Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-04-30 / 18. szám

I ó| ifjúság 9 A prágai cukorbaba Olinka Berová, cseh filmszí- hésznőt külföldön úgy hívják, hogy a „prágai cukorbaba“. O- linkát mindenütt ünneplik, nagy sikereket ér el. Öt évvel ez­előtt Olinkát még Schober Ol­gának hívták és Prágában egy poros irodában mint gépíró­kisasszony működött. Sokat ál­modozott Olinka és mindig viszatért ahhoz az álomképhez, hogy hosszú, hófehér fátyol­ban, ragyogó menyasszonyi ru­hában, egy magas, fekete fér­fi oldalán belép Prága egyik régi templomába. Felzúg az or­gona, koszorús lányok virágo­kat szórnak a szép, fiatal mát­kapár elé és az ünneplő ru- hába öltözött, mosolygó szü­lei. rokonai és ismerősei lé- legzet-visszataríva őt nézik. Olinkát, a meseszép menyasz- szonví. Még ma is visszagondol ar­ra a napra, amikor Oldrich Licky, cseh filmrendező 1964- ben leszerződtette a Limonádé Joe című filmhez. Olinka Scho- berovát egyszeriben felfedez­ték. Ritka tehetség, egész rit-' ka színész egyéniség, írták a kritikusok. Napok aiatt a kö­zönség kedvence lett. A Limonádé Joe világsikert hozott nemcsak Olinkának, ha­nem a film rendezőjének is. Olinka ezzel a filmmel hódította meg nem­csak a filmszakembereket, ha­nem az igényes külföldi kö­zönség szívét is. Prágában e- zenkívül még két filmben sze- repelt. Azután Wolf C. Hart­wig német filmrendező szer-» ződtette le. A Kínai szekfú titka című film és az Árkán- sasi aranyásók című film fő­szerepét játszotta. Az utóbbi filmben különösen tetszett 0- linka. Valóban, tökéletesen be­leélte magát a játékba, halálo­san beleszeretett partnerébe, Brad Harris amerikai színész­be. A nagyszerű megjelenésű Brad éveken keresztül Holly­woodban várta a jószerencsét, mint segédszínészt gyakran al­kalmazták, a veszélyes pillana­tokban mindig a drágán fize­tett filmsztár helyett ugrott be. Brad megúnta a várako­zást és Európába jött. Rómá­ban saját szakállára filmezni kezdett. Német filmrendezőkkel jött kapcsolatba és azok fog­lalkoztatták. így került Hart- wighoz, no és aztán Olinka Schoberovához is. Eljegyzésü­ket Brad és Olinka már kül­földön tartották meg, mert közbejött egy osztrák film a- jánlat. Peter Alexanderrel, egy western paródiát forgattak, a- melyben Olinka is szerepet ka­pott. A [Gróf Bobby, a vad­nyugat réme című film után a Komiszár X. és három zöld ku­tya című film következett. O- linka még ebben is csak epi­zódszerepet kapott, de az ér­deklődés személye iránt nem hagyott fel. Olinkát különbö­ző ajánlatokkal külföldre csá­bították, de ő nehezen hatá­rozott. Ahogy csak tehette mindig szüleihez, Prágába lá­togatott el. A kilátásba helye­zett szerződések szerint a gá­zsi 60 százalékát Tuzex-bon- ban. 40 százalékát pedig cseh­szlovák koronában kellett meg­kapnia. Brad Harris már mint meny­asszonyát vitte magával Olin­kát, hogy a szüleinek bemu­tassa. A Centofox-nál hétéves szerződéssel vártak rá. — Az bizony, nagyon hosz- szú idő — mondta Olinka — ki tudja, mi lesz még hat hónap múlva. Amerikában nagyon jól érzem magam, ha együtt le­hetek Brad-al, de nem sze­retnék itt élni. Hét évre nem szeretném lekötni magam a filmtársasághoz. Európát sok­kal. de sokkal jobban szere­tem és különösen Prágát, az én városomat. A Paramount filmgyár aztán mégiscsak leszerződtette O- linkát a Királynő bosszúja cí­mű film főszerepére, melyet e- redetileg Ursula Andress-nek kellett volna játszani. Olinka nagyszerű kritikát kapott. Azt írták róla, hogy Ursula már­ványból van, Olinka pedig hús­ból és vérből. Olinka nevét külföldön ne­hezen ejtették ki és annak el­lenére, hogy a Brad Harris fe­lesége lett, mégis az Olinka Berová nevet vette fel. Olinka ma huszonöt éves, de a rek­lámirodák öt évvel fiatalították meg. A „prágai cukorbaba“ a legnagyobb divatlapok plső ol­dalára került bikiniben, mini­szoknyában, hosszú estélyi ru­hában és hosszú cikkeket írtak a „vasfüggöny“ mögötti szí­nésznőről és arról, hogy Nyu­gaton micsoda sikereket ért el. . .. - -- ­Olinka eddig tizenegy film­ben szerepelt. Egyike a legel- foglaltabb filmszínésznőknek. Arra panaszkodik, hogy nincs ideje együtt lenni férjével, Brad Harris-al, akivel igen boldog házaséletet él. Olinka hetenként hosszú levelekben számol be életéről szüleinek és küldi a Tuzex-bonokat. Olinka amint most legújab­ban nevezik „Csehszlovákia legszebb exportcikke“ azonban mégis a legboldogabb, hogyha forgatás közben haza, Prágába látogathat'. Egy korona nem a világ Október elsejétől egy koro­náért utazunk a villamoson. Ha a zsebpénzem nem Jelezné, vol­taképpen észre sem venném. A kalauzok, vezetők továbbra is morcosak, a Járatok „menet­rendszerűen“ késnek. A Jármű­vek zsúfoltak. Szóval a viteldij kivételével maradt minden a régiben. Ezt bizonyítja az alábbi történet is. — Értse meg, hogy nem tud­tam, senki sem figyelmeztetett, hogy a négyes nem megy az állomásra. És azt sem, hogy nem lehet róla átszállót. Pedig meg is kérdeztem a kalauznőt — kérlelte magyarul a szigo­rú kalauznőt a kétségbeesett középkorú nő. — Ezt szeretnék! Ingyen u- tazni! Érvénytelen Jeggyel, mi!? A választékoson öltözött, Jó modorú, nyilvánvalóan magyar- országi nő szinte remegett az izgalomtól. Nem értette a ka­lauznő szavait, valaki sietve le­fordította neki, de a hanghor­dozásból is sejtette, hogy „va­lami nincs rendben". Á sza­vai szinte sírásba csuklónak, úgy könyörgött. — De értsen már meg, nem tudtam, hogy nem lehet róla átszállni. Már elfogyott a cseh­szlovák pénzem, de ha fizethet­nénk... — Mit!? Most már fizetni a- kar. Emberek ezt hallgassák meg, fizetni akar — nézett kö­rül diadalittasan a kalauznő, Láthatóan élvezte a helyzetet, amikor néhány erőteljes test­mozdulattal sikerült magam át­verekednem a „kultúráltan uta­zó“ embertömegen, és a szó­ban forgó külföldi, illetve a kalauznő közé álltam. — Bocsásson meg asszonyom, pozsonyi létemre sem tudom hol szabad, és hol nem szabad átszállni. A hölgy magyarorszá­gi és a négyesen sem figyel­meztették. Máskülönben is min­den megállóan feleznie kelle­ne az állomás nevét. Ezt Ígér­ték egy koronáért. De maga úgy hallgatott idáig, mint a Lánc­híd oroszlánja. Magától akár az egyenlítőig is elutazhatnánk. Ismét megvillantak a sze­met. No, kellett ez neked? — gondoltam magamban. Nem szeretem a kényelmetlen hely­zeteket, ezért a zsebembe nyúl­tam, és letettem a garast, il­letve a koronát. — Akkor kérek egy Jegyet a hölgy számára. Haragosan végigmért. Nyil­ván nem tetszett neki, hogy elrontottam a szórakozását. De a korona megtette hatását és nyugalmat erőszakolt magára. Az áldozat szepegve szabó­don. Felíratta velem a pesti cí­mét. Hálálkodott volna tovább, de leszálláshoz készülődtem, e- zért megnyugtattam: — Sose szabódJék! Lehet, hogy holnap én kerülök terí­tékre. Palágyl Lajos Diagnózis 4000 ÉV UTÁN A tudósoknak számtalan ősré-* qi irat és régészeti lelet segítsé­gével sikerült megállapítaniuk né-< hány betegség jelentkezésének a-i ránylag pontos idejét. A bizonyí­tás módja azonban mindmáig igen bonyolult volt, s emiatt a tudo­mánynak ez az igen érdekes és fontos ága sokáig háttérbe szo­rult. Az utóbbi időben a brit tu­dósok behatóan kezdték tanulmá­nyozni a régi csontvázakat. Már az első lépések meglepő eredmény., nyel jártak. Don Brothwell professzor, a Bri­tisch Muzeum természettudományi osztályának vezetője, a csontrák keletkezésének idejét és elterje­dését tanulmányozza. Átvizsgálta az őskorból és ókorból származó csontvázakat, megállapította, hogy a csontrák már akkor is pusztí­totta az emberiséget. Ezzel a fölfe­dezéssel megdöntötte azt az elmé­letet, hogy a rák korunk betegsé­ge. A legrégibb rákesetet egy E- gyiptomból származó csontvázon észlelte, amely a radiocarbon vizs­gálat szerint 500 000 éves. Az az egyiptomi szokás, hogy a holttesteket bebalzsamozták, szin­tén segítségükre volt a modern kutatóknak, mivel a múmiáknak nem csupán csontvázuk, de a bő­rük is ép maradt. A. T. Sandison professzor, a glasgow-i egyetem tanára, azoknak a betegségeknek jelentkezését és elterjedését vizs­gálta, amelyek az ókori Egyiptom­ban pusztítottak. Megállapította például, hogy V. Ramszesz fáraó­nak himlője volt. A 21. dinasztia egyik papnőjének testében pedig epeköveket talált. Moller-Christiensen professzor, aki a lepra jelentkezését kutatva 180 000 csontvázat vizsgált meg, i- gen érdekes megállapítást tett: 2000 csontváz közül csak kettőn találta meg e borzalmas betegség nyomait. Ä Franciaországban ta­lált 700 neolit korszakából szár­mazó csontváz közül csak egyet­lenegyen fedezte fel a lepra nyo­mait. A kutatók leggazdagabb forrásai az ókori kínai, egyiptomi és gö­rög orvosi leírások. A kínai írá­sokból például megtudhatjuk, hogy a cukorbetegséget már időszámí­tásunk után az első évszázadban ismerték és gyógyították a kínai orvosok. A kutatók azt is megál­lapították. hogy a himlő Kínából terjedt el az egész világon a nép- vándorlás idején, időszámításunk után a második évszázadban. E betegség első részletes leírását i- dőszámításunk után 570-ben Mek­kában készítették el, s a feljegy­zésekből az is megállapítható, hogy Európában akkor terjedt el, amikor az arabok megtámadták Spanyolországot. CSAK HÁZASULANDÓKNAK IV. RÉSZ MUDr. Vladimír Bartók: A nemi-partnerek gyakori cserélgetése, a szere­lem nélküli nemi kapcsolatok, sőt az olyanok, ame­lyek minden érzelmi alap nélkül történnek, céljuk csak a pillanat gyönyöre, a pillanatnyi ösztön meg­nyilvánulása... promiszkuitásnak nevezünk. Sokszor az érzelmi üresség, az unalom elűzése a főmotl- vum, máskor átmeneti érzelmi csalódás következ­ménye lehet. Jelentheti az igazi párkeresés tudat alatti megnyilvánulását is„ de nem kis szerepet játszik ebben az elhagyatottságtól való félelem is, az egyhangúság elleni lázadás, szerelmesek és há­zaspárak egymástól való hosszú elszigeteltségének következménye. Röviden:, sokszor a túl gazdag ér­zelmi töke, amely gyakran képtelen a gyakori part­ner-váltogatás elvét elfogadni, néha nem tudja fel­fogni a szerelem, a szeretkezés gyönyörét, degra­dálja a nemi aktust. És beszélhetnénk tovább az ér­zelmek túlértékeléséről, a nemi ingerlékenységről, a túlzott, szinte erotikus temperamentumról, az im­potenciáról, tehát az egymásnak ellentmondó fo­galmakról, megnyilvánulásokról, amelyeknek ugyan mindezek ellenére is közös a tragédiájuk, alapmo­tívuma. vezérfonala. Harmincnégyéves elvált mérnöknö. családja nincs. Huszonötéves korában, hosszas diákszerelem után ment feleségül munkatársához, akivel már a házas­ság előtt rendszeres nemi életet élt. Nyolcéves há­zasság alatt is tartott ez a kapcsolat, de részéről sohasem vezetett a beteljesülésig, egyszer sem for­dult elő, hogy a gyönyört átélte volna. Még a há­zassága alatt volt pár szeretője, de csak azért, hogy meggyőződhessen róla: benne, vagy a férjében van- p a hiba? Mindez kitudódott és a férje elvált tőle. 4m az összehasonlító próbálkozások során sem ju­tott el a gyönyörig. Tíz éve keresi, vagy negyven partnerrel próbálkozott, de eredménytelenül... A promiszkuitás nagyobb mértékben a nyugati, a- merikai államokban van elterjedve. A hamburgi Der Spiegel leírja egy divatos társa­sági szex-szórakozás lefolyását: a „szórakozás" éj­félkor közeledik a kicsúcsosodásához. Nyolc férj az asztalra helyezi autója kulcsát, eloltják a vil­lanyt és a nyolc feleség a sötétben magához vesz egy-egy kulcsot. A véletlenül összeverbuválódott társaságból még véletlenebből alakulnak a párok, és elvonulnak,., A folyóirat szerint Amerikában nem ritkaság a hasonló újsághirdetés: ..Modern, fiatal házaspár, ugyancsak modern és vonzó és modern kettest keres szórakoztató találkozásra. Bőrük szí­ne nem döntő. Nem csalatkoznak bennünk. Fényké­pet, címet és telefonszámot kérünk.“ Vagy egy má­sik; „Modern, kedves harminchárom és huszonkét- éves házaspár kellemes találkozások céljából egy másik párt keres. Érdeklődünk a nudizmus és a fényképezés iránt.“ Ernst Fischer a „Fiatal generáció problémái" el- mű könyvében írja, hogy 1950-ben Amerikában úgy­nevezett „antiszüz" klubok alakultak. Tagjainak é- letkora tizennégy és húsz év között mozgott. A te­xasi Ostadt Borgerban az „antiszüzek klubjának" törzsgárdáját nyolc középiskolás lány és tíz fiú képezte. A lányok követelték, hogy mindegyik je­lentkezőt kipróbáljanak, mielőtt azokat a klubba felveszik. Minden összejövetel alkalmával sorsolás­sal döntötték el a párosításokat, akik a szexjáté­kokban részt vettek. A lányok tagsági illetéke szü­zességük feláldozása volt, persze ünnepélyes kere­tek között, a klub többi tagjáinak szemeláttára. És nálunk? Bizony itt-ott idehaza is találkozunk eléggé nemkívánatos esetekkel. Ötvenéves özvegyember, mesterként dolgozik egy gyárban. Jelenleo nincs komolyabb ismeretsége, nő­sülni sem készül. Nem szenved partnerhiányban — ötvenéves özvegyember, mesterként dolgozik egy gyárban. Jelenleg nincs komolyabb ismeretsége, nő­sülni sem készül. Nem szenved partnerhiányban — .....hiszen harminc nő dolgozik a kezem alatt, fia­talok, szemrevalók és erősen függenek tőlem, hi­szen a jobb vagy rosszabb munkaszakaszra való be_ osztásuk csupán tőlem függ. Ezt nagyon jól tud­ják és mindenre hajlandók. Csak mindnyájan azt mondják, hogy elég öreg és elég használhatatlan vagyok...“ Harmincnyolcéves páciensnóm tizenkilenc évvel e- zelótt szüzén ment férjhez. Két felnőtt gyerek any­ja. — Ismert a férjén kívül más férfiakat isi — Lánykoromban nem. — És később? — Igen. Később igen. — Több tapasztalatot szerzett, több férfiismeröse volt a házassága alatt. — Több... ahogy vesszük. Párszor kihasználtam az alkalmat. A férjem szintén hűtlen volt hozzám, maga is bevallotta. Miért ne hagytam volna hát sze­retni magam másoktól én is? Nagyon gyakran találkozunk azzal a váddal, hogy mennyire erkölcstelen és romlott a mai fiatalság, igaz, hogy a vegyes csoportokban sokkal gyako­ribb a partnerek váltogatása, ami komoly alapja lehet a promiszkuitás kialakulásának. Az objektív felülvizsgálás eredménye azonban mégsem olyan tra­gikus mint gondolnánk. Frantiskové Láznén 633 nőt vizsgáltunk meg és kérdeztünk ki arról, milyen nemi tapasztalattal kezdték a házasságot. Születésük szerint három csoportra osztottuk őket. A csop . . . 1911 és 1920 között született 196 nő B csop . . . 1921 és 1930 között született 262 nő C csop . . . 1930 és 1940 között született 175 nő A nemi élet megkezdése: 17 éves koruk előtt 19 év előtt A csop. 10,2 százalék 38,2 százalék B csop. 11.9 százalék 45,0 százalék C csop. 18,3 százalék 63,0 százalék Látható tehát, hogy a fiatalabb nők sokkal ko­rábban kezdték a nemi életet, mint az idősebbek. V'iszont az A és B csoport között kisebb a különb­ség, a B és C között statisztikailag viszont na­gyon elütő. Ha a házasságkötés idejét vettük határnak, sok­kal nagyobbak voltak a különbségek. 20 éves korig férjhezmentek 22 éves korig 12 % az A csoportból 28 % az A csoportból 38 % a B csoportból 62 % a B csoportból 38 % a C csoportból 85 % a C csoportból Az A csoport fele 25 éves kora után ment férjhez. A házasság előtti bizalmas Ismeretségek terüle­tén meglepő az eredmény. Eredetileg feltételeztük, hogy. a legfiatalabb korcsoportban sokkal több lesz a házasság előtti Ismeretségek száma, mint az A és B csoportban. Első nemi kapcsolat a házasság után; A csop. 13 százalék B. csop. 29 százalék C csop. 26 százalék A házasság előtti nemi kapcsolat a leendő férjjel: A csop. 38 százalék B csop. 45 százalék C csop. 51 százalék A házasság előtti bizalmas kapcsolat: A csop. 40 százalék B csop. 22 százalék C csop. 21 százalék Kitűnt, hogy a házasság előtti kapcsolatok közti különbség, a bizalmas kapcsolatok beismeréséből ki­induló értékelések alapján a B és a C csoport kö­zött nem a legelütőbb, ám az A csoportba tartozó nőknek sokkal több ilyen kapcsolatuk volt, mint a fiatalabb korcsoportba tartozóknak, — és ez sta­tisztikai szempontból lényeges különbség. A kü­lönbségek közti leglényegesebb összefüggés minden bizonnyal az, hogy az idősebb nők később mentek férjhez, ami azzal magyarázható, hogy nemi éré­sük ideje egybeesik a gazdasági krízis és a máso­dik világháborút megelőző események és állapotok idejével. Ennek alapján el kell utasítanunk azt az állítást, hogy a fiatalabb generációhoz tartozó nők hajla­mosabbak a promiszkuitásra, mint az idősebbek. Nemcsak a promiszkuitás pszichikailag káros ol­dalát és következményeit ítéljük el, amely gyötri, elferdíti az egyének lelkivilágát. A gyakori és min­denre való tekintet nélküli partnerváltogatás, na­gyon konkrétan magában hordja az egészségileg ká­ros következményeket, mint például a nem kívánt terhességet és a nemi betegségeket. Az ilyen ter­hesség nagyon kellemetlen és gyötrő a nő számára, főleg ha érzelmileg könnyelmű férfi az okozója. Ha az Illető férfi tagadja az apaságot, annak komoly következményei vannak. Leggyakrabban azonban mindig a szerencsétlen gyerek fizet rá a szülők könnyelműségére. Ilyen esetekben a nők legnagyobb többsége az abortuszt választja. Amints már arról korábban írtunk, ez nagyon komoly veszélyt hord magában, ford.: —kszl—. Folytatjuk t A promiszkuitás és annak vészéivé

Next

/
Thumbnails
Contents