Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-05-14 / 20. szám

u|if|usag 7 LADY BIRD és a politika Johnson elnök halálsápadtan, könnyekkel a szemében hagyta el a TV éles reflektorokkal megvilágított helyiségét, ahol beszédet mondott. Azután kiért egy sötét folyosóra. Ott már várt rá a felesége és szótlanul megölelte, Tudta, hogy a fér­jének még talán sohase volt rá olyan szüksége., mint éppen ebben a pillanatbah. Az elnök most közölte a nagy nyilvános­sággal, hogy a következő vá­lasztásoknál már nem jelölteti magát. Ez az elhatározás John­son feleségének a győzelmét jelentette. Lyndon B. Johnson még né­hány nappal ezelőtt kijelentet­te: „Semmit sem gyűlölök úgy, mint a kapitulációt.“ Most meg­adta magát. Még a legközeleb­bi munkatársai se tudták tu­lajdonképpen, nem is sejtették; a felesége bírta rá, hogy így határozzon. Claudia Johnson, a- kit egész Amerikában Lady Bird-nek neveznek, legyőzte önmagát. Nem kételkedünk ab­ban: legyezgette a hiúságát, hogy a férje ilyen magas tiszt­séget tölt be. Eleinte szeret­te volna, hogy a férjét meg­válasszák. ő volt az, aki apjá­tól tízezer dollárt kért köl­csönt és ezt az összeget a vá­lasztási kampányban fel is használta reklámcélokra. John- sonné igen ügyes üzletasszony­nak bizonyult. Hatvanhétezer dollárt örökölt anyai ágon és öt millió dollárt „csinált" be­lőle. csakhogy Lyndon gazdag és független lehessen. De most szépen és okosan megmagya­rázta az urának, sincs értel­me, hogy induljon a következő választásokon. Az asszony győzött. A sze­rető feleség győzött. Megér­tette, hogy éjszakánként mi­ért vergődik álmatlanul a férje, aki sose tudott igazán őszinte lenni sajátmagához. Sosem tette fel a kérdést: Jo­gunkban áll-e ítélkezni ezrek és ezrek felett? Melyik falut vagy melyik várost bombáz­zuk? Szabad-e embereket ártatlanul megölni? John­Variációk ideqen témára • MÉG A HALÄL IS KEDVESEBB Bizonyára önök is olvasták, hogy egy tizenkét éves ham­burgi fiú egy óvatlan pillanat-' ban „kikölcsönözte“ édesapja gépkocsiját, amelyen hosszabb kirándulást tett, s a rendőrség csupán azt állapíthatta meg, hogy a fiú minden baleset nél­kül, helyenként 140 kilométeres sebességgel tette meg az utat. No és, ha történt volna vala­mi? Egy ilyen mosolygó gye­rektől még azt is szívesebben elviselné az ember, hogy elgá­zolja. Mert mi hasznunk van abból, hogy a közép- és meg­lett korú. ellenszenves, gúnyos mosolyú országúti kalőzók szá­guldoznak belátás nélkül az orrunk előtt. • JELLEMZŐ ASSZOCIÁCIÓ Fiatal kínai régészek Peking közelében ősember, és vele egyidőben élő emlős értékes leleteire bukkantak. A hivata­los közlemény szerint ez „an­nak az eredménye“, hogy a ré­gészek magasra emelték Mao Ce tung eszméinek vörös zász­laját és Mao politikáját helyez­ték előtérbe“. Valóban, ősemberhez méltó megállapítás. • TALÄN OKOSABBAK New York-ban egy év alatt mintegy 17 ezer feleség fordul a rendőrséghez, hogy kutassa fel ismeretlen helyre távozott férjét. Ugyanennyi idő alatt mindössze 13 férj intézett ha­sonló kérést a rendőrséghez felesége eltűnése ügyében. Ügy látszik, a férfiak oko­sabbak vagy ritkábban van olyan szerencséjük, hogy eltű­nik a hitvesük. • OUO VADIS? A Pentagon vietnami kalan­dorpolitikájával kapcsolatban az amerikai hadügyminiszté­rium történetének egy tragiko­mikus eseménye jut eszembe. Forrestal egykori hadügymi­A SZŐLÉSZETI-KERTÉSZETI MESTERISKOLA és a kovács-lakatos-hegesztő; bognár-asztalos-kádár; a sző­lészeti és kertészeti szaktanintézet igazgatósága érte­síti az alapfokú iskolák igazgatóit, a mezőgazdasági ter­melési igazgatóságokra a járási mezőgazdasági társu­latokat, az egységes »földműves szövetkezetek vezető­ségét és az állami gazdaságok Igazgatóságát, hogy az 1968/69-es tanévben szeptember elsejétől tanulókat vesz fel. Számításba jöhetnek azok a fiúk é* lányok, akik sikeresen befejezték az alapfokú kilencéves iskola 9 osztályát. A mesteriskolán a tanulmányi idő két év, mialatt a hallgatók stipendiumra jogosultak. A szaktanintézetben a képzés három évig tart. A mesteriskola költségeit az állam, a szaktanintézetét a kiküldő üzem, illetve a járási mezőgazdasági társulat téríti. ... A mesteriskolára való felvétel további feltetele az illetékes ágazatban végzett hároméves gyakorlat. A tanítás magyar nyelvű és az elméleti oktatás mel­lett gyakorlati ismereteket is szereznek a tanulók mű­helyeinkben, illetve az iskola tangazdaságában. Mezőgazdasági mesteriskola és szaktanintézet igazgatósága, Kravany nad/Dunajom sonné volt az, aki ézi mondta Lucy leányának: „Le­het, hogy apádról a törté­nelem majd úgy emlékezik meg, hogy ő robbantotta ki a harmadik világháborút.“ John- sonné most azt reméli, hogy a férje lesz a történelemnek az a kiváló alakja, aki hozzájárult ahhoz, hogy a vietnami hábo­rút befejezzék. Most, amikor Johnson bejelentette, hogy nem jelölteti magát és a bombázást se folytatják olyan hevesen, békejobbot nyújtott Ho-csi Minh-nek, a vietnami elnök­nek. Be akarja fejezni a hábo­rút. amely csak az elmúlt év­ben, több mint százezer áldo­zatot követelt. Nem beszélve a rokkantakról, a súlyos sebe­sültekről. Lehet, hogy Johnsonnéban akkor született meg az elhatá­rozás. amikor nemrég látoga­tóban járt egy katonakórház­ban. és látta a súlyosan se­besült. katonákat. Lehet, hogy akkor határozta el magát er­re a lépésre, amikor Lucy lá­nyának a férje szintén bevo­nult. Lehet, hogy akkor, ami­kor autóján bevásárolni indult és egy fiatal leány odakiáltot­ta neki: „Ott megy a tömeg­gyilkos felesége!" Kit veszthe­tett el az a fiatal leány, az apját vagy a főlegényét? A Fehér Házban Earth Kitt né­ger énekesnő koncertje után ezt mondta Johnsonnénak: „Férje a legjobb fiainkat kül­di Vietnamba, hogy ott életü­ket veszítsék, vagy rokkantán térjenek vissza.“ Amit Johnson elnök nem ér­tett meg. azt megértette a fe» lesége. És így egy asszonynak köszönhet jük, hogy Johnson be­adta a derekát. Lehet, hogy maid a lövő nemzedék úgy be­szél róla: ő volt a béke-hozó elnök. A legnagyobb elismerés azonban a feleségének jár. Aki mintentől eltekintve, tisztában van azzal is, hogy a férje, aki már epe- és veserohamokon, szív-infarktuson ment keresz­tül, aligha bírná ki az elnök­séggel együtt járó Izgalmakat és fáradalmakat. A felesége azt reméli, hogy ha az ötven­kilenc éves férfi nyugodtan, visszavonultan, családi körben él majd, még szép hosszú éle­te lehet. És ez lesz Johnson- né jutalma. (Neue Illustrierte) iiiiiiMiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii niszter, aki az amerikai hadi­gépezet mai embereihez képest békeangyal volt, egy alkalom­mal „jönnek az oroszok“ kiál­tozással anyaszült meztelenül rohant le az utcára. Forrestal saját háborús hisztériájának áldozata lett. Az elmegyógy­intézetben öngyilkosságot kö­vetett el. A vietnami háború mai mé-' rétéi láttán azon gondolkozom, vajon milyen sors vár a Pen­tagon jelenlegi vérszomjas ve-' zérkarára? • NEM