Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-04-17 / 16. szám

3 új ifjúság Atomfegyverek — A rakéta, a nukleáris fegyverek korszakalkotó változásokat jelentenek a haditechnikában, a hadvise­lésben. A szárazföldi haderő legfontosabb megsemmisítő eszközei napjainkban az atomfegyverek. A haderőket elsősorban rakéta nukleáris háborúra készítik fel. (Ter­mészetesen jelentékeny a szerepe még a fokozottabb mértékben korszerűsödő hagyományos fegyverzetnek is.) • KÉZI LÖVEG • — A nukleáris tölteteket célbaiuttató eszközök között fontosak a rakéták. Egya­ránt elterjedtek a hadászati csapásmérő erők felszerelé­sében és a szárazföldi csa­patoknál. Néhány évtizeddel ezelőtt a 80-100 milliméte­res lövedékek céljuttatá­sához több tonnás löveg kellett. Ma már ugyanerre néhány kilogrammos vető­szerkezetet használnak. (Ezt a katona a vállán viszi, s onnan is tüzel.) A fegyver hordásához, kezeléséhez egy katona elegendő. A több ki­logramm súlyú lövedék ki­lövése meg sem mozdítja a lövőszerkezetet. Ugyanis a lökőtöltet gázai nemcsak a lövedéket gyorsítják fel, hanem egyben hátrafelé terjedve, helyben is tartják a vállra vett löveget. A ve­tőszerkezet elhagyása után a kisegítő rakétahajtás to­vább gyorsítja a lövedéket, így az ellenfél manővere­zéssel nem tudja kivonni magát a lövedék hatása alól. • PÁNCÉLELHARItO • — A régi páncéltörő lö- vegek lőtávolságát többszö­rösen felülmúlja a magyar csapatok páncélelhárltő ra­kétája. Repülése közben táviránylthatő. A cél felde­rítésekor indított rakéta a törzsben lévő tekercsről le- csévelődő vezetéken át to­vábbra is kapcsolatot tart' a lövésszel. A mozgó cél irányváltoztatásait a lövész célzótávcsövén át figyeli. Helyesbítő parancsjeleket küldhet a vezetéken át a rakéta kormányszerkezeté-1 hez. Ezeket a rakéta végre­hajtja: a célt üldözi és rá­csán. A robbanófejben elhe­lyezett töltet minden pán-' célzat átrobbantására alkal­mas. • LÉGVÉDELMI RAKÉTA • A rakéták megnövelték a légvédelmi tüzérek harci lehetőségeit is. A második világháború végén a 80-100 milliméteres légvédelmi ágyúk közel 10 ezer lövésé­ből csak egy járt eredmény­nyel. 1967-ben a légvédelmi rakétatüzérek viszont né­hány rakétával a legsebe­sebben száguldó légi célt is eltalálhatják. A légi célok leküzdéséhez természetesen a többlépcsős légvédelmi rakétákon kívül több más bonyolult berendezés és a kezelők csoportjának pon­tos. összehangolt munkája is elengedhetetlen. A jó eredményekhez, szükséges az is, hogy a közelgő légi célt időben felderítsék, mozgását folyamatosan nyo­mon kövessék. így a légvé­delmi rakéta már biztosan eljuthat a számítógépek ál­tal tervezett találkozási ponthoz. A tervezett repü­lési pálya pontosításához a kezelőszemélyzet távolról követi a célt és a rakétát. A szükséges helyesbítések rádióparancsok formájában érkeznek a rakéta fedélzeti berendezéseihez. A rakéta robbanófejének hatáskör­zete feleslegessé teszi a közvetlen találkozást. Ele­gendő csupán a cél közelébe érni, a hatás akkor sem marad el. • AZ ÖNJÁRÓ RAKÉTA­TÜZÉRSÉG • — Lánctalpas, páncélozott jármű, a tetejére szerelt kilövőállványról indítják a nagy tűzerejű rakétákat. Táncdai-album MARTA KUBISOVÄ számára az első igazi elismerést az 1966-os Bratislava! Líra hozta, ahol Helena Vond- ráékovával az Oh, baby, baby című dalt énekelték. Az­óta már több ízben járt külföldön, míg belföldi nép­szerűségének jutalma a Mlady svét ez idei ankétjában — az Aranycsalogányban elért harmadik helyezés. Az alábbiakban egyik legismertebb számát: a Ml már sze­rettük egymást (Méj mé rád) közöljük. Szerzői: I. Fis­cher és K. Svoboda. Magyar szöveg: Kauáitz Ottó. •w Peg . get ko-pag be hoz-zám. hát -ha pepiért/ ne-rét rám­emP e ami» c a»v C m. fgy Á-le-lej-tett szét vis-sza-hh™ In-tan el/isz er-re még, bár én r c r _ már ti-led el - búcsúztam oly rég- — Van egyem, be-biem amely té-geű ,/ssso -hív. de hogy mert, ma-gom sem íjjoompzt hogy mert—— flZ begy 6 AmP 0 AmO 0 AmfT 0 mért™— Csá - keli es ö-lelj, mint reg,— Atnif 0 AirIS O Amt9 jöjj, míg van nak szép sza-vak, csak azt nemcródjiegyvaneze-re-lem, amely a M < ________ •________ _________ , » él- ni log egy é- te - ten át. mert mi már szeret-túk egy-mést... —— van egy szív, be-bá szív, amely né-ha vis-eza-hiv, dehogy 0 Amit mért, ma-gcm sem tzdom.azt hogy mért!,. — Hil, ha csak egy perere Ami r 0 C 0 sj-----—sP A méssinaí székesegyházban Felix Mendelsohn-Bartholdy nászindulójának utolsó akkord­jai hangzottak el, amikor több kevésbé ünnepélyesen öltözött férfi lépett be és egyenesen az oltár felé tartott. A jelenlévők a jegyespárra összpontosítot­ták figyelmüket. Az esketési szertartás éppen akkor kezdő­dött, amikor a két férfi az ol­tár elé lépett. Valamit odasúg­tak a papnak és az zavartan elhallgatott'. Erre már a kö­zönség is felfigyelt. Mi az, mi történt? Az egyik férfi a vő­legényhez fordult. Senki se ér­tette, hogy mit súgott neki, de a vőlegény némán követ­te. „A törvény nevében" — ezt hallotta még a menyasszony, maid hangos sikoly hallatszott és egy élettelen test zuhanása. A menyasszony elájult. A ro­konság jajveszékelve próbálta élesztgetni. Valaki levette a menyasszony fejéről a hosszú fátyolt.' A közönség riadtan fi- qyelte az egész jelenetet. Hogy is hívják a völégényt? Aldo Carlo Donati-nak. Most nősült volna hatodszor, ha nem léptek volna közbe a rendőr­ség emberei. Már régen köröz­ték a hírhedt házasságszédel­gőt, most sikerült' friss tetten rajtakapni. Aldo Donatti ma negyvenhét éves. Az apja úgy látszik nem kedvelte az es­küvői szertartásokat, mert nem ment el a saját esküvőjére sem. A kis Aldot elvette az é- desanyiátől és átadta új élet> társának, aki saját újezülötf gyermekeként jelentette bé az anyakönyvi hivatalban az ak­koriéit már három éves kis­fiút. Hogy Aldo milyen iskolá­kat látogatott, arról hallgat a rendőri krónika. 1949-ben nő­sült először. Egy fiatal özve­gyet vett el, a csinos orvosnő első férjét az olasz partizán­harcokban vesztette el. Az es­küvő napján Aldo Donattit táv­iratilag „fontos hivatalos“ ügy­ben hívták el. Feleségéhez már nem téri: vissza, minek is, hiszen akkor már birtokában volt annak a csinos összegnek, melyet még vőlegény korában vett át. Menyasszonya család­jának gróf Donatti néven mu­tatkozott' be és azt állította, hogy orvos. A menyasszony 1- gen hiányosnak találta vőlegé­nye szaktudását, de Aldo arra hivatkozott, hogy a háborús é- vekben végezte tanulmányait. A Aldo Carlo Donáti utolsó házassága diplomáját persze sohasem mutatta meg és mindig arra hivatkozott, hogy a háborúban súlyos fejsérülést szenvedett és ezért gyengébb az emlékező­tehetsége. A következő években Aldo gyakran változtatta nevét, cí­mét és rangját. 1954-ben első feleségének tőszomszédsagá­Két év múlva azonban, kegyel­met kapott és újból hódító körútra indult. 1962 augusztusában Gilda Gabrielli, egy csinos fiatal tor­natanárnő elment a bankjába, hogy folyósítsa takarékbetétjét. Több mint 30 000 korona ér­tékű pénzt vitt haza. Néhány nap múlva örök hűséget eskü­ban. mint dr Hold-Donantti mutatkozik be a jómódú Leo- nilda Pacenak. Elmondja, hogy egy ismert gyógyszergyár u- tazóia. Bécsben avatták dok­torrá. Sokat beszél a buchen- waldi koncentrációs táborban átélt élményeiről is, ahová ál­lítólag szüleivel együtt került, özvegy Pacené közbenjárására Aldot a Santa Maria déllé Gra­de templomban megkeresztel­ték, Így jutott a harmadik ke­resztleveléhez. Röviddel azután örök hűséget esküdött özvegy Pacenének. De a boldogság nem tartott sokáig. A lapokban ugyanis közölték a fényképét és hat évi fegyházra ítélték. dött Carlo de Gianni fogor­vosnak. A csinos Carlo nem volt más, mint Aldo Donatti. Gildának fiúgyermeke szüle­tett. 1963-ban Aldo három meny­asszonyt boldogít, a lányok szívét mint katonatiszt, orvos és tudományos kutató nyerte el. Aldo közben egy újsághir­detésre is válaszol. Maria Paola Podrelli tanítónő hirdetésére jelentkezett, aki „hivatalnok­hoz vagy katonatiszthez“ akart férjhezmenni. Vágya teljesült, mert néhány hét múlva meg­tartotta esküvőjét Donatti ka­tonatiszttel. A fiatal asszony­ka papája egy ismert építke­zési vállalkozó, pazar viliével lepte meg a fiatal párt. De az esküvő után a fiatal férj el­tűnt. Persze nem üres kézzel, magával vitte Maria PaoLa va­gyont érő ékszerét. Aldo Li- vornoba tette át székhelyét; mintha sejtette volna, hogy Maria Merli vár rá. Mariát az esküvő előtt hagyta ott, hogy egy hét múlva a bájos és ke­vésbé gazdag Lina Moricchi ké­zét kérje meg. De ez az idill sem tartott sokáig, meri a szi­ve Velencébe szólította, ahol Gabriella Vallonit vezette ol­tárhoz. Az esküvő után tovább­illant és magával vitte a Gab­riella hozományát. Néhány hónap múlva már i huszonnégy éves Maria Rosa Pelussa nevű tanítónővel jár iegvben. A vidéki tanítónő szí­vesen fogadta Aldo közeledé­sét, aki mindig Chevrolet ko­csival jött a találkozóra éa a- kinek többezer dollár volt a' fizetése. Maria szülei beleegye­zésüket’ adták a házassághoz, csak a papa csóválta a fejét, nem akarta megérteni, hogy leendő veie a NATO titkos ka­tonai kötelékeihez tartozik éa ezért nem tudja olyan gyorsan beszerezni a szükséges irato­kat. A napa gyanút fogott, In­formációkat' szerzett bé és így történt, hogy Aldo hatodik es­küvőjére már nem került sor. A szép és gazdag olasz lá­nyokat ezentúl Aldo részéről már nem fenyegette veszély. A nőktnár megnyugodhattak, dé a rendőrség még nem zár­ta lé az ügyet. Kisült, hogy negyvenhárom esetben ígért házasságot és tetemes össze­köt csalt ki a nőktől. Az eset sok gondot okoz a Vatikán bí­róságának is, mert hiszen öt szabályszerűen megkötött há­zasságot kel! felbontania. Azo­kat az esküvőket, amikor Aldo röatön a szertartás után fo- vábbállf, az egyház nem te­kinti „házassági köteléknek“. Aldo Carlo Donattinak a kö­vetkező kilenc év és három hó­napban eléq ideje lesz arra, hogy felidézze házassági tör­téneteit. A lányoknak se kell félniök tőle. Az óvatosság a- zonban mindig helyénvaló, mert ilyen Aldo-féle alakok köny- nven kapnak kegyelmet és ha­sonló házasságszédelgők gyak­ran qarázdálkodnak. Nemcsak Olaszorszáqban, hanem másutt is. (A Bunte nyomán) tégy az én nappa-lom és ij-sza-káml • Az első világháború hadifog­lyai közül sok magyar sosem tért vissza hazájába. Szétszó­ródtak a világban. A kitűnően képzett magyar mérnököket, szakembereket szívesen fo­gadták még az olyan távoli or­szágban is, mint Afganisztán, ahol több oroszországi magyar hadifogoly maradt vissza a há­ború utáni években. Közéjük tartozott György Jó­zsef is, aki a háborút megelő­ző időben a magyar államvas­utak szolgálatában állott. A felső ipariskola gépészeti ta­gozatát végezte el, azután a MÄV1 gépgyárban dolgozott. E- gészen fiatalon került a front­ra, ahol a 17. honvéd-gyalog­ezredben szolgált és ahol mint ügyes, eszes ember csakhamar tartalékos tiszt lett. Szeren­cséjére teljesen egészségesen került orosz fogságba. Turkesztán egyik hadifogoly­táborában sínylődött évekig, a- hol a helyi hatalmasságok csak­hamar felfigyeltek technikai képzettségére. Egyszerre hí­res ember lett, mert mérnöki, vasúti kérdésekben többet tu­dott az egész orosz helyható­ság szakembereinél. Áthelyezték a közép-ázsiai orosz vasutak taskenti főmű­helyébe, ahol csakhamar a ter­vezési osztály helyettes veze­tője lett. Később, amikor az oroszok meggyőződtek róla, hogy úgyse szökik meg, rábíz­ták az egész osztály vezeté­sét. Amikor kitört a forradalom, György József látta, hogy egy­hamar nem kerül haza. Ekkor váratlanul afganisztán küldött­ség jelent meg Taskentben, hogy Amamullah reformátor király megbizásából orosz mér­nököket toborozzon az ország számára. Jó fizetést, kitűnő bá­násmódot ígértek. György Jó­zsef, bár nem volt orosz, je­lentkezett. Amikor megtudták, A Afganisztán hadmérnöke hogy kitűnő szakember, öröm­mel! fogadták. Amumallah király fiatalon lépett a trónra. Apját, Habi- bullah uralkodót az év feb­ruárjában titokzatos módon megölték. György József hosszú ván­dorlás után érkezett Kabulba, a fővárosba. Először a külügy­miniszter fogadta, ahol megle­pődve tapasztalta, milyen jó hírük van a magyaroknak. U- gyanis már előtte Afganisztán­ba érkezett több volt hadifo­goly, köztük Dr. Hilyán, a ki­rály állatorvosa, Faragó Árpád, a király szobrásza, Dobó Pál, a király bizalmasa. Valamennyien orosz hadifoglyok voltak. Amamullah király Györgyöt először légvédelmi ágyúk ké­szítésével bízta meg. György kidolgozta a terveit s megkez­dődött az ágyúk gyártása. A király elégedett volt az ered­ménnyel — az ágyúk jól vizs­gáztak a próbalövések során. A magyar technikus egy csapás­ra a király udvari mérnöke, az afganisztáni fegyvergyár első mérnöke lett. Kísérleteihez mindent rendelkezésére bo­csátottak, az egész afgán ipar a szolgálatában állott. A király minden tüzérségi kérdésben megkérdezte, kikérte a tanácsát. Később megbízták a mezőgazdasági gépipar meg­teremtésével. Csakhamar az or­TALLÓZÁS AZ EGYIK NYUGAT-BERLI­NI középiskolában dohányzó szalont rendeztek be a 16 é- ven felüli diáklányok és diá­kok részére. A szalont csak a- zok vehetik igénybe, akik szü­leiktől írásbeli engedélyt visz­nek. hogy a mama és a papa nem kifogásolja a drága utód szenvedélyét.-0­FRANCIAORSZÄG egyik leg­nagyobb könyvsikere a De Gaulle elnök autentikus kije­lentéseinek, szellemi sziporkái­nak gyűjteménye. A 700 olda­las könyvet a Paris Matsh cí­mű folyóirat egyik munkatár­sa állította össze.-0­KALIFORNIÄBAN zenélő fog­kefét kezdtek árusítani. Ha használója helyes irányban mozgatja, a szerkezetből szív­hez szóló melódia árad szét a száiüreqben.-0­Johnv Hallyday, a híres fran­cia beat-énekes, ismét kibékült a feleségével. A művész é- desapia emiatt érzett örömé­ben elhatározta, hogy belép a dominikusok rendjébe. AZ EMBERI SZÍV átülteté­séről hanglemez készült Lon­donban, A lemezen Barnard orofesszor hangja szólal meg. Az előadásból származó jöve­delem a híres dél-afrikai or­vos ..sebészeti alapja“ javára szrtgál. szág legtekintélyesebb techni­kai szakértőjének tartották. A politika kiszámíthatatlan forgataga azonban csakhamar távozásra késztette. Egyik ba­rátjától, Mohamed Számi pa­sától, aki eredetileg török ka­tonatiszt volt, megtudta, ho­gyan gyilkolták meg az előző királyt. György József m^pdent megírt naplójában . s onnan tudjuk, hogy a Habibullah el­leni összeesküvés szervezője és vezetője Mohamed Számi pa­sa volt, aki az országba érke­zése után hosszú évekig bel­ső bizalmasa volt a királynak, de a keleti kényúr teljesen szolgai szellemet kívánt a kör­nyezetétől is és így az euró­pai származású pasa nem so­káig bírta ezt a légkört. Fel­lázadt az önérzete, összeveszett az uralkodóval, aki büntetés­ből megbotoztatta engedetlen alattvalóját. Ezt a megalázást Mohamed pasa sohasem bocsá­totta meg. Bosszút esküdött és az összeesküvők élére állt. A királyt csakhamar holtan talál­ták. Mohamed pasa bűne hosszú évekig titok maradt. Amikor titkát elárulta a magyar mér­nöknek, az nem árulta el, ha­nem elhagyta Afganisztánt. A fiatal király megköszönte a magyar mérnök fáradozását. György mérnök csak India földjén érezte magát ismét biz­tonságban. Itt értesült a gyá­szos hírről, hogy közben lelep­leződött volt barátja. Mohamed pasa titka, és a fiatal király Kabul főutcáján felakasztatta. Ha Gvörgv beszél és elárul­ja, megmaradhatott volna af­gán királyi mérnöknek, de ő nem árulta el európai barát­ját, inkább távozott, hogy ne essék bünpalástolásba. így végződött fényes kar­rierje ebben az egzotikus or­szágban. ahol szakmai hozzá­értését oly nagyra becsülték.

Next

/
Thumbnails
Contents