Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-07-01 / 27. szám

Féltucat emberről lesz szó. Mindegy, hogy milyen embe­rek hírében állottak a faluban, a munkahelyükön, vagy éppen a kocsmában. Nem is tudom, jártak-e kocsmába. Legalábbis inni nem. Betörni, lopni jár­tak. Betörtek, loptak: a dunaszer- dahelvi és a galántai Jednotá- ban. a bratislavai Odevában, Karo] Pem lakásán, a diósze­gi cukorgyárban, a ligetfalusi iskolában és sorolhatnánk még hosszan a helyszíneket. Loptak: kerékpárt, készpénzt, tranzisztoros rádiót, légpuskát és szivacsbabákat egy lövöldé­ből. italt, cigarettát, motorke­rékpárt, autót, élelmiszert, szerszámokat, pótkereket, fa­zekakat, mixert, ruhát, börzé­két, kést. villát, kanalat, ha­lászfelszerelést, gerendát, lab­dát. sicipőt, konzervet, csoko­ládét. benzint, gumicsizmát, televíziót, villanyborotvát, va­salót stb. A felét is untig elég lett volna felsorolni, ahhoz, hogy kimondhassuk: VITTEK AMIT LÁTTAK. Hol tizenötezer, hol két-háromszáz korona érték­ben. amely összesen csaknem negyedmillió korona károsodást tesz ki. Vállalatot, kocsmát, magánszemélyt, összesen har­minckét esetben raboltak ki. Olvasom a vádiratot és csa­vargatom a fejem. ítélőbíróju­kat kérdezem, mint magánem­ber. mint itélőbíró, hogyan íté­li meg a galeri sorozatos be­töréseit. Cgy-e, mint a tolva­jok szempontjából szerencsés kimenetelű, tervezetlen, meg­fontolatlan tyúktol vajlopásokat, vagy mint nagyon is szerve­zett. megfontolt és nem csak szerencsén alapuló ..szaktevé­kenységet“? Mint tolvajok, jól csinálták s ezt közel sem le­het tyúklopásokhoz hasonlíta­ni. de mint polgárok persze, hogy nagy bűntényt követtek el. Szerencsére sikerült őket lehappolni. A rendőrség a tet­tek színhelyére való kivonulá­sakor mindig tudta, hogy egy és ugyanaz a banda követte el az utolsót is, mint amelyik az előzőket. Autóval jártak lopni. Alkalomadtán a jármüveket is lopták, aztán otthagyták vala­melyik falu határában. Négyen közölük automechanikusok voltak. Jelenleg rabok. Az egyik 8 évet kapott, a másik ötöt, a harmadik eav évet ketten tíz és nvolc hónap feltételeset, a *uea ueq7BgjOJ| bipad 5{tpotBi! kivizsgáláson. Ügy látszik, a tettek elkövetésekor nem tud­ta mit csinál falujában úgy jnondiák. nem egészen normá­lis. Maid ha az orvosok bebi­zonyítják. a bíróság csak ak­kor dönthet. Ö különben min­den egyes rabláson részt veti Tehát ha bebizonyosodik bogv a'antalan az a gvanú. misze­rint bai van a tudatával ak­kor komoly és szigorú Ítélet­re számíthat. A feltételesen elítéltek kö­zül az egyik csak egyetlen al­kalommal vett részt a betöré­sen. a másik még az eleién ab­bahagyta s ez mentségükre szolgált. De mindenképpen hat embernek volt közvetlen kap­csolata azzal, hogy negyed­millió koronával károsították meg az államot. A vádirat összesen harminc­két bekezdésben, harminckét betörést tárgyal. Bármelyikhez is felesleges volna kommentárt fúzni, jobbanmondva mesét szinchronizálni, mint ahogy azt a bírósági sajtóbeszámo­lókban elég gyakran és feles­legesen teszik. Viszont a har­minckét betöréses lopásnak még a vázát is nagyon nehéz rövidíteni. A harminckét eset jogi értékelésénél a bíróság harmincegyről bebizonyította, hogy kimondottan lopásokról volt szó. Ezt másképp kvalifi­kálni nem is lehetséges. Ma­gánszemélyt. szocialista va­gyont, minden gátlás nélkül, a legnagyobb és legmerészebb el­szántsággal károsítottak meg. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint pár konkrét eset kieme­lése. Betörtek egy garázsba, el­loptak egy Tatra 603-as sze­mélygépkocsit, hogy azon lop­ni menjenek. Közben egészen véletlenül útjukba akadt egy vontatható vásári céllövölde, és oda is betörtek. Tudták, va­lamit majd csak találnak ott. Nem számított mi lesz az, — csak hogy értékesíthető legyen, vagy csak egyáltalán a tulaj­donuknak tudják azt, ami a másé. Ehhez persze azt el kel­lett lopni. És ami nem mellé­kes. a legtöbb esetben betör­niük is be kellett. És ők betörtek, loptak, vittek amit láttak. Mindezt tudatosan követték el. Ha le nem leplezik őket, ki tudja meddig folytatják. Rö­vid idő alatt csaknem negyed- millió koronával károsították meg az államot és magánsze­mélyeket. Nincs kizárva, hogy még évekig, sikeresen tudtak volna lopni. Gondolom a fen­tebbiekből ítélve felesleges számokat jósolni, hány ezret, vagy hány milliót tett volna ki a kár. mondjuk egy további esztendő leforgása alatt. Per­sze a károsítások pénzbeli ér­tékeinek meghatározásánál mindnyájan kevesebbet állítot­tak. azzal a klasszikus lehető­séggel érvelve, hogy az üzle­tekben komoly összeget ielentő leltárhiányok lehettek. Ha ez többé-kevésbé így is lett vol­na, a bíróság ezt büntetőjogi szempontból nem vehette és nem is vette figyelembe, lo­gikus. De mégsem érdektelen meg­jegyezni, hogy hátuk közül ed­dig még csak az egyik volt büntetve, az is más jellegű törvényellenességért. Lakhe­lyükön mint példás polgár, munkahelyükön mint példás dolgozó voltak nyilvántartva. Mindnyájuk jólkereső, jó szak­ember volt, aránylag fiatalok, de semmi esetre sem gyerekek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy harminckét bűncselekmé­nyig sikerült kihúzniuk anélkül, hogy még csak a legkisebb gyanúba is keveredtek volna. Hatan voltak. Természetesen / szólni kell arról is, hogy míg az egyik szinte minden egyes lopásban részt vett, addig a- kadt köztük olyan is, aki majdnem passzívnak mondható. Persze nem bűntelen. már csak abból a szempontból sem, hogy tudott a sorozatos lopásokról és nem tett feljelentést, de ö- maua is résztvett egy lopásnál. Hatan voltak, loptak, vittek amit láttak. Most kettő kivéte­lével rabok, mert a galántai járásbíróság kimérte rájuk a méltó büntetést. — kszl —----------------------------------------- új ifjúság 7 ITÁLIAI ÚTIJEGYZETEK Velence: Piazetta (elől a Dogé-palota, hátul a Szent Márk templom) Dr. ILLÉS LAJOS: 1. I \Z OLASZ FÖLDBŐL ÁLTALÁBAN 1. Itália egyes tájain kalauzolni az olvasót igen szép — és nehéz feladat. Miért írok Itáliát útleírásomban és nem O- laszországot? E két lényegében azonos fogalom bizonyos, jól érzékelhető hangulati különválást mutat. Ezt a különbséget szeretném hangsúlyozni és az késztetett arra, hogy „Olasz­ország“ mindössze egy évszázados, témáinak zöme pedig a sokkalta régibb, „Itáliával“ egyidős. Maguk az olaszok, s szin­te az egész világ Itáliának nevezi ezt az országot. Az írás csak akkor találhat' utat az