HAZUDTAK I Az angol gyermekorvosok körkérdés útján megállapítot­ták, hogy a 6—8 éves gyerme­kek nagy része nem ismeri édesanyja keresztnevét, nem tudja megmondani, milyen szí­nű édesanyja haja, és szeme. Amikor azt kérdezték tőlük, hány éves a mamájuk, átlago­san tíz évvel többet mondtak. Az igazat megvallva nem is hazudtak. Csak azt tették hoz­zá, amit anyjuk normális kö­rülmények között letagad. • ROSSZ LÖRA TETTEK A Newswek című amerikai folyóirat szerint Sztálin lányá­nak, Szvetlána Allilujevának agyonreklámozott emlékiratai az utóbbi évek egyik legna­gyobb kiadó csalódását okoz­ták. Senki sem akarja vásárol­ni. Tudhatták volna már akkor is, hogy rossz lóra tettek fel, amikor elősegítették „emigrá- lását". « EZEK A MAJMOK Az Üj Szóban olvastam, hogy az EAK rendőrsége a líbiai határ közelében 14 idomított majmot tartóztatott le, melyek különféle árucikkeket, táska­rádiót, illatszereket, zsilett- pengéket akartak átcsempészni a határon. Láttam már majmokat, me­lyek jégrevűben korcsolyáztak, cirkuszban bicikliztek, dohá­nyoztak stb. Tudom, hogy szí­vesen majmolják az embereket. De, hogy ennyire ...% P: L. A baloldali diákok legismertebb szószólója Rudi Dutschke egy frankfurti tüntetésen. Dutschke ellen nemrég merényletet követtek el. Sérüléseiből már gyógyulófélben van. tendőré, ennyit kapnak általában az autó3 tolvajok is az NSZK-ban. Ennyi jár a tör3 vények szerint egy Volkswagen; vagy egy O3 pel lopásáért. A Csehszlovák Kormány éppen a napokban — ki tudja fél évtized alatt hányadszor — a nemzetközi jog érvényes paragrafusaira, az ENSZ határozatára hivatkozva követelte eré­lyesen Franz Karmasin és Ferdinand Dur- cansky háborús bűnösök kiadását, hogy fele3 lősségre vonhassák sokezer csehszlovák ál3 lampolgár elvetemült, szadista gyilkosait. Az NSZK kormánya továbbra is védelmet nyújt a bűnözőknek, nem teljesíti a kiadatási ké­rést. Ezekhez a jellemző tényékhez talán már szükségtelen hozzátenni, hogy Baldur von Schirach. Hitler egykori ifjúsági vezére, bi­zalmasa és jobbkeze. cikksorozatokat írt a mai nyugatnémet sajtóban. LUbke úr pedig, a szo­morú emlékű német haláltáborok, ártatlan milliók vesztőhelyének tervező építésze ma a Német Szövetségi Köztársaság első embere, államelnöke. REVÄNSPOLITIKA — A KORMÁNY EGYET3 ÉRTÉSÉVEL A bonni Bundestag (Szövetségi Gyűlés) 43 pületében, ha a ^jobboldali folyosón megin­dulunk az ülésterem felé, egy hatalmas tér3 kép látható a falon. „Deutschland“ — „Német3 ország“ — áll a térképen. Halvány színárnya3 lat különböztet meg rajta három részt: az NYUGATNÉMETORSZÁGI LEVELEK „Nincs a zsebemben sem tor, sem pisztoly..." Három férfi ült egymás mellett a forgal­mas frankfurti repülőtér gyorsbüféjének pult­jánál. Ketten coca-colát szürcsölgettek, s köz­ben lengyelül beszélgettek. A harmadik egy ideig a semmibe révedve ült magas székén, de amikor azok ketten abbahagyták, feléjük for­dult: — Uraim, beszélnek Önök németül? A két ismerős szinte egyszerre igent bólin­tott. — Ügy vélem csak átutazóban vannak Frankfurtban, de ha szabad kérdeznem, hová valók? — Varsóból érkeztünk, oda is Igyekszünk — hangzott a barátságos válasz. — Varsóiak? Szóval lengyelek! — állapí­totta meg a kérdező, majd folytatta: — Nagyszerű. Végre német létemre szemtől - szembe állhatok lengyelekkel. Mondják uraim, miért haragszanak Önök miránk? Vagy csak a kommunista kormány hangolja a lengyele­ket ellenünk? Uraim, nézzenek ide — s a jó ötvenéves német férfi a zsebelt kezdte ütö- getni — nézzenek ide. Nincs a zsebemben sem tőr, sem pisztoly... — És nem is volt? — kérdezte az egyik varsói. — A háború az más. Akkor parancs van, a parancsot pedig minden körülmények között teljesíteni kell. Én ugyan Afrikában harcol­tam, de hallottam a keleti fronton elkövetett német atrocitásokról. Hangsúlyoznom T<ell, u- raim, a háború az háború — válaszolt a rö­vid kérdésre a volt afrika-harcos, — az ap­róbb atrocitásokra két évtized múltán fátylat kell borítanunk. — Attól tartok, az ön fátyla nem takarhat el hatmillió hazámfiát, hatmillió ártatlan len­gyel férfit, nőt, gyermeket, akik „apróbb“ at­rocitások áldozataivá váltak. És mennyien jár­nak szabadon, élnek büntetlenül a gyilkosok közül, esetleg e város falai között is... A két varsói előtt a fotocella megnyitotta a hatalmas üvegajtót. Az informátorhoz léptek, ám egy siető férfi, meglehetősen erőszakosan eléjük nyomakodott, s jó hangosan kérdezte: — Mondja kérem, mikor indul München felé a Luftwaffe gépe? (Luftwaffe: a hírhedt hit­leri fasiszta légierő neve). Kínos csend támadt, a siető joviális úr « homlokához kapott, s továbbra is emelt han­gon helyesbített: — Akarom mondani a Lufthansa (a Nyu­gat-Német Légitársaság) gépe. A két lengyel jelentőségteljesen összené­zett. Már a hazai gépben ültek, amikor egyi­kük úgy mellékesen megjegyezte: — Ügy látszik sokat repült annak idején a Luftwaffe bombázógépein... KÍSÉRTETEK A RAJNA MENTÉN A náci Németországot porrá zúzták a má­sodik világháborúban. A fellelhető háborús bű­nösöket, a fasiszta főkolomposokat perbe fog­ták s elítélték Nürnbergben. A kísértetek mégis visszajárnak? Erre kerestük a választ a mai Német Szövetségi Köztársaságban. Kezdjük talán a legelején. A hamburgi Zeit nemrégen beszámolt arról, hogy az NSZK-ban a közönséges tolvajokat szigorúbban bünte­tik. mint a háborús bűnösöket. A német lap szerint a Szövetségi Köztársaságban — ne­gyed századdal szörnyű tetteik elkövetése u- tán — legalább 900-1000 ismert náci háborús bűnös él még büntetlenül. Krüger és társai Kelet-Galíciában 1941 és 1942 között 80 ezer ártatlan polgári személyt irtottak ki. Krügert a nemzetközi nyomás ha­tására MUnsterben perbe fogták. Védőügy­védje a tárgyalás során végül is lemondott a védelméről. Lemondását indokolva elmondot­ta, hogy az egykori nácik rendszeresen fel­hívják telefonon, elemzik tevékenységét, kri­tizálják, s utasításokat adnak neki. Más fa­siszták, az SS volt tagjaitól leveleket kap. melyekben életét fenyegetik, s követendő jó tanácsokkal látják el. Az Auschwitz-per fő vádlottját, Robert Mulkát — egészségi okokra való hivatkozás­sal, a humánum nevében — szabadlábra he­lyezték, s a véres kezű tömeggyilkos most Hamburgban kertészkedik .Kertészkedik! öt esztendőre ítélték csupán a hírhedt Kru- meit is, 30 ezer magyar gyilkosát, öt esz­NSZK-t, valamiféle „Közép-Németországot“ (az NDK területe ez) és „Kelet Németorszá­got“. (Ez a rész egykor a drasztikus erő jo3 gán Hitler Németországához — a „Reich“-hez tartozott, ma nemzetközi szerződésekben rög­zített végérvényes szovjet és lengyel terület. Ezen a térképen a Reich, a Harmadik Biro­dalom régi tartomány és város elnevezései szerepelnek. „Elszakadt“ városok és tartomá­nyok. Az NDK-f egyébként egyszerűen kép3 telenek a bonni urak kiejteni. Adenauer még szovjet megszállási övezetnek, zónának ne­vezte. Kiesinger „Németország másik részé3 nek“ mondja. Az iskolai atlaszokban, szemlél3 tető, turista és autótérképeken az NDK „Szov3 jet megszállási övezetként“ szerepel, a törté3 nelmi lengyel és egyéb területekre pedig jól láthatóan odaírták a legfőbb állami egyetér­téssel működő revansiszták: „Lengyel, szov­jet stb. megszállás alatt.“ A térképek a szo­cialista Csehszlovákiával fennálló határokat is ideiglenesnek tüntetik fel. És így van ez minden térképen ma az NSZK-ban, még az is3 kólái atlaszokban is. nemcsak a Bundestagban. A bonni mesterkedések a revánsszellem fenntartására ötletekben rendkívül változato­sak. A nyugatnémet hivatalos szószólók sze­rint az NSZK 60 millió lakosából 15 millió „száműzött“. Érdekes, hogy 1946 októberében, közvetlenül a háború után, 6 millió „mene­kültről“. „száműzöttről“ beszéltek. Négy év múlva 8 millióról. Manapság már 15 millióról. Nyilvánvaló, valami nincs rendben a számítás körül, hiszen honnan van újabb 7 millió „száműzött"? Az NSZK hatóságai ugyanis az áttelepültek házastársait, gyermekeit és uno­káit rendre hozzászámítják az eredeti lét3 számhoz. Az NSZK-ban napirenden vannak a külön3 böző „Szövetségi kongresszusok“, demonstrá­ciók, összejövetelek, konferenciák. A legna­gyobb nyugatnémet revansiszta szervezet, az „Áttelepültek Szövetsége" a revansiszták lep­lezetlen szócsöve. Rendezvényein szinte rend3 szeres szónok von Hassel, az úgynevezett át­települtek ügveinek minisztere, ö, egyáltalán nem zavartatja magát hivatalos állami rang­jától, — rendszeresen és nyíltan síkraszállt „Németország 1957. évi határainak helyreállí3 tásáért“. a „keleti területekről való lemon3 dás“ ellen. A „keleti területeken“ természe3 tesen a szocialista országokhoz jogosan, tör­vényesen tartozó területeket érti. A nyugatnémet polgárok a felszított reváns hatására ismét mámorosak lettek a naciona­lizmustól... Az NSZK-ban újabban rendszeressé váltak a kivégzett háborús bűnösök sírjaihoz szer­vezetett zarándoklatok. Itt a szónokok, az élet­ben maradt címeres fasiszták, a büntetéstől megmenekült háborús bűnösök. Ezzel párhu­zamosan. a 'német szélsőjobboldal több mint másfél milliós példányszámban megjelenő lap­jai szellemileg fertőzik a lakosságot, a már jólismert soviniszta, antidemokratikus jelsza­vakat hirdetve, háborítatlanul dicsőítik a „nagy német múltat“, támadják, fenyegetik, sértegetik a fasizmus ellenállóit, üldözőit. Ml sem jellemzőbb az NSZK-ban lévő hely­zetre, hogy a középiskolás történelem tanköny­vekben mindössze 30-40 sor foglalkozik a hitleri rezsim gyászos éveivel. Ebbe a 30-40 sorba mi férhet bele a nácizmus égbekiáltó, az egész emberiség ellen elkövetett szörnyű bűneiről, az általa kezdett második világhá­borúról, országok leigázásáról, kirablásáról, embermilliók elpusztításáról. A Telegraf című nyugatberlini polgári lap a legutóbb maga is megdöbbenten állapította meg, hogy az NSZK-ban: „2 évvel a fasizmus összeomlása után még mindig nincs hiteles tankönyv, amely tájékoztatná a felnövekvő ifjúságot a közelmúlt történetéről. A valósá­got elhallgatják, meghamisítják, szépítik. A náci bűnösök elleni perekben olyan enyhék az ítéletek; egyáltalán nincsenek arányban a súlyos bűncselekményekkel. Ez, valamint az a körülmény, hogv a nácizmus időszakának bűnözői számára megnyílt az út a vezető ál3 lami beosztásokra, megrázkódtatta a náciz­mus üldözöttéinek és áldozatainak hitét eb­ben a demokráciában“ — írja a nyugatberlini polgári lap. (Nagy Gyula)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents