Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-04-23 / 17. szám
3 új ifjúság BANDAVEZÉR Gazdag szülők elkényeztetett gyermeke. Születési helye Kairó. Tizennégy éves, jól fejlett leány létére már egy hírhedt banda vezére. A rendőrség sokáig körözi, nem tud a nyomára akadni. S amikor már nem talál más kiutat, nagy útra indul. Párizsig meg sem áll. Kicsoda Ön, A francia fővárosban megfogadja szüleinek, hogy új életet kezd. Énekórákat vesz. Ugyanakkor nyelvtanárra is szüksége van, mert nagyon silány a francia nyelvtudása. Egy évig fart ez a szorgalom. És aztán ugrik égy nagyot, ö is jelentkezik a Rádió Európa nevű adó pályázatára. ,,A holnap sztárjait" keresik. FÉRFISZlVEK RABLÓJA &s ekkor megkezdődik Daiida életének két párhuzamos pályán futó szakasza. Daiida mezzoszopránja ámulatba ejti Eddie Barclayt,_ a legnagyobb párizsi hanglemezgyár tulajdonosát is, de ugyanakkor a férfiak is buknak utána. Az új énekesnő egymás után írja alá a szerződéseket. A férfiszivek hódítója ugyanakkor élég gyakran írja alá a névét az anyakönywezető előtt is. Először magát a rádió igazgatóját, Lucien Morissé-f hálózta bé. Közben a „Lóvé in Portofi- no" világsikert arat. Lucien azonban nem sokáig tetszik neki. Amikor úgy véli. hogy énekesnő pályája mái megalapozott, a házasságkötés után a negyedik hónapban elválik a rádió igazgatójától, és feleségül megy egy hosszú hajú párizsi festőhöz. Áz újabb kaland nem tart sokáig, hamarosan következik égy gróf mint harmadik férj • • • Daiida Majd ismét válás. Ezután Dalidénak csak az édes élet kell. s egyszer csak azon veszi észre magát, hogy már a hangja sem a régi. Züllik. és ritka józan perceiben arra gondol, hogy vajon sikerülhefine-e neki a „comeback" — hírnevéhez való visz- szatérés. A tavalyelőtti San Remó-i fesztivál előtt úgy tűnt neki, hogv ismét ütött az *őrája. Szívesen elvállalta jóbarátjának, Luigi Tenconak ajánlatát, hogv énekelje el „Ciao, amore, Ciao“ című dalát... A közönségnek nem tetszett a dal, vagy talán az, ahogyan Daiida előadta. Tenco megbukott, szerzeménye nem jutott a döntőbe. Elkeseredésében pisztolyt rántott elő, és főbe lőtte magát. ZÄRDÄK LAKÓJA wguwwWWWWWWWWWMPWIJPtlPliS Az öngyilkosságot elkövetett zeneszerző énekesre a szállodai ajtót Daiida nyitotta. A fiatalember halála mélyen megrázta. Kitudódott, hogy a szeretője is volt, és hogy sokat beszélgettek arról is, hogy a fesztivál után házasságot kötnek. — Egész életemben olyan szerencsétlen voltam — mondta zokogva Daiida, s nem tagadta, hogy ő is hibás. Nem a legjobb tudása szerint adta elő a dalt. Másnap este Daiida is öngyilkosságot akart elkövetni. Túl sok altatót vett be. Három hétig küzdöttek az életéért a San Remó-i kórházban. Megmentették. És ekkor elhatározta. hogy teljesen visz- szavonul. Bebocsátást' kér valamelyik zárdába, vezekelni akar. A zárdában azonban nem vehette magára az apácák ruháját'. Csak négy hétig maradi egy zárda falai között. A LEGJOBB OLASZ ÉNEKESNŐ Először a franciáknak esett meg rajta a szívük. Ezért mindent elkövettek, hogy a második comeback ne fejeződjön be újabb katasztrófával. Meghívást kapott a párizsi Olympiá- ba. Daiida az énekesek legnagyobb fórumán, az Olympiában visszanyerte önbizalmát és régi jő formáját. Megfogadta, hogy józanul él. A sikerek egymást' követték. És íme a legújabb és legnagyobb: megnyerte az Olasz Televízió legjelentősebb versenyét. a Partitissimát. A mezőny a lehető legerősebb volt. A legtöbb szavazatot' Daiida kapta. A második helyen Rita Pavoné következik, harmadik a Partitíssima 1966. évi bajnoka, Claudio Villa. Or- nela Vanoni a negyedik. Domenico Modugno az ötödik és a „nagy" Bobby Solo az utolsó, a hatodik. Daiida tehát visszatért. A Dardanellák erődéinek mentője Kétszázötven évvel ezelőtt, Rákóczi sikertelen szabadság- harca után, egy tömzsi, lerongyolódott, bús magyar menekült lengyel földre, hogy a hontalanok keserű kenyerén tengesse hátralévő életét. Ott állott azon a mezőn, ahol néhány évvel ezelőtt a fejedelem élére állt a kuruc hadaknak, hogy felszabadítsa az országot. Tóth András, a menekülő kuruc, nehéz szívvel lépte át a határt és indult neki a nagyvilágnak. Egy szál ruhában, pénztelenül érkezett Párizsba. Katonaember volt, sok harcot megjárt, tapasztalt parancsnok. Beállott a francia hadseregbe, ahol csakhamar huszárezredes, később tábornok és francia főnemes lett. Élete azonban nem maradt mindvégig sikeres, mert ő is Rodostóban halt meg, mint a fejedelem. Most azonban nem az ő kalandos, izgalmas életútját a- karjuk feleleveníteni, hanem a fiáét, Tóth Ferencét, aki 1733 augusztus 17-én született Cha- migny-ben és akit így vezettek be az ottani anyakönyvbe: „Ma megkereszteltem nemes Tóth András lovag, a Berché- nyi ezred kapitányának és hitvesének, Pesselier Mária-Er- nesztin asszony fiát, Ferencet. Keresztszülők voltak: Courtin Eleorror lovag, Coulemont ura és Courtin Maude-Madelaine kisasszony." Erről a Tóth Ferencről írta később Voltaire: „Menj Belzebubhoz, gyűlöletes könyvtáros, Vidd taktikádat Tóth lovaghoz, Aki elindította a törököket Sabath nevében És megtanította a hitetleneket, A Dardanellák parti ágyúival, Halomra ölni a keresztényeket..." Miért gyűlölte a lánglelkű francia forradalmár, költő a francia földön született, francia szellemen és kenyéren nevelkedett Tóth Ferencet? Voltaire- nek nem egy közvetlen, bensőséges magyar barátja volt, tehát nem foghatjuk rá, hogy gyűlölte a magyarokat. Talán mert Tóth Ferenc a maga tehetségével, rátermettségével jobban szolgálta Közel-Keleten a francia érdekeket, gyarmatosító törekvéseket, mint a vérbeli francia diplomaták? Nem lehet tudni. Tóth Ferenc u- gyanis ekkor már a francia hadsereg marsalija volt és e- gyetlen nővérét Vergernes gróf, francia külügyminiszter vette feleségül. Tehát szorosan összenőtt a francia nemességgel és mégis a törököknek tett nagy szolgálatot. Talán e- zért gyűlölte volna a nemzeti öntudattól lángoló költő? Ugyanis Tóth Ferenc erősítette meg először a török tengerszorost. ö, a külföldi „kalandor“ tette bevehetetlenné a világ egyik legfontosabb tengeri átjáróját a Dardanellákat és a Boszporuszt, a Földközitenger és a Fekete-tenger ösz- szekötőjét, amely ma is egyik fontos sztratégiai pontja a világnak. De nézzük csak a néhai kuruc brigadéros fiának hányatott, szomorúvégű életét. Mert az 6 élete sem végződött dicsőséggel, öt is csak addig támogatták, amíg szolgálatokat tehetett az idegen hatalmaknak, Franciaországnak és Törökországnak. Tóth Ferenc apja nyomdokain halad, amikor francia tiszt lesz. Tüzérnek tanul, aztán kalandos útra indul. Először Kaukázusban, Ghirej khán udvarában, maid Konstantinápolyban találjuk, ahol nővérének férjé vezető francia diplomata. Fokozatosan megismerkedik az udvarral. Barátságot köt a pasákkal, majd a nagyvezérrel, aki bemutatja a szultánnak. Egy alkalommal megemlíti a török uralkodónak, hogy meg kellene erősíteni a Dardanellákat, hogy azok bevehetetlen védővonalává válnának a birodalomnak. Terve meghallgatásra talál. Rábízzák a tervek kidolgozását és azok realizálását. Naplójában számol be a munkálatokról, az erődítmény- sorozat megípétéséről. Ezek az erődök nagyrészt ma is állnak, sőt a Magyar Tornyot ma is így nevezik. A munkálatok során barátság fejlődik ki Tóth és III. Musztafa között. Különösen akkor éri nagy megbecsülés, a- mikor az orosz támadást csúfos vereség éri Tóth erődítményei előtt. Nem tudnak áttörni a szoroson. Dicsőségének csúcspontján éri a tragédia. Meghal a szultán és a fiatal uralkodóval az írigyei elgáncsolják. Tóth ekkor már a török hadiiskola igazgatója. Csalódottan távozik az országból. Amikor kitör a francia forradalom, levelet ír Bécs- be Ferenc királyhoz, hogy hazatérhessen hazájába. Nem ismerik el világhírességnek, de megengedik, hogy hazatérjen, ha vidéken telepszik meg és nem kapcsolódik bele a politikába. öregen, megtörtén, betegen telepszik meg a vasmegyei Tarosán, ahol kis házat vásárol. Nemsokára meghal és végleg elfelejtik. Élete nagy tanulság mindazoknak, akik távol hazájuktól, idegen nemzet szolgálatába szegődnek. Ne várjanak jutalmat, megbecsülést. Tetteiket, szolgálataikat csak addig becsülik, mig hasznot hajtanak, aztán köszönet nélkül félredobják őket. (szj.)’ CSAK HÁZASULANDÓKNAK MUDr. Vladimír Bartók: III. RÉSZ A könnyelmű életforma, a felelőtlen és megalapozatlan nemi élet felé irányuló tendenciákat társadalmunk jogosan elítéli. Hazánkban 1961-ben 16 000, 1963-ban 17 000, 1960-ban 20 000 volt a válások száma. A házasság felbomlásának leggyakoribb oka a hűtlenség. Amíg 1961-ben hűtlenség miatt 4000, 1963- ban már 5777 válást mondottak ki a bíróságok. De a leglényegesebb és a legtragikusabb az, hogy a válások 75 százaléka után kiskorú gyermekek maradnak. Ugyanúgy nemcsak társadalmi, de egészségi okoknál fogva is nagyon veszélyes, ha a kiskorú gyermekek túl sokat tudnak a nemi életről, sőt „gyakorolják“ is azt. Ha egy fiatal lány teherbe esik, tragikusan veszélyezteti további fejlődését és a csecsemő normális testi és lelki fejlődésére sincs garancia. A terhesség művi úton történő megszakítása ugyancsak rengeteg problémát, komoly zavarokat hoz magával. Megrázó állapot, hogy az ,,a- bortusz-kérvények“ száma napról-napra növekszik. 1958-ban 69 633, 1960-ban 96 866 és 1962- ben több mint 100 000 volt az abortuszok száma. Mi másnak is nevezhető ez, mint brutális beavatkozásnak, amelyet sajnos önmaguk kívánnak. Ez főleg olyan fiatal nők esetében jelenthet komoly tragédiát, akik még nem szültek, mert borzasztó következménye van. Mindnyájan tudjuk. mi az: könnyen megszűnik annak lehetősége, hogy az illető nő még valamikor anya lehessen. A fiatalok egy része túlságosan durván kezdi meg a nemi életet. Nemcsak korukra, de arra való tekintettel is, hogy rövid, sőt pár órás ismeretség útán. Ennek legkárosabb oldala, hogy ilyenformán mindkét partner érzelmi élete tönkremegy. a nemi aktus jelentéktelen fiziológiai aktussá torzul s kizárja magából, — jobban mondva nem képes magában hordani — a szerelmet. Tehát az igazi szerelem, az intim testi és lelki közeledés leglényegesebb alapja, hogy a partnerek jól megismerjék egymást. Azt mondjuk, a polgári felnőtté válás korhatára tizennyolc év. Kérdezzük, orvosi szempontból sok-e ez vagy kevés. A zavarok két tényből erednek: 1. A lányok többsége két-három évvel előbb érik felnőtté, mint a fiúk. 2. A nagy kiegyensúlyozatlanság, a- mikor az egyik oldalról a teljes nemi érettség, a másikról pedig a lelki értlenség áll egymással szemben. Előfordul, hogy tizenöt éves fiúnak ugyanolyan fejlett nemi szervei vannak, mint egy felnőtt férfinek. A lányok esetében ez tizennégy, sőt tizenhárom éves korban sem ritkaság. Ilyen körülmények között képesek a nemi életre, ami által megvan a megtermékenyítés lehetősége. Hogy ez mennyire így van, arról beszéljen ismét a statisztika. 1959-ben hazánkban 40 tizenöt éven aluli „kislány“ lett anyává. 1961-ben 45. Nemi érettségüktől függetlenül is, ezek még gyerekek. Sőt, testi fejlődésük sem befejezett, a fiúknál 18-20 évig, a lányoknál hosszabb ideig is eltart. Orvosi szempontból tehát ez annyit jelent, hogy a tizennyolc éves korhatár — főleg a fiúk esetében — helytelen. Ellene vagyunk tehát: a nemi élettel kapcsolatos könnyelműségeknek, a nemi élet korai megkezdésének. A szerelmespárok nemi kapcsolatának megítélésénél figyelembe kell vennünk korukat, kapcsolatuk komolyságát. Ha felnőttek kapcsolatáról van szó, kölcsönös szerelemre alapozott kapcsolatról, — nem lehet ellenvetésünk. Előfeltétele viszont az, ha esetleg a nö állapotos marad, ne legyen akadálya a házasságnak. Ez a követelmény főleg azért fontos, mert a házasságon ktvüll szerelmi kapcsolat könnyebben felbomolhat, mint a házastársi. Ha a fiatalok rájönnek, hogy nem illenek egymáshoz, érzelmeikben csalódtak, nem szeretik egymást, — ez mind számukra, mind a társadalom számára, sokkal előnyösebb, ha mindez a házasság és a családalapítás előtt áll be. Az ilyen esetekben a szakítás helyesebb és becsületesebb megoldásnak számit, még akkor is. ha hosszú ismeretség, huzamosabb nemi élet után történik. Ezt nem nevezhetjük könnyelműségnek. Sokkal nagyobb felelőtlenség volna, ilyen körülmények között házasságot kötni. Az elmondottak alapján törvényszerűen felvetődik a szüzesség kérdése. Ez a fogalom napjainkban nem csupán az ártatlanságot, a tisztességet jelenti. A hajadon lány a szüzesség elvesztésével nem veszíti el ártatlanságát. Még akkor sem, ha sok férfi hiúságának hfzeleg az, ha a feleségének a házasság előtt rajta kfvül senkivel sem volt nemi kapcsolata. Mert a nő erkölcsi értékelésének egészen más az alapja. Mindenekelőtt érzelmi kifejezésének valódisága a lényeg. Ezt szüleihez, társaihoz, barátai- hot és általában az emberekhez, azok gyötrődéseihez. örömeihez valá hozzáállásából, lelki reakcióiból érzékelhetjük. Természetesen a felsorolásból nem szabad kihagyni az anyaságot, a műveltségi, kulturális értékekhez, a könnyelműséghez, a bűnhöz, társadalmunk, korunk problémáihoz való viszonyát sem. Kitűnik tehát, hogy a férfi nem minden esetben vetheti felesége, vagy partnernője szemére korábbi életét. Ha a megismerés a nő köny- nyelmüségét, kacérságát eredményezi, — rendben van, szakadjanak meg kapcsolataik, de a férfi soha ne huzakodjon elő a szüzesség kérdésével. Mert szó se róla, sok a könnyelmű, kacérkodó nö. akik a férfiaknak sok mindent megengednek, de a szó szoros értelmében vett nemi aktushoz sosem jutnak el, ám annál ízléstelenebb kapcsolatokat tartanak fenn a férfiakkal és a biológiai értelemben vett szüzességükön mégsem esik csorba. Annál inkább ártatlanságukon. De ez nem lehet döntő. Mert vádolható-e az a nö, aki már egyszer, esetleg több alkalommal szerelmes volt valakibe, nemi kapcsolata volt az illetővel, aki elhagyta, kihasználta, visszaélt bizalmával. Nem árt azt sem megjegyezni, hogy az é- rintetlen növel való legelső kapcsolat nem jár okvetlenül vérzéssel. Egy eset a sok közül: „Húsz éves koromban mentem férjhez. Előtte senkivel nem jártam, mert tizenhétéves korom óta tartott férjemmel való Ismeretségem. Tehát három évig. Ebből kettőt a katonaságnál töltött. Ügy érzem, hibát követtem el, hogy csak a házasság után egyeztem bele kapcsolatunkba, mert a nászéjszakán nem véreztem. Egy kis fájást éreztem, de semmi többet. És a férjem ma sem hiszi el. hogy szűz voltam. Ügy hiszi, míg ő katonáskodott, addig én idegenekkel flörtöltem." És egy másik eset: Hajadon, huszonhárom éves. Életében három ismeretsége volt, de mindegyik csak pár hónapig tartott. Az első és harmadik kapcsolatát intimnek nevezi. Most szeret egy férfit, aki azzal a feltétellel, ha szűz, — feleségül veszi. — És elárulja majd korábbi kapcsolatait? — Nem, azt nem tudom megtenni... — Miért? — Mert igazin derék férfi, de ilyen szempontból egy kicsit elmaradott, és... — Tehát eltitkolja? — Inkább ne kérdezné, az volna a legjobb. De mégis kénytelen leszek eltitkolni, különben elhagy. — Ez meggyőződése? — Nem néz ki tapasztaltnak. Én az első aktusnál sem véreztem, és úgyhiszem, talán szűz maradtam. Ez a feltevés talán feljogosít, hogy azt mondjam, valóban az vagyok. Talán így nem lesz hazugság, mert a dologban valóban nem vagyok biztos. A szüzesség fogalmának átalakulásánál, ennek jóváhagyásánál viszont nem szabad megfeledkeznünk a klasszikus felfogás, az úgynevezett ..ósdi szemlélet" előnyeiről sem, mert tény az, hogy az ártatlanság tudata bizonyos fokig a tapasztalatlan, fiatat lányokat védi a szélhámos, trófea-vadászó szoknyavadászoktól, akik az első eset után odébbállnak. Vannak kivételes esetek is, amikor a nö pszichikai gátlások miatt olyan hosszú ideig marad tartózkodó, hogy később már a szó szoros értelmében szeretni sem képes. Egy nyugdíjas, négycsaládos apa panaszkodik legfiatalabb, huszonhat éves lánya miatt. A fénykép alapján ítélve egészen szép lány. Szívesen férjhez menne, megvannak hozzá a feltételei kérői is vannak, de állandóan ilyen akadályba ütközik: „Ha megismerkedik egy fiúval, és az később — vagy korábban szexuális Igényekkel lep fel — vége az ismeretségnek, a szimpátiának. A lány a házasság előtt abszolút lehetetlennek tartja a nemi kapcsolatot. Ezért szakított nagy szerelmével is, aki két évig ostromolta... Sokszor a nők a közvetlen fizikai fájdalomtól való félelmük miatt maradnak tartózkodóak. Azt hiszik ezt a fájdalmat az anyakönyvvezető eloszlatja. Ez viszont nagyon nagy tévedés. Ezért nem árt az orvos tanácsát kikérni. Folytatjuk *