olvasóhoz, ha őszinte. Ezért csak arról számolok be, amit az elmúlt év szeptembe­rében a helyszínen alaposan megismerhettem és átélhettem. Valóságos kincstár ez az ország, ahol egyedülálló bőség­ben találkozunk a természeti szépségek, az emberi kultúra magasrendű alkotásaival. Olyan ország ez, melynek ezernyi arca van. amelynek mindegyike hiteles, utánozhatatlan, a ma­ga módján teljes és lenyűgöző. Itália rendkívüli természeti szépségekkel megáldott föld, gondoljunk csak a Garda-, Como-, Maggiore tavakra, vagy a Vezúvra, Etnára, de a történelmi múlt sehol sem olyan ér­dekes. mint Itáliában, hisz a Római Birodalom kultúrája és civilizációja alapul szolgál egész mai műveltségünknek. Az emberiség nagy eszméi, a jog, a kereszténység, a reneszánsz, mind innen indult útjára, azért kell megilletődéssel néznünk a Fórum beszédes romjait és a reneszánsz nagyszerű építmé­nyeit egyaránt. Csodálatos szép ege, örökzöld lombjai és pazar virágdísze, romjainak ódon fala, vagy a tengerpart mormoló hullámve­rése, mind megihletik a festő ecsetjét, a szobrász vésőjét, a költő lantját, vagy a muzsikus gitárját. Gondoljunk csak Velencére, Firenzére, Rómára, stb. Mennyi szépség, mennyi tanulság! Nem csoda, ha ezt a szép országot elárasztják az idege-' nek, s az olaszok jellegzetes nyelve úgy cseng mindenki fü- lében, mintha nem is beszéd, hanem ének volna. 2. Az olasz nép vegyes eredetű. Ezért nagy különbség van az északi, közép és déli népek faji jellegében és kiejtésében, sőt műveltségének fokában és minőségében is. Itália sok ide­gen vért kapott nem csak keletről, délről, hanem észak felöl is, ezért északon jóval több a szőke, mint délen. Az olaszok északon egészen európaiak, a teljes európai műveltség birto­kosai. Sok iskolájuk, tudományos intézetük van, az analfabé­ták száma csekély. Dél felé romlik az állapot, s egészen dé­len még igen nagy az elmaradottság, műveletlenség, kevés az iskola. Az olaszt általában hadonászó, könnyűvérű, hirte­lenharagú és lustálkodó, nagyhangú népnek szokták leírni. Ez áll Dél-Itália némely vidékére, egyébként túlzott kép, rég­múlt idők emléke. Az olasz ember szorgalmas, kisigényű. 3. A mai olasz élet 1947-ben Olaszország polgári köztársasággá alakult, de szá­mos város, tartomány kormányzata kommunista kézbe került. A 13.5 milliárd dollárra becsült háborús károkat az olasz nép hatalmas erőfeszítéssel, meglepő gyorsan állította hely­re. Országszerte nagy építkezések indultak, az alacsony mun­kabér miatt beáramló külföldi tőke pedig az ipart is fellen­dítette. Az életszínvonal tekintetében kirívó aránytalanságok mu­tatkoznak Olaszországban. Az átlagos reálbér a második vi­lágháború körüli idők rendkívül alacsony színvonalához képest mintegy 30 százalékkal nőtt ugyan, azonban még mindig ke­vés, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a lakbér a ke­reset 20-30 százalékát teszi ki és az élelmiszerárak is jóval magasabbak a csehszlovákiainál. Lépten-nyomon előtűnik az ellentét, amely a munkanélküliséggel, nyomorral küzdő nagy tömegek és a vezető rétegek gazdagsága között van. A lakosság nagymértékű növekedése (a múlt század vége óta 26 millióról közei mekétszeresedett) a városok arculatán