Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-06-18 / 25. szám

Pillanatképek Kennedyék életéből Robert F. Kennedyről, a műit héten meggyilkolt a- merikai elnökjelöltről ter­mészetesen sokat olvastunk és hallottunk. Hiszen ko­runk egyik legagilisabb és legnépszerűbb politikusa volt. Tragikus halála az e- gész világon mély megren­dülést váltott ki. Most né­hány kevésbé ismert epi­zóddal szeretnénk megvilá­gosítani megnyerő egyéni­ségét. Az apja Joseph Kennedy, mindig ígv nyilatkozott Ró­bertról: „Ügv tud gyűlöl­ni. mint én.“ A felesége. Ethel pedio így: „Ügy tud szeretni, mint senki a vi­lágon.“ Ethellei a kanadai hegyekben síelés közben is­merkedett össze, ahol Ethel, egy többszörös milliomos lánya első pillantásra bele­szeretett Bobbvba. Jackie Kennedy, a sógornője, min­dig ezt mondta Bobbvról és Ethelröl: ..Mindketten o- lvan aktívak, hogy az em­ber elfárad, ha csak figye­lemmel kíséri őket.“ Ethel­röl azt mondják, hogy „szu­perfeleség“. de állítólag rosszul főz. Amikor egy fő­zőtanfolyamon elnyerte a „kitűnő szakácsnő“ címet, Bobbv ezt mondta: „Szép. szép de most gyorsan tedd el a diplomádat, mielőtt va­laki megkóstolja, hogy mit főztél.“ Robert Kennedyről min­dig kedélyes hangulat ural­kodott. Aznap, amikor Ro­bert bejelentette hogy je­lölteti magát az elnöki tisztségre. a gyermekek kétkedve fogadták apjuk bejelentését és leszavazták. Christopher fia nyelvet öl­tött az apjára: — Minek az neked? — kérdezte. — A gyermekeimet nem kell félteni — szokta Robert mondani. — Megállják a helyüket. Kitűnően boxol- nak. Tizenkét órával a végze­tes merénylet előtt a vá­lasztási kampánytól elfá­radva. néhánrórás pihenés­re vonult vissza a család­jával a tengerpartra. A Ma- libu-öböl partján David, a szenátor tizenkét éves fia mélyebben ment a vízbe, az ár magával ragadta és a helyzet bizony igen veszé­lyesnek látszott. Robert, aki kiváló sportoló volt. azon­nal a fia után ugrott és megmentette a gyermeket. Amikor egyszer a felesé­ge beleesett a villája mel­letti úszómedencébe. Bob­by két vendégét utána lök­te. hogy Ethel ne legyen egyedül. Mivel a vendégek külföldi diplomaták voltak, a külügyminisztérium meg­rovásban részesítette. V Amikor Jonh. F. Kennedy az Egyesült Államok elnö­ke lett és bevonult a Fe­hér Házba, Robert becsének egv cigarettatárcát adott a- iándékba. amelybe ezt a mondatot vésette be: „Utá­nam. miért ne?“ Ez a kér­dés valóban időszerű ma­radt a dallasi merényletet követő években. •* Amikor a gyilkos golyói eltalálták Róbertét és ösz­szeesett, nem vesztette el azonnal az eszméletét. Lát­ta. hogy közvetlen közeié­ben több személv is meg­sérült. Az első kérdése ez volt: „Mindenki jól van?" ® Az öreg Kennedy. Robert apja. mindig ezt hangoztat­ta: „A férfi pénzt keressen, az asszony gondoskodjon a gyerekekről és a konyhá­ról.“ Bobbv pedig mindig hozzátette: „Egy Kennedy- né sohase sírjon“. A londoni aranybili A tiszteletreméltó Angol Nemze­ti Bank direktóriuma az elmúlt héten azzsl a kérdéssel volt el­foglalva, hogv egy tiszta arany­ból készült „éjjeli edény" mennyi­ben fenyegeti a brit pénzegység értékét. Hosszabb vita után meg­állapodtak abban, hogy ilyen edé­nyeket ezentúl nem szabad gyár­tani. Vádat emeltek a 49 éves Da vid Godley aranyműves ellen, aki amióta az elmúlt év novemberében leértékelték a fontot, sorozatosan gyárt ilyen edényeket. Nem győzi a rendeléseket, mivel Angliában ma aranyrudakat nem szabad elad­ni, és Nagy-Britannia lakosságénak már húsz év óta tiltják a nyers arany tárolását. Az aranyművesek nem hajlandók az aranyat lánc­vagy más ékszer formájában fel­dolgozni, mert ilyen esetben 50 százalékos luxusadót kell fizetniük, így hát az ötlött eszükbe, hogy valami hasznos használati tárgyat kell az aranyból készíteni. Az em­lített aranyműves 626 gramm a- ranyból 22.8 cm átmérőjű éjjeli- edényeket gyártott. Egy ilyen a- rany edény átlag kb. 50 000 koro - nába kerül. Az új árucikk a pia­con nagy sikert aratott és az é- lelmes aranyműves példája nyo­mán a többi műhely se győz ele­get tenni a megrendeléseknek. De nemcsak belföldi, hanem külföldi megrendeléseket is kapnak és most felmerült az a kérdés Is, hogy vajon szabad-e az Európai Közös Piac országaiba arany éjjeliket szállítani? V David Godley és társai azon­ban nem ijedték meg a Nemzeti Bank direktóriuma által kiadott tilalomtól és ezt mondják: A gyár­tást semmiesel re sem tilthat ják fmeg, mert elsősorban a parla- ■t*ntnel( hoznig kellene „egy éj­jeli edény-törvényi". Godley és tár­sai tehát még nagyobb haszon­nal adják tovább gyártmányaikat és ilyen reklámszövegeket közöl­nek a lapokban is: „Alapozza meg jövőjét, gyermeke az „éjjelit" használt állapotban is nyereséggel adhatja tovább." „Ez a régi, régi, régi vallás nagyon jó nekem, ez a régi, régi. régi vallás nagyon jó nekem, jó volt a nagymamának, jó volt nagyapának, ez a régi, régi, régi vallás nagyon jó nekem!" Helyszíni tudósítás Egy pozsonyi katolikus templom­ban vagyunk, csütörtök este, fél hét. A templom szinte zsúfolt, feltűnően sok a tizen... éves .fia­tal. Az oltár baloldalán 8 srác gi­tárokkal és rumbatökökkel. Előt­tük mikrofon. A zene ritmusos slágerdallam, a szöveg Istentiszte­let. A misehallgatók a legnagyobb természetességgel viselkednek. A pap pontosan azt teszi mint más közönséges misén. Áldozik. áldoz- tat és prédikál: ..Kedves fiatalok! Bebizonyoso­dott, hogy az ifjúság eltávolodá­sa Isten igéitől csak átmeneti megingás eredménye volt. A vilá­gi erők .csábításai alulmaradtak Krisztus utáni vágyatokkal és sze­retőietekkel szemben. Arra inte­lek Benneteket, hogy vigyázzatok az új kapcsolatra amely köztetek és az Isten között született.*4 Az Ürfelmutatáskor a fiatal ti­nédzser-lányok többsége szertartá­sosan térdethajt és keresztet vet. Vannak akik csak állnak és néz­nek. Húszon felüli hosszúhajú ha­jadon súgja fiútársának: „Két zsi­dólány is van itt.4* 3 ultra-mini- szoknyás bakfis, ceruzát és füze­tet szorongat. Nyilván autogramva­dászok. A pap és a ministráns belefárad az áldoztatásba. Az ottlévők mint­egy 60 százaléka veszi magához az Or testét. A beatmuzsikusok közül öten. A templomból kijövet leszólítok egy tizenhat évesnek látszó fiút, aki egy gyerekarcú kislány kezét szorongatva távozik. — Véletlenül vagytok Itt, vagy a beat kedvéért jöttetek? — Rendszeresen járunk temp­lomba. nem is tudtuk, hogy beat- mise lesz. Odasereglik egy pár kíváncsi és felvágottnyelvü lány: — Ez már a harmadik beat-mi- se. azóta mindig eljövünk. Isteni, nem? — Mit szól mindehhez az Idő­sebb korosztály? — Ugyanúgy tetszik nekik, mint nekünk. Arréb látom a középkorú papot. — A plébános úr minden bizony­n.yal örül a beat-mise sikerének? — Mint mindnyájan fiam... Kár. hogy a zenészeink ma kissé for­mán alul játszottak. — Kár... És megjelennek a „sztárok**. Lelkesek. Húszévesek, Mind hí­vők. A „prímás** mutatja a „Ka­tolikus újságot“ amelyben egy in­terjúja jelent meg Jirí Suchyval, a népszerű énekessel és humoristá­val. „Mi a véleménye a vallásról? — Ügy hiszem a hit sok jóval a- jándékozza meg az emberekets Kár ellene harcolni, mert pl. a neve­lés terén rengeteget segít. — Ügy tudjuk hivő. ugye? — Helyes az információjuk. Igen az vagyok.** A londoni Daily Telegraph-tól egy újságíró arról érdeklődik a fiatalok közül mennyien járnak Is­tentiszteletre? Sokan. Egy értelmes, főiskolát végzett magyar fiúval ülünk be vacsoráz­ni a szemközti „Kolostori borozó­ba.* — Miért hiszel? — A hit biztonságot ad! — Minek a következménye, hogy ilyen sokan voltak a misén? Sehol nem írtak róla és én. is csak véletlenül tudtam meg... — A beat-miséket ludatosan nem propagáljuk és láthatod így is mennyien voltak itt. — Hiszel a földöntúli életben? — A vallást mindenki intelligen­ciájának foka szerint értelmezi. — Engedj meg egy kényes kér­dést: Egészséges fiatalember léted­re nem kerülsz konfliktusba a «íz­parancsolattal? — Te meg engedd meg. hogy erre ne feleljek. — Értem... — Mi a célod a vallással? — A békés és kiegyensúlyozott élet. — Ez vallás nélkül nem megy? — Nem. — Én azt hiszem az embernek nincs szüksége erre ahhoz, hogy ne egye meg embertársai. Az igaz­ság és a becsület magában a/ em­ber meggyőződésében kell hogy le­gyen nem pedig a külső erők ha­tásában. — Jó úton vagy... — Leközölhetem a nevedet? — Nem! Mellettünk egy cigánygyerek ,,Vecernik‘'-et árul A címoldalán: ..Robert Kennedy mftvy“. Emberek, hogyan lehetünk végre r-m berek? Ezen az egy ponton «aláikoz- tunk. Galan Géza VILÁG LEGKISEBB KlPTÁRA A tőzsdén ismerkedtünk össze, de nem az értéktőzsdén, a- ho! a nagyüzemek, gyárak, vállalatok értékpapírjait adják és veszik. A bélyeqtőzsdén, ahová szintén olyan emberek járnak, akiket a gyűjtési szenvedély köt össze. De ezek nem pénzt, hanem bélyegeket gyűjtenek. Prágában, az U Novákű kávéházban találkozhatunk velük vasárnaponként. Vagy szerdán, a Kotvában. Brünnben a Svoj- klubban. Párizsban a Champs Elysée-n, Isztambulban a Kék Mecset előtti parkban, Krakkóban pedig a Régi Piacon. A bélyeggyűjtők tűlnyomórészben férfiak. A bélyegtőzsdé­ken szakértelemmel nézegetik a kiállított bélyegalbumokat, izgatottan, egyik kiállítótól a másikhoz futnak, összehason­lítják a bélyegek színét, a különböző kiadásokat. A barátom, kb. negyvenéves, őszes. feltűnően sápadt arcú férfi, csak egy bizonyos bélyegfajta iránt érdeklődött. Csak az olyan bélyegek érdekelték, amelyek híres festményeket ábrázolnak. Valószínűleg ezért ismerkedtünk össze. Az én al­bumomban ugyanis felfedezte azokat az 1955-ben kiadott belga bélyegeket, amelyek Tizian festménye nyomán V. Ká­rolyt ábrázolják. Ezenkívül voltak még spanyol bélyegeim is, Velasquez, Murillo és szovjet bélyegek Siskin festményének reprodukcióival. Csak később tudtam meg, hogy az új bará­tom gépészmérnök, archeológiái tárgyú bélyegeket állított ki. Itt kezdődött a barátságunk. — Most nem mutathatom meg a legszebb sorozataimat, de jöjjön el egyszer a lakásomra, ahol majd nyugodtan végig-’ nézheti a gyűjteményemet. — Már tiz éve csakis képzőművészeti tárgyú bélyegeket gyűjtök. — Azt hittem, hoqy gépészmérnök létére inkább a techni­ka érdekli, hiszen olyan sok bélyeg van. amely gépeket, hi­dakat. villanyerőműveket ábrázol. — Lehet, hogy igaza van, de már gyermekkoromban ér­deklődtem a festmények iránt Nagyon boldog voltam, ami­kor felfedeztem, hogy pl. létezik egy keletnémet bélyegso­rozat, amely a drezdai képtár leghíresebb műremekeit áb­rázolja. Dürer Fiatal férfi-ját, Vermeers: Lány a levéllel cí­mű képét. — Hogyne, ismerem azt a sorozatot, Rembrandt önarcképe Saskiával, Raffae! Sixtini madonnája, hogyne, hogyne, isme­s rém. — Valóságos forradalmat idézett elő, hogy egy bélyegen egv teljesen meztelen nő látható. Goya eredeti festménye annakidején nem keltett olyan nagy feltűnést, mint a bélyeg, amelyen a képet reprodukálták.- Nemcsak a filatelista szak­lapokban, hanem a politikai sajtóban is hevesen tiltakoztak a bélyeg kiadása ellen. Egyik küldöttség a másiknak adta át a kilincset a madridi Postaügyi Minisztériumban. Ez igen kellemetlen volt számukra, mert a látogatások feltartóztatták őket abban, hogy a Maya bélyegsorozatok megrendeléseit gyorsan intézhessék. Spanyolország „bombaüzletet“ csinált ennek a bélyegnek a kiadásával és ezért megint újból és új­ra kiadásra kerültek a Goya-sorozatok. De nem a spanyolok az elsők, akik festményeket reprodukálnak a bélyegeken. Bel­giumban. Portugáliában, sőt Ausztriában is, már a múlt szá­zad végén is kiadtak ilyen bélyegeket. Csehszlovákia már 1918-ban is kiadott festményeket ábrázoló bélyegeket. Ales, Mánes, Marák és más kevésbé ismert cseh festők képeit nyomták a bélyegekre. 1965-től kezdve gyakran találkozunk bélyegeinken képzőművészeti motívumokkal. Hazánkat is a- zok közé az országok közé sorolják, amelyek az egész vi­lággal ismertetik képtáraik féltve őrzött kincseit. Tizian Fia­tal nő-je. Picasso Guernica című műve került bélyegeinkre. 1966-ban V Hollar. Fulla. Kopeckí és Spála festményeit lát­tuk viszont bélyegeinken. 1966-ban a Guernicaj-t ábrázoló bé­lyeg nyerte el a Világ legszebb bélyege címét. Az utána meg- ielent képzőművészeti bélyegsorozatunk is világsikert aratott. 3967-ben Rousseau híres önarcképe keltett világszerte nagy érdeklődést. A barátom bélyeggyűjteményének nézegetése közben tu­lajdonképpen a világhírű képtárak legszebb darabjait csodál­hatjuk meg. Belgium most Rubens képeivel adott ki sorozatot, az NDK bélyegsorozatán a drezdai képtár képeit látjuk, a Szovietunió nemcsak képeket, hanem a legkiválóbb festők portréit is kihozta. Magyarország, Románia és Lengyelor­szág is követi a jó példát. Rendkívül értékesek Franciaor­szág bélyegei, amelyeken olyan festők képeit láthatjuk, mint Cézanne. Manet, Monet, Courbet. Spanyolország legú­jabban sorozatot hozott ki Murillo, El Greco és Rubens ké­peivel. A bélyeggyűjtő, aki a szépművészeti motívumokat ábrázo­ló bélyegekre specializálta magát, egyúttal megismerkedik a képzőművészet gyöngyszemeivel is. Nem volna kedve az i- lyen bélyegek gyűjtéséhez?---------------- új ifjúság 7

Next

/
Thumbnails
Contents