nem tűnik el egyhamar a szivünkből. Az ember nem könnyen felejt. A hálára késztető Jótettek em­léke hamar eltűnik, de a meg­próbáltatások tövisei még évek múltával Is fájdalmat okoznak. Az bizonyos, hogy nem tör­ténik mindig minden a ked­vünkre, s Ilyenkor készek va gyünk zúgolódni. Nem tudunk eléggé reménykedni. Remé­nyünk hiánya az oka gyakori bizalmatlanságunknak. Gyenge kis emberek vagyunk, akik ha­mar elvesztjük bátorságunkat. Elefeledjük, hogy az emberi nagyság alapja a bizalom és a lelkierő. Csak ott van és ott lehet igazi jellem, ahol az élet nehézségei előtt sem hátráló erő, bizalom és reménykedés van. Ne engedjük tehát, hogy e- zektől megfosszanak minket. A modern fiatal, aki sokszor any- nylra büszke szellemi, erkölcsi és érzelmi önállóságára, hama­rosan vezettetni hagyia magát különböző légből kapott szó­lamoktól. Újabb jelszavak és ú- jabb irányzatok, amelyekért a- lig vállalja valaki a komoly felelősséget: úrrá lesznek és elhatalmasodnak minden meg­győződésen, akaratának szabad­ságán. Nem csodálkozhatunk rajta, ha az Ilyen fiatal ko­moly akaraterő és bátorság nélkül összeroppan az élet ter­he alatt. Nehéz a küzdelem s a munka során sok akadállyal kell megküzdenünk, de törek­vésünk nem kilátástalan Bíz­nunk kell tehát a jobb jövőben. A jobb jövőnek munkaprogram­ja előttünk fekszik s éppen e- zért akarunk dolgozni. Ml .fia­talok, valamennyien tanulni, építeni, szervezni akarunk és ezen keresztül nemzeteink és nemzetiségeink jobb jövőjét megteremteni. Bizakodásunk, nagy, reményünk erős, hogvha a társadalom pilléreit újjáé pítjflk, körülbástyázzuk és meg­erősítjük, akkor az ötvenéves Csehszlovák Szocialista Köztár­saság lobb Jövőjét segítettük elő. Egész emberek szeretnénk lenni, akik törhetetlen akarat­erővel bízunk a jobb, szaba­dabb és boldogabb jövőben. Kele latos, a Kőröst Cso­rna Sándor lUúsági Klub elnöki l I JAJ, DE NEHÉZ... Foto: Mészáros KRÓNIKA • 1868 július 30-án halt meg Tompa Mihály, magyar költő • 1798 július 31-én született Szentpétery Zsigmond, színművész • 1886 július 30-án halt meg Liszt Ferenc, a világhírű magyar zeneszerző és zongoraművész • 1849 július 31-én esett el Petőfi Sándor, a nagy magyar forradalmi költő • 1291 augusztus 1-én alapították meg a Svájci Államszövetséget — Svájc nemzeti ünnepe • 1919 augusztus 1-én nyomták el az intervenciós egységek a Ma­gyar Tanácsköztársaságot • 1944 augusztus 1-én tört ki a varsói felkelés, amely 250 000 em­beréletet követelt • 1785 augusztus 2-án lépett életbe Magyarországon H. József rende­leté, a jobbágyság eltörléséről • 1788 augusztus 2-án halt meg Thomas Gainsborough, an­gol festőművész • 1863 augusztus 3-án született Gárdonyi Géza magyar író • 1921 au­gusztus 2-án halt meg Enrico Caruso a világhírű olasz tenorista • 1945 augusztus 2-án ir­ta alá a három nagyhatalom Postupimban a Postupimi Egységet • 1914 augusztus 3-án U- zent háborút Németország Franciaországnak • 1914 augusztus 3-án üzent háborút Anglia Németországnak • 1954 augusztus 3-án halt meg Sidonie Gábriellé Colette, francia írónő • 1306 augusztus 4-én gyilkolták meg Oíomoucban III. Václavot. az utolsó Premysl házi ki­rályt • 1875 augusztus 4-én halt meg Hans Christian Andersen dán író, a világhírű gyer­mekmesék szerzője • 1850 augusztus 5-én született Guy de Maupassant, kiváló francia realista író # 1880 augusztus 5-én halt meg Quido Mánes, nagy cseh realista festőművész • 1895 augusztus 5-én halt meg Fridrich Engels, a marxizmus klasszikusa, Marx Károly ba­rátja és munkatársa • UKRÁN SIKEREK Szovjet-Ukrajna tudományos akadémiája több mint hatvan intézménnyel, számos kísérleti intézettel, kísérleti állomással és gazdasággal rendelkezik. És ez a tudományos megalapozott­ság egyre jobban szélesedik. Míg Ukrajnában 1950-ben 24 és félezer tudományos dolgozó tevékenykedett, addig ez a szám 1966-ban 100 ezerre emelekedett. Közülük kétezren a tudo­mányok doktora és húszezren pedig a kandidátusi címet sze­rezték meg. A tudományokról való fokozott gondoskodás nagyban elő­segíti a tudomány és a termelés kapcsolatainak fejlesztését? a szovjet népgazdaság egész területén. Az egyik ilyen alapfel­adat az Ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság technikai fej­lesztése. A szovjet tudomány méltán büszke az ukrán tudósok sikereire. Széles körben ismertek az ukrán matematikusok, fizikusok, és technikusok munkái. A szintétikus gyémánt előállítása, a villanyhegesztés úi módszereinek kidolgozásában elért sike­rek; generátorok építése, a metalurgiában, a kibernetikában és a genetikában elért sikerek csak töredékei annak a széles skálájú tudományos munka eredményeinek, amelyekkel az ukrán tudósok a tudományos világ élvonalában foglalnak he­lyet. Nemkevésbé fontos szerepet töltenek be a termelésben a társadalomtudományok dolgozóinak eredményei is. Az ukrán tudományos dolgozók munkáját magasan értéke­li a szovjet állam. Csak az elmúlt három év alatt 56 tudomá­nyos dolgozónak ítélték oda a Lenin-díjat. Többek között o- lyanoknak, mint V. M. Gluskov, J. A. Mitropolszkij, V. N. Re- meszlo, A. Sz. Kolomijcsenko és még sok másnak. V. Seges, mérnök Hogy mindenütt legyen! Fait accompli, magyarul kész tény. Fait accompli elé állítani — kész tények elé állítani. Ez a fait accompli a legkülönfélébb le­het. A magyar Ifjúság szervezkedési mozgalmában a fait accompli: a magyar ifjúsági klubok. A végleges hivatalos elismerés — és a M1KT — relációjában sze­retnék egészen röviden rámutat­ni az ifjúsági klubok jelentőségé­re. A MIKT munkájának lényege, célja — tekintettel arra. hogy át­meneti időszakról van sző — a magyar ifjúság szervezetének hi­vatalos elismerése. Ennek érdeké­ben a felsőbb szervek felé fejti ki tevékenységének magvát. Eb­ben az elsődleges munkában a MIKT-nak argumentálnia kell. S mi lehet a legerősebb, a legsú­lyosabb argumentuma? Ha meg­mondjuk. hogy minden magyar­lakta faluban, mindazon üzemek­ben. szövetkezetekben, ahol ma­gyar fiatalok dolgoznak magyar ifjúsági klubok alakultak.. Varga Sándor szavaival élek; ezeket a klubokat senki, de senki nem a- lapíthatja meg helyettetek! A magyar ifjúság szervezkedési mozgalmának ebben az átmeneti i- dőszakában rendkívül fontossággal bír minden egyes klub. Megbe­csülés és tisztelet illeti minda­zokat, akik megértik az idő sza­vát. Ott, ahol nincsenek kultúrházak, szabad helyiségek, a magyar Is­kolákban, ott a Csemadok helyi­ségeknek kell a magyar fiatalok szervezkedési mazgalmának rendel­kezésére állniók,. Felelősség hárul a magyar tanítókra, elsősorban a fiatal tanítókra gondolok: kell, hogy Irányítói legyenek a fiata­loknak. Az indulás nem kell, hogy tö- megakclő légyen: 10-20 tettrekész fiatal elég egy-egy ifjúsági klub megalakításához. Most csak egy a fontos: hogy mindenütt legyen! Szervezkedési mozgalmunk legá­lis, megengedett folyamat, de ma­gán viseli az átmeneti időszak sa­játosságait. Hogy mily erővel tu­dunk áttörni, azért mindnyájan fe­lelősek vagyunk, Izsdf István Nem tudom, hogy milyen népszerűségnek örvendtek az államférfiak azelőtt (előbb a- zért mert nem éltem, később azért mert az ilyesmi nem ér­dekelt), de azt tudom, hogy — mondjuk úgy 1950 után — nem fordult elő Csehszlovákiád ban, hogy a politikusok az ő-> szinte megbecsülés és tiszte-: let spontán jeleit érezhették volna. 1968 tavaszáig. Mert — csodák csodája — ma a „szé-1 les tömegek“ hisznek Smrkov-- skynak, kalapot emelnek Óta Sík előtt és tényleg a „mi em­berünknek“ tartják Dubceket! Azt hiszem ennek nemcsak a történelmi jelentőségű politi-1 kai megújhodás az oka! Napjaink politikusainak egy része ugyanis, mint ember mu­Miért szimpatikusak ? tatkozott be. Lehetőséget a-> dott arra, hogy megismerjék. Nem burkolózott egy kötelező misztikus ködbe mint elődei. Novotny (és nem csak ő!) hosszú évekig nem gyakorolt' reám semmilyen hatást. Csak az újévi szokvány-beszédekből és a sok cfmfotóból Ismertem őt (ahol mosolygott, virágot a- dott és kapott, pionírlányak felét simogatta, kezet fogott, ölelkezett és csókolózott a testvér-politikusokkal) — és ez kevés arra, hogy valaki úgy ismerje, mint egy közönséges homo sapienst. Smrkovsk^t, Husákot' már az első alkalommal úgy ismertem meg, mint gondolkodó embere-' két. Beszéltek. beszélgettek, papír és jegyzetek nélkül. Min­denről nyilatkoztak. Saját' véleményüket mondták el. min-; den kertelés nélkül. A pózolás-- nak és ravaszkodásnak semmi tanűjelét nem adták. „Leeresz-- kedtek". Emberi arcukat mu­tatták és — érdekes! — rá-< lőttünk, hogy tényleg hasonlít tanak a mindennapi EMFER-i RE! Ezért szimpatikusak és ez 1968 július 25-án nem frázis. (Gálán Géza)

Next

/
Thumbnails
Contents