is meglátszik. A régi városcentrumok köré modem városré­szek épültek. Velencét a tenger ölelése megtartotta egye­dülálló történelmi egyéniségében. Milánóban, a modern nagy­városban. már csak helyenként találunk műemlékeket, de annál több felhőkarcolót. Firenzében is egyre több — a pa­tinás múltat őrző — „birgó“ esett a csákány, a bombák vagy a legutóbbi árvíz martalékául. Mindamellett ez a föld olvan gazdag műemlékekben, a múltat híven őrző városrészekben, hogy mindenki megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő útiélményeket. II. NÉHÁNY GYAKORLATI CTBAIGAZlTÁS VONATIAL VAGY ALTÖN UTAZOK SZÁMÁRA 1. A KÖZLEKEDÉS Az olasz vasutakon hazánk vonalaihoz hasonlóan két osz­tály van: az első osztály (prima classa) és második osztály (seconda classa). A határállomáson az olasz határrendörség (polízia) és a vám (dogana) emberei átnézik útlevelünket (passeporto) és — igen ritka esetben poggyászainkat (bagag* lio). A határvizsgálat igen rövid ideig tart. Az útvonalon kí- vül csak az osztályt kell bemondanunk, a vonatnemet nem, mert a díjszabás ugyanis egységes a személy- és a gyors­vonatra egyaránt. Ne képzelje tehát senki, hogy személyvo- nattal olcsóbban utazhat, mint gyorssal. Tanácsos idehaza megváltani a Cedok utazási irodában a menetjegyeket, mert ez a legolcsóbb! Legjobb a csomagokat a megőrzőbe (deposito di bagagli) elhelyezni. Egy darab egv napra 70 líra. Az étkezókocsikban nagyon drága az étkezés. A nagyobb állomásokon tasakban is árulnak ételt. Rendszerint spaghetti, sülthús burgonyával (melegen), sajt gyümölcs és kis üveg bor van a csomagban. Aki teheti, autón keresse fel Olaszországot. Az autós köze­lebbi kapcsolatban van a tájjal, végig éli annak minden han­gulatát. kedve szerint megállhat a szép helyeknél. Persze nem lehet egy nap alatt végigszáguldani a határtól Rómáig terjedő hosszú utat. de a kényszerű hátrány is előnnyé vál­tozik. mert olyan elbűvölő városokat, tájakat ismerhetünk meg. melyekre a vonatokból csak futó pillantást vethetünk. 2. BENZINKUTAK VÁRTÁK „SORBAN" AZ AUTÓSOKAT. Az olasz határon való belépéskor autó-turista kártyát ad­nak. amelynek alapján az Olasz Autóklub (ACI) a határhoz legközelebb eső fiókjánál literenként 100 líra helyett 75 lí­ráért kedvezményes árú benzinbonok válthatók. A nagy nemzetközi benzinvállalatok között az árakra néz­ve megállapodás van. így abban versenyeznek, hogy minél' több állomáson, minél előzékenyebb kiszolgálással vonzzák magukhoz az autósokat. A benzinkutak egymást követik még a kisebb forgalmú utak mentén is. Mindegvik már jó mesz- sziről felhívja a fiqvelmet a cégjeiét viselő színes táblával (AGIF. TOTÁL, ESSO. SHELL, stb.) amely jelzi, hogy a hir­detett kút 2000. majd később 500 méterre következik. Mind­ez előnyére válik az autósoknak: várakozás nincs, azonnal foglalkoznak vele, ellenőrzik a hűtővizét, akkumulátorvizét, olajszintet, lemossák a port az ablakról, ha kell, felfújják a gumikat, stb. Majdnem minden kútnál működik eszpresszó (bár) néhol hangulatos lugasokkal, sót fogadó is gyakran a- kad. Igen gyakran ugyanaz a személy legkedvesebb mosolyá­val szolgál ki bennünket, aki a benzint is adta Y K7 LTAKRÓL fS A FORGALOMRÖl A nagy sztrádák rendszerint hat sävos utak, három a me­nő. három a iövö forgalomnak. Az útszéli sáv pihenésre, a középső haladásra, a bal odali előzésre szolgál. Az autósztrá- dkkon használati díjat szednek. Középkocsiért 100 km-en- ként mintegy 600 lírát kell fizetni. (1 dollár turistaértéke kb. 36.50 Kcs és ez 600-630 lírának felel meg a helyi árfo­lyamtól függően.) Ne féljünk a másod- vagy harmadrangú stb. utaktóí sem, mert aszfalt vagy egyéb korszerű burkolat nélküli, rossz poros autóút nincs. Jaj azonban annak a vezetőnek, aki csúcsforgalomban ér egy nagyvárosba. A forgalom minduntalan leáll, majd pár mé­tert megindul, azután újra leáll. Beszorulunk egy rettenetes erejű áramlatba, mely visz, nem is tudjuk, hová. Parkolási lehetőség nincs; ahol volna, ott sincs hely; ha volna, akkor sem lehet hozzájutni, mert jobbról-balról kocsik veszik körül. Nincs menekvés: a dudáló, búgó. hol megtorpanó, hol tovább hömpölygő áramlat csak sodor beljebb, az egyre szűkebbre váló utcasorokba. Csodák csodája, hogy ilyen forgalom mel­lett viszonylag kevés a baleset és súrlódás. Nagyon vigyáz­nak egymásra, hogy akár 10 cm-re is meg tudjanak állni. I- gaz, nem is lehet iolyan sebességgel hajtani, hogy ne volna könnyű a fékezés. 4 SZÁLLODÁK. PENZIÓK Az Olaszországot felkereső turisták száma megközelíti az évi 30 milliót. A szállodai árak a legszerényebb (IV. osztá­lyú helyeken) ágyanként 700 líránál kezdődnek; középszerű, (III. osztályú) szállókban 1500. a II. osztályúakban 2000 líra körül mozognak. A szerényebb szállök elnevezése albergo, kisebb községekben locanda. A hotel általában III. vagy IV. osztályú szállodát jelez. A fiatalság szállói (alberghi per la gioventu v. ostello) mérsé­keltebb áron, diákok, ifjúsági egyesületek tagjai részére. Au­tósoknak igen megfelelőek a* AGIP motelek, melyek kényel­mesek. korszerűek és olcsók. Autócamping személyenként 200-400 líra. a kocsiért 150-200 lírát számítanak. Fürdőhe­lyen a legjobb és legolcsóbb megoldás a penzió, egy nap­ra 2500-6000 líra. Y MII JELENT OIA5ZLL’ Az idegen nyelvek ismerete nagyon hasznos útközben, de pl. az olasz nyelv Itáliában nem éppen nélkülözhetetlen. An­nak sem kell aggódnia, aki egyetlen külföldi nyelvet sem ért. Az olaszok mindenütt rendkívül udvariasak és előzéke­nyek, ha magunk is udvariassággal közeledünk hozzájuk. Gya­korlottak abban, hogy közös nyelvismeret nélkül is meg tud­ják magukat értetni. Néhány szó mégis hasznos szolgálatot tesz: Preqo (kérem). Signore (uram), Signora (asszonyom), Sig- norina (kisasszony). A preqo előtt nem árt egy kedves mo­sollyal mondott scusi: bocsánat. Dov e (hol van). Come si va (hogyan jutok ide vagy oda) — és tegyük hozzá még a ke­resett hely elnevezését. Grazie: köszönöm, mondja a turista — és a legközelebbi keresztútnál újra kérdezősködik. Quanto costa (mibe kerül?), molto cora (nagyon drága). Non per la nostra borsa (Nem a mi pénztárcánkhoz való). Aki az olasz út előtt ennél alaposabb nyelismeretre törek­szik — jól teszi A nvelv ayönvörú dallamos (s annak aki la­tinul vagv franciául tanult, nagyon könnvú is). E néhány va­rázsigével az ország nyugodtan bejárható. (Folytatjuk) Hangulatkép a riókrói

Next

/
Thumbnails
Contents