Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-06-18 / 25. szám
Személyiség Á személyiség filozófiai értelemben az 8 m b e r a maga társadalmilag feltételezett, egyénien kifejezett tulajdonságaival. A különböző értelmi, érzelmi akaratú tulajdonságok senkivel sem születtek? valameny- nvit a történelmi fejlődés alakította. Az ember tudatát, az égvén képességeit a történelem és a társadalmi környezet formálja. Emellett véletlenek, biológiai, ideglét- 'tani hajlamok is közrejátszanak, hogy valakinek a személyisége esetleg rossz körülmények között sem torzul el, vagy pedig égy másiké, jó nevelő erejű hatások mellett sem fejlődik harmonikusan. 3 új ifjúság-------• JELLEM • — A személyiség szerves tartozéka a jellem. a temperamentum és a lelki mechanizmus. A pszichikus állapotok szakadatlan változása közben az egyén lelki alkata jórészt állandó marad. Ez összefügg az életfeltételek viszonylagos állandóságával és az egyén idegrendszerének alapvető sajátosságaival. • VÁLTOZÁSAI • — A pszichológiai alkat rendszerint — bár nem mindig — változhat, amennyiben az életkörülmények változnak, vagy pedig a társadalom jó, illetve rossz értelemben hat rá. A személyiséget, az ember benső vonásainak összességét, amelyen át a külső határok egyéni értelmezést nyernek, a politikai és .világnézeti pedagógiának tekintetbe kell vennie. A közösségi érzésre, a szocialista hazafiságra is csak akkor lehet sikerrel oktatni iskolában és iskolán kívül, ha minden emberrel külön-külön önálló személyiségként foglalkoznak. Természetesen a személyiségek fejlettségére hat, hogy milyen kisebb-nagyobb csoporthoz tartoznak. • A TIPOLÓGIA • A görög typos: őskép, minta. A tipológia lélektani kutatási ág. Egyéni variációkban — az egyéni különbségen túl — hasonlóságot: a tipikusságoí vizsgálja egy-egy képesség, teljesítmény, esetleg több személyiség-jegy alapján. Megkülönböztetnek vizuális: elsősorban látványra emlékező, auditív: a hallottakra reagáló és motorikus: cselekményekkel rögzített helyzetekkel memorizáló típusokat. A Nóbel-díjas fiziolőgus, Pavlov szerint az alkati típusokban a központi idegrendszer viselkedése. idegingerek és gátlások egyensúlya a döntő. A tudós féktelen, gyenge, élénk és higgadt típusokat különít el. Pavlov beosztási módszerét tovább finomította a szovjet Tveplov: tekintetbe vette az érzékszervek kölcsönös hatását is a különböző személyiségeknél. • VISELKEDÉS • — Az ember viselkedését két tényező határozza meg: maga a személyiség és a környezet állandó külső nyomása. Bizonyos e- gyéneknéi- bizonyos viselkedés ismétlődik. Ezekből a motivációkból alakul ki a személyiség magatartása. Ismeretes — egyebek mellett — egocentrikus (énjét központba helyező) és önzetlen, pusztító és é- pítő. cinikus és lelkes magatartás. Szakszóval: a magatartási szindróma, sok ember viselkedését összehasonlítva állapítja meg. hogy egy bizonyos magatartás a vizsgált személyeknél, milyen típusú magatartással együttesen jelentkezik. • SZINDRÓMA • — Általában távoleső okokból mutatkozó tünetcsoport. A holnap emberének szindrómáié? harmonikus, fejlett tudományos világnézettel, alapos ismeretekkel rendelkezik. Mentes a múlt csökevényeitöl. A munkát elsőrendű életszükségletnek tekinti. A szocializmus biztosítja, segíti, megköveteli ily egyénék kialakulását. Ugyanakkor éppen ezek a