Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-06-04 / 23. szám

2 új ifjúság

DUNA Foto: Könözsi István

KRÓNIKA

• 1844 június 4-én tört ki a sziléziai szövőmunkások felkelése • 1920 június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést Magyarország és a szövetséges hatalmak között • 1826 június 5-én halt meg Carl Maria Weber, német romantikus zeneszerző • 1875 június 5-én született Stanislav Kostka Neumann cseh szocialista költő • 1899 június 5-én született Federico Garcia Lorca, a nagy spanyol költő • 1599 június 6-án született Velasquez, a nagy spanyol festőművész • 1799 június 6-án született Alek- szander Szergejevics Puskin, a legnagyobb orosz költő • 1875 június 6-án született Thomas Mann, haladó német író • 1903 június 6-án született Aram Iljics Hacsaturjan, ismert szovjet zeneszerző • 1944 június 6-án kötöttek ki az angol-amerikai egységek Normandiában — a „második front“ kezdete • 1835 június 7-én született Adolf Heyduk, a nagy cseh költő • 1848 június 7-én született Paul Gauguin, francia festőművész • 1781 június 8-án született George Stephenson, a gőzmozdony feltalálója • 1870 június 8-án halt meg Charles Dickens angol realista regényíró • 1893 június 8-án született Marie Pujmanová, eseh szocialista-realista írónő • 1934 június 9-én jött létre a diplomáciai kapcsolat Csehszlovákia és a Szovjetunió között • 1836 június 19-én halt meg André Marie Ampére, francia matematikus és fizikus • 1942 június 10-én semmisítették meg a németek Lidicét • 1949

június 10-én halt meg Sigrid Undset, Nobel-díjas norvég írónő.

A kelenyei fiatalok hangja

A magyar fiataloi? országos értekezletén én is résztvettém. Kellemes érzés volt számomra, hogy a csehszlovákiai magyar fiatalok képviselőit az ország csaknem minden részéről együtt láttam, örültem annak, hogy valamennyi magyar fiatalban 6- riási lelkesedés, akaraterő rejtőzik, ami a gyűlésen is megmutatkozott. Bízom abban, hogy ennek az akaraterőnek, igyekezetnek. szívősságnek gyümölcse is terem majd.

A gyűlésen elhatároztam, hogy én is kiveszem részemet a Magyar Ifjúsági Klubok alapításában. Minden igyekezetemmel arra törekedtem, hogy a falusi fiatalokkal is megértessem a MISZ jelentőségét, szerepét a magyar fiatalok körében. Mint CSISZ elnök kapcsolatot tartok fenn több falu fiataljaival, sürgetem a Magyar Ifjúsági Klub megalapítását minél több faluban, s felveszem azon klubokkal a kapcsolatot, amelyek szintén tagjai kívánnak lenni a Magyar Ifjúsági Szövetségnek. Falunkban is megalapítottuk a Magyar Ifjúsági Szövetség helyi csoportját, amelyről az alábbiakban számolok be.

A CSISZ kelenyei (losonci járás) alapszervezetének vezetősége 1968 május 5-én összehívta a tagságot:. A gyűlésen napirendre került a magyar fiatalok országos értekezletén hozott határozatok megvitatása. Valamennyi fiatal egyetértett a határozatokkal, javaslatokkal. A továbbiakban megalapítottuk a helyi Magyar Ifjúsági Klubot, amely tagja kíván lenni a Magyar Ifjúsági Szövetségnek. Megválasztottuk a szervezet ideiglenes vezetőségét. A vezetőség feladata kidolgozni a terveket, melyek szerint az ifjúsági szervezet működni fog; különböző érdekkörök megalapítása, a kapcsolatok felvétele a járási szervekkel, valamint a járás valamennyi MISZ szervezetével. Ezenkívül a kapcsolatok megteremtése valamely magyarországi falusi KISZ szervezettel. Nem utolsó sorban fontos feladat felvenni s kapcsolatot a helyi EFSZ és állami gazdaság vezetőségével. Brigádmunkákat vállalni a két gazdaságban, s ezekkel védnökségi szerződést kötni, mivel a szervezetnek elsősorban anyagi támogatásra lenne szüksége. Együtt akarunk működni a Csemadok helyi szervezetével,

A gyűlésen egy tervjavaslatot — amely a szervezet első megmozdulása lenne — már meg Is vitattunk és a tagság el is fogadott. Ez a Körzeti Magyar Ifjúsági Találkozó lenne, melyet június 2-án szeretnénk megrendezni Kelenyén. Szeretnénk. ha a találkozó sikeres megrendezésében a helyi gazdaságok is támogatnák a fiatalok igyekezetét.

Csáky Károly, a kelenyei Magyar Ifjúsági Klub tagjai nevében

A marxizmus-leninizmus Főiskolai Intézetének bratislaval munkacsoportja és a Komensky Egyetem Bölcsészeti Kara Bra- tislavában nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó országos szemináriumot rendezett, amely 1968 május 21-től 24-ig tartott. A szeminárium résztvevői a szóbanforgó problémák minden részletére kiterjedd tanácskozások végén az alábbiakban közölt határozatot hagyták jóvá.

Mi, a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó szeminárium résztvevői, a különböző szakmák, társadalomtudományok dolgozói és gyakorlati dolgozók a nemzetiségi kérdés különböző csehszlovákiai, különböző elméleti s gyakorlati szempontjaira vonatkozó négynapos tanácskozásunk befejezéséül az alább felsorolt következtetésekre jutva olyan javaslatokat teszünk, amelyek egyrészt Csehszlovákia helyzete állam- jogi rendezése új föderatív modelljének kidolgozásával függnek össze, másrészt a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos további elméleti tevékenység biztosítására vonatkoznak:

1. Támogatjuk azt az elgondolást, hogy a föderatív modell előkészítése a Csehszlovák Szocialista Köztársaság föderalh rendszeréről szóló alkotmány- erejű törvény minél előbbi jóváhagyásával nyerjen befejezést, úgyhogy az új választások már az állami szervek föderatív struktúrájára vonatkoznak. s a választások után életbe léphessen a csehszlovák államszövetség. Az említett törvény jóváhagyásának megalapozott biztosítása azonban még nagyon sok teendő elvégzését igényli. Elsősorban a következő problémákra figyelmeztetünk:

a) Abból a feltételezésből indulunk ki, hogy Csehszlovákiában szükséges, a szocializmus új, demokratikus modelljének létrehozása, mert ezen az alapon logikusan sor kerül nemzeteink államjogi helyzetének föderatív megoldására s a nemzetiségek helyzetének alkotmányos megoldására. A föderáció tartalmának és sikeres megvalósításának elsődleges feltétele a demokratizálódási folyamat fejlődésének foka s magában véve a föderáció is ettől függ.

b) A föderatív rendezésre vonatkozó eddigi elgondolások fogyatékossága volt, hogy egyoldalúan csak a szlovák szervek felépítésére s küldetésére szorítkoztak. Ezért véleményünk szerint a jelenlegi helyOrszágos szeminárium a nemzetiségi kérdésről

Alkotmányosan oldjuk meg a nemzetiségi csoportok

zetben az a legfontosabb, hogy hozzá kell látni a cseh szervekre vonatkozó elgondolások kidolgozásához, és rögzíteni kell a közös szövetségi intézmények értelmezését, valamint tevékenységük tartalmát. Minél előbb össze kell állítani a különböző cseh intézmények (a cseh országrészek kommunista pártja, a cseh országrészek államszervei, stb.) előkészítő bizottságait, amelyekre két feladat hárulna: egyrészt minél előbb elő kellene készíteniük az említett szervek megalakulását, amelyek konkrétan feldolgoznák a föderációról szóló alkotmányerejú törvény s az új alkotmány előkészítésével összefüggő problémákat. A föderáció megalkotásával egyidejűleg alkotmányosan meg kell oldani a nemzetiségi csoportok helyzetét is.

c) Helyeseljük azt az elvet, hogy a föderáció két nemzetipolitikai terület alapján jöjjön létre és ugyanakkor ellenezzük két elv (a nemzetiségi-területi és a történelmi-területi elv) nem szerves egyesítését a csehszlovák államszövetségben. Véleményünk szerint a hármas szövetségre (Csehország, Morvaország, Szlovákia) tett javaslat az említett szempontból (a két nemzet közötti kapcsolatok megoldásának szempontjából) nem teljesen megfelelő. A cseh nemzeti szervek megalakításával egyidejűleg meg kell oldani a cseh országrészek és Szlovákia területi-közigazgatási taglalásának kérdését is, éspedig történelmi, földrajzi, közgazdasági, kulturális szempontok figyelembe vételével.

d) Figyelmeztetünk az abból

eredő súlyos bonyodalmakra, hogy a föderáció nem bürokratikus megvalósítása elválaszthatatlan a népgazdaság ö- konomikus, nem bürokratikus, nem adminisztratív irányítása kérdésének tisztázásától, s az ily értelmű irányítás megvalósításától. Amennyiben a föderáció úgy jönne létre, hogy népgazdaságunk irányításának eddigi, még mindig jelentős mértékben adminisztratív

rendszerét (a minisztériumokat, stb.) kettéosztanák s a két nemzeti-politikai területen juttatnák érvényre, ezzel nyilván nagyon sok fölösleges aHELYZETÉT

kadálv emelkedne a népgazdaság progresszív, gazdaságos, nem adminisztratív irányításának minél előbbi bevezetése e- lé, arról nem is beszélve, hogy a szóban forgó intézmények rövidebb. átmeneti időre való létesítése egyáltalán nem lenne gazdaságos.

2. A föderatív modellre vonatkozó eddigi elgondolások és munkálatok elsősorban a két nemzet közötti kapcsolatok megoldására összpontosulnak. Mindeddig csekély figyelmet szenteltünk a Csehszlovákiában élő nemzetiségi csoportok (nemzetiségek) helyzete kielégítő rendezésének. Arról van szó ugyanis, hogy nem volt, s most sincsen komplex alkotmány és törvényerejű kezesség az említett nemzetiségi csoportok jogainak biztosítására. s hogy lényegében nem létezett olyan illetékes politikai intézmény, amely ezeket a jogokat biztosította és megvédte volna. Az alkotmányerejű (örvény keretében elsősorban a következő kérdések várnak megoldásra:

a) A nemzetiségi csoportok politikai képviselete intézményes (képviselet és végrehajtó) szerveinek létesítése (ezek a szervek különbözők lehetnek — a Nemzetgyűlés nemzetiségi problémákkal foglalkozó bizottsága, a föderatív kormány, valamint a cseh- és a szlovák kormány nemzetiségi államtitkárságai. a járásoknak a nemzetiségi elvhez igazodó átszervezése, a járások jogkörének bővítése a nemzetiségi problémákat illetően, stb.)

b) Hasonló intézményes platformot kell biztosítani a kommunista pártban is (pl. a CSKP Központi Bizottságának nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó bizottságai, hasonló bizottságok ai SZLKP éjt a CSKP központi szerveiben, arra irányuló fokozott figyelem, hogy a nemzetiségi csoportok kellőképpen legyenek képviselve a CSKP szerveiben, stb.)

c) A nemzetiségi csoportok

s egyének nemzetiségi jogainak alkotmányos és törvényes biztosítása, éspedig nemcsak a fő nemzetiségi csoportok tagjai számára (tehát nemcsak ott, ahol a nemzetiségek tagjai tömegesen vannak, hanem a különböző nemzetiségek minden tagja számára, vagyis azok számára is, akik többé-kevés- bé szétszórtan az említett kerületeken kívül laknak — nyelvhasználat joga, közoktatás, stb.) Nem érthetünk e- gvet azzal az elgondolással, iiogv az állami nyélvek kötelezőek legyenek.

3. A nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos eddigi tudományos munkára a szétforgácsoltság, a komplex jelleg hiánya é^ bizonyos kampány-szerűség jellemző. Ez a munka ezenfelül azért is kevésbé eredményes, mert a nemzetiségi kérdést államunkban olyan problémák közé sorolták, amelyekkel ösz- szefüggésben a hivatalos politikával szembeni bármilyen bíráló magatartást hivatalos helyeken nagyfokú ingerültséggel vették tudomásul, az ilyen bírálatot az említett szervek elnyomták, sőt a bíráló egyének ellen szigorú megtorló intézkedéseket foganatosítottak.

A társadalomtudományi ágazatok dolgozói azonban e körülmények közepette sem végeztek csekély munkát, amelynek eredményeit a nemzeteink közötti kapcsolatok új megoldását célzó jelenleg előkészületben levő tervezetekbe lehetett beiktatni. Közben félrema- avarázhatatlanu! bebizonyosodik, hogv olyan szerfölött é- gető problémáról van szó, amelyet ma sem lehet a kérdés egyszeri államjogi rendezésével megoldani. A föderatív rendezés nyílt rendszerként további új kérdéseket vet majd fel. Szükséges lesz ezek rendszeres elemzése, ami sokat segíthet a nemzetiségi politika helyes gyakorlatában. E rendszeresség s a hosszú időt igénylő megoldások érdekében még nagyon sok a teendő, és mi, e szeminárium résztvevői vállaljuk az ebből eredően reánk háruló munkát.

Hogy e munkánk helyes legyen, valóra kellene váltani néhányat azok közül a javaslatok közül, amelyek korábban a nemzetiségi problémák megoldását célzó munkálatok fo- lvamán elhangzottak. Most pedig utalunk az időszerű szervezési "problémák közül né- hánvra:

a) Már másfél éve folynak a tárgyalások, egy, a különböző szakmákban tevékenykedő tudománvos dolgozók csoportjának összeállításáról, amelynek feladata lenne a nemzetiségi kérdések elemzése. Az i- de vonatkozó javaslatot már csaknem egy éve beküldték a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnökségének. Minél e- lőbb véqet kell vetni a fölösleges huza-vonának, a tudománvos munkacsoportot össze kell állítani minden tartalmi, szervezési és műszaki tartozékával.

b) Helyes lenne, ha ismét kiadnák a „Národnostní obzor“ (Nemzetiségi Szemle) című folyóiratot — a háború előtt jelent meg — amelyben rendszeresen közölnék a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó írásokat, az erre vonatkozó vitákat, s részletesebben tájékoztatnának a nálunk és külföldön létező nemzetiségi problémákról stb.

c) k Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szlovák Tudománvos Akadémia tudománvos társaságaként fel kell újítani a Nemzetiségi Kérdéseket Tanulmányozó Csehszlovák Társaságot, amelynek tagjai a nemzetiségi problémákkal foglalkozó tudományos dolgozók és szakértők lennének. Ki kell eszközölni, hogy .tudománvos akadémiánk elnökségei minél előbb hagyják jóvá az említett társaság létesítését.

d) Főiskoláink valamelyikén biztosítani kell a nemzetiségi kérdésekben szakértő fiatal tudománvos dolgozók szervezett szakképzését.

4. Utalnunk kell arra, hogy jelenleg a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos széleskörű különféle szubjektív, részben sőt helytelenül tájékoztató véleménynyilvánítás folyik a sajtóban. a rádióban, stb. Hogy a lakosság széles körei megfelelően tájékoztatva legyenek az említett problémákról, nagyobb mértékben kellene nyilvánosságra hozni a tudományos dolgozók nemzetiségi kapcsolatokra vonatkozó tanulmányait. Különösen a nemzetiségi kapcsolatok közgazdasági kérdéseinek tudományos elemzéséről kellene jobban tájékoztatni a nyilvánosságot.

5. A szeminárium ismét i- gazoita azt az elvet, hogy fő- iskoláink társadalomtudományi tanszékeinek és más iskoláknak is a feladatuk, hogy pedagógiai tevékenységükben — nemcsak Szlovákiában hanem a cseh országrészekben is — fokozott figyelmet szenteljenek a nemzetiségi kérdésnek, a nemzeteink s nemzetiségeink közötti egyenjogú kapcsolatok problémáinak, a szocialista nemzetköziség alapelveinek és eszméinek. E pedagógiai tevékenységnek csak akkor lehet kielégítő ismertető s nevelőhatása, ha mindenütt a jelenlegi tudomány színvonalára emelkedik. A nemzetiségi kapcsolatokról szóló elmélet további elmélyítése magától értetődően a társadalomtudományi munkahelyeken ténykedő tudománvos dolgozók kollektív törekvéseitől függ.-0A hazánkban végbemenő bonyolult társadalmi folyamat most már küszöbönálló fejlődési szakaszában sor kerül a szocializmus valóban demokratikus modellje alapjául s létrehozásának kiinduló pontjául szolgáló új elvek törvénybe iktatására és intézményes rögzítésére. Nemzeteink s nemzetiségi csoportjaink kapcsolatainak szövetségi elven s hazánk minden polgára tényleges e- gyenjogúsága elvén alapuló és köztársaságunk színvonalának, valamint sajátos feltételeinek megfelelő következetes megoldása az említett új modell szerves része. A párt haladó erői által s népünk túlnyomó többségének tevőleges támogatásával kibont anozott megújhodási demokratizálódási folyamat fékezésére, vagy a megállítására, illetve visszafordítására irányuló törekvések lényegében azokat az alapokat veszélyeztetik, amelyeken sor kerülhet hazánkban a nemzetiségi kapcsolatok rendezésére.

A nemzetiségi kérdésről tárgyaló országos szeminárium résztvevői Bratislava, 1968. május 24.