Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-05-14 / 20. szám

8 új ifjúság Fehér éjszakák • AZ ELNEVEZÉS • — Inkább költői, mintsem természettudományos. Világos, sőt nappali fényességű éjsza- kákről van sző. Magyarázata: a tavaszi-nyári időszakban tő- ltink északra a Nap egyre ké­sőbb nyugszik és egyre koráb­ban kel. Az alkonyat — mie­lőtt beálina a teljes sötétség — összefolyik a reggeli szür­külettel. • A JELENSÉG OKA • — A Föld tengelyhajlása és az évszakok váltakozása. Az e- gyenlllőn közelítően mindig napéjegyenlőség van. A nap­palok és az éjszakák hossza csaknem egyforma. Ettől é- szakra a tavaszi-nyári félév­ben a nappalok hossza növek­szik, az éjszakák időtartama csökken. Hazánkban például a nyári napforduló táján 16 6- rás nappalt 8 órás éjszaka kö­vet. s ebből levonhatunk még kétszer másfél órát alkonyai­ra és hajnali szürkületre. • LENINGRÁDBAN % — Ez a város majdnem az északi szélesség 60. fokán fek­szik. Június-július hónapokban a Nap itt már alig bukik a láthatár alá és ezt a 4-5 órát teljesen kitölti az egybefüggő alkonyat-hajnali szürkület. Eb­ben az időszakban ott a Nap mintegy 20 órát tartózkodik a horizont felett, ugyanakkor a maradék 4 órában sincs teljes sötétség. • AZ ÉSZAKI SARKKORON • — Az északi szélesség 66.5 fokán, június 22. táján valósá­gos ..csoda“ történik: elmarad az alkonyat s a reggeli szür­kület. A nap nem nyugszik le. szinte átsiklik az északponton, majd ismét emelkedni kezd. • AZ ÉJFÉLI NAP ORSZÁ­GAI • — Az északi sarkkörtől é­szakra március 21 és szep­tember 23 között a fehér, sót a nappali éjszakák egyre gya­koribbak. Az északi sarkvidé­ken a tavasz első napján fel-* kel a Nap s utána több mint 180-szor körbejár a látóhatá­ron. tehát fél évig tart a nap­pal. Észak-Szovjetunió — pél­dául Murmanszk — vagy É- szak-Norvégia és Svédország már az éjféli nap országai. • FEKETE NAPPALOK • — Az előbb említett terüle­teken fél évvel később a ter­mészet ..benyújtja a számlát”. A téli napforduló Idején az é- szaki féltekén bekövetkezik az év ..mélypontja”. Nálunk alig 8 órás világosságot 16 órás éjszaka követ. Tőlünk észa­kabbra rövidülnek a nappalok. Az északi sarkkör vidékén csak déltájban szűnik meg az éj­szaka. A csekély hajnali deren­gést persze csakhamar felvált­ja az alkonyat. Az Északi Sar­kon december végén lenyugszik a Nap s féléves sötétség, der­mesztő éjszaka következik. • A DÉLI FÉLTEKÉN • — Mindez — időben — for­dítva történik. Míg most az északi féltekén, a fehér éjsza­kákban gyönyörködnek a tu­risták ezrei, az Északi-sarkon pedig örök nappal van. addig délen most feketék a nappa­lok s az Antarktiszon dermesz­tők a sötét éjszakák. A Déli­sarkon ilyenkor mérik a re­kordhidegeket. S amikor majd szentembe r23-án lenyugszik az északi-sarki nap. ugyanakkor a Déli-sarkon a fél évig tartó nappal kezdődik. Táncdalalbum Pókháló az ablakon TOLDY MÄRIA neve nem ismeretlen a tánc- dalkedvelők népes tábo­rában. Egri s?ületésü, a „Ki mit tud?“ táncdal- versenvein ismerték föl tehetségét. Pályafutásá­nak érdekessége, hogy iverekkorában nem akart énekesnő lenni, csupán a barátai hívták meg ze­nekarukba, velük is sze­repelt az imént említett a „Ki mit tud“-on. Első föllépése óta már — ter- mészetesen — sok sike­res száma van, s a ma­gyarságnak Arany János hősén: Miklóson kívül pedig egy „ú.i“ Toldyja:.. Ss kunyhó ott áll tgy-mo-gó-ra hagy-vo Ctpyrlqtt fW by 2«ntmJkíodó véU«l«t,audoM*t Egy jól megtermett angol - asszony dicsekszik: — Férjem a minap — kettes­ben sétáltunk — kéjesen füty- tyentett egyet, amikor szemét mágnesként ragadta meg két szép miniszoknyával takaratla- nul hagyott női láb. Azóta sze­gény, ha csak megszólal, füty- työgő-szlszegő hangot hallat. — De miért? — Azért, mert hiányzik a két metszőfoga.-0­Carlo Manzani olasz író így jellemzi a hazája koalíciós kor­mányában uralkodó fegkört. — A koalíció olyan ölelke­zés. amely a partnerbe bele­fojtja a szuszt.-0­Rama Sheenasingh huszonnégy éves karachi fiatalember pár hónappal ezelőtt megalakítot­ta a megrögzött és mindenek- fölött következetesen kitartó agglegények klubját. Titkárnő­TALLÓZÁS ként Shivas Gopalos tizenkilenc éves lányát alkalmazta. Ez lett a veszte! A fél város nevet rajta: a titkárnő — most már a felesége — igazi pa­pucsférjjé szelídítette.-Q Jacques Tati francia iilmko- mikus szerint a gazdag embe­reknek sokkal több gondjuk van, mint a szegényeknek. Ők ugyanis állandóan attól retteg­nek. hogy elszegényednek, mig a szegényeket soha sem kínoz­za a félelem, hogy meggazda­godnak. Bizonyos Mary Stein 15 év­vel ezelőtt férjhez ment Jack Robbin 49 éves greenville-i öz­vegyemberhez, akinek első há­zasságából már volt két fel­nőtt gyereke, egy fia és egy lánya. Nem sokkal esküvőjük után Mary asszony szülei el­váltak. Apja azonban rövide­sen újra megnősült, feleségül vette Robin lányát, de volt fe­lesége se maradt tétlen, ö meg újdonsült vejének fiát csábí­totta el. Kibogozhatatlan családi labi­rintus: Mary asszony saját ap­jának és anyjának lett anyósa, férje gyerekeinek mostoha any­ja. szülei leendő gyerekeinek nagyanyja... Aki szereti a fejtörőt, néhány napig elszőrakozhat, mire tisz­ta képet kap.-9­A londoni rádiónak adott nyl latkozatában John Smith kép­viselő a font leértékelésével kapcsolatban kijelentette: — Nem várhatok tőle kü­lönösebb eredményt, hiszen a bölcs angol szólásmondás is azt mondja: a sors leginkább ko­pasz ember kezébe adja a fé­Kitárult a park kapuja Rendkívüli érdeklőrés kísérte a hír£, mely szerint köztársaságunk új elnöke kinyittatta Lányban a park kapuit és most mindenki meg­tekintheti a híres kastélyt, amely a cseh­szlovák állam elnökének nyári rezidenciája­ként szolgál. Két héttel ezelőtt Prágából ál­landó külön autóbuszjáratot indítottak Lány­ba, ebbe a kedves kis városkába, amely 50 kilométernyire fekszik hazánk fővárosától. A- zőta szakadatlanul, indítják az autóbuszokat; mihelyt megtelik egy kocsi, máris Indul. Kü­lönösen a hétvégén szinte leírhatatlan for­galmat bonyolítanak le ezen az útszakaszon. Három-négy kilométeres sorokban vesztegel- nak az autók, nehéz előrejutni, mert ezer meg ezer ember gyalogszerrel is igyekszik eljutni a kis kastély bejáratához. Több mint húsz év után most nyílt meg a közönség számára a kastély parkja. A láto­gatók szemlátomást élvezik a szép tavaszi na­pot, a virágba szökkent fákat, szívják a friss, szabad levegőt. Töpörödött vén anyókák, apák vállukon a legkisebb csemetéjükkel, elemó­zsiával megrakott asszonyok, fiatal leányok és fiúk fegyelmezetten sorbaállnak, míg be­jutnak a kapun és azután szétszélednek a tekervényes sétányokon. Ha ezek a hatalmas vén fák mesélni tudná­nak! — mondogatják az emberek. — Bizony, bizony, sokat mesélhetnének — felelte a park egyik karszalagos őre — ami­kor a kastély története iránt érdeklődtem ná­la. — Jómagam már nyolcvankét éves vagyok, én még arra is emlékszem, amikor a kastély a Fürstenberg hercegi család tulajdonát ké­pezte. Mi gyerekek, még csak nem is kukucs­kálhattunk be a rácsos kerítésen, mert mind­untalan ostorral kergetett el minket a lovász­mester. Messzi vidékről eljártak ide vadá­szatra a főurak és hetekig tartottak a hangos dáridók. Csak akkor láttuk a kis Fürstenberg hercegeket, amikor kis póni lovakon végig­mentek a falun. Amikor a csehszlovák állam vette meg a kastélyt, és köztársaságunk fel­szabadító elnöke. Tornáé G. Masaryk 1921-ben a kastélyba költözött, ekkor újból vidám élet zajlott a parkban. Az ősz, öreg elnök majd­nem tizenhat éven keresztül télen-nyáron itt lakott. Csak ritkán ment a prágai Várba, de annál gyakrabban tette át székhelyét nyáron, a kistapolcsányi kastélyba. — Látják, kérem, Masaryk ez alatt a fölgy alatt írta alá az úgynevezett Kisantánt Mege­gyezést — és rámutatott a hatalmas fára. Ma­saryk elnököt mindenki szerette. Az egész falu pontosan ismerte az elnök napi program­ját. Tudtuk, hogy mikor lovagol ki az öregúr — mert még nyolcvan éves korában is dere­kasan megülte a lovat. Később már csak ko- csikízni járt. Két fiú unokája, vagy Afice leá­nya társaságában. Ján Masaryk. a fia is sze­retett itt Időzni, azt mondják, hogy ez az élet­vidám, örökké mosolygó Ján, akkor lett bús­komor, amikor megtudta, hogy a háborúban a két unokaöccse elesett. Herbertka és Aniöka kisasszonyok — ugyancsak az elnök úr uno­kái — rendszerint ez alatt a fa alatt üldö­géltek. Gyakran ők olvasták fel nagyapjuk­nak a napi postát. Ogy emlékszem, mintha csak ma volna — mondotta az őr elmélázva — amikor 1935 december 14-én elnökünk le­romlott egészségi állapotára való tekintettel lemondott az elnöki tisztségről. Még pontosan magam előtt látom az utolsó napjait. Ugyan­csak 14-én, Ján születésnapján, 1937 szeptem­berében, húnyta le Masaryk elnök örökre a szemét. Itt temettük el, falunk temetőjében, a felesége mellé. Ugyanolyan egyszerű, ala­csony kő jelzi sírját és csak ennyi áll rajta: T. G. Masaryk. Amikor tizennégy év múlva, 1948 márciusá­ban. Ján Masaryk — akkori külügyminiszte­rünk, olyan különös körülmények között halt meg, sokat suttogtak arról, hogy nem termé­szetes halállal halt meg. Ki tudja? Masaryk elnök emléke a nép szivében mindig él. Sír­ját az elmúlt hosszú évek folyamán, de még a német megszállás alatt is mindig friss virá­gok takarták. Mindig akadtak bátor emberek. akik kegyeletiéi adóztak a kiváló tudósnak, a nagyszerű embernek. A sok-sok virágtól most: alig látni a három sírfeliratot. A hatalmas ró-1 zsa és orchidea csokrok mellett egyszerű me-1 zel virágok is vannak. Masaryk utódja;' BeneS is szeretett a park- ban sétálni, de különösen a szép Hana asz-1 szony. Gyermekeik nem voltak, Így csak ak-' kor volt zajos a park. amikor külföldi diplo­maták jártak erre. S ha már elmondom a kas­tély történetét, meg kell említenem Emil Hft- cha elnököt is. De nem szívesen gondolok vissza arra az időre. Nagyon szomorú évek voltak azok. Hogy mennyire népszerűtlen volt Hácha, a protekturátus alatti köztársaság el- nöke, azt bizonyítja az a tény is, hogy a kas­tély személyzete nem volt hajlandó számára messziről a tejet hordani, és így Hácha kény­telen volt kecskét tartani. Azután Klement Gottwald elnökünk lakotí a kastélyban. Jó ember volt, de úgy tartották itt, mintha fogoly lenne. Akkoriban húzták a párk kerítésére a drótsövényeket és állították fel az őrtornyokat. Érezni a parkőr hanglejtéséből a részvétet. Csak akkor derül fel az arca újból, amikor Antonín Zápotocky elnökre terelődik a szó. — Jejej, az bizony nem engedte, hogy eny- nyire korlátozzák a szabadságát. Eltávolíttat­ta az őrtornyoka't. Akármikor beült egy sör­re a falu korcsmájába. Szerette hallgatni a népet. Bármit el lehetett mondani neki. Sem­miért sem haragudott meg. — No és aztán, már idejött Novotny — mondotta nyomatékosan. Igaz, sohase tudtuk, hogy mikor van itt és mikor nem. Ritkán lát­tuk, nagyon félt' az emberektől. Látszott, hogy rossz a lelkiismerete. Az bizony nem lakott itt a kastélyban, hanem vagy négy kilométernyi­re a parktól, a hatalmas vadaskert mélyén, külön építtetett magának egy „rezidenciát". Drótsövénnyel és vascölöpökkel vétette körül a vadaskerthez vezető utakat. Akár hiszi, a- kár nem — fűzte hozzá — mi falubeliek nem is tudtuk pontosan, hol fekszik a „rezidencia“. Idegen munkásokat hozatott az építkezéshez. Évek hosszú során titokzatosság vette körül az erdőt, a vadaskertet. Azt mondták, hogy fe­le van titkosrendőrökkel. És minden fára te­lefon van szerelve. Olyan hírek is járták, hogy titkos bunkert is ástak a „rezidencia" alá, meg hogy ott őrzik a legtitkosabb iratokat. Hogy mi igaz ebből és mi nem, nem tudom. — A „rezidencia" körül gátat építtetett. Egyszer pionírok szerettek volna az elnökkel találkozni és több gyerek beleesett a vízbe. Néhányan bele is fúltak. De ezt nem hozták nyilvánosságra. Erről azonban Hoiy elvtárs, az állairfrendőrség Lány-i kiküldötte többet tudna elmondani. De hol van az már? Most, amikor megkezdődött a demokratizálódási folyamat és a falunk is fellélegzett, Hóiéval éreztették, hogy itt már nincs semmi keresnivalója. Hol$ eltűnt a láthatárról. A titkokat azonban re­méljük nem viszi magával a sírba. Mert sok­mindent rebesgettek róla. Keménykezű legény volt', egész Lány rettegett tőle... — Hát' bizony, sokat mesélhetnének Izek a vén fák, hiszen történelmünk fontos mozza­natai játszódtak itt le. Járt itt Bulganyin. Hruscsov, Tito, Brezsnyev, Gromiko #s más politikusok is. — Üi elnökünk kinyittatta a kastély park­iénak kapuit. Eltávolították már a pléh leme­zeket, amelyek lehetetlenné tették a parkba a betekintést. Részben már leszedték a drőtsö- vényeket is. Persze egyszerre nem megy min­den. A Novotny-féle „rezidenciát“ egyelőre még nem lehet megnézni. De rövidesen majd oda is elmehetnek az emberek. — Svoboda elnök megértő, jó ember, már iárt itt. megkoszorúzta Masaryk sírját is. Ha már alaposan átkutatják a „rezidenciát“ és le­leplezik, hogy mit rejteget, Svoboda elnök majd azt is kinyittatja a nagy nyilvánosság számára — mondta búcsúzóul az idős karsza- lakos parkőr és erősen megszorította a ke­zem. Michal Márta

Next

/
Thumbnails
Contents