személyiségek viszik •lőre — előbbre a szocialista társadalmai. Nolcvan éves vagyok. Önök pedig húszévé* sek. Azt szeretnék, hogy tanácsokat adjak, és átadjam élettapasztalataimat. Megpróbálom. Elsősorban arra kérem Önöket, hogy heseges- sék el borúlátó, pesszimista gondolataikat. Tudom, honnan ered a fiatalok bizonytalanságérzete. hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy milyen veszélyes időket élünk, valóban egy tűzhányó tetején lépkedünk. Ne féljenek! Megnyugtathatom Önöket, hogy az emberek mindig egy tátongó kráter szélén éltek, szerettek és dolgoztak. Misem gátolja önöket abban, hogy kövessék elődjeik példáját. Ma azonban egészen más a helyzet — az emberiséget még sohasem fenyegette ennyire a teljes pusztulás veszélye. Ma Önök már semmiben se hisznek és az elődök erkölcsi értékei ma nem értékek. Tévednek. Rögtön levelem elején idézek bizonyos parancsolatokat, amelyek olyan régiek, mint maga az emberiség. Az első parancsolat: Ne éljünk csakis önmagunknak! Ha az ember állandóan csak sajátmagával törődik; mindig ráakad valamire, a- mi boldogtalanná teszi. Az az ember, aki másokért, a családjáért, gyermekeiért, a hazájáért él. csodálatos módon elfelejti saját gondjait, háttérbe szorulnak aggályai és szorongó érzései. A második parancsolat így hangzik: Mindig cselekedjünk! A világot nem változtathatjuk meg, de közvetlen környezetünket igen. Elsősorban sajátmagunknál kezdjük: tölünk telhetőén végezzük el becsületesen a ránk bízott feladatokat. Mesterségünket sajátítsuk el a- laposan. Én könyveket írok. Az asztalos a könyvszekrényemet készíti, a rendőr, a forgalmat irányítja, a mérnök tervez, a polgármester igazgatja a város közügyéit, s ha mindannyian jól dolgoznak, akkor megelégedettek és boldogak, mert tesznek valamit, elvégeznek valamit. A harmadik parancsolat: Hinni kell az akaraterőben! Nem igaz, hogy a jövő, a sors, valahol meg van írva, mindenki a saját sorsának kovácsa. Természetesen vannak rajtunk kívülálló dolgok, amibe nem szólhatunk bele. Nevesse ki saját magát és engem is A negyedik parancsolat így hangzik: Légy hű! Légy hű önmagadhoz, az emberekhez, mindiq azokhoz az emberekhez, akikhez tartozunk. és akkor mi se csalatkozunk embertársainkban. A hűség nem is olyan egyszerű erény. A csábítás mindig túl nagy. Talán felteszik a kérdést: mi az, ami csábít? Ha egy buta, üres, tetszeni vágyó és hűtlenségre hajlamos nőt vettem el feleségül, nekem ehhez az asszonyhoz hűnek kell lennem? Ha mondjuk olyan pályára mentem, amely nem fele! meg a vágyaimnak, akkor hűségesen ki kell tartanom mellette? Vagy mégiscsak jobb lenne, ha újból kezdeném? Természetesen változtasson a foglalkozásán. És mit csináljon a feleséggel? Próbálja átnevelni, megváltoztatni. Ezeket a parancsolatokat bizonyára túl szigorúaknak tartják. Tudom. De a parancsolatok mindig csak szigorúak lehetnek. Nem is kívánom, hogy százszázalékosan betartsák ö- ket, csak arra kérhetem Önöket, hogy sohase veszítsék el humorérzéküket. Próbáljanak mulatni rajtam, de nevessék ki sajátmagukat is. Ismerjék be saját gyöngéiket, de amellett igyekezzenek erősek lenni. Az a társadalom, amelyben az emberek nem bízhatnak egymásban:' halálra van ítélve. Szeretném a fiatalokat figyelmeztetni, nézzetek szét. mit láttok? Egv olyan világot, amelyben az erőszak uralkodik. Légy hű! De ki tartsa be ezeket a parancsolatokat? Amikor azt látjátok, hogy csak azok csinálnak karriert, akik nincsenek tekintettel embertársaikra, akik holttesteken gázolnak át, csakhogy előbbre jussanak. A cél szentesíti az eszközt — mondják, s az emberek mindig a győztest tisztelik. Ha sikered van. akkor igazad is van. És hogy végződik mindez. Hitler bandita volt, aki dicsőítette az erőszakot, lebecsülte az érzéseket. Számára cselekedni annyit jelentett, mint gyermekeket ölni. asszonyokat a gázkamrába küldeni és az adott szót megszegni. És hogy fejezte be az életét? Jól tudjuk. Igaz. mondhatjátok, sok igazságos ember zátonyra futott. De ha elismerjük az igazadat, az még távolról sem jelenti azt. hogy nyugodt is lehetsz. Nem várom az emberektől, hoqv mind „jő“ legyen. Hogy az emberek könyörtelenek egymással szemben, mindig csak a saját előnyeiket nézik, ne ölje ki belőletek az emberekbe vetett hitet. Az emberiség dzsungelében is akad nemes fa. Néha pont akkor bukkanunk rá. amikor nem is várjuk. Olyan áldozatkészséggel és annyi megértéssel találkozunk, hogy el se hinnénk. Lehet, hogy éppen olyan embereknél fedezzük fel eAndré iaurois francia író levele a húszévesekhez zeket a tulajdonságokat, akikről azt hittük, hogy közömbösek. Gyakran rájövünk arra, hogy a leggonoszabbnak hitt emberek is képesek az együttérzésre, nagylelkűségre. Ha gyűlöltök valakit, ezt soha se éreztessétek vele! A gyűlölet kínzó érzés és nyomasztólag hat a kedélyre. Ne gyűlöljünk senkit. A gyűlölet lealacsonyítja emberi mivoltunkat és nem segít a helyzeten. Milyen szép. hogy fiatal és még Ön előtt' az élet. Amikor ilyen fiatal voltam, nem tudtam, hogyan alakul majd az életem. Nem voltak hosszú lejáratú terveim. Mindig csak a legközelebbi jövőt terveztem. A véletlenre bíztam, hogy alakul majd a sorsom. Ne kövesse példámat. Tervezzen! Sokkal tovább jut, ha tervei vannak. Sok, nagyon sok időt nyer, illetve nem veszít el annyi időt fölösleges dolgokkal. Szeresse az életet Byron mondja a nőkről: „Nem lehet velük, de nélkülük se élni“. Véleményem szerint a nők nyújtják a férfiaknak azt. amit általában boldogságnak nevezünk. Szeretem a kezdődő szerelmet, az első simogatást, az első bátortalan csókot. Ezek a legszebb emlékek, őrizze meg jól őket. Szerelmes és felteszi magában a kérdést: vajon tetszem-e neki? Higgye el, a nők is ugyanezt kérdezik. A nők ntég jobban akarnak tetszeni. Egyről ne feledkezzen meg: a nők ízlése kifürkészhetetlen. Nem mindig a kimondottan szép férfiak tetszenek nekik. Soha se hanyagolja el a már meghódított nőt. Mindenekelőtt. legyen figyelmes a nőkkel szemben. Szórakoztassa partnernőjét. A nők gyakran unatkoznak és szeretik, ha a férfiak szórakoztatják. Ismertem egy rendkívül csúnya férfit. Mégis meghódított minden nőt. Csakis azért, mert szellemes volt. A mai fiatalok nem szeretnek leveleket írni. Inkább táviratot küldenek, vagy telefonálnak. Kár. A szép szerelmes levél mindig megteszi hatását és nem fogják elhinni, de ma különösen értékelik. Művészi formában fejezhet ki érzelmeket. A nők, a mai modern lányok isér- zelgősek, ha nem is akarják bevallani. Ha nem figyelmes és nem érzelmes a nővel szemben, akkor könnyen csatát veszthet. Hányszor halljuk, nincs időm a levélírásra, nem szeretem a fecsegést, előbbre való a munka, az érvényesülés. Ilyet ne mondjon e- gyetlenegy fiatal se. A nők lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy többet-jobbat nyújtsunk, bármilyen foglalkozású fiatalokról is legven szó. A férfi, aki hatalmon van, még az is hallgat a nőre, akit szeret. Különben is, pokolba a karrierrel. A nőkkel eltöltött idő nem veszett el. Hogy a mostani nők mások, mint azok, akiknek én udvaroltam? Az természetes. De azoknak a lányoknak is megvoltak a „kritikus“ napjaik, másállapotban is voltak és változó korba is kerültek, A gyerekeket szeretni és kényeztetni kell. A férfiak mindig gyermekek maradnak. Mindig szükségük van szeretetre és kényeztetésre. Az asz- szonyok pedig többnyire „apa-komplexusban“ szenvednek. Olyan férjet szeretnének, mint a- milyen az apjuk volt. Ne higgyük azt, hogy a mai lányok eszményképe az úgynevezett rámenős férfi. A nők a valóságban a szolid férfiakat szeretik. Olyan nőt válasszon, aki tetszik, nem kell, hogv szép legyen. Húszéves korában már bizonyára volt nőkkel kapcsolata. Ismeri a testüket. A mai nemzedék számára ez már nem jelent nagy problémái. Az én időmben még nagyon szigorúan tartották a lányokat, főleg attól féltették, hogy gyermeke lesz és a férfi elhagyja. A fiatalemberek ezért csak pénzért vásárolhatták a szerelmet. Ma is van prostitúció, de más mint valamikor. Ma egv fiatal pár kap a szállodákban közös szobát. Legfeljebb nagyobb borravalót várnak tőle. A nők könnyebben mennek el a szállodaszobába, mint egy legénylakásra. Nem ítélem el a nőket. Semmit sem tehetünk a szabad szerelem ellen. A nők tudják, hogy a terhesség megszakítása sok veszéllyel jár. És önnek mindegy, ha a lánynak, akit feleségül vesz. már volt barátja? Vajon az a nő, akinek már van tapasztalata, nem szeretné esetlen még a házasság után is tovább gyűjteni a tapasztalatokat? Vajon boldog lehet-e ilyen körülmények között a házasság? Azt hiszem, nem. De tévedhetek. Az Önök nemzedéke a szabadságot helyezi mindenekfölé. De boldogabb mint az én nemzedékem volt? Majd meglátjuk. Amikor egy férfi megnősül, akkor lemond a szabadságáról. A hűség — mondta Shaw — oivan távol áll a férfitól, mint a tigris a ketrectől. Nem olyan könnyű dolog betartani az ígéreteket, az esküt, a hűséget. Olyan nőt válasszon feleségül, aki tetszik Önnek. Az a férfi, akinek jó ízlése van, egy csúnya nőt is széppé varázsol. A közös érdekek, a lelki tulajdonságok a legfontosabbak. Ne mondjon sohase rosszat magáról, mert könnyen elhiszik. Ma azt mondják, hogy a fiatalok beképzeltek. De tévedünk. Éppen a han- goskodók szenvednek a kisebbségi érzésektől. Ha egy kályhában tüzet rak, előbb rakja tele papirossal, és azután egv szál gyufával gyújtson alá. Amikor a papír lángra lobban, csak akkor rakjon rá forgácsot és később a fahasábokat. Ha a forgácsot a fahasábok alá tette volna, akkor azok biztosan elégtek volna, de a fahasábok nem kaptak volna lángra. U- gyanez játszódik le az életben is. Az életben mindenkinek valamilyen feladatot kell elvégeznie. Elsősorban készüljön fel erre a feladatra, készítse elő a forgácsokat és csak azután a fahasábokat. De a tűz ne lobogjon túlságosan. Most a szerelemre gondolok. Amikor megnősül és azt hiszi, hogy rögtön szenvedélyre gyullad, akkor félő, hogy a szerelem kialszik. Kezdjen valamit az életével. mert az élet rövid. (Andre Maurois „Lettre ouvérte á un jeune hőmmé“ című könyvéből)
