Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-04-30 / 18. szám
I ü| ifiusag ■ II* A iW W » WIJV WP W WIJÖ Iff IJV W W W UP IJP up sjv Az asszonyfőhadnagy 1 Futurológia Korántsem évszázados múltú a futurológia, a .lövőről szőlő tudomány. Mai Ismeret, szakértői. művelői kutatják, mit is hoz majd az új évezred? Milyen változások várhatók a világban 2000-re! • A FOGALOM • — A futurológia kifejezés latin szótőből származik. Flechtheim nyugat-berlini professzor fogalmazta meg. • ALAPJA • — I. Besztuzsev, a történettudományok doktora nemrég foglalkozott a futurológiával a Komszomolszkaja Pravdában. Cikkében — egyebek mellett — kifejti: az évekre és évtizedekre való előrelátás a Szovjetunióban a lenini villamosítás, a GOELRO kidolgozása óta a tervezés eszköze. Manapság Nyugaton Is mindinkább kénytelenek ugyanezt a bevált módszert alkalmazni. Az Egyesült Államokban már 300-nál több Intézmény foglalkozik a jövő prognázisával. Franciaországban. Angliában, az NSZK-ban, 0- laszországban. Ausztriában. Japánban szintén ígénybeveszik magánosok, részvénytársaságok, a jövő előrejelzésével foglalkozó intézetek szakértőinek munkált .A vezető burzsoá or- • szágok gazdasági és kormány- szervei is mind nagyobb mértékben támaszkodnak a jövőt kutató specialistákra. A Za Ru- bezsom szovjet külpolitikai hetilap legutóbbi számában is 1. Besztuzsev értékeli a futurológiát. A Szovjetunióban a témáról M. Vasziljev és Sz. Gus- csev Riport a XXI. századból című sorozatban szólaltatott meg 39 tüdőst. A közelmúltban jelent meg G. M. Dobrov és A. J. Goljan-Nyikolszkij lik a Földet; a háztartási munkát robotgépek végzik majd (a prototípust, a Róbertét már bemutatták a New York-i Ma- cy nagyáruházban); a sebészek mesterséges szervekkel helyettesítik az ember belső szerveit. • FILMEN • — Január 22-től sugározta az amerikai CBS televízió a „XXL század" című 16 részes filmet. A Metro-Goldwyn-Mayer társaság kozmikus berendezések gyártásával foglalkozó 40 cég és 12 ország 35 szaktanácsadója segítségét vette I- génybe a jövőről szóló, „Kozmikus Odüsszeia 2001-ben“ sztori Írásánál, rendezésénél, fotózásánál, • IRREALITÁS • — Egyes nyugati magazinok a futurológia komolyságát minden józanságot, logikát nélkülöző. különböző „szenzációs“ abszurdumokkal próbálják gyengíteni. Így jövendölik, hogy 2000-ben a nők vasmelltartókat hordanak és kivétel nélkül a kábítószerek rabjai lesznek. Theo Pirker müncheni szociológus állítása: világszerte megalakulnak „a szexuális szabadság ligái". (Az első San Franciscóban már zászlót bontott.) A Rand Corporation kaliforniai futurológia! társaság megkérdezett 84 tudóst: mikorra válhat lehetővé mások gondolatainak megismerése? Az illetők 50 százalékának válasza: 40 év múlva. (Az egyik kutató megjegyezte: akadnak gondolatok, amelyeket nem érdemes megismerni...) Egyébként a Der Spiegel nyugatnémet folyóirat borítólapján látható volt: az antik Laokoon szoborcsoport és a modern radarantennák rajzának egyvelege. Felirata: Futurológia, az ember jöA vereséggel végződött 1848-49-es szabadságharc után sok magyar szóródott szét a világban. Jóformán a földgolyó minden pontjára jutott' a menekülőkből, e- migránsokból. A Kairóban megtelepedett magyarok még a század vé- qén is rendszeres összejöveteleket tartottak a legnagyobb egyiptomi szálloda tulajdonosának a lakásán. Minden tavasszal megemlékeztek a forradalomról, s ilvenkor Alexandriából és Szuezből is átrándultak az ott élők, hogy gyarapítsák a kairói magyar telep népességét. Az ünnepséget egy agg- ságában is szép. nemesvo- násü asszony, a szálloda tulajdonosa szervezte. Ez az asszony Bónyai Júlia volt, az egyik honvédtiszt özvegye, aki a szabadság- harc idején maga is katonaként harcolt és főhadnagyi rendfokozatot ért el. ő volt az. aki több bravúros haditettet hajtott végre. Fenesinél megmentette a hadipénztárt, leterltette a gyulafehérvári áruló óriást, Kossuth és Kazinczy vakmerő futára volt. filetérö! könyveket, regényeket írtak. Mi most csak vázlatosan ismertetjük cselekedeteit. páratlan asszo- nvi bátorságát. Egy pesti ügyvéd feltűnően szép, fiatal felesége volt. Igazi magyar szépség: bamabőrú, finomvonású. é- qőn feketeszemü. Erdélyben született. Mint minden öntudatos „honhölgy“, ő is lelkesen figyelte, támogatta a magyar nemzet öntudatra ébredését, az egész országot felvillanyozó eseményeket. Amikor a márciusi fiatalok az utcára vonultak, ő is ott szorongott a Múzé- umkert óriási gesztenyéfái alatt és hallgatta Petőfi Talpra magyar-ját. Amidőn megalakult a független magyar kormány és kitört a szabadságharc, azonnal az új rend segítségére sietett. Ezt annál is inkább megtehette, mert családi életében súlyos szerencsétlenség érte. Férje, hirtelen támadt tüdősorvadásban meghalt. A fiatal özvegy alig lépte át huszonnegyedik életévét. Sem gyermekei, sem rokonai nem voltak. Minden e- rejével a közügy szolgálatába állhatott. Férfiruhát öltött és katonának jelentkezett. Akkortájt nem nagyon nézték az iratokat, fő, hogy a hadsereg egy harcossal gyarapodott. Besorozták a 27. gyalogezred katonái közé, és csakhamar kikerült a frontra. az első rajvonalba. Senki sem vette észre, hogy asszony. Bátor és vakmerő bakának ismerték. Ott rohant elől minden ütközetben. szuronyrohamban, kézitusában. Háromszor sebesült. Bem seregében szolgált és a piski hídfőnél qránátszilánk találta el az alsó lábszárát. Hat hétig feküdt a nagyváradi hadikórházban és teljesen meggyógyult. Bónyai „Gyula“ — ez volt az álneve — akkor őrmesteri rendfokozatot viselt. De a fölöttese nem volt közönséges katona. Báró Kemény Farkast egész Erdélyben úgy nevezték: „vaskatona“. Amikor Zalatnát ki kellett üríteni, „Bónyai“ őrmestert hagyta ott tíz honvéddal, hogy oltalmazza a várost. Meg is oltalmazta. Ezzel a tíz honvéddal visz- szaverte a román szekeresek egyik csapatát. Bátor magatartásáért hivatalos jelentésben dicsérték meg. Fenesnél viszont a honvédkasszát mentette meg. Amint tudjuk, ekkor már minden vonalon hátrált a honvédsereg az orosz túlerő elől. A fénesi kis falúdnál összetorlódtak a menekülő magyar csapatok. veszélybe került a honvéd- pénztár, amelyet egy szekéren szállítottak vasládában. A kozák csapatok a hídnál érték utói a honvédeket. Egyedül Bónyai Júliának, mint hátvédnek köszönhető, hogy ötven emberével addig tartotta a hidat. amíg a pénztár biztonságos távolságra jutott a fenesi országúton. A bátor asszony ebben az összecsapásban is súlyosan megsebesült az egyik kozák kardjától. A nő-katona ekkor már régen hadnagyi rangot viselt. Nem egyszer fontos küldetést teljesített, mint futár, Kazinczy tábornok — a nagy költő testvére — és Bem tábornok főhadiszállása között. Leghíresebb cselekedetét azonban Gyulafehérvár ostrománál hajtotta végre. Ez bizenv kis híján az életébe került. A várat szilárdan tartotta az osztrák sereg. A magyarok minden ostroma kudarcot vallott, mert a terveiket sorra elárulták. Bónyai Júlia az egyik óriástermetű iparosi egényre gyanakodott, aki a honvédtáborban folyton az erejével hencegett. Az asszony a- zonban nem ijedt meg tőle. Meg akarta motozni, hogy bizonyítékhoz jusson, de a nagytermetű „iparos“ mellbeszúrta a tőrével. A honvédek nyomban a segítségére siettek, lefogták a góliátot. A vizsgálatnál azután kiderült, hogy az i- parosnak álcázott óriás az osztrák vezérkar őrnagya volt, s naponta tájékoztatta csapatát. Bónyai ezután főhadnagyi rangot kapott, s mihelyt meggyógyult, tovább harcolt a szabadság ügyéért. A bukás után Törökországba menekül. Ide szegődött Bem tábornok is. Egy alkalommal Omar pasa magyar katonatiszt látogatását jelentette Bém tábornoknak. — Egy honfitársa, Bónyai főhadnagy keresi a tábornok urat! Bem apó könnyes szemekkel foqadta a kopott honvédruhába öltözött egykori vitéz katonáját. Bőnvai Júlia egy ideig Törökországban maradt. Először vendéglőt nyitott és abból élt. Később hozzáment egv magyar emigráns századoshoz, egykori feletteséhez. . A „magvar vendéglő“ jól jövedelmezett. Mégis eladták. Kairóba költöztek, ahol kibérelték a fényes Grand Hotelt. Ez a szálloda csupa külföldi előkélőségeknek nyújtott szállást. Aki magyar odavetődött, mindig szíves fogadtatásra, támogatásra talált. (szj.)---..,.W « nuyji i cmcrtiy et\ S>£.U~ zada. • TÉZISEI • — Ä szocialista és a tőkés futurológusok szerint 2000-ben — a többi között — az Iparilag fejlett országokban szinte minden üzemben bevezetett automatizálás eredményeként megrövidül a munkaidő és tehermentesül az ember. A rakéták 40 perc alatt körülrepüvőjének tervezése. ÉHSÉGSZTRÁJK a pozsonyi egyetem előtt Ma hétfő van — 1968 április 22. Mire ezek a sorok megjelennek, április har- mincadika, kedd lesz. Ezelőtt öt nappal egy pozsonyi diák a vár koronázó-tomvában, — tiltakozásul az amerikaiak vietnami agressziója ellen éhségsztrájkot kezdett. Ma — a száznyolcadik órában beszéltem vele. Korábban nem ismertem, és bevallom, némi fenntartással, de jóhiszeműen mentem hozzá. Találkozásunk előtt ugyanis számomra semmi sem biztosította azt, hogy a tiltakozásnak ez a megnyilvánulása valóban őszinte, i- gaz, és nem lapul-e mögötte feltűnési vágy, rejtett, csalafinta cél. Igor Hanuliaknak hívják, huszonhárom éves, pozsonyi lakos, a Komensky Egyetem jogi fakultásának elsőéves hallgatója. Rokonszenves fiatalember, amolyan igazi diáktípus. Nem tartott sokáig, amíg fenntartásaimtól megszabadultam. Ilyesmi csak a benyomások pontos leírásával bizonyítható, ám ez nem lehet hiteles. Nincs hát más lehetőségem, mint a benyomások alapos felülvizsgálása és a megnyilvánulások ellenőrzése után jólesően leírni, hogy Igor Hanuliak tiltakozása az aljas háború ellen valóban őszinte és emberi, és tiszteletre méltó. Beszéltem vele, hitelesnek érzem ezt a megállapítást. Találkozásunkkor még hatvan óra hátra volt. Megfogadta, teljes eröbedohással igyekszik kibírni, kihúzza a 168 órát. Ez hétszer huszonnégy óra, egy kerek hét. Mióta elkezdte az éhségsztrájkot, két és fél kilót fogyott, de akarata és kitartása nem csökkent. Bízik abban, hogy kibírja. Tapasztalatom szerint én is bízom benne. Bízom abban, hogy csütörtökön a ma befejezett tudósítás után meg odaírhatom a mondatot: Sikerült, gratulálunk. Ez az egyszerű szolid fiatalember tudja azt, hogy egyhetes éhségsztrájkjával nem kerül be a történelembe, tudja, hogy csak napjaink veszélyes hőstette ez, amely komoly egészségi következményekkel járhat, pár megtisztelő mondatnál, pár rövid újsághírnél nem kap többet. De véghezviszi, mert számára nem ez, hanem az őszinte tiltakozás, a humanizmus, az emberség a lényeg, még akkor is, ha nagyon kevés a biztosítéka annak, hogy a mll- liárdokat felemésztő háborút, brutális agressziót egy huszonhárom éves pozsonyi diák egyhetes éhségsztrájkja miatt fogják beszüntetni. De mégis. öt napja tiszta vízen kívül más nem volt a szájában és állítja, még két napig nem is lesz. A várban csak egy napig volt. Onnét áltanácsolták — nem hiszi, hogy rosszindulatból. Utána a Komensky Egyetem előcsarnokába költözött, ott is alszik. Az ötödik napon diáktársai unszolására kiült az egyetem elé. Édesanyja naponta meglátogatja, aggódik érte, de tiszteli fia kitartását, szurkol neki. I- gor Hanuliak felhívást intézett a fiatalokhoz, hogy legalább egynapos éhségsztrájkkal támogassák, álljanak mellé. Másnap ketten jelentkeztek, de később szüleik megtiltották nekik. Ma jött egy harmadik, Roman Bmának hívják, holnap elkezdi a huszonnégyórásat. A diákok részéről teljes a támogatás. A tanárok nem nyilatkoznak. A nézelődók között vannak szemteleneek és buták is. Nem egy tízfillérest dobtak már elé. Az ilyeneket megveti, de nem méltatja szóra. Tegnap lakásukon a postaládában édesanyja két karéj kemény kenyeret, meg egy cédulát talált, ezzel a felírással: „hogy fiuk éhen ne haljon!“ Ott voltam mellette, mikor a nézelődók közül odaszólt egy fiatalember: „így én is kibírnám, sutyiban egy-egy jó ebéd, hah...“ — Ezt honnét veszi? — kérdem. — Mi az hogy honnét veszem, hát te beveszed ezt a maszlagot? — Szabad véleménynyilvánítás ugy-e? — Mi az hogy! — És a nevét is meg merné mondani?, — Majd fejreestem. — Én a maga helyében szégyelleném magam. és inkább elmennék. Hirtelen nem tudja mit tegyen. A nézelő- dök arcáról szeretné véleményüket leolvasni, de nem mer a szemükbe nézni, érzi, hogy mindenki megvetően néz rá. Lehajtott fejjel elsompolyog. Vagy negyven szemtanúja volt ennek a párbeszédnek, egyik percről a másikra negyvenen néztek megvetéssel egy buta idegenre, aki nem csak személyében, elvében is idegen volt. Igor nincs egyedül. Állandóan vannak látó-* gatói, szurkolói. Nem panaszkodik. Azt mond-* ja, csak az első két nap volt nehéz. Az orvostanhallgatók megvizsgálták, bíznak benne, hogy kitart. Bízunk abban, hogy cikkünkhöz csütörttökön, még hozzáírhatunk egy gratulá- ló, megtisztelő mondatot. Igor Hanuliaknak hívják, huszonhárom éves, pozsonyi lakos, a Komensky Egyetem jogi fakultásának elsőéves hallgatója. Nem véletlenül akar jogász lenni. Pozsony, 1967. ápr. 22. UTÓLAG HOZZÁÍRVA Ma péntek van, 1968. április 26. Igor Hanuliak egy nappal korábban befejezte az éhségsztrájkot. Muszáj volt, egészségi állapota miatt, akarata ellenére, orvosi tanácsra cselekedte. Mégis gratulálunk, mert hat napig éhezni, igazán nem egyszerű. reszeli ferfnc
