Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-07-16 / 29. szám

Dr. ILLÉS LAJOS: új ifjúság 9 Kalandvágy és kutatási láz űzi őket. Négyen inlultak e| gya­logszerrel éaz Északi-sarkra. Vallv Herbert 33 éves. már az Antarktiszon sok tapasztalatot szerzett. Fritz Körner, 34 éves meteorológus, Allan Gill 36 éves geofizikus és ejtőernyős és Kenneth Hedges 23 éves orvos. Az eszkimó vadászok kétel­kednek az expedíció sikerében. Fehér kereszteket rajzoltak a térképre és meg is mondták: ide nézzetek, itt leselkedik rá­tok a fehér halál. De amikor a vállalkozókedvű négy angol 2000 km-es tréning után barátkozni kezdett az eszkimó vadá­szokkal, akkor már hinni kezdtek abban, hogy a bátor négy ember valóban megteszi a 6100 km-es utat. Az eszkimók na­gyon csodálták, hogy az expedíció tagjai bánni tudnak az eszkimó kutyákkal és máris több bizalommal nézegették őket. Ez év februárjában végre már befejezték az előkészületeket és útnak indulhattak. Alaszkáról Point Barrovról indultak el. Filmkamerákkal felszerelve, kutyákkal, vastag szőrmekabá- fokban. A jeges szélben szinte elveszett búcsúszavuk. Bará­taik újból és újra figyelmeztették őket, de ők mégis elindul­tak a hó birodalmába. Megkezdődött a nagy kaland. Tizenhat hónapra tervezték az utat. Nehéz és kemény munka várt rá" juk. Jól vannak felszerelve, modern rádióleadóval és mérő­eszközökkel rendelkeznek. Elsősorban azonban bátorságra és kitartásra van szükségük. Pontosan megbeszélték, hogy mikor kapják majd az élelmiszerutánpótlást repülőgépről. Termé­szetesen könnyen előfordulhat, hogy a pilóták majd szem e- lől vesztik a jégmezőkön keresztül bandukoló négy emberi alakot. A kis expedíció az első 120 mérföld után már a jég­mezőkön járt. Az út 22. napján kezdődtek a nehézségek. Egy 50X15 m nagyságú jégsziklán haladtak át és az a veszély fe­nyegette őket. hogy a kis társaság elszakad egymástól. Csak nehezen sikerült megmenteni a kutyákat. 1968 őszén akarják elérni a sarkvidéket. Mindent elkövetnek, hogy a sarkkutatás terén előbbre vigyék a tudományt. Be akarják bizonyítani, hogy egy kis embercsoport hosszú hónapokon keresztül telje­sen elszigetelten is élhet és képes arra, hogy a jeges hideg szélben megtegye az utat és a sarkvidéken tudományos ku­tatásokat végezzen. Ha elérték céljukat, bizonyára megfe­ledkeznek maid arról, hogy 2800 levelet és kérvényt kellett megírni, amíg sikerült az úthoz szükséges 500 ezer márkát előteremteni. Az előkészületek három évig tartottak, míg ma­ga az út csak másfél évig tart majd. Ha azonban sikerül, ak­kor dicsőség és világhír várja őket. NÉRÓ 1900 évvel ezelőtt halt meg Claudius Caesar Ger- manicus Néró, római csá­szár. • ÉLETE • I. u. 37 december 15-én született Antiumban, a Do- mitlusok nemzetségéből. Ti-1 zeneav éves korában Clau­dius császár örökbe fogad­ta s a híres római filozó­fusra. Senecára bízta neve­tését. 17 éves volt, amikor Claudius halála után any­ja. Agrippina támogatásá­val a birodalom élére ke­rült. Sectonius. a tizenkét római császárról szóló kró­nika szerzője, kevély, ke- qvetlen, bujálkodó. kapzsi embernek írta le. 54-től 68- ig uralkodott. Császársága alatt négyszer viselt kon­zuli hivatalt. Uralkodása u- tolsó éveiben elvesztette Britanniát és Örményorszá­got. Gallia lázadása is hoz­zájárult bukásához. A sze­nátus határozata öngyilkos­ságra kénvszerítette. • URALKODÁSA • Kormányzása első öt esz­tendeiében visszaállította a szenátus tekintélyét s ezzel megnyerte annak támogatá- ! sát. Később szembefordult S az államtanáccsal. Ellenfe- i lei több összeesküvést szer- i veztek ellene. Néró az elé- I aedetlenség elcsitítására lát- í vánvos játékokat rendezett. { élelmet és pénzt osztott a nép között. Az új vallás, a kereszténység híveit halál­büntetéssel sújtotta. • A ZSARNOK • Vélt vagy igazi ellenfelei­vel könyörtelenül elbánt. Tudott nevelöatyja, Clau­dius meqmérqezéséről. Meg­ölette féltestvérét, Britan- nicust, anyját Agrippináí, majd két feleségét; Octá- viát és Poppeát. Lemészá- roltatta mostohafiát, legbi­zalmasabb emberét Burrust. a testőrség parancsnokát, s rajtuk kívül még sok roko­nát. tanácsadóját és felsza­badított rabszolgáját. Az ő- rülettel határos lelkiállapot­ban 64-ben felgyújtatta székvárosát. Rómát. • A „MŰVÉSZ“ • Szinte minden műfajjal megpróbálkozott. Énekelt, szavalt, verset, darabokat írt. citerázott versenyeken, színházi előadásokon vett részt. Talán ő volt az első. aki hivatalos tapsolókat szerződtetett fellépéseire. • AZ IRODALOMBAN • Neve a zsarnokság és a korlátlan hatalmi téboly jel­képévé vált. Néró uralmáról hű. dokumentatív képet fes­tett a római kor két törté­netírója: Tacitus és Sueto­nius. Monteverdi. Händel és Rubinstein operában idéz­ték fel alakját. Sienkiewicz Nóbel-díjas lengyel író Quo yadis-ában is megjelenik. Feuchtwanger Hamis Néró­ja mellett a huszas években Kosztolányi is regényt írt róla Néró, a véres költö címmel. Felkai Ferenc Néró című antifasiszta drámáját 1942-ben mutatta bé a Ma­dách Színház, s ebben az évadban láthatta a közön- séq Hubav Miklós Néró ját­szik című darabját. illlllllllllllllllllllllllllllllllllllli Itáliai útijegyzetek (3. folytatás) 4. A SÓHAJOK HÍDJA ÉS A BÖRTÖNÖK A Doqe-palota lépcsőjéről juthatunk a Sóhajok hídjára és a börtönökbe. Az a sok .rém­történet, melyeket a világiro­dalom is átvett, túlzás. Nem igaz a padlás zárkáiról szóló mese. mely szerint az „ólom­kamrák“ fedelét a nap izzóra tüzesítette volna. Az sem i- qaz. hogy a Doge-palota alján elhelyezett „kút“-börtönökbe Időnként behatolt a laguna vi­ze és a rabok megfulladtak. Mint meggyőződhetünk, e zár­kák humánusak a kor európai szörnyű börtönviszonyaihoz ké­nest. Történelmi tény. hoqv Velence igazságszolgáltatása el- foqulatlanabb és embersége­sebb volt, mint bárhol más­utt. Ezt bizonyítja, hogv a vi­lágon elsőnek szüntették meg 1660-ban a kínvallatásokat is. 5. A SZEGÉNY PÉKLEGÉNY ESETE Tévedések persze előfordul­tak. Ilven szomorú eset emlé­két láthatjuk a Doge-palotából kijövet, a Szt. Márk templom Piazettára néző oldalán. A ha­gyomány szerint egv kenyeret szállító pékiegénv hajnal útján egv előkelő velencei úr holt­testébe botlott. Megdöbbenve húzta ki a tetemből a gyilkos tőrt. Éppen jött az őrjárat, a fiú ijedten menekülni akart, — tőrrel a kezében fogták el. A tárgyaláson még az is elle­ne szólt, hogv a meggyilkolt, aki a Tízek tanácsának tagja volt, a oéklegény apját vala­milyen kisebb bűnben elma­rasztalta. Halálra ítélték. Csak a kivégzés után derült ki. hogy a gyilkosságot egv másik pat­rícius követte el, szerelmi bosszúból. A Tanács megren­dültén határozta el, hogy a templom falába illesztett mo­zaik Mária kép előtt „örök i- dőkre“ minden éjjel két lán­got kell égetni az áldozat lel­ki üdvéért. A lámpák alá, in­tésül a hasonlóan elhamarko­dott ítéletek ellen odavésette: „Emlékezzetek a szegény pék- legénvre“. 6. VELENCE „MESÉLŐ KÖVEI“ A Doge-palota nyugati szár­nya eav hosszúkás térre néz, ez a Piazetta, mely az öblöt a Szt. Márk térrel köti össze. Tenger felőli nyílásánál két magányos, hatalmas gránit- oszlop áll, melyeket még a ke­resztes háborúk idejében hoz­tak ide. Sokáig nem bírták ő- ket felállítani. Nagvsokára si­került eqy ügyes mesternek ötletes csigaszerkezettel meg­oldani a feladatot. Az örvende­ző dogé megengedte, hogv ma­ga válassza meg jutalmát. Ak­Velence — Nagv Tanácsot nem választot­ták. hanem születése jogán vált tagjává minden 25 éves patrícius férfi. Ez a zártkörű oligarchia — mely kifelé olyan egységesen tudott fellépni Ve­lence érdekeiért — egymás kö­zött féltékenyen üqvelt arra, hogv egvik család se juthas­son hatalmi túlsúlyba egv do­ge se válhassék igazi uralko­dóvá. Pedig ilyen törekvések mutatkoztak Velence történe­tében is, de a veszélyes ösz- szeesküvést felfedezték és az összeesküvőket kivégezték. A tanács mindenbe beleszólha­tott, a dogé felett is épp úgy ítélkezhetett, mint bárki más ugvében. Ugyanakkor ez a szinte dik­tátor! hatalom a kor szoká­saihoz képest enyhe és igaz­ságos uralmat gyakorolt a köz­nép felett. Az igazságszolgálta­tás megvesztegethetetlen és pártatlan, a bűncselekmények felderítése és megtorlása gyors volt. A dogét külsőleg a hata­lom minden jelével felruház­ták: a tanácsüléseken ő elnö­költ, ha belépett, mindenki fel­állt. a határozatokat pedig térdre ereszkedve terjesztet­ték elé aláírásra. így írta alá az agg Toscari dogé is, resz- kelő kézzel a fia száműzetésé­ről szóló határozatot. Toscari kálváriája még ezzel se feje­ződött be. A Tízek Tanácsa megfosztotta méltóságától, hogv bosszút állhasson. Néhány nap múlva a Campanille ha­rangzúgása hirdette, hogy megválasztották utódiát. Szí­véhez kapott és holtan esett össze. A palota sarkán ö he­lyeztette el a fia emlékére a máig is ott látható kovácsolt­vas lámpát. V. BOLYONGÁSOK VELEN­CÉBEN Rármilven fényesek, csillo­gók Velence világszerte ismert Dúcaié palota van pénze. Eqves ruházkodási cikkek valóban meglepően ol­csók. hiszen az európai textil­ipar őshazájában vagyunk. A műanyag, női harisnyák és más fehérneműk ára valóban jutá­nyos. Olcsó a kötött-szövött holmi is. A látszatra azonos cikkek árai között nagv a kü­lönbség, aszerint, hogv milyen üzletben, hol vásárolunk. Elké­pesztően furcsa számunkra az alku tág lehetősége. Kisebb vagv nagyobb árengedmény maidnem minden üzletben el­érhető, az elegáns helyeken éppúgy, mint a sikátorokban elrejtett, vagv piacmenti bazá­rokban. Kétes öröm: bármeny­nyit sikerült is lealkudni az ár­ból. a vevő mindig azzal a gyanúval távozik, hogy becsap­ták. Ezért ajánlatos felkeresni a szép és korszerű nagy áru­házakat (Rinascente. Standa, Upin), ahol szabott árak van­nak. 2. A RIALTÖ-HID HANGULA­TA A Canal Granden csakhamar feltűnik a Rialtó-híd. Innen el- nézegethetjük e nagyszerű vi- ziűt forgalmát, a fürge vapa­rettőkat fmotoros személvha- iók) az előkelőén sikló, díszes gondolákat és egyéb csónako­kat. A híd hatalmas ívén át­vezető lépcsőt kőárkádok kö­zé épített boltok szegélyezik, főleq bazár-árukkal. Közelé­ben már a kora délelőtti 6- rákban nyüzsögnek a szigetek haliászai, a szárazföld kerté­szei, kofái. A Rialtón járva, elgondol­kodhatunk azon. hogy a modern kereskedelem bölcsőjénél, a bruttó, nettó, tára és más szakkifejezések, a váltó és a kettős könyvvitel bölcsőjénél járunk. A térről nyíló Sotto- portico del giro bolthajtásos utcála volt a velencei kalmá­rok tőzsdéje. A térre néző bolthajtás előtt vaskerítéssel körülvett szégyen-oszlop em­lékeztei arra. hogy a Signoria pellengérre' állította a csaló, vaav hamisan bukott kereske­dőket. akiket súlyosabb visz- szaélés esetén száműzetéssel is súitott. A tér másik helye arra emlékeztet, hogy Velence és vidékének egyszerű népe az aranyat talizmánnak is tekin­tette, lányaik pedig hozomány­ként aranyláncokat gyűjtöttek a nyakukba. (A komoly szán­dékú udvarlönak nem kellett a telekkönvv után néznie.) 3. GONDOLÁVAL a RIŐKON Velence: Paloták a koriban tiltották a szerencse- játékot — a ravasz mester azt kérte, hogy a két oszlop kö­zött játéktanvát nyithasson. A Tanács (ilyen komolyan vet­ték akkoriban az ígéreteket) évszázadokig fogcsikorgatva tűrte a szeme előtt folyó „bű­nös özeimet" Végül a Tízek Tanácsa arra az ötletre jutott hogy a két oszlop fölött akasz­tatja föl a kivégzésre ítélteket Erre a játékosok elszéledtek 7. AZ IGAZSÄGSZOLGÄLTA TÄS MEGVESZTEGETHETET­LENSÉGE ÉS PÄRTATLANSÄ- GA Az állam irányításában a döntő szót kezdetben a ne­messég köréből választott Nagy Tanács tartotta kezében. Az igazságszolgáltatást 40 tagú testületre bízták. Később a Canal Grandén épületei, a város hangulata mégis a csendes vizű riók, az e- teket szegélyező, múlttól ros­kadozó csúcsíves paloták és ó- lon házak körül bontakozik ki gazán. Ha a kemény gránit- kövezeten kimerült lábunk pi- íenésre vágyik, minduntalan alálunk hűvösen sötét kisven- léglőt’ (trattoria), sörözőt (bir- pria). ahol megpihenhetünk se féljünk az eltévedéstől se nert szorgalmas kérdezőskö- léssel. a sok „diritto“ (egye­nest) stb, mutogatása köz ¥ té- celvegv'é. előbb-utőbb mindig 'élhoz érünk. 1. MERCERIA ÉS A. PIACI ÁLKU TÄG LEHETŐSÉGE A Szt. Márk téri óratorony alól induló Merceria utcában a vásárolni vágyó utas minden szükségletét kielégítheti — ha Nem érezte Velence igazi va­rázsát. aki nem gondolázott éj­jel kanyargós csatornáin, a Hó­kon. A qondoía különös, kar­csú csónak. Hosszú, ezüst or­ra messze kinvúiik a vízből, a levegőbe mered hátsó tatja is, ahol állva evez a gondoliere. Egves kanyargó riók hangu­lata komor, szinte félelmetes. Innen-onnan néha élénk tár­salgás, az olasz nvelv dallama hallatszik. Azután ez is elmo­sódik és a csendben csak a gondola halk csobbanásai hal­latszanak. Esténként zenés hárkák adnak szerenádot, nyo­mukban engedelmes, fekete nváiként húzódó gondolák tö­mött soraival, ahol andalgó külföldiek élvezik a muzsikás romantikát- Az ilyen estéken a mai ember úgv érzi, mintha kiszakadt volna élete és gond­jai mindennapi világából. — fel­oldódik ennek a merőben más környezetnek különös, időtlen lebegésében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents