Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-06-04 / 23. szám

3 új ifjúság Ki ütötte ki Papp Lászlót ? Ahol narancssárga Opel kocsijá­val feltűnt azonnal járókelők cso­portja vette körül. A tömeg élén csaknem minden esetben szemfü­les gyermekhad állott, természete­sen — autogramért. Az örökvidám bajnok készséggel dedikált tanuló könyvecskétől itatópapírig minden foghatóra, ami éppen a srácok és lányok kezeügyébe került. A Rimaszombati Tátra-szálló fo­gadóhelyiségében már lényegesen nagyobb a nyugalom, s így ezt az alkalmat ragadom meg egy vacso­ra utáni beszélgetésre­Mivel sportpályafutásának amatőr évei alatt meglehetősen sokat fog­lalkozott vele a szaksajtó, beszél­getésünk fonalát most főként te­vékenységének utolsó, hivatásos é- veire szeretném vezetni. Miért lett hivatásos ökölvívó? — Amatőr pályafutásom alatt számtalan nagy versenyt és baj­nokságot nyertem — közöttük há­rom olimpiai aranyat, ami mindmá­ig egyedülálló teljesítmény. Nem nagyképűségből mondom, de meg­nyerhettem volna a negyediket, ö- tödiket s talán most éppen a ha­todikra készülődnék. Én ennek nem sok értelmét láttam, mert úgy é- reztem kinőttem ebből a ,.súly­csoportból“. Mivel egyenrangú el­lenfelekkel erőm teljében és leg­jobb formájában szerettem volna találkozni — engedélyt kértem és kaptam az MTS-töl a hivatásos sze­replésre. Milyen lényeges különbséget ta­pasztalt a két tábor ökölvívása kö­zött? — Az igazi bunyó lényegében csak a profi ringben kezdődött. A kilenc perces mérkőzésekből fél vagy háromnegyed órás küzdelmek­re kellett áttérni, ami összehason­líthatatlanul nagyobb erőnléti fel­készülést Igényelt. De technikai és taktikai téren is jóval többet követelt meg az amatőr ökölvívás­nál. Az ellenfelek sokkal képzet­tebbek. rutinosabbak s valameny- nylök eltökélt szándéka jövőjük megalapozása az ökölvíváson ke­resztül. És végül, de nem utolsó sorban az anyagiakban mutatkozott tetemes különbség. Ha már a pénznél tartunk bo­csássa meg tapintatlanságomat, melyben egyúttal sokezer szurko­ló kíváncsisága is rejlik; mit tud egy hivatásos Európa-bajnok a szőri tóban ..összeütni“? — Egyöntetű választ erre a kér­désre nem tudok adni. mert ez na­gyon sok mindentől függ. Függ a versenyző hírnevétől, a mérkőzés tétjétől és a színhelytől is. Hiva­tásos mérkőzéseim nagy részét a Bécsi Stadthalle-ban vívtam, ahol esetenként tizenhétezer néző is helyet foglalt a lelátókon. Az Eu- rópa-bajnoki címért folyó küzdel­mek során a legjobb helyárak kö­zel háromszáz schilingbe is beleke­rültek. Én mint győztes hatvan százalékát kaptam a tiszta bevé­telből, de persze kinn tartózkodá­som során rengeteg kiadás is fel­merült. Ettől függetlenül tagadba* tatlan: jó üzlet a profiboksz. Hogyan készült egy-egy mérkő­zésére? — Hat héttel a találkozó előtt utaztam ki »és kezdtem meg a speciális felkészülést. Mint már említettem a színhely legtöbb e- setben Becs volt (gazdaságilag is a legmegfelelőbb volt számomra) ahol valóban hazai környezetet biztosítottak az osztrák ,,seregek“. Az erőgyűjtésen kívül a felkészü­lésnek utolsó stádiumában meg kel­lett találnom a legmegfelelőbb sparringpartnereket. Ezeket az edzöpartnereket ne­kem kellett fizetnem — még hoz­zá jól. A családi otthon melegét feleségem kinnlétével igyekeztem pótolni. Mérkőzéseimre ugyan nem járt ki (nem bírta idegekkel), de jó hatással volt rám ottléte. Azt hiszem nem kell különösebben hangsúlyoznom, hogy a szorítóban nemcsak én ütöttem... Előfordult, amikor olyan állapotban tértem a szállodába a mérkőzés után, hogy Csi (a felesége) megkérdezte tő­lem: kit tetszik keresni?! Ön szerint milyen szerepet ját­szik a feleség egy élsportoló éle­tében? — Egy ökölvívónak, de általában egy élsportolónak kifogástalan fi­zikai erőnlétre és idegállapotra van szüksége ahhoz, hogy átütő és tar­tós sikereket tudjon elérni. Egy olyan sportoló, aki a komoly meg- terhelésű edzések után a feleség unszolására szórakozni, mulatozni jár; vagy gyakoriak a házastársak közötti nézeteltérések — képtelen huzamosabb időn keresztül az él­vonalban maradni. A kiváló erőnlét, jó forma s mondhatni megfelelő felkészülési viszonyok közepette akaratlanul is felmerül a kérdés: miért nem mér­kőzött meg a világbajnoki címért? — Ez a miért engem idesto­va négy éve foglalkoztat, s ma sem tudok napirendre térni fölöt­te. Amikor már elérhető közel­ségbe kerültem a világbajnoki dm megszerzéséhez az MTS vezetői megtagadták tőlem a további hi­vatásos szereplést. Az Indok: félte­nek a kíméletlen profi módszerek­től, melyeket a világbajnoki mér­kőzések körül alkalmaznak a pénz megszállottjai. Valójában nem er­ről volt szó. Egyesek a szocialista sporterköfccsel találták öss/ee- gyezhetetlennek hivatásos működé­semet. Vagy, hogy még egysze­rűbb legyek: megsokallották kere­setemet. Ez annál is inkább rosz- szul esett, mert én nem a pénzért verekedtem elsősorban. Ha a köny- nyü pénzha jhászás lett volna a célom, akkor ötvenhatban, s ezt megelőzőleg és követöleg másként döntöttem volna, mint ahogyan cselekedtem. Hosszú pályafutásom során tehát ezzel az intézkedéssel kaptam a legnagyobb, legfájóbb találatot, amely végül is kiütött. S ha bármelyik szorítóbeli ellen­felemnek sikerült volna ez a nagy bravúr — talán nem is fájna eny- nylre a k. o. Hacsi Attila Kell hogy higgyetek nekem... Máté Péter és Vas Valéria „Hullám suhant felém“ clmü dalában hangzik el a fenti mon­dat. Énekli: Dékáni/ Sarolta. — Olyan ez a dal, mintha nem csak ne­kem, hangm rólam írták volna — mondja. „Hullám suhant felém, Mit súghat a víz, megértem én, Lenn a tenger fényben áll, Rám medúzák hercege vár, Az egész egy mesés csodatáj“. — Valóban, valamiféle hullám suhant felém, amikor énekelni kezdtem. Négy éves korom­tól baletteznl tanultam, de vérmérgezési kap­tam egy kis baleset folytán és az akkor már nyolc éve folytatott tánctanulást abba kellett hagynom. S akkor lóit a hullám... Nem tu­dom pontosan megmondani, hogy mi volt az Indítéka, valóban észrevétlenül suhant mel­lém a gondolat: jó lenne énekeim. Kórusban kezdtem énekelni. Egyik alkalommal éppen próbára mentem, amikor a villamoson össze találkoztam az Orfeusz zenekar egytk tagjá­val. Beszélgetésünk során említettem neki, hogy énekelek. „Gyere el egyszer, hallgasd meg a játékunkat“ — mondta. Elmentem s még a- zon az este'n elénekeltem az akkori divatos slágert: a „viaszbabá"-t. így kezdődött s az­óta nem tudtam szakítani az énekkel. Sze­rintem — ahogy a dal mondja — „Az egész egy mesés csodatáj“. Dékány Sarolta ebben az évben érettségizik. A budapesti Petőfi Sándor gimnázium IV. osz­tályos tanulója. Balettezni tanult, de szíve rej­tett vágya szerint orvos, belgyógyász szeretett volna lenni. S még mindig reméli, hátha si­kerül egyszer. Váy Évánál, a Színház- és Film­művészeti iskola tanáránál tanul énekelni. Tagja a Rádió Tánczenei Stúdiójának. Legu­tóbb nagy sikerrel szerepelt a „Made in Hun­gary“ című műsorban. Harangozó Terézzel ket­tőst énekelt: „Nékem nincs olyan szeren­csém...“ Kevés fiatal kezdő énekesnő dicsekedhet az­zal, hogy elsőnek énekelhette hanglemezre a híres görög zeneszerző Mikis Theodoraklsz ClMEA-dalát. Egy tévé film is van , már a háta mögött. Az Atlantis együttesről szól. Akkor készüli, amikor Dékány Sarolta volt szólóénekesük. A film címe: „Bakter úr a li­getben.“ — A tévé és a rádió által nemrégiben köz­vetített sanzonesten én voltam az egyetlen kez­dő — mondja. — Csupa neves színésszel és énekessel együtt léptem fel. Páger Antal, Pso- ta Irén és Zsolnai Hédi melleit nem is gon­doltam, hogy sikere lesz a „Mai fiatalság“ cí­mű számnak. A kezdett sikereket bizonyára sok taps és elismerés követi még. Elindult a pályán. Sok sikert a további úton. Táncdalalbum OLVASOM JÓSLATOM A szlovák könnyűzenei élet legkedveltebb előadói közé tar­tozik Tatjána Hubinská és Marcela Laiíerová. Kellemes meg­jelenésük, iskolázott, tiszta hangjuk már nem egy Ízben ho­zott számukra szép sikert. Talán a véletlen révén, talán meg­szokásból, de szívesen vállalják egy-egy dal közős előadását. Az alábbi — az Olvasom jóslatom is ilyen. Viola Muránská és Igor Bázlik szerzeményének magyar szövegét Kausitz Ottó Irta. rorrtoT 4 \ “V-* ~ * § $ *s Mit hoz a holnap- aztnem tudom, óim darr aarr di-darr, dóm.. Ha egyszer másképp hozná a sors, dim. darr dem ai-oam dóm.. F B lud-nt azt nem is— a- rte s; - ess .men-ni,— ne- Ami B . j(Q-----rom, dim derri dam a dorr, oom ■.. légy— gyors, dim dam dam öi dam dom ■ •. Ami en in-kabb csok-ja - id - ra va -gyom, míg eso - kod várd meg a hot-na-pot és en - gem, <1 té - ged a - ka-röm, vis - sza - hr'v —i------1------> —• ±=fc • “ mft » 81 If« é W------ * 3 míg ti smeg - bo a F t- ea va -csat eg • * :» *--------------* ......"- gyo< s mc - ro dók. A ~ -------- ■ y-más-nak Két szív. Ami , i t Dmi m 01 - va-som sor-som ie-nye-red-boti, oL-va-som sorsom minden __ F i t / 1 cső-kod— bét, sor - so - mat trjo, a sze -re - Lemr csak szí - ved tud -ja; mi Lesz ve-Lem ...— a meg- jo-sol BL-mee sze min - dent • az mo • — Franz Kafka 1883-ban született Prágában. Család­ja német anyanyelvű. Jo­got végzett. Az Assicura- zioni Generali, majd egy munkás-balesetbiztosltó pénztár hivatalnoka. Tuber­kulózis végzett az Íróval 1924-ben. Életében ugyan megjelent több kötete. Kaf­ka azonban mégsem tartot­ta magát hivatásos írónak. Halálos ágyán — egy Bécs melletti szanatóriumban — arra kérte barátját, (ké­sőbbi életrajzíróját). Max Brodot: égesse el kiadatlan kéziratait. Brod nem telje­sítette Kafka óhaját, így fennmaradt — egyebek mel­lett — A per című regénye is. • AMERIKA • — Befejezetlen regény. Kafka 1904-ben írta. Életé­ben kötetben nem adták ki, csupán — önálló elbeszélés­ként — az írás első fejeze­te. A fűtő, került az olva­sókhoz. Kafka soha nem járt a tengerentúlon. Ismereteit az Egyesült Államokról — jegyzetei szerint — első­sorban dr. Holitscher né­met szerző útirajzából me­rítette. Sükösd Mihály ma­gyar irodalomtörténész Franz Kafkáról Irt könyvé­ben úgy véli: az Amerika forrása még Dickens ame­rikai jegyzetei. Sükösd Kaf­ka e munkáját így értéke­li: „Tény, hogy az Ameri­ka az imperializmusba for­dult modern kapitalizmus világát jeleníti meg". • A PER • — Furcsa, sajátos regény. Az ártatlanul megvádolt és kivégzett Joseph K. kálvá­riájának története. D. V. Za- tonszkij Franz Kafka és mo­dernizmus problémái című tanulmánya magyarul is megjelent. Érdekessége: A per-en dolgozó Kafka már „mélységesen csalódott az ember lehetőségeiben és e­rejében". Ugyanitt a szov­jet tüdős cáfolja a téves hiedelmet, hogy a prágai 1- ró akár A perben, akár a többi munkájában „szolip- szista volna, aki számára a külvilág létezésének ténye semmiféle jelentőséggel nem bír.“ Kafka teljesen létező, objektív erőként ábrázolja Joseph K.-t, s az őt' elítélő embertelen, bürokratikus „bIrőság'‘-o£. Kafka — Za- tonszkij szavaival — „látta és gyűlölte a burzsoá vilá­got". Ugyanakkor azonban nem tiltakozik, öröknek és változatlannak tartja a bur­zsoá elidegenedést. A per­ből készült' színdarabot (Jean-Louis Barrault dra­matizálta) két évvel ezelőtt játszotta a budapesti Thália Színház stúdiója. • A KASTÉLY • — Kafka utolsó, befeje­zetlen regénye. Hőse K., az állítólagos földmérő, hiába szeretne bejutni Westwest gróf kastélyába. Mutatja, bi­zonyltja, a kisember jog- fosztottságát a burzsoá vi­lágban. Hatását azonban gyengíti: K. szabadsága csökevényeitől is szabadul­ni akar, és kapitulálni sze­retne a személytelen, fan­tomszerű hivatalnoktársa­dalom előtt. • VITA • — Franz Kafka egybe- gyűjtött munkáit Max Brod rendezte sajtó alá. A prágai mesterről az utóbbi évtize­dekben világszerte vitáznak. Sokan az életmű irracioná­lis elemeit tovább „fejleszt­ve“, a miszticizmus próféjá- iáként ünnepük a furcsa hivatalnok-agglegényt. Má­sok — vulgárisán, dogmati­kusan — a „prófétaság“ miatt, minden értékét ta­gadják. A marxista kritika viszont kifejti: Kafka nem téveszthető össze egyes, az imperializmus előtt meghó- dolő, a társadalmi valóság tényeit tagadó „utódokkal“. Különös munkássága, szo­morú élete — Zatonszkijt idézve — „tanúvallomás a korabeli polgári világ ellen, a korabeli polgári kultúra ellen. Ez a sors tanulság is figyelmeztetés is.“ Sírásó csúcs Michael Neaney, írországi sirásó olvan csúcsteljesítményt állított fel, amely a maga ne­mében valóban egyedülálló. London egyik elővárosában, el- ásatta magát, és hatvanegy napot töltött a koporsóban. A koporsó kényelmes volt és Mi- chaelt csöveken keresztül é- tellel és itallal látták el. Ami­kor most kiásták, valóságos népünnepélyt rendeztek tiszte­letére. Egy skót dudás zene­kar indulójára emelték ki a koporsóból. Még fel sem nyi­tották a fedelét, Michael már a szellőztető nyíláson át inte­getett a bámészkodóknak. A koporsót azután ünnepélyesen kinyitották és Micbaelt több orvos alaposan megvizsgálta Megállapították. hogy az e- gészségi állapota kifogástalan — Valóban nagvszerüen ér­zem magam — jelentette ki Michael. — Újból és még hosszabb időre is eltemettet­ném magam. Michael szemlá­tomást nagyon élvezte, hogy a szenzációba ihászó tömeg ér­deklődésének középpontjába került. Ahogy kilépett a kopor­sóból. Diana Horst filmszl- nésznő nyújtott át egy serle­get neki. — Természetesen még egy csókot is kap, de előbb füröd- iön és borotválkozzon meg. Úgy látszik azonban, a ko­porsóban való fekvés nagyon fárasztó, mert Michael már a- lig várta, hogy ágyba kerül­jön. Még kedvesen integetett ■ tömegnek, de azután örült, hogv már egyedül maradt. A csúcsteljesítmény úgy lát­szik naqv attrakciónak számit, mert Michael már több aján­latot is kapott és óriási össze­geket ajánlottak fel neki, hogy temettese el magát újból és azután ünnepélyesen, a nagy­közönség e|őtt játssza végig a feltámadás© jelen etet.

Next

/
Thumbnails
Contents