Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-04-23 / 17. szám
új ifjúság 7 így képzelik el a néger államot. Mississippi, Lousiana, Alabama, Georgia és South Carolina államokban 10 millió fehér és 5 millió négeréi Az egész világ megdöbbenéssel fogadta a hírt, hogy dr. Martin Luther Kinget, a négerek Nobel Békedíjjal kitüntetett vezérét, ismeretlen tettes meggyilkolta. Az Egyesült Államokban élő négerek gyújtogatással, fosztogatással reagáltak vezérük meggyilkolására. A néger-zavargások eddig még nem látott méreteket öltöttek. Martin Luther King nem e- rőszakkal akarta kivívni az egyenjogúságot. Törvényes alapon akarta elérni a négerek teljes szociális szabadságát. A négerek forradalmi mozgolódásában különböző irányzatok uralkodnak. Alábbiakban interjút közlünk Milton R. Heft- ry néger ügyvéddel, amely közvetlenül a mostani véres zavargások előtt készült. Riporter: Szóval az Ön véleménye szerint a fehér és színes bőrű amerikai között teljesen lehetetlen a békés egymás mellett élés? Henry: Amerikában hacsak nem tesznek eleget követelményeinknek, már sohasem lehet béke, csend és nyugalom. Mit értünk el eddig a türelmünkkel? Még mindig úgy élünk, mintha rabszolgák lennénk. Már semmi közösséget sem akarunk vállalni Amerikával. Nem akarunk a nyomor- tanyákon patkánylyukakban lakni. Élettérre van szükségünk s ha nem adják meg nekünk, akkor azt a fehérek csúnyán megkeserülik. Riporter: Johnson elnök azt javasolta, hogy állítsanak fel bizottságokat, amelyek majd kivizsgálják a négerek helyzetét. Mit remélhetünk az ilyen bizottságoktól? Henry: A fehérektől semmi iót sem várhatunk. Hamisak, í- qéreteket tesznek, bizottságokat alakítanak és a nyomorta- nyákon a patkányok a mi gyermekeinket rágcsálják. A fehérek eddig még mindig becsapjak' minket. Most aztán szá- molniok kell. Riporter: Mit követelnek? Henry: Mi, Alabama, Mississippi, Georgia, Louisiana és South Carolina területén önálló államot akarunk létesíteni. Azokat az államokat köveMilyen lehetne a négerek állama teljük, ahol atyáink sínylődtek. A fehérek tartoznak nekünk ezekkel az országokkal. Követeljük, hogy ezt az öt államot adják át nekünk, az ottani üzemekkel, rádióleadó-állo- másokkal. repülőterekkel és mindennel együtt. Mert minden a mienk. Őseink évszázadokon keresztül gürcöltek ott és munkájuk eredményét nem mi élveztük. Meg akarjuk mutatni a világnak, hogy fel tudunk építeni egy szociális államot, olyan államot, ahol mindenki emberi módon élhet. Riporter: Az új állam szövetségben lenne az Egyesült Államokkal, vagy teljesen önállósítaná magát? Henry: Mi normális diplomáciai kapcsolatokat szeretnénk az Egyesült Államokkal fenntartani. De hogy nem szeretnénk nagyon szoros kapcsolatokat. az természetes. Riporter: Mi történjen azokkal a fehérekkel, akik jelenleg a követelt öt állam területén élnek? Henry: Mi azt kívánnánk, hogy tűnjenek el onnan. De belátjuk, hogy egyesek mégis ott szeretnének maradni. Emberségesen akarunk viselkedni velük szemben, bebizonyítanánk, hogy nálunk valóban nem létezik faji megkülönböztetés. Riporter: Mi lenne az új állam neve? Henry: Azt hiszem, valamely régi afrikai állam nevét választanánk. Riporter: Milyen lenne az ország lobogója? Henry: Piros, zöld és fekete. Riporter: Az indulás költségeit bizonyára a jóvátételből fedeznék, melyet az Egyesült Államoktól követelnének. Henry: Ügy, ahogy mondja. Riporter: Gondolja, hogy teljesen nélkülözni tudnák a feliéi szakemberek segítségét? Henry: Bizonyosan szükségünk lenne fehér tanácsadókra, de szívesebben fogadnánk az európai szakembereket. A- merikaiakat nem akarnánk. Riporter: Hadsereget is fel akarnak állítani? Henry: Természetesen. Hiszen határainkat meg akarnánk védelmezni. Riporter: Ha a követelésüknek eleget tennének, akkor Florida állam teljesen elszakadna az Egyesült Államoktól. Henry: Tárgyalhatnánk majd az úgynevezett korridorról.. Riporter: Minden néger támogatja ezt a tervet? Henry: A négerek 75 százalékával biztosan számíthatunk. Aki továbbra is rabszolga a- kar maradni, aki eltűri, hogy lépten-nyomon belérúgjanak, az továbbra is az Egyesült Államokban maradhat. Senkit se kényszerítünk arra, hogy az úi néger államba kivándoroljon. Riporter: Hogyan akarják megvalósítani a tervet? Henry: Azt akarjuk, hogy küldöttségünk tárgyaljon az ENSZ-el és Washingtonnal. Reméljük, hogy az összes állam támogatja majd jogos követelésünket. Riporter: Washington talán még a küldöttségüket sem fogadja. Számolnak ezzel? Henry: Ha azt akarják az a- merikaiak. hogy az országban béke és rend uralkodjon, akkor feltétlenül tárgyalniok kell velünk. Különben olyan pokoli zűrzavart rendezünk, mint annak a rendje. Majd belátják, hogy a legjobb és a legokosabb. amit tehetnek, ha leülnek velünk a tárgyaló asztalhoz és teljesítik követeléseinket. Riporter: Egv új amerikai elnök se tudna rendet teremteni? Henry: Már elfogyott a türelmünk. Évszázadok óta szenvedtünk. És így nem akarunk tovább élni. Riporter: Fehérek és színes amerikaiak is azt ajánlották, hogy a négerek kérdését oldják meg úgy, tegyék lehetővé számukra, hogy visszatérhessenek őshazájukba. Henry: Jártam Afrikában Ott is láttam, hogy hogyan élnek testvéreink. Mi nem akarunk Afrikába menni. Riporter: Milyen lesz az idei nyár? Henry: Rettenetesen forró, pokoli nyárra készülünk. Riporter: És ha ez a nyár sem hozza meg a megoldást? Henry: Akkor az Egyesült Államokban már sohasem lesz nyugalom. Mi nem engedjük, hogy nyugalom legyen. Reméljük, hogy nem lesz túl sok ál-' dozatra szükség, amíg a fehérek megértik: mi végleges megoldást akarunk: Riporter: Egv „második Vietnamot“ akarnak az Egyesült Államokban? Henry: Elvárom, hogy szí-' nes testvéreink végre kiharcollak jogaikat. Elvárom, hogy ezt a hamis, hazug országot végre leleplezzük. Elvárom. hogy :estvéreim Vietnam helyett majd a Mississippi vidékén harcolnak a szabadságért. És Beflin helyett Alabamában vé-' delmezik a szabadságot. Hi-f szem, hogy a fehérek ráébrednek az igazságra. (a Stern nyomán) Felvételünk Dr. Martin L. King meggyilkolása után Washingtonban készült Bobbynak szólítják. Mindenki. November .0-án lesz negyvenhárom éves De sokkal tiatalabhnak látszik, l egfeljebb harmincötévesnek A baja, azt mondják, túl hosszt egv komoly politikushoz. Sokan úgy talál iák, nem véletlenül hasonlít a beatleset frizurájához. A felesége Ethel, tíz gyér mekkel ajándékozta meg. Bobby ügy né ki, mint egy playboy, de tulajdonképpel hithü katolikus. A Harward egyetemen jogot ha'lgatott. A háborúban az amerika tengerészeknél szolgált. Jelenleg szenátot New Yorkban. Most különösen sokat be szélnek Bobbyról. Bobby ezt mondta, Bob by azt mondta Bobby már három könyve' is írt Bobby. Teljes néven Robert Franci Kennedy. Bobby csak nagyon nehezen határozta el hogy jelöltesse magát az Egyesült Államot elnöki tisztségére. Csak amikor New Hampshireben McCarthy az előválasztásoknál átütő sikert ért el; nem habozott többé. Általában úgy tudták, hogy Bobby csak az 1972-es választásoknál jelölteti magát. De nem így lett. Bobby azt akarja, hogy a vietnami háború befejeződjön és a világon béke uralkodjon. Ezért akar Johnson helyébe lépni. Bobby valóban olyan tulaj- lonságokkal rendelkezik, hogy felveheti » ersenyt a többi jelölttel. Bobby a gazdag <ennedy-család feje, élvezi John fivére lépszerúségét. Mögötte állnak a liberáli '«rtelmiségiek és a haladó gondolkodású ré egek is, azok, akik rajongtak Johnért lohn barátai: Pierre Salinger, a Fehér Ház ■gykori sajtófőnöke, Kenneth Galbrighl közgazdász és más ismert személyiségek is támogatják tíobbyt. Az a bejelentése, hogy indul a választási kampányban, kü önböző hatást váltott ki. A Washington1 firnes című lap Bobbyt egyszerűen kese lyűnek nevezi, amely kivárja a kellő pillanatot és akkor csap 'e áldozatára. A diákok, akik szenvedély "m támogatták Me- Carthyt, sem találták teljesen kifogásta- annak Bobby fellépését. Az amerikai sajtó is kihangsúlyozta: „Kennedy hagyta, hogy más küzdjön és csak miután látta, hogy kedvező a helyzet, csak azután állt be a választási kampányba. Mi azonban vegyük reálisan a helyzetet. McCarthy reménytelen jelölt leli volna Johnsonnal szemben. Amióta tudjuk, hogy Johnson nem jelölteti magát, felesleges, hogy a további ellenvetésekéi felsoroljuk. Az amerikai választási harcban Johnson bejelentésével valóban drámai fordulat állt be. A demokrata pártnak jelenleg csak két jelöltje van: McCarthy és Bob Kennedy. A republikánusok egyelőre csak a jobboldali Nixont jelölték. A liberális Rockefeller jelöltette magát, de most mégis bejelentette, hogy visszavonul. Még meg kell említenünk az idős George Wallace!, mint a harmadik független párt jelöltje már most úton van az Egyesüli Államok déli országaiban és gyűjti a szélsőséges r$akcionáriusok szavazatait. Bobby eddig még csak Kaliforniában járt. A lapok azt írták róla: „Bebizonyította, hogy a neve olyan jó hangzású, mint egykor John F. Kennedyé volt. Bobby nagy sikernek könyvelhette el a sajtó elismerését. Kaliforniába saját Rowing 227-es gépével repült és magával vitte Glennt, az első amerikai űrhajóst. Városról-városra, hatvan riporter kísérte Bobbyt. A tömegek mind lelkesen üdvözölték, a fiatalok tomboltak Az apák magasra emelték gyermekeiket, hogy ők is lássák az új elnökjelöltet. Mindenki kezet akart szorítani vele. Bobby Kalifornia nemzetiségi kisebbségeit is megnyerte. A spanyolok és az írek szívükbe zárták és a négerek is nagyon kedvelik. Az Egyesült Államokban még sosem fordult elő. hogy már a választási kampány- elején ennyire változna a helyzet. McCarthy jelöltette magát, Romney visszalépett, Rockefeller is visszavonult, Johnson bejelentette, hogy nem indul és Kennedy állja ) szavát és teljes erővel veti magát a kampányba. Amerika forrong, egyre hangosabbá válik i követelmény: a vietnami háborút minél üóbb be kell fejezni, a faji zavargásoknak /éget kell vetni, a fiatalok égető problémáit meg kell oldani. Ne gondoljuk azonban, hogy Bobbynak olyan könnyű a helyzete. Neki is, nekünk is, még sok meglepetésben lehet részünk. Elsősorban hisszük és reméljük, hogy a vietnami béketárgyalások eredményesek lesznek. De most jön a „forró“ nyár, a négerek beígért nyara (.ehet, hogy a választási harcban még többen indulnak, lehet, hogy Humphrey vagy Reagant is indul? Az amerikai választó kifürkészhetetlen lény. Hangulatos, szeszélyes és könnyen felül a sok reklámnak. Bobby ismeri az amerikai választások módszereit, hiszen a fivére megválasztásánál szerezte tapasztalatait. Bobby vezette sikerre John F. Kennedyt. Bobby volt John legjobb tanácsadója. tulajdonképpen már lohn életében is mindig „alelnök“-nek nevezték. Azt mesélték, hogy a kubai válság dején is Bobbynak köszönhető, hogy nem olibant lángra egy újabb világégés. „Amerikának egy Kennedyre van szük- ége“, vagy , Bobby, mi rád várunk“ feliratú transzparenseket emelnek magasra a fiatalok. És Jackie is segíti majd a választási kampányban. Nemcsak a jó sógor, hanem egész Amerika kedvéért teszi. Bobby után, aki most Johnson utóda szeretne lenni, talán Ted Kennedy következne. Bobby íróasztalán ott áll a tizenkét éves kisfiú fényképe, amelyre a feleség tréfásan ráírta: „A harmadik amerikai elnökjelölt". Persze, amikorra Ted felnő, akkor Jackie néni már biztosan nagymama lesz. De talán akkor is segít majd a választási harcban. Az az idő még nagyon messze van. Hogy képzeli el Bobby, mi lesz addig? „Fedezzük fel az újabb világot“ című könyvében elsősorban még a napjainkat érdeklő problémákkal foglalkozik: a vietnami háború befejezésének kérdésével. Behatóan taglalja, hogy az Egyesült Államok a valóságban lehetetlenséget követel, amikor arra akarja kötelezni a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, hogy Eszak- Vietnam bombázásának szüntetése ellenében állítsa le a Délvietnami Nemzeti Front számára nyújtott segítséget. Robert Kennedy könyvében arra figyelmezteti az Egyesült Államokat, hogy ne táplálja tovább a hadi győzelembe vetett hitet, mert az igen veszélyes illúzióvá válhat. Robert Kennedy továbbá mély megértéssel foglalkozik az amerikai fiatalok belső válságával. Megvilágítja, hogy miért komolyabb ma a generációs probléma, mint az előző nemzedékeknél. Kifejti, hogy az amerikai fiatalok felfogásával ellenkezik az az „etika“, amely mindent csak a „haszonból“ ítél meg. Kennedy könyvében az Egyesült Államok és Dél-Amerika kölcsönös kapcsolataival is foglalkozik és megállapítja, hogy ott semmiképpen sem lehet fenntartani a mai helyzetet, feltétlenül szociális reformokat kell bevezetni. Robert Kennedy gondolatai valóban reálisak és főleg rugalmasak. Természetesen a bur- zsoá politikus semmiképpen sem tagadja meg magát. Mi főleg száz százalékosan abban a véleményében osztozunk hogy .uinden elmúlt nappal egyre nehezebbé válik az általános leszerelési szerződés megkötése. Bobby Kennedy könyvei és beszéde: bizonyítják, hogy fejlődésképpen egyéniség és lehet, hogy még korszakunk alkotó politikusa válhat belőle.
