Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-06-18 / 25. szám

2 új ifjúság Felhívás! KEDVES KOLLÉGÁK, BARÄTAINK! Már hagyományossá vált a csehszlovákiai magyar fia­talok nyári táborozása a Nári Ifjúsági találkozó (NYIT). A NYIT eddig a ma­gyar ifjúsági klubok ren­dezvénye volt. Ebben az év­ben már negyedszer rendez­zük meg, de ilyen széles keretek között első ízben, mert a IV. NYIT a mega­lakuló Magyar Ifjúsági Szö­vetség első rendezvénye. A táborozás időtartama tizenkét nap, 1968 július 11- töl (csütörtök) július 22- ig (hétfő). Hely: Keszeg­falu (komáromi járás) a Vágduna partján. A NYIT célja, hogy lehe­tőséget adjon az ország kü­lönböző részében élő fiata­loknak a találkozásra, is­merkedésre, eszmecserére. A NYIT műsora: ismerke­dés a környék történelmé­vel, néprajzi nevezetessé­geivel, kultúrtörténeti ha­gyományaival. Autóbuszki­rándulás Magyarországra. A fiatal magyar értelmiség ta­lálkozója. Előadások viták­kal egybekötve a nemzeti­ségi politikáról, közgazda- sági és jogi kérdésekről, művelődésügyről (oktatásü­gyi vitafórum). Sarlósok ta­lálkozója, megemlékezés a Sarló megalakulásának 10. évfordulójáról. Fiatal iro­dalmárok találkozója. Sport­játékok, fürdés a Vágduná- ban, stb. Elszállásolás: Közös sátor­ban, sátrakban, lehetőleg biztosítson magának min­denki sátrat. Amennyiben ez nem lehetséges, jelölje meg a jelentkező lapon, számára a szervező bizott­ság biztosít sátrat. A tábo­rozok lehetőleg hangszert is hozzanak magukkal. A szer­vező bizottság 30.— Kcs-t (harminc) gyújt a szerve­zési költségek fedezésére, ezt az összeget a résztve­vők a jelentkezésnél fize­tik be: biztosítja a közös konyhát (reggeli, ebéd, va­csora napi 15.— Kcs érték­ben). az 50 százalékos vas­úti kedvezményt az ország bármely részéből. Ezért kér­jük. hogy a jelentkező lapon tüntessék fel a kiinduló va­súti állomás nevét. A je­lentkezés határideje június 271! A táborozás megkezdé­se előtt egy héttel minden­ki kézhez kapja a vasúti kedvezményt, a NYIT pon­tos műsorát és a táborral kapcsolatos többi felvilágo­sítást. Részletes felvilágosítást a szervezőbizottság nyújt: József Attila Ifjúsági Klub (Metodikai Csoport) Po­zsony, Nám. 1. Mája 30. Mindenkit szeretet­' tel várunk! ______________________ Kinek érdeke a ködösítés? Amióta a sajtóban megkezdő­dött a „nemzetiségi idény“ Szinte állandóan fáj a fejem. Fejfájásomat azonban nem a viták inkorrekt részletei okoz­zák, hanem valami egészen más. Engem ugyanis eddig teljes mértékben kielégít, ha a CSKP akcióprogramjában foglaltak majd átkerülnek a SZLKP ak­cióprogramjába és megfelelően realizálódnak. De éppen itt a baj! Nem hi­szem — és ezt most már nem az akcióprogram nemzetiségek­re vonatkozó részéről mondom, hanem éppen a többiről, első­sorban gazdasági vonatkozású részekről — hogy mindaz az elmélet megvalósulhat, amikor a fő problémákat a nemzetisé­gi kérdés erőszakolt (mert sze­rintem igenis erőszakolt j fesze- getésével próbáljuk elködösíte­ni. Hányszor hallottuk már, hogy a nemzetiségi kérdést az imperialisták, a kapitalisták mindig arra használták fel, hogy eltereljék a figyelmet az igazi osztály ellentétekről, a ki­zsákmányolásról, a népek nyo­morának valódi okairól, lénye­K rom • 1812 június 18-án szüle­tett Ivan Alekszandrovics Gon- csarov. orosz realista író • 1882 június 18-án született Georgij Mihajlovics Dimitrov, a bolgár proletariátus vezére • 1892 június 18-án született Ján Borodác, szlovák színész és rendező • 1936 június 18- án halt meg Maxim Gorkij, a nagy orosz író • 1623 június 19-én született Blaise Pascal, francia filozófus • 1834 június 19-én született Edgar Degas, francia festőművész • 1848 június 20-án született Josef Václav Myslbek, cseh szobrász • 1933 június 20-án halt meg Klára Zetkin, a nemzetközi munkásmozgalom kiváló kép­viselője • 1953 június 20-án végezték ki az Egyesült Ál­lamokban a békeharcos Rosen- berg-házaspárt • 1819 június 21- én született Jacques Offen­bach, francia operettszerző © 1905 június 21-én született Jean-Paul Sartre, francia író és filozófus • 1908 június 21- én halt meg Nyikolalaj Andre- jevlcs Rimszkij-Korszakov, o- rosz zeneszerző • 1767 június 22- én született Wilhelm von Humboldt, német tudós és ál­lamférfi • 1805 június 22-én született Giuseppe Mazzini, o- lasz burzsoá-demokratikus forradalmár • 1898 június 22- én született Erich Maria Re­marque, haladó német író • 1941 június 22-én támadták meg a fasiszta Németország hadai a Szovjetuniót • 1891 június 23-án született Vladi­slav Vancura, cseh író • 1942 június 24-én pusztították el a nácik Lezáky községet N ém nagyon akad fia­tal színész Magyar- országon aki két ki­tüntetéssel is büszkélkedhet­ne. Koncz Gábor — a legnép­szerűbb budapesti művészek e- gyike — elnyerte már a film- kritikusok tekintélyes díját és a Jászai díjat is. Szerdán, az­az holnap 19-én előadó estje után elbeszélgethettek vele a JAIK-ban 20 órakor. Az elő­adó estre jegyek elővételben a Magyar Könyvesboltban kap­hatók. NINCS NEHÉZSÉG, AMELYET ERŐS AKARAT LEGVöZN'I KÉPES NE VOLNA! Példa erre Körösi Csorna Sándor élete is. Példája mindenekelőtt azon lángoló honszeretetnek, mely minden valóban nagy és nemes tetteknek legtisztább forrása. Mi tardoskeddi fiatalok, méltattuk éle­tét, s ezért választottuk klubunk névadójául. Igen, Körösi szerette hazáját, lángolóan, mint kevesen, önzetle­nül. mint talán senki e világon. Mi magyar fiatalok is szeretjük ha- zánkot, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot. Képességeinkhez és tudásunkhoz mérten mindent megteszünk, hogy elősegítsük közös ha­zánk mielőbbi felvirágoztatását. De e munkát szlvvel-lélekkel, oda­adással csak akkor tudjuk végezni, ha a szlovák fiatalok is megértik elképzeléseinket, s nem gördítenek akadályokat céljaink elérése elé. Nem akarunk elszakadni a cseh és szlovák ifjúság! kluboktól, csak a mindennapiság ösvényéről szeretnénk Jetérni! Községünkben a CSISZ nem tudta kielégíteni tagsága nemzeti, kulturális és politikai követelményeit. Ezért szükséges volt, hogy falunk fiatalsága nemzeti szervezetbe tömörüljön. Kölcsönös mege­gyezés alapján 1968 május 9-én megalakítottuk a Körösi Csorna Sándor Ifjúsági Klubot. E klub megalakulása községünk fiataljai közt nagy visszhangra talált, amit ékesen bizonyít az. hogy 83 alapító taggal kezdtünk az új munkához. Először a klub alapszabályait és célját beszéltük meg. Majd élénk vita után megválasztottuk a vezetőséget. Ezután közö­sen kidolgoztuk rezolúciónkat is. E követeléseket^ javaslatokon és kéréseken kívül még sok prob­lémáról esett szó. Valamennyien kifogásoltuk a járási CSISZ elnök­ség munkáját, valamint nemzetiségi összetételét. Elítéljük a M1SZ Központi Tanácsa által tett javaslatokkal szemben tanúsított negatív állásfoglalásáért. Tudjuk, hogy minden újonnan megalakult szervezetben vannak kezdeti nehézségek. Ez alól a mi klubunk sem kivétel. Ennek tu­datában látunk az igényes, de szép munkához. Tudjuk azt, hogy a jövő kor csak ahhoz hű. s azt tiszteli, ki híven s állandóan meg tu­dott maradni azon az ösvényen, melyet választott. Reméljük és bí­zunk abban, hogy a kezdeti nehézségeket közösen áthidalva, klubunk sikeres munkája fák jaként fog lobogni falunk ifjúsága előtt. Nincs néhézség, melyet erős akarat legyőzni képes ne volna! Kele Lajos, a Körösi Csorna Sándor Ifjúsági Klub elnöke Foto: E. PavlaCka Mi lesz a Magyar Fiatalok Szövetségével? Minden bizonnyal megalakul, ha a magyar fiatalok többsé­ge kifejti állásfoglalását, és ifjúsági klubokba tömö­rül!!! Ez a felelős szervek nézete. Az önálló ma­gyar ifjúsági szervezet legszenzációsabb előnye — nézetünk szerint — az lehetne, hogy államjogoktól védetten harcolhatna a magyar fiatalok érdekeiért, és ez pillanatnyilag a legtöbb, amit egy nemzetiség fiataljai elérhetnek. Hol akarjátok utolsóként meg­alakítani a Magyar Ifjúsági Klubot? Pl. a kassai já­rásban már 18 klub van. Ezek: ges társadalmi problémákról stb. stb. stb. Nem akarok sen­kit úntatni ismerős dolgok is­métlésével, hogy mi mindenre használható fel az emberi tu­datot, humánumot, józan gon­dolkodásmódot ködösítő „grá­nát", vagy inkább „bomba“, a nemzetiségi kérdés. Nálunk, Közép-Európában minden nem­zet ismeri ezt a kérdést, hiszen oly sok nemzetiség keveredett itt össze az évszázadok folya­mán, amely egyveleg mindig megfelelő táptalajul szolgáit minden reakciós társadalmi e- rónek a nemzetiségi ellentétek felszítására. Többször úgy né­zett ki, hogy eleink már-már o- kultak, azután mi is hangoztat­tuk, hogy okultunk a múlt ta­nulságaiból, és végre le tudjuk vonni a következtetést: ezt a bombát nem szabad többé fel­robbantani, mert minket gyen­gít, minket pusztít, kétes ele­mek malmára hajtja a vizet. Ügy látszik nem okultunk, vagy helyesebben, egyesek NEM AKARNÁK okulni. Miért? Le­gyünk nyugodtak, okuk van rá! Nem imperialisták, nem kapi­talisták, lehet, hogy a legna­gyobb szájú „demokraták", a- kiknek azonban több súlyos gazdasági, vagy a közéleti mun­kában elkövetett visszaélés problémája nyomja a lelkét. Céljuk?? Világosi Pozícióban maradni, gazdasági vajacskáju- kat a fejükről letörölni, hibái­kat időhúzással korrigálni. El­terelni a figyelmet egy sok­kal fontosabb kérdésről, gazda­sági helyzetünk reális felméré­séről mondván, hogy a politikai kérdések most sokkal fontosab­bak, mint a gazdaságiak. Ezek az emberek megfeledkeznek ar­ról, hogy minden hasonló és általában minden politikai lé­pés gazdasági okokra vezethető vissza. A KISEMBER azonban — és ezt jó lesz végre megjegyezni — nem azon fogja lemérni de­mokráciánk eredményeit, hogy XY szlovák, vagy magyar hon­fitársának mi volt a véleménye a demokráciáról és a nemzeti­ségi kérdésről akkor, amikor azt az akciós program már hó­napokkal előbb világosan és de­mokratikusan meghatározta, ha­nem azon, hogy mi kerül az asztalára, mennyi lesz a kere­sete, milyen lesz kereskedel­münk árpolitikája, mert éljünk bár az atomkor hajnalán, tár­sadalmunk átlagembere ma is ilyen „kicsiségekben“ látja a társadalmi jólét alapját, az é- letszínvonal emelésének felté­teleit, s nem egyes Újságírók vitatkozó készségében. Szerintem azon kellene in­kább fáradoznunk, hogy dolgo­zó népünk számára nemzetiség­INDULÁS A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség nyírágói helyi szer­vezetének tagsága és a község magyar fiataljai 1968 május 9-én tartott ülésén egyhangú­lag egyetértettek a csehszlo­vákiai magyar fiatalok orszá- qos értekezletén született fel­hívással és a határozatokkal, nyilatkozatokkal, amelyek az Üj Ifjúság közelmúlt számai­ban kerültek nyilvánosságra. A CSISZ nyírágói helyi szer­vezetének magyar fiataljai ezen összejövetelén megválasz­tották az ideiglenes előkészítő tanácsot, melynek fő feladata felvenni a kapcsolatot' a MISZ Ideiglenes Járási Tanácsával. Megteremteni a feltételeket az új szervezet tevékenységéhez a célból, hogy a község bizto­sítsa magyar ifjúsága részére a szórakozási, kulturális lehe­tőségeket és politikai tevé­kenység gyakorlását. Fiataljaink, a határozatból kiindulva, valamint támaszkod­va pártunk akciós programjára, kifejezték azt a meggyőződé­süket, hogy egy önálló magyar ifjúsági szervezet létrejötte megfelelően biztosítaná szá­munkra nemzetiségi igényein­ket. feltételeket a művelődés­re, sajátos kultúránk ápolására és lehetőség nyílna ifjúságunk számára a nemzeti öntudat és a szocialista hazafiasság elmé­lyítésére. A község magyar fiataljai nevében sok sikert kívánunk a megalakulandó MISZ további munkájához. Tölünk telhetőleg segítünk ezen elképzelések megvalósításában a környék­beli magyar falvak fiataljai körében is. A CSISZ nyírágói helyi szervezete és a község magyar fiataljai 1. A KASSAI MAGYAR FŐIS­KOLÁSOK KLUBJA 2. AZ ŰNIK, 3. AZ ADY ENDRE DIÄKKLUB, 4. A CSÉCSÉNYI IFJÜSÄGI KLUB. 5. A KERESKEDELMI ISKOLA 1K, 6. A VASGYÄR IK, 7. A SZINAI IK, 8. A MAGYARBÖDI IK, 9. A GYÖRKEI IK, 10.A TORNAI KAZINCZY IK, 11. AZ ALSÖLÄNCI IK, 12. A FELSÖLÄNCI IK, 13. A HlMI IK, 14. A SZEPSI MIK, 15. A SZEPSI MEZŐGAZDASÁ­GI TECHNIKUM IK 16. A SZEPSI KÖZÉPISKOLA IK, 17. A BUZITAI IK, 18. A NAGYIDAI IK. Mi történik az érsekújvári, a rimaszombati, a rozsnyói, a dunaszerdahelyi és a galántai járásokban? Szomorú igazság Szeretnék én is hozzászól­ni a mai helyzethez a szocialis­ta társadalmunkban. De mégsem a mai politikáról írok. hanem inkább a saját helyzetemről és a többi .fiata­léról. aki már tizenkilenc éves, akinek már a saját keresetük­ből kell élniük. Magamról annyit: tizenkilenc éves vagyok, a múlt évben ta­nultam ki a villanyszerelő mesterséget. Ezután a va.jáni villanvtelepen kaptam munkát. Aki nem dolgozik itt, talán nem is tud ja, hogy milyen kö­rülmények között dolgozik itt egv munkás. Például, én minden nap rég­gel négv órakor kelek és dél­után négy órakor térek haza. Tehát 70 kilométert utazom naponta. Ez fizikailag úgy ki­merít. mintha földet hánynék egész nap. re, felekezetre, világnézeti meg­győződésre való tekintet nél­kül igyekezzünk nyugodt társa­dalmi légkört biztosítani A MUNKÁRA ES PIHENÉSRE, a- hogy az alkotmányunkban írva van. Az életszínvonal emelke­dése, vagy süllyedése ugyanis ettől, a jelenleg mellékes, egy­szerű gazdasági jellegű tény­től függ majd a szocialista de­mokrácia korában is. VASS OTTÖ A fizetésemet szinté szégyel­lem leírni. Egy hónapi kerese­tem 800-1000 korona. Ebből a „rengeteg“ pénzből: az autóbuszjegy ára 100 Kcs kosztolás 500 Kös újság 30 Kcs szórakozás 200 KCs Bizony, néha a szüleimtől kell kérnem, hogy legyen egy Ifjúsági Klub alakult Pincén A csehszlovákiai magyar fiata­lok országos értekezletének hatá­rozata alapján 1968 április 28-án Pincén (losonci járás) megalakí­tottuk az Ifjúsági Klubot, mely jelenleg 30 állandó tagot számlál. Célunk szorosan együttműködni a losonci ideiglenes magyar járási ifjúsági tanáccsal és az ő irányí­tásuk alatt minél több piaci fia­talt csoportosítani körünkbe. Alapító gyűlésünkön elhatároz­tuk, hogy a nyári időszakban két­hetenként rendezünk összejövetelt és ezt javarészt a természetben. Később, mihelyt támogatásra ta­lálunk Helyi Nemzeti Bizottságunk nál, valamint az EFSZ-nél, szó­rakozási eszközökkel (lemezjátszó, társasjátékok) szeretnénk bővíteni kultúrházunkat. Fiataljaink lelkesedése arra mu­tat, hogy hasznos alapszervezeté­vé válhatunk az ideiglenes loson­ci járási MISZ-nek. , K. J. kis költőpénzem. És ha egy 1200 koronás öltönyt akarnék venni, vajon meddig kellene spórolnom és hányszor kelle­ne nélkülöznöm egy kis mál­naszörpöt? Megvallom, az idő­sebbek sem kapnak annyit, hogy meg lehetnének eléged­ve a keresetükkel. De mit te­gyenek? Természetesen a leg­egyszerűbb módszert választ­ják. Elmennek más üzembe. Most is 160 munkás adta be az elbocsátási kérvényét. Ter­mészetesen én is köztük va­gyok. Talán lehetne jobb meg­oldást találni? És ha elenged­nek, vajon hová menjek a vég­zettségemmel? Hová Is men­nék?, Hiszen pár hónap múlva megyek katonának. Most pedig önöktől kérdem, vajon lesz-e jobb jövőnk? Laki Pál Köszönet Az érsekújvári magyar könyvhét alkalmából a Csema- dok meghívására ellátogatott hozzánk két csehszlovákiai ma­gyar költő: Tóth Elemér és Farkas Jenő. A látogatás célja az volt, hogy a magyar könyvkiállítás- sal egyidőben író és olvasó ta­lálkozót rendezzenek. Mi az érsekújvári Egészségü­gyi Iskola magyar diákjai ö- föm-mel vettük tudomásul, hogy körünkben üdvözölhetjük az itt tartózkodó költőket. A találkozót nagy érdeklő­dés előzte meg, amelyre 1967 május 17-én került sor. Kérdéseket intéztünk költő­inkhez, amelyekre ők készsé­gesen válaszoltak. Saját ver­seikből adtak elő, ami rendkí­vül nagy élményt jelentett számunkra. Köszönetét szeretnénk mon­dani költőinknek, hogy elfo­gadták meghívásunkat és el­jöttek közénk. Egyben szeretnénk megkö­szönni az iskola igazgatójának Michal Rafaj elvtársnak, hogy engedélyezte számunkra ezt a kedves és emlékezetes találko­zót. I B. — II. b. SZS Érsekújvár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents