Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-05-14 / 20. szám
8 új ifjúság Fehér éjszakák • AZ ELNEVEZÉS • — Inkább költői, mintsem természettudományos. Világos, sőt nappali fényességű éjsza- kákről van sző. Magyarázata: a tavaszi-nyári időszakban tő- ltink északra a Nap egyre később nyugszik és egyre korábban kel. Az alkonyat — mielőtt beálina a teljes sötétség — összefolyik a reggeli szürkülettel. • A JELENSÉG OKA • — A Föld tengelyhajlása és az évszakok váltakozása. Az e- gyenlllőn közelítően mindig napéjegyenlőség van. A nappalok és az éjszakák hossza csaknem egyforma. Ettől é- szakra a tavaszi-nyári félévben a nappalok hossza növekszik, az éjszakák időtartama csökken. Hazánkban például a nyári napforduló táján 16 6- rás nappalt 8 órás éjszaka követ. s ebből levonhatunk még kétszer másfél órát alkonyaira és hajnali szürkületre. • LENINGRÁDBAN % — Ez a város majdnem az északi szélesség 60. fokán fekszik. Június-július hónapokban a Nap itt már alig bukik a láthatár alá és ezt a 4-5 órát teljesen kitölti az egybefüggő alkonyat-hajnali szürkület. Ebben az időszakban ott a Nap mintegy 20 órát tartózkodik a horizont felett, ugyanakkor a maradék 4 órában sincs teljes sötétség. • AZ ÉSZAKI SARKKORON • — Az északi szélesség 66.5 fokán, június 22. táján valóságos ..csoda“ történik: elmarad az alkonyat s a reggeli szürkület. A nap nem nyugszik le. szinte átsiklik az északponton, majd ismét emelkedni kezd. • AZ ÉJFÉLI NAP ORSZÁGAI • — Az északi sarkkörtől északra március 21 és szeptember 23 között a fehér, sót a nappali éjszakák egyre gyakoribbak. Az északi sarkvidéken a tavasz első napján fel-* kel a Nap s utána több mint 180-szor körbejár a látóhatáron. tehát fél évig tart a nappal. Észak-Szovjetunió — például Murmanszk — vagy É- szak-Norvégia és Svédország már az éjféli nap országai. • FEKETE NAPPALOK • — Az előbb említett területeken fél évvel később a természet ..benyújtja a számlát”. A téli napforduló Idején az é- szaki féltekén bekövetkezik az év ..mélypontja”. Nálunk alig 8 órás világosságot 16 órás éjszaka követ. Tőlünk északabbra rövidülnek a nappalok. Az északi sarkkör vidékén csak déltájban szűnik meg az éjszaka. A csekély hajnali derengést persze csakhamar felváltja az alkonyat. Az Északi Sarkon december végén lenyugszik a Nap s féléves sötétség, dermesztő éjszaka következik. • A DÉLI FÉLTEKÉN • — Mindez — időben — fordítva történik. Míg most az északi féltekén, a fehér éjszakákban gyönyörködnek a turisták ezrei, az Északi-sarkon pedig örök nappal van. addig délen most feketék a nappalok s az Antarktiszon dermesztők a sötét éjszakák. A Délisarkon ilyenkor mérik a rekordhidegeket. S amikor majd szentembe r23-án lenyugszik az északi-sarki nap. ugyanakkor a Déli-sarkon a fél évig tartó nappal kezdődik. Táncdalalbum Pókháló az ablakon TOLDY MÄRIA neve nem ismeretlen a tánc- dalkedvelők népes táborában. Egri s?ületésü, a „Ki mit tud?“ táncdal- versenvein ismerték föl tehetségét. Pályafutásának érdekessége, hogy iverekkorában nem akart énekesnő lenni, csupán a barátai hívták meg zenekarukba, velük is szerepelt az imént említett a „Ki mit tud“-on. Első föllépése óta már — ter- mészetesen — sok sikeres száma van, s a magyarságnak Arany János hősén: Miklóson kívül pedig egy „ú.i“ Toldyja:.. Ss kunyhó ott áll tgy-mo-gó-ra hagy-vo Ctpyrlqtt fW by 2«ntmJkíodó véU«l«t,audoM*t Egy jól megtermett angol - asszony dicsekszik: — Férjem a minap — kettesben sétáltunk — kéjesen füty- tyentett egyet, amikor szemét mágnesként ragadta meg két szép miniszoknyával takaratla- nul hagyott női láb. Azóta szegény, ha csak megszólal, füty- työgő-szlszegő hangot hallat. — De miért? — Azért, mert hiányzik a két metszőfoga.-0Carlo Manzani olasz író így jellemzi a hazája koalíciós kormányában uralkodó fegkört. — A koalíció olyan ölelkezés. amely a partnerbe belefojtja a szuszt.-0Rama Sheenasingh huszonnégy éves karachi fiatalember pár hónappal ezelőtt megalakította a megrögzött és mindenek- fölött következetesen kitartó agglegények klubját. TitkárnőTALLÓZÁS ként Shivas Gopalos tizenkilenc éves lányát alkalmazta. Ez lett a veszte! A fél város nevet rajta: a titkárnő — most már a felesége — igazi papucsférjjé szelídítette.-Q Jacques Tati francia iilmko- mikus szerint a gazdag embereknek sokkal több gondjuk van, mint a szegényeknek. Ők ugyanis állandóan attól rettegnek. hogy elszegényednek, mig a szegényeket soha sem kínozza a félelem, hogy meggazdagodnak. Bizonyos Mary Stein 15 évvel ezelőtt férjhez ment Jack Robbin 49 éves greenville-i özvegyemberhez, akinek első házasságából már volt két felnőtt gyereke, egy fia és egy lánya. Nem sokkal esküvőjük után Mary asszony szülei elváltak. Apja azonban rövidesen újra megnősült, feleségül vette Robin lányát, de volt felesége se maradt tétlen, ö meg újdonsült vejének fiát csábította el. Kibogozhatatlan családi labirintus: Mary asszony saját apjának és anyjának lett anyósa, férje gyerekeinek mostoha anyja. szülei leendő gyerekeinek nagyanyja... Aki szereti a fejtörőt, néhány napig elszőrakozhat, mire tiszta képet kap.-9A londoni rádiónak adott nyl latkozatában John Smith képviselő a font leértékelésével kapcsolatban kijelentette: — Nem várhatok tőle különösebb eredményt, hiszen a bölcs angol szólásmondás is azt mondja: a sors leginkább kopasz ember kezébe adja a féKitárult a park kapuja Rendkívüli érdeklőrés kísérte a hír£, mely szerint köztársaságunk új elnöke kinyittatta Lányban a park kapuit és most mindenki megtekintheti a híres kastélyt, amely a csehszlovák állam elnökének nyári rezidenciájaként szolgál. Két héttel ezelőtt Prágából állandó külön autóbuszjáratot indítottak Lányba, ebbe a kedves kis városkába, amely 50 kilométernyire fekszik hazánk fővárosától. A- zőta szakadatlanul, indítják az autóbuszokat; mihelyt megtelik egy kocsi, máris Indul. Különösen a hétvégén szinte leírhatatlan forgalmat bonyolítanak le ezen az útszakaszon. Három-négy kilométeres sorokban vesztegel- nak az autók, nehéz előrejutni, mert ezer meg ezer ember gyalogszerrel is igyekszik eljutni a kis kastély bejáratához. Több mint húsz év után most nyílt meg a közönség számára a kastély parkja. A látogatók szemlátomást élvezik a szép tavaszi napot, a virágba szökkent fákat, szívják a friss, szabad levegőt. Töpörödött vén anyókák, apák vállukon a legkisebb csemetéjükkel, elemózsiával megrakott asszonyok, fiatal leányok és fiúk fegyelmezetten sorbaállnak, míg bejutnak a kapun és azután szétszélednek a tekervényes sétányokon. Ha ezek a hatalmas vén fák mesélni tudnának! — mondogatják az emberek. — Bizony, bizony, sokat mesélhetnének — felelte a park egyik karszalagos őre — amikor a kastély története iránt érdeklődtem nála. — Jómagam már nyolcvankét éves vagyok, én még arra is emlékszem, amikor a kastély a Fürstenberg hercegi család tulajdonát képezte. Mi gyerekek, még csak nem is kukucskálhattunk be a rácsos kerítésen, mert minduntalan ostorral kergetett el minket a lovászmester. Messzi vidékről eljártak ide vadászatra a főurak és hetekig tartottak a hangos dáridók. Csak akkor láttuk a kis Fürstenberg hercegeket, amikor kis póni lovakon végigmentek a falun. Amikor a csehszlovák állam vette meg a kastélyt, és köztársaságunk felszabadító elnöke. Tornáé G. Masaryk 1921-ben a kastélyba költözött, ekkor újból vidám élet zajlott a parkban. Az ősz, öreg elnök majdnem tizenhat éven keresztül télen-nyáron itt lakott. Csak ritkán ment a prágai Várba, de annál gyakrabban tette át székhelyét nyáron, a kistapolcsányi kastélyba. — Látják, kérem, Masaryk ez alatt a fölgy alatt írta alá az úgynevezett Kisantánt Megegyezést — és rámutatott a hatalmas fára. Masaryk elnököt mindenki szerette. Az egész falu pontosan ismerte az elnök napi programját. Tudtuk, hogy mikor lovagol ki az öregúr — mert még nyolcvan éves korában is derekasan megülte a lovat. Később már csak ko- csikízni járt. Két fiú unokája, vagy Afice leánya társaságában. Ján Masaryk. a fia is szeretett itt Időzni, azt mondják, hogy ez az életvidám, örökké mosolygó Ján, akkor lett búskomor, amikor megtudta, hogy a háborúban a két unokaöccse elesett. Herbertka és Aniöka kisasszonyok — ugyancsak az elnök úr unokái — rendszerint ez alatt a fa alatt üldögéltek. Gyakran ők olvasták fel nagyapjuknak a napi postát. Ogy emlékszem, mintha csak ma volna — mondotta az őr elmélázva — amikor 1935 december 14-én elnökünk leromlott egészségi állapotára való tekintettel lemondott az elnöki tisztségről. Még pontosan magam előtt látom az utolsó napjait. Ugyancsak 14-én, Ján születésnapján, 1937 szeptemberében, húnyta le Masaryk elnök örökre a szemét. Itt temettük el, falunk temetőjében, a felesége mellé. Ugyanolyan egyszerű, alacsony kő jelzi sírját és csak ennyi áll rajta: T. G. Masaryk. Amikor tizennégy év múlva, 1948 márciusában. Ján Masaryk — akkori külügyminiszterünk, olyan különös körülmények között halt meg, sokat suttogtak arról, hogy nem természetes halállal halt meg. Ki tudja? Masaryk elnök emléke a nép szivében mindig él. Sírját az elmúlt hosszú évek folyamán, de még a német megszállás alatt is mindig friss virágok takarták. Mindig akadtak bátor emberek. akik kegyeletiéi adóztak a kiváló tudósnak, a nagyszerű embernek. A sok-sok virágtól most: alig látni a három sírfeliratot. A hatalmas ró-1 zsa és orchidea csokrok mellett egyszerű me-1 zel virágok is vannak. Masaryk utódja;' BeneS is szeretett a park- ban sétálni, de különösen a szép Hana asz-1 szony. Gyermekeik nem voltak, Így csak ak-' kor volt zajos a park. amikor külföldi diplomaták jártak erre. S ha már elmondom a kastély történetét, meg kell említenem Emil Hft- cha elnököt is. De nem szívesen gondolok vissza arra az időre. Nagyon szomorú évek voltak azok. Hogy mennyire népszerűtlen volt Hácha, a protekturátus alatti köztársaság el- nöke, azt bizonyítja az a tény is, hogy a kastély személyzete nem volt hajlandó számára messziről a tejet hordani, és így Hácha kénytelen volt kecskét tartani. Azután Klement Gottwald elnökünk lakotí a kastélyban. Jó ember volt, de úgy tartották itt, mintha fogoly lenne. Akkoriban húzták a párk kerítésére a drótsövényeket és állították fel az őrtornyokat. Érezni a parkőr hanglejtéséből a részvétet. Csak akkor derül fel az arca újból, amikor Antonín Zápotocky elnökre terelődik a szó. — Jejej, az bizony nem engedte, hogy eny- nyire korlátozzák a szabadságát. Eltávolíttatta az őrtornyoka't. Akármikor beült egy sörre a falu korcsmájába. Szerette hallgatni a népet. Bármit el lehetett mondani neki. Semmiért sem haragudott meg. — No és aztán, már idejött Novotny — mondotta nyomatékosan. Igaz, sohase tudtuk, hogy mikor van itt és mikor nem. Ritkán láttuk, nagyon félt' az emberektől. Látszott, hogy rossz a lelkiismerete. Az bizony nem lakott itt a kastélyban, hanem vagy négy kilométernyire a parktól, a hatalmas vadaskert mélyén, külön építtetett magának egy „rezidenciát". Drótsövénnyel és vascölöpökkel vétette körül a vadaskerthez vezető utakat. Akár hiszi, a- kár nem — fűzte hozzá — mi falubeliek nem is tudtuk pontosan, hol fekszik a „rezidencia“. Idegen munkásokat hozatott az építkezéshez. Évek hosszú során titokzatosság vette körül az erdőt, a vadaskertet. Azt mondták, hogy fele van titkosrendőrökkel. És minden fára telefon van szerelve. Olyan hírek is járták, hogy titkos bunkert is ástak a „rezidencia" alá, meg hogy ott őrzik a legtitkosabb iratokat. Hogy mi igaz ebből és mi nem, nem tudom. — A „rezidencia" körül gátat építtetett. Egyszer pionírok szerettek volna az elnökkel találkozni és több gyerek beleesett a vízbe. Néhányan bele is fúltak. De ezt nem hozták nyilvánosságra. Erről azonban Hoiy elvtárs, az állairfrendőrség Lány-i kiküldötte többet tudna elmondani. De hol van az már? Most, amikor megkezdődött a demokratizálódási folyamat és a falunk is fellélegzett, Hóiéval éreztették, hogy itt már nincs semmi keresnivalója. Hol$ eltűnt a láthatárról. A titkokat azonban reméljük nem viszi magával a sírba. Mert sokmindent rebesgettek róla. Keménykezű legény volt', egész Lány rettegett tőle... — Hát' bizony, sokat mesélhetnének Izek a vén fák, hiszen történelmünk fontos mozzanatai játszódtak itt le. Járt itt Bulganyin. Hruscsov, Tito, Brezsnyev, Gromiko #s más politikusok is. — Üi elnökünk kinyittatta a kastély parkiénak kapuit. Eltávolították már a pléh lemezeket, amelyek lehetetlenné tették a parkba a betekintést. Részben már leszedték a drőtsö- vényeket is. Persze egyszerre nem megy minden. A Novotny-féle „rezidenciát“ egyelőre még nem lehet megnézni. De rövidesen majd oda is elmehetnek az emberek. — Svoboda elnök megértő, jó ember, már iárt itt. megkoszorúzta Masaryk sírját is. Ha már alaposan átkutatják a „rezidenciát“ és leleplezik, hogy mit rejteget, Svoboda elnök majd azt is kinyittatja a nagy nyilvánosság számára — mondta búcsúzóul az idős karsza- lakos parkőr és erősen megszorította a kezem. Michal